Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-12 / 109. szám
> wii imîîiisus indul h iicniifof, amik! r mar rK/dimrotiO'U \ pille hcrnvója erdeiekben evzten--ku; jóformán egv Általán nem okoz kárt. l'-gy- '•< ,-gv %/.'• a.-onbm utó auvsan eb apomdik. Neh.;!\ col -iuIck i\ lil.ini ,t liu!nton milled . w N \ idckck erden tökéletesen lerúgták u nagy v.-oró, hernvök Ilyen nó/atov herm ódul.iv ideit .1 leltet ó Irgellnbá/ouabb int -Aedes .1 k.i- • ovitok iuisj. I írnél sokkal célszerűbb. ha már ö’betew kézzel nézzük .1 pusztítást .1 terme- ' bizztik íz ékr t;>,\ .‘ikiiK inak heb ecáll 1 1 sut A Items ok tudniillik teljesen Icr.igna’k n.mlent, Antit falni leh.t, ig\ rövidesen , Ifogv i.ipl.’vk, az éhezéstől elgvengüit pusztítok ko- öti riy.ib üi! tel a lejét \ mielőtt teljesen ki- ; ééxlncnek ov peták.t 1 .ikhatnának, oh törne- . 'én Imi'.' u sk el. hogv 1 pjvn csík liirmondó marad közülük. Ellenben, ha ilyen nagy dulas 1.ieien ,1 he uvok.it pusztítani kezdenék, biztosivá \ ’na megmaradók kifejlődése es elsza- ['■>’ dí-.t. l-z/,-1 tch.it meghosszabbodnék 1 Is.í- oMt.is ideje. I uekes nugemliteni, hogy Eu ópá- . . nemrégiben h.1 jórakomáayszámra vitték Amt- r-kába a gvapjis pille megbetegitet 1 hernv.iit s ni a érj -kbeu és gv ümötcsösökben egyszerűen hxori.ík. \ gvapj.K pillér tudniill k áthurcolták \merikaba, de m sitiik át egyúttal a Iters' s elute nrt . bb ellenségét, bizonyos tür- sesz' gv.-ket es tiirkés/darazsakat, amelyek az eleven items okba- rakjak petéiket. Most pótlólag \ n nottak a megtámadott hernyók ..dajkasá- .ságában“ ezeket a legyeket s ezzel állítólag sikerült ellensúlyozni a gyapjas pille nagymértékű elszaporodását. Papirzsacskót az almáknak. Aiud-or Szász Árpád tanár a kézügyesség órán apró papírzacskókat készíttet, mikkel a kollégium nyolc holdas gyümölcsösében a diákokkal minden egyes almit még bingyókoraban beburkol. En- isck vedelnie alatt minden férgességtől mentesen fejlődik .1 gyümölcs, majel őszfelé felha-sit- i-atja a teljesen ép almákat, mikor is azok a naptól oly gyönyörű pirt kapnak, hogy a mult évben kilója 30 lejes áron kelt el. Ezen felbuzdulva, ntézetének újabb nyolc holdxs gyümölcsöst állított be. Pusztítsuk a cserebogarakat. Május hó folyamán egész junius hó közepéig a cserebogár igen nagy számban fog megjelenni, mert ebben az év- lsen esedékes fejlődési és átalakulási folyamatának befejezése. Mindnyájan tudjuk, hogy' milyen óriási károkat okoz nemcsak bogár formájában a gyii- möcsrákon. de különösen cs-masz tormájában a burgonya, répa és más terményekben. Éppen ezért elsőrendű közérdek, hogy mindenki összefogjon, hogy a mezőgazdák ezen közös, de annál veszély.sebb ellensége hathatós módon Elpusztítható legyen. Egvike a leggvakorlatibb és amellett egyszerű eljárásoknak az, ha reggelenkin y és 7 "ra között, tehát akkor, amikor a cserebogarak 17 éjjeli hidegtől még megvannak dermedve, le- ázzuk őket egy kiterített ponyvára, összezúzok. vagy- leforrázzuk őket és így odaadjuk a baromi.aknak. A mezőgazdasági kamarák minden 1000 darab cserebogárért, amit a községházára beszolgáltatnak, y lej prémiumot fog kiutalni. HIZOGAZDASAQ - SZÖVETKEZE • « Évelöbuzát állítottak eíö Turkesztánban Ha igaz a hír, háromszor A/ :i liir, mely most Moszkvából érkezik, érdekesebb, mini u/ ulolsó évtizedek összes politikai világeseményei. Oroszországban sikerüli :i liir s/.erinl egy olvnti huznfnjtát nemesileni. mely Iorrndalmosilja az egész \ ilág mezőgazdaságú I. A Im/nnemesiléssel már régebb idő óla lolvnak kísérletezések, az eddigi kisérlelek azonban főleg a bnza sikértartalmának. valamint fajsúlyúnak növelésén' irányultak. A turkeszláni lni/.aneme- silö állomáson most sikerüli kitermelni az évelöbuzát. A búzát egy évelöl'iivel keresztezték és a kereszteződésnél származó huzala jt csak egyszer kell elvetni, aratás után ugyanúgy, mint u réten u fii, ismét kikel. fognak aralni egy évben Szakértők szeriül az évelöbu/.a még középentopái éghajlat alatt is minden különösebb megmunkálás nélkül énenkint két termést hoz. A I urkcs/.táni gabonnnemesilö intézet igazgatójának kijelentése szerint a gabo- nanemesilö állomás oly mennyiségű év rlölm/.amagol log termelni, hogy azzal cl lehel látni az egész világ vetőmag- szükségletéi. Az évelöbuza kvalitásokban felülmúlja az. eddig ismert összes Imza- t'ajtákal. sikértartalma nagy, fajsúlyú 95 és ami a legfontosabb: bármiig talajon megterem, anélkül, hogy a földet évenként szántani kellene. Turkesztánban, ahol a csodálatos hu- zafajtál nemesitől lék, az évelöbuzát évenként háromszor aratják. Félmillió mezei egeret pusztítottak el két iánkban Besszarábiában. Tudósítónk jelenti. A Ce- tatea-Albai mezőgazdaság: kamara egérpusz.titó hadjáratot indított, mely kitűnő eredménnyel zárult. Csupán két járásban összesen 543 ezer mezei egerer pusztítottak el. A hadjáratban hivatalos jelentés szerint 12 ezer felnőtt személy és 3536 gyerek vetr részt 2 ezer szekérrel. Az. egér- irtást tovább folytatják. Főzeléket és hagymát importál Románia ? Tudósitónk jelent1: A zöldfőzriék még most is drága egyes városokban, hol a téli 32 lejes ár helyett 16 lejt fizetnek érte kilónként. Így történik, hogy kocrnányengedéllyel nagy mennyiségű hagymát és főzelékfélét szállítanak az országba. A főzelék behozatali vámját kdönként 10 lejre, a hagyma és fokhagyma vámját pedig 4 lejre szállítottak. mire igen sok árin hoztak be Kelet felől az országba. A Constanta-i kikötőállomás kimutatása szerint következő volt a behozott áruk mennyisége: zöldség 72 ezer kiló, fokhagyma 13 ezer kiló, hagyma 226 ezer kiló. Ez. a behozatal valóságos csapást teleint azokra a vidékekre, melyek Erdélyben és a Bánságban kertészettel foglalkoznak. A csapás annyival nagyobb, mert az uj termés dacára május hóban is tovább folyt a behozatal. Hivatalos jelentés szerint ugyanis május i—8 közöt a Constantái kikötőn át 93 ezer , kiló hagymát és 3400 kiló zöldséget hoztak be az országba. Az ezért fizetett sokmillió lejt ide- j genbe küldtük, ahelyett, hogy ez a pénz itt maradt volna. * Hordóhitelesités. Tudósitónk jelenti: A mér- I tékhitelcsitő liivatalok központja elrendelte, hogy I a szőlőtulajdonosok kötelesek hitelesítés végett bemutatni hordóikat. A rendelet nagy megütkü- I zést keltett a szőlőtermelők között, miután gsn sok kárt szenvedtek a jelenlegi válságban s így nincs módjuk a költségek előteremtésére. A szőlőtermelők szindikátusa közbelépett oly célból, hogv a sérelmes rendeletet visszavonassa. Uj vámtarifa Csehszlovákiában. Tudósítónk jelenti: Az uj cseh vámtarifa következő bevételi Heréket Írja elő mázsánként: buza 16 csehkorona, rozs 25 csehkorona, árpa 28 csehkorona, zab 25 csehkorona. Rövid mezőgazdasági hirek. Belgrád. A jugoszláv kormány megtiltotta hogy a cseh állami monopólium által vásárolt buzit más külföldi piacon hozzák forgalomba. — Kopenhága. A dán buza ára esik. A kormány uj vámtarifát ír elő rövidesen a behozaal megakadályozására. — Varsó. Lengyelország 77 ez.er tonna rozsot, 2200 tonna zabot, 1200 tonna árpát és 80 tonna búzát szállított ez évben Németországba. — Paris. Francia buziból 50 ezer tonnát adtak el Olaszországnak. — London. Angol kereskedők nagymennyiségű búzát és kukoricát vásároltak La Platából. — Orsóvá. 30 tagon zabot szállítottak 31 ezer lejes áron Ausztriába. Ingyenes méhészeti tanfolyamok. Az Erdély- részi Méhész Egyesület minden évben, az idén is rendez ingyenes méhészeti tanfolyamot május hó 22-1ÖI jun:us hó i-ig székhelyén. A tanfolyamon résztvehetnek férfiak és nők, fiuk és leányok. Az előadások naponta d. u. 4 órától 101 5 mifun I 5. tartatnak j/ egy&uln házsongárdí n-h'-Z't. telepén, A tanfolyam behatási dip »00 r\ egyébként j tanfolyam ingyenes. A/ Erdély: Méhész EgycMílrt 1 nyár folyamin irr/yrnr» méhév/eti tanfolyamul rentle/ Valenm volt Vált.ud-Unguresc, (Huj megye), június lió 4 ól július hó 6-iáig tart. Részt vcli' Mir 1 férfiak év nők, fiuk és leányok egyaránt, A tat folyam Vlenin a/, iskolában fog rncgtartjtn A tanfolyam hallg.usa díjtalan, csupán a he ■ .1 tétért kell 100 lejt fízctnh lelentkczm lehet Valcnin Balogh |cnő tanító urnái, vagy ■</ EME titkári hivatalánál Cluj, Sir. Andrei Muresan te. Drágulás minden vonn-m A földárak egyre emelkedőben vannak. B h r- megyeben pld. átlag 25 százalék az. emelkedés, A hér a föld után holdanként. t>—2 mázva, a földek minősege s/erini s egye, bérlők ezenkívül az. adót Is fiz-ctik. Főleg a kisebb, ic—30 hold közötti birtokok vétele év bérlete iránt mutatkozik érdeklődés- A földárak emelkedésében azonban nincs köszönet, mert ez csak velejárója az általános drágulási irányzanak. Állandó emelkedé. mutatkozik az ipari cikkek és az élelmiszerek árában is, ipari cikkeknél az emelkedés az ipari cikkek fajtái szer nt 10— 20 százalék. Az emelkedés következménye, hogy megindult az. érdeklődés az ingatlanok vétele iránt. A városi ingatlantulajdonosok a kezdő drágulásra való tekintettel szintén, bú- kisebb mértékben, emelni kezdik az árakat. Termcshilátáso^ a öutimí) csösDen Az idd esztendő bizony sok gyümölcsnemmel mostohán bánt el, keresztülhúzva a termelő bizakodó reménységét- Szomorúan állapítható meg. hogy az utóbbi években olyan szépen megindult kajszin és öszibarack-kuicuránknak idei termése csaknem teljesen tönkrement. A mult évi meleg, őszi napok idejekorán kicsalogatták a termő rügyeket. A szokatlan meleg időjárás következtében a rügyburok nagyon megvékonyodott s a benne elhelyezkedő zsenge virágnak érzékeny részei védelem nélkül hagyatván, nem tudtak ellenállni a velük olyan könnyen elbánó kegyetlen fagynak. Drága lesz a barack! Az őszi abnormális időjárás valami jót is hozott a gyümölcseeirmelő