Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-11 / 108. szám

* BL LB /V Z ÉK / V 3 5 ui k! un I 4. * Erdélyi magyar könyvek nagysikerű bemutatkozása a tóvárosi könyvnapon őfelsége hosszasan elbeszélgetett Bánfly Miklós grólfal a könyvhét megnyitásán lUClRKSTI. (Az Kllen/ók tudósi ló­ja lói.) \ harmadik román könyvhét megnyitója nagy ünnepségek között leg- nap folyt |t\ V megnyitó ünnepségen je­lűn volt az uralkodó, a kormány tagjai, a királyi alapok igazgatósága, az akadé­mia tagjai és a politikai és társadalmi éle! előkelőségei. Klsö esel. hogy a könyvhéten erdélyi magyar irók is ré.szl- vettek és ezt (liisti volt kullus/minis/ler, a királyi alapok képviselője. megnyitó beszédében ki is emelte. Beszédének ezt a részéi a jelen volt közönség lelkesen .megtapsolta. A megnyitó után az ural­kodó és kísérete, valamint a román köz­elet előkelőségei meglátogatták az Ke­dély i Szépmives Céh kiállítását, ahol a Helikon nevében gróf llánffy Miklós, Kemény János báró. Szemléi- Ferenc és Kádár Imre dr. fogadták a vendégeket. A király hosszasan elbeszélgetett Bánffv Miklós gróffal és nagy örömének adott kifejezést abból az alkalomból, hogy az erdélyi magyar irók is rész (vesznek a román könyvhétén. A Helikon tagjai ez­után átadták az uralkodónak a Szépmi­ves Céh román vonatkozású kiadvá­nyait. köztük Alexandri Souvenir eimii müvét, amelyet a román könyvhét alkal­mából adlak ki Bardoez Árpád lordilá satun. A király az átadott könyveket Iái ható örömmel fogadta. Meglátogatták a kiállításon a Szépmives Céh sátrát dr. Pop Valér igazságügy miniszter, Ange lesen közoktatásügyi miniszter és Ura tinim Cyörgy is. Az Erdélyi magyar ki adóvállalat kiállításának táriá si sikere van, annál is inkább, mert a kiállítás alkalmából román nvelvii füzetet adott ki. amelyben a Helikon és Szépmives Céh célkitűzéseit ismertette. A román közvélemény először vett tudomást nr ról, hogy Erdélyben komoly magyar irodalmi elet van és hogy a szellemi együttműködés érdekében a Szépmives Céh milyen nagy munkál fejtett ki. Nagy feltűnést kellett a megnyitó ün­nepségen Angelescu kultuszminiszter be széde, aki hangsúlyozta, hogy az iroda­lom fenntartása és fejlesztése érdekében nemcsak szellemi erőikre, hanem anyagi eszközökre is van szükség. Az irodalom fejlődéséi károsan gátolja a papit- drá­gasága és ezért felkérte az illetékeseket, hogy a papirkartell árának leszállítása érdekében siessenek segítségére az. iroda­lomnak. A könyvhét egy hétig tart. Beszélgetés a negyedszázad előfói halálbál szemtanújával Emlékezés közel négyszáz fiatal kálózó tazhaláláról Simleul-Silyctniei. (Az Ellenzék tudósitójá­tól.) Nem mindennapi interjú-anyagra akad­tam a napokban, egv városunkbeli béres sze­mélyében. aki 25 évvel ezelőtt borzalmas tömegszerencsétlenség szemtanúja volt s hogy nem esett ő is áldozatául a többszáz emberál­dozatot követelő tragédiának, csak a szeren­csés véletlennek köszönheti. Egyik ismerő­söm beszélte pár nappal ezelőtt, hogy Kovács Lajos béres, aki egyik itteni földbirtokosnál 1 van alkalmazásban, husvétkor azzal kéredz- kedett haza gazdájától a Satu-Maré- megyei Ököirtó községbe. hogy ott. huszonöt év óta felvett szokás szerint. két tiizhalált szenvedett testvéréért és még 366 falubelijéért tartott közös imán részt- vehessen, akik 1910 husvétján borzalmas tűzvész áldozatai lettek. Egyik elmúlt nap délutánján kisétáltam a város határában lévő tanyára, ahol a negyed évszázaddal ezelőtt történt rémes tömegsze­rencsétlenség ma is élő szemtanúja lakik. Kovács Lajos 50—55 év körüli, nagybajuszos béres csak nagyon rövid és vállvetett felele­teket ad