Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-11 / 108. szám

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ IYiUhIo AiÍóv/otkN. Babilon. Szünc­ick. \lba-tutin. li;v'/crüsité'i. „Strain"­ck. DIMINEAŢA: KiiHüld. vