Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-12 / 109. szám
rv nr errws tv. Err: enzék Ezentúl Carpatit fog szívni a milliomos kocsifényező, most csak ötös kapadohányra telik Hazajött Szabó Gyula a fővárosból, ahol megbizonyosodott szerencséjéről. — Bérházat akar építeni, mai városvégi házacskáját megtartja nyaralónak. — A másik két kötvényével is nyert OUJJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Néhány napos fárasztó, de nem örömtelen távoliét után a napokban 'érkezett haza Bucuresti- böl városunk újdonsült milliomosa, az országfejlesztési kölcsön hárommilliós prémiumának boldog nyertese: Szabó Gyula vasúti műhelymunkas Szűk családi körben csöndesen beszélget sógorával, amikor a Kerek- domb-környéki hegymászástól holtfáradtan benyitunk hozzá. Előzékenyen fogad, de mindjárt hozzáteszi: — Lehetőleg minél kevesebbet tessék Írni, mert annyi mindent összeírtak már rólunk a helybeli lapok. De megdicséri az Ellenzéket. — A legkedvesebb meglepetés számunkra mindenesetre az Ellenzék vezércikke volt, amely* alapos komolysággal fűzte hozzá a maga megjegyzéseit ahhoz a vakszerencséhez, amely minket ért. Majd mosolyogva jegyzi meg: — Különben is, feleségemet a sajtó már alaposan pergőtűz alá fogta távollétem alatt. — Minket természetesen az ön (Bucuresti-i útja érdekel elsősorban, — szakítjuk félbe — mit intézett? Mikor folyósítják a pénzt és biztos-e most már, hogy az ön száma nyert? Újdonsült milliomos tapasztalatai a fővárosban Szabó Gyula egykedvűen sodorja meg cigarettáját (öt lejes pipadohányból), aztán lassan, vontatottan, keresetlen szavakkal mondja el élményeit. Hát kérem mi tűrés-tagadás, én bizony nem hittem semmit az egészből. Mondták itt az urak a műhelyben, erősítette mindenki, de én már csak olyan vagyok, hogy csak akkor hiszek ei valamit, ha arról meg is bizonyosodtam. Ezért határoztak el, hogy azonnal felmegyek a fővárosba. Magam mellé vettem nevelt lányomat, a kis Lenkey Erzsikét, szereztem néhány ezer lej kölcsönt s megkértem az egyik művezető kollégámat a vasúti műhelyből, hogy kísérjen fel ő is és igazítson útba Bucuresti-ben, mert bizony jómagam nagyon gyengén tudok románul. — Tett-e nyelvvizsgát? — szakítjuk félbe egy pillanatra. — Négyszer kellett nyelvvizsgára álla- nom és tudok is annyit, amennyit a magam foglalkozása megkívánt itt a műhelyben, de arra nem mertem egymagám vállalkozni, hogy a minisztériumban, a nagy urakkal románul beszéljek. — Bucuresti-ben első utunk a pénzügy- igazgatósághoz vezetett, a vasutasok ügyét intéző osztálynál jelentkeztünk. Ott nyomban utánanéztek az ügynek és megerősítették a hirt, hogy valóban az én 323.332 számú kötvényem nyerte meg a hárommillió lejt. A kötvények természetesen a pénzügyminisztériumban vannak. Kiállítottak tehát néhány Írást a pénzügyigazgatóságon és a minisztériumba utasítottak. Még aznap fel is mentünk oda. Valami nagy ur, talán a vezértitkár lehetett, fogadott minket, a legszivélye- sebben beszélt, néhány perc alatt előkerültek a kötvényeim. Itt megtudtam azt is, hogy nemcsak a főnyereményt nyertem meg, de a másik két kötvényem is szerencsés számú volt. A 323.330-as és 323.331-es számú kötvényeimmel is nyertem 1200—1200 lejt. Azt is közölték, hogy a nyereményekből egyetlen lejt sem vonnak le, hanem még külön hozzáadják a kötvény névértékét is, ami külön 1200 lejt tesz ki. Amikor a három kötvényt jegyeztem a vasúti műhelyben, csak egy részletet vontak le, majd később háromszor eszközöltek két-kétszáz lejes levonásokat, úgy hogy Összesen a 2600 lejes kölcsön jegyzésemre eddig csak 800 lejt fizettem be ténylegesen, de a minisztériumban közölték, hogy a kötvényeket csak úgy vehetem át azonnal, ha egyszerre kifizetem most a 2600 lejt. Miután ez megtörtént, a kötvényeket elismervény ellenében nyomban kiadták. A vezértitkár kijelentette, hogy mindenki örül, hogy szegény ember nyerte ä prémiumot, jó egészséget kívánt, majd egy Szász Imre nevű irodafőnök végezte el az utolsó formaságokat, aki bucsuzáskor erre figyelmeztetett: „A kötvényeket tegye le azonnal otthon a Banca Nationalánál“. — Általában meg kell említenem, hogy mindenki végtelen kedvesen fogadott és mindenkinek az arcáról csak az örömet olvastam le. Egy dolog azonban egy kicsit kinos volt. Tetszik tudni, ilyenkor mindenki bámulja az embert. Nekem az olyan különös volt, hogy úgy néztek végig tetőtől talpig rajtam, mintha valami világcsoda lettem volna. Tessék elhinni, nehéz dolog milliomosnak lenni. „Nem baj, domnu Szabó!“ — Közben arról értesítettek, hogy az Universul egyik főszerkesztője már érdeklődött utánam a minisztériumban és otthagyta névjegyét, hogy keressem fel a szerkesztőségben. 'Hát bizony gondolkoztam egy kicsit, hogy mitévő legyek, mert hát éppen azért, mivel gyengén beszélek románul, valahogy őszintén szólva kicsit féltem felmenni. De aztán mégis csak rászántam magam és legnagyobb meglepetésemre ott is a legelőzé- kenyebben fogadtak, kérdeztek is néhány adatot és még aznap meg is jelent a cikk. Amikor megmondtam, hogy én bizony nem tudok románul, mosolyogva jegyezte meg a főszerkesztő: Nem baj, domnu Szabó. ‘Mégis csak könnyebbség kisebbségi embernek, ha milliomos. ,.Ezután Carpati t fogok szivük* Cigarettával kinál. ö maga, amint említettük, ötös pipadohányból sodorja cigarettáit, de a vendégek számára Nationala-ja is van. — (Eddig csak ilyenre telt, —-• mondja — talán ezután Carpati-t is fogok szívni. — Mikor kapja meg a pénzt és mik a legközelebbi tervei? — Ahogy hazajöttünk, a kötvényeket azonnal beadtam a íBanca Nationalahoz, ahol elismervényt adtak róla és tudatták, hogy junius első napjaiban kifizetik a hárommilliót. Hogy mit csinálok a pénzzel? Ezen sokat gondolkoztunk. Annyit már megtanultam, hogy ilyen inflációs világban nem tanácsos nagyobb összeget a ládafijában tartani. In* gatlanba fektetem. Olyan bérházat szándékszom vásárolni, amelynek a jövedelméből tisztességesen meg lehet élni. nyaralónak pedig megtartom ezt a város végén lévő kis kertes házamat. Kicsit beteges a tüdőm és itt fenn olyan jó a levegő, hogy ennél jobbat egy Dónát-uti villában sem kaphatnék. Negyvenötödik évemben vagyok. Sokat dolgoztunk, kínlódtunk a feleségemmel együtt. . . Talán megérdemeljük azt. hogy ezentul egy kicsit nyu- godtabb életünk legyen. — Na és az állásával mi lesz? — Egyelőre most május 12-ig fizetéses szabadságom volt. de most kértem még egy hónap fizetés nélkülit, amit meg is kaptam s igy csak junius 12-én kell bevonulnom újra szolgúlattételre a műhelybe. Be is fogok menni. Hogy aztán hogy lesz, kérni fogom-e a nyugdíjaztatásomat vagy sem, meglátjuk. A műhelyben 15 év óta dolgozom. — Milyen munkát végzett a szolgálati helyén? Itt a felesége szól közbe. Kedélyesen jegyzi meg: — ő adta a szép köntösöket a mozdonyoknak. Tizennégy kölcsönkérő levél A kis Lenkey Erzsébetre terelődik a szó. Szép, szőke, kékszemü leány, néhány nappal ezelőtt töltötte be 17-ik évét. A Szabócsalád liz évvel ezelőtt vette magához, ök nevelték, gondozták, taníttatták. A nevelőapa eltalálja a gondolatunkat: — Lehet, hogy ezután sok kérője lesz. de mi már csak megnézzük, hogy kihez adjuk férjhez. Különben is 3—4 évig még ráér. Eleget dolgozott szegény eddig, hadd legyen néhány könnyebb és szebb éve is a leány életéből. Megérdemli. — Kérésekkel keresték-e fel, mióta hazajött Bucuresti-ből? — tesszük fel az utolsó kérdést. — Tizennégy levél érkezett eddig. Nagyobbrészt mind ismeretlenek, üt-tizezer lejes kölcsönöket kérnek 1—2 évi időtartamra. Tetszik tudni, ez olyan furcsa. A napokban alig volt 60 lej a háznál, hogy kiváltsuk a személyazonossági igazolványainkat és most tőlünk kérnek tízezreket. Erre vonatkozólag megkaptuk az utasítást Bucuresti-ben. Azt mondta valaki a minisztériumban : — Maguknak most vakoknak és süketeknek kell lenniök. Másképen 24 óra alatt szétosztogathatják a millióikat. — Hát ezt a tanácsot megszívleljük. De azért lesz gondunk arra is, hogy abból a boldogságból, amely most minket ért, juttassunk valamit néhány nyomorgó embertársunknak is. A húszéves házassági évfordulón Bucsuzáskor még megemlíti Szabó Gyula, hogy ma, május 13-án van házasságuknak 20 éves fordulója. Csöndben, szerényen, szűk családi körben ünnepük meg ezt is, azután... hogy az ezüstlakodalom hogy lesz, az a jövő titka. A vasúti műhely szirénája jelzi, hogy vége a mai munkának. Szabó Gyula pillanatig arrafelé néz. Most jönnek ki a munkások. Tizenöt évig ő is ilyenkor jött haza minden nap. Ma itthon van. Házassági jubileumát ünnepli. Es még valamit: uj élet kezdetét. (8- *•) ÖN NEM KEFÉLHETI A SZÁJPADLÁST, a nyelvet,a gégét s a szájöreg egyéb lágy részeit, pedig ezeket is tisztán kell törte»» minden oap. SZAJVIZ-el Erdélyi magyar könyvek nagysikerű bemutatkozása a tóvárosi könyvnapon Őfelsége hosszasan elbeszélgetett Bánffy Miklós gróffal a könyvhét megnyitásán BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A harmadik román könyvhét megnyitója nagy ünnepségek között tegnap folyt le. A megnyitó ünnepségen jelen volt az uralkodó, a kormány tagjai, a királyi alapok igazgatósága, az akadémia tagjai és a politikai és társadalmi élet előkelőségei. — Első eset, hogy a könyvhéten erdélyi magyar irók is részt- vettek és ezt Gusti volt kultuszminiszter, a királyi alapok képviselője, megnyitó beszédében ki is emelte. Beszédének ezt a részét a jelen volt közönség lelkesen megtapsolta. A megnyitó után az uralkodó és kísérete, valamint a román közélet előkelőségei meglátogatták az Erdélyi Szépmives Céh kiállítását, ahol a Helikon nevében gróf Bánffy Miklós, Kemény János báró, Szemlér Ferenc és Kádár Imre dr. fogadták a vendégeket. A király hosszasan elbeszélgetett Bánffy Miklós gróffal és nagy örömének adott kifejezést abból az alkalomból, hogy az erdélyi magyar irók is résztvesznek a román könyvhéten. A Helikon tagjai ezután átadták az uralkodónak a Szépmives Céh román vonatkozású kiadványait, köztük Alexandri Souvenir cimü müvét, amelyet a román könyvhét alkalmából adtak ki Bardócz Antal fordításában. A király az átadott könyveket látható örömmel fogadta. — Meglátogatták a kiállításon a Szépmives Céh sátrát dr. Pop Valér igazságügyminiszter, Angelescu közoktatás- ügyi miniszter és Bratianu György is. Az Erdélyi magyar kiadóvállalat kiállításának nagy sikere, van annál is inkább, mert a kiállítás alkalmából román nyelvű füzetet adott ki, amelyben a Helikon és Szépmives Céh célkitűzéseit ismertette. A román közvélemény először vett tudomást arról, hogy Erdélyben komoly ma gyár irodalmi élet van és hogy a széllé mi együttműködés érdekében a Szépmí vés Céh milyen nagy munkát fejteit ki Nagy feltűnést keltett a megnyitó ün népségén Angelescu kultuszminiszter beszéde, aki hangsúlyozta, hogy az iroda lom fenntartása és fejlesztése érdekében nemcsak szellemi erőkre, hanem anyagi eszközökre is van szükség. Az irodalom fejlődését károsan gátolja a papír drágasága és ezért felkérte az illetékeseket, hogy a papirkartell árainak leszállításával siessenek segítségére az irodalomnak, A könyvhét egy hétig tart. Bezárták be ®rvos§ fakultást a BusurestH egyetemen BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az utóbbi időben előfordult kilengések miatt a Bucuresti-i egyetem orvosi fakultásának tanácsa elhatározta, hogy az előadásokat ez év végéig beszünteti. így az orvostanhallgatók egy esztendőt veszítenek. Az egyetem főtanácsa május 23-án ül össze. Illést tart a koraiáoy gazdasági takácsa BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A kormány gazdasági tanácsának tagjait mai napra ülésre hívták össze Bucuresli-be. A gazdasági tanács előtt Antonescu is megjelenik. A pénzügyminiszter tegnap érkezeti haza külföldi újáról s prágai és párisi tárgyalásainak eredményéről fog beszámolni.