kérdéseimre s a bizalmatlanság csak akkor kezd enyhülni, amikor előveszem zse­bemből, az erre a célra vásárolt két csomag pipadohányt, amit miután zsebretesz, anél­kül, hogy egy szóval is megköszönné, hiszen India, hogy úgyis megfog szolgálni érte. leül mellém az itató vályú szélére és most már ő) tesz fel kérdéseket. — Biztosan újságíró az urfi, ha azért jött el hozzám, hogy az ököritóiak 1910-beli gyászos husvétjának hiteles történetét akarja hallani? Mondom, a korának jóval idősebbnek lát­szó embernek, hogy újságcikk számára ér­deklődöm a szomorú eseményről, mire meg­ígéri, hogy hűen és részletesen fogja a dol­gokat elmesélni. Viszonzásul nagyon kér, hogy emlitsem meg az újságban azt is, hogy az Ecsedi-láp tövében fekvő, alig pár száz lakosú falucskában történt tömegszerencsét- lenséget ő mesélte el nekem. Ezt megígérem neki, mire elérzékenyülve hozzákezd az eset elbeszéléséhez. — A község közepén, a piactéren óriási ,.állás*’ volt 1910-ben, amit husvét nagyhe­tében bálteremmé alakítottunk át. Úgyszól­ván a község egész fiatalsága napokig dol­gozott serényen a helyiség átalakításán, mert a lehető legszebbre akartuk a náddal fedett ,,állást“ feldíszíteni, annál is inkább, hogy i hat szomszédos községből, valamint a kö­zeli taligákról is bejelentette részvételét a többszáz, mulatni akaró fiatalság. Szabályszerű rendező-bizottság alakult a falubeli legényekből s mindegyiküknek meg­volt mondva, mi a teendőnk, hogy a helyiség minél szebb legyen és minél jobban megfelel­jen a nagyszabású táncmulatság céljainak. [ En testvéreimmel és még két barátommal a tetőzetet tartó gerendákra másztunk fel s azokat díszítettük ki színes papírszalagokkal és zöld ágakkal. Otthagytuk azonban a ge­rendákon és a falakon az előző évi diszitést is és a gerendákra fonott elszáradt ágakat, mert igy jobban tudtuk az új diszitést oda­erősíteni. Barátaink ezalatt mással voltak elfoglalva. Padokat hordtak és készitettek körbe a fal mellé, hogy azokon táncközben megpihenhessünk. A falakat is feldiszitettiik színes papírokkal s amikor munkánkat befe­jeztük. megelégedéssel állapítottuk meg. hogy az utolsó tiz év alatt nem tartottunk tánc- mulatságot. hasonló szépen feldíszített te­remben. A nagy helyiséget hat óriási petró­leumlámpával világítottuk meg s azok tartó­drótjait is színes papírszalagokkal vontuk be. A majdnem négyszáz ember tűzhalálát azonban tulajdonképen az okozta, hogy a csűr két nagg ajtóját nem csak. hogg bezártak, hanem be is szegeztük s a be­lépő jeggeket az eggik részen haggott kis ajtónál árultuk, ameigen eggs zerr^ csak egg ember fért ki — A gyászos esemény napján már a kora délelőtti órákban megkezdődött a távolabbi községekből özönlő vendégek érkezése. Es­tére mintegy 600—800 vendég gyűlt össze a szépen feldíszített csűrben. A zenekart egy­más mellé tolt asztalokon helyeztük el s megkezdődött a lánc. Alighogy befejeztük az első csárdást, sivalkodás és kiabálás szakí­totta félbe a zenekar játékát. Mikorára rá­jöttünk, hogy miért ordítoznak a csűr másik végében, már lángokban állott az egész he­lyiség. A tűz rohamosan terjedt s a teremben olyan sokan voltunk, hogg mo­zogni is alig lehetett. .4 lángok pillanatok alatt a tetőzetbe kaplak, ahonnan sistereg­ve hullott ngakunkba az égő nád és fiis- I tölgő ágak. Menekülni nem lehetett, ESTE EGY OE Meghajt lefogyaszt az én számom ! EGY MILLIÓT NYERTEM ! Igy történt volna, ha a bíró, akiről itt szó van, idejében megújította volna ,sorsje­gyét. Valóban az a szám, amelylyel addig játszott, egy milliót nyert, de más szá­mára. aki idejében megújította sorsjegyét és még uj sorsjegyet