gazdáknak. Termő rügyekkel gazdagította azokat az almafákat is, amelyek a tavaly bő termést hoztak. Ez szokatlan jelenség, mert az almás termésű gyümölcsfák (alma. körte) rendszerint csak minden második esztendőben hoznak termést. Ez alól kivételt képeznek a törpe iák. amelyek rendszeres metszéssel minden évben termésre kényszeríthetők. A baracktermés hiányával szemben némi vigaszt nyújt a szegény ember kajszin barack ja: a szilva. Az idén mindenütt bő .szilvatermés Ígérkezik. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszükségietét az Ellenzék zencmüosztcdga utján szerezze be! Olcsó árak! Nagy raktárkészlet! Minden külföldi kiadóval kőzvetiea összeköttetést t r Ez a zuhatag ugyanis úgy áll elő, hogy az 58 km. hosszú Niagara folyó összeköti az Erie tavat a 100 méterrel lejjebb fekvő Ontaria tóval. Miután a majdnem egy kilométer széles Niagarát a Kecske sziget kettéosztja, igy két zuhatag képződik, vagyis a kanadai lópatkó (Horseshoe) alakú vízesés, melynek szélessége 578 méter és 44 méter magas, továbbá az Egyesült-Államokban lévő kisebb zuhatag, mely 330 méter széles és 47 méter magas. A mennydörgésszerű zaj 50—60 km.-re elhullják. A zuhatag 25 méter vastagságban esik a mélységbe és az óránkint lezuhanó vízmennyiséget 30 millió köbméterre becsülik. Bizonyára mindenki látott olyan kisebb-nagyobb vízesést, melyben épp úgy tudott gyönyörködni, mint egy magaslatról látott szép tájékban. Ha most hasonlatot vonunk egy kisebb vízesés és a Niagara zuhatag között, ez épp úgy viszonylik nagyszerűség te- kinletében, egy kisebb vízeséshez, mint ahogy egy dombról1 látott szép tájék, viszonylik egy magas hegyről látott világ leggyönyörűbb vidékéhez. Most vegyük ehhez, azt a nagyszerű hatást, mikor Kanadából este a zuhatagot reflektorokkal, különféle szinti villanyfénnyel megvilágítják, úgy elképzelhetjük azt az elbűvölő hatást, melyet az emberre gyakorol. Télen még szebb a zuhatag. Ugyanis itt is oly hidegek szoktak télen lenni, hogy ez az óriási mozgó viz be szokott fagyni. Az óriási jégcsapok villany vagy napfényben a szivárvány minden színében ragyognak. Miután a vizesés közvetlen közelébe megérkeztünk, az esést egy erkélyről néztük, körülbelül 20— 25 méter távolságról. Itt a zaj akkora, hogy az ember saját szavát sem halija. A viz zuhanása folytán a fölfröccsenő vizmenynyiség egy tejszerü sűrű vizpárát alkot a zuhatag tetején, mely kilométerre ellátszik és szép napsütésben a szivárvány minden színében ragyog. Innen azután bementünk a zuhatag melletti épületbe. ahonnan a vízesést, alulról is meglehetell tekinteni. Hogy meg ne ázzunk, e célból 1.50 dollárért váltottunk egy teljes gummi öltözetet. Nadrágot és köppenyt kaptunk, sőt a cipőket is le kellett húzzuk, hogy a gummicipőt felvehessük és végül még egy gummi sapkát is húztak a fejünkre, ebben az öltözetben úgy néztünk ki, mint valami északsarki utazók. Most lifttel levittek a zuhatag alsó részéhez. Körülbelül 30—35 méter mélységre majdnem a vizesés aljáig. A föld alatt több hosszú tárna volt épitve, — körülbelül olyan forma, milyet a szénbányákban látni lehet, ezek azonban valamivel szélesebbek voltak. Ezek a tárnák három irányban voltak kiépítve és mindenik végén volt egy erkél)Tes kilátó. Itt az ember a zuhatagot, mint egy óriási függönyt, úgy látta maga előtt. Dacára, hogy vagy 10— 15 méter távolról néztük, mégis alaposan vizesek lettünk a szétfröccsenő zuhatagtól. De csak az arcunk és a gummiruhánk lett vizes, ellenben a saját ruhánk tökéletesen meg lett óva a megázástól. Innen elhajtattunk ugyancsak Kanadában lévő óriási villanymüvekhez. Itt 13 óriási csőben vezetik a Niagara vizét a gyárba, ezekből a csövekből kiáradó viz 13 akkora dinamót bajt, mint egy emeletes ház. Minden dinamó 10.000—10.000 lóerőt produkál, teliül a gépek összesen 130.000 lóerőt produkál, tehát a gépek összesen 130.000 lóerőt állítottak elő. Ez a villanyenergia elegendő lenne egész Románia villanyellátására. Ezzel délelőtti programunk véget érvén, vissza- hajtattunk az Egyesült-Államokba. A hidon most már az Unió vámhivatalnokai nézték meg útlevelünket. Már délután ^2 óra volt, mikor haza kerültünk. Még aznap délután továbbutaztunk Buffalóba, ahonnan az Erie tavon keresztül Detroitba kellett hajóznunk. Miután a dejeunert megettük és csomagjainkat kiszállítás végett átadtuk, elindultunk a pályaudvarra. Buffalóba megérkezvén, autóba szálltunk, hogy álhajlassunk az Erie tóhoz, ahol egy nagy hajó várakozott reánk. Az. Erie tó 395 kilométer hosszú. 92 kilométer széles. 37 méter mély. területe 24.586 m\ vagyis akkora. mint Erdély területének fele. Csekély mélysége és különösen ellaposodott partjai miatt ill a hajózás több veszéllyel jár. mint a többi nagy amerikai tavakon. Decembertől áprilisig a tó be van fagyva, ősszel pedig nagy viharok dühöngenek. A „City of Detroit ' nevii gyönyörű gőzössel indultunk útra. mely olyan nagy volt, hogy beillett volna egy nagy óceánfrajó- nak is. Circa Uö órakor indultunk el Buffalóból. A hajón egyik német úti társammal kaptam egy közös lui jókabint. Este U8 órakor ültünk a dinerhez. Az Obersteward egy robusztus magas növésű, tejcsokoládészinii néger volt, ki egész grandseigneur módjára viselkedett. A kiszolgáló pincérek is mind négerek voltak. A több lógásból álló menü épp olyan jó voll, mint a „Hamburg“ hajón felszolgál! ételek, csupán a kenyér volt kritikán aluli. Itt már jegesvizet kaptunk. Amikor már egy pár órát mentünk, sem jobbra, sem balra partot többé nem láttunk. Beesteledvén, a fedélzeten gyönyörködtünk a szép, holdvilágos estében, de azért ez a tó mégsem birt a tenger varázsával. Detroitig utunk 15—16 órát tartott. Reggel a böftököt még a hajón elfogyasztottuk el. Reggel 9 órakor már Detroitba megérkezve, hajónkat elhagytuk és beszálltunk egy autóbuszba, mely hivatva volt a Ford müvekhez elvinni. Csomagjainkat itt át sem vettük, mert azokat egyenesen a pályaudvarra szállították ki, mivel még aznap este Chikagóba kellett megérkeznünk és program szerint éjjelre ott leszünk elszállásolva. A Ford gyárhoz egy több kilométer hosszú utcán át jutottunk. Ebben az utcában szép, legtöbb- nyire fából épített, csinos emeletes és magas földszintes munkásházak voltak, minden ház elölt egy élőkért volt és majdnem azt a benyomást tette ránk. mintha egy villanegyeden át utaznánk. Mivel ilyenkor a munkások jórésze a gyárakban dolgozott, az utcában sem volt valami nagy forgalom. .(Folytatjuk.),