is vásárolt. Mindenkivel megtörténhetik ugyanez az eset, ha nem újítja meg idejében sorsje­gyét. hogy minden húzáson résztvegyen. Ne feledje el. hogy a szerencse nem szalad vakon Ön után, hanem keresni kell. Aki­nek sorsjegye van a zsebében, szerencsés, mert a sorsjáték a milliók százait osztja szét játékosai kozott. MÁJUS 1 5-ÉN var. a III. osztály húzása, amely az utolsó a junius 15-iki nagy húzás előtt. Ujitsa meg sorsjegyét még ma és vásároljon uj sors­jegyeket. Gondoljon a bí­róra, aki elvesztett egy milliót! iALLAMI SORSgATEKjl™ Colecturiíe principale din Ardeal, Banat si Bucovina Arad Banca Goldschmidt Casa de Păstrare Generală din Arad S. A. Braşov „Fortuna" Alex. Enkelhardt Cernăuţi Banca Comercială Naţională Banca Oehlgisser & Horowitz Alfred Noe. Cluj Banca Iliescu Cluj Economia Institutul Comercial de Credit Oradea Banca Dacia Union Tg. Mureş Ernest Révész Timişoara Banca Centrală Banca de Scont Banca Timişoarei­meri a két nagy ajtó be volt szegezve, azo­kat kinyitni lehetetlen volt. Mindenki a kis ajtó irányába igyekezett s közben egyik a másik menekülőnek már égő ruhájától fo­gott lángot. Pár perc alatt többszáz ember ruhája gyűli meg s természetesen mindenki elvesztette a fejét s a teremben elképzelhe­tetlen pánik keletkezett. Az emberek egymást eltaposva, hegyin-bátán taszították egymást a kijárat felé, a nagg dulakodásban azonban halomra es­tek egymásra a menekülők s teljesen el­torlaszolták az amugyis kicsi ajtót. — Én a tűz keletkezése pillanatában éppen az ajtó közelében tartózkodtam s igy sike­rült kimenekülnöm, két testvérem azonban a lángokban lelte halálát s egyik a felismer- hetetlenségig összeégett. Ezt 125 más társával együtt közös sirban temettük el, akiknek személyazonosságát nem lehetett megállapí­tani. A tüzet csak másnap reggelre tudtuk teljesen eloltani s ekkor számolhattuk pon­tosan össze, hány hálózó pusztult el a lán­gokban. Összesen 312 fiatal leány és fiú megszenesedett hul­láját szedtük ki a kormos gerendák füs­tölgő romhalmaza alól. Több, mint 200 súlyos sebesültet pedig kórházba szállítot­tunk, akik közül őő-en haltak meg s igy a hires ökörilói halálbálnak összesen 367 áldozata volt. — Megrendítő temetés követte ezt a bor­zalmas szerencsétlenséget, melynek áldozatai községünk fenyőfákkal körülvett kis temető­jében alusszák örök álmukat. — Ezért voltam én tehát most husvétkor odahaza, mert általános szokás szerint a fel­támadás ünnepén, mindegyik falubeli, aki csak teheti, résztvesz azon a közös ájtatos- ságon, amelyiket minden évben a temetőben tartunk meg s amely a fekete husvét óta most volt a huszonötödik — fejezi be elbe­szélését az öreg béres. Napsütött meg-meg- ránduló arcán látszik, hogy a beszélgetés alatt megelevenednek előtte az ifjúkori ha­lálbál éjszakájának átélt borzalmai. Babuczay György. LOGIKUS KÖVETKEZTETÉS. — Nagy Pista, mondd meg nekem, hány óra van egg napban•? — Huszonöt. tanító ur. •— Miért huszonöt, hát nem mondtam nektek, hogy huszonnégy■? ' — Igen, de a tanító ur tegnap azt mond­ta, hogy a nap megint egy órával hosszabb lett. FAKÖBÖZŐ KÖNYV gömbölyű fára, vala­mint fűrészelt avagy faragott fára vonatko­zólag. Román, magyar, német nyelvű ma­gyarázó szöveggel. Ára 80 lej. Csak gömbö­lyű fára vonatkozónak ára 60 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. orvos-kozmetikai laboratóriu­mának uj osztályán beveze- zetett uj rendszerű vitamin hajpaholás, gyógy-haj- mosás, kvarcfény, diather- mia minden hajbetegséget, fej­korpát, kórus zsírosságot, haj­hullást gyógyít. CLUJ, GH. JV. IORGÄ NO. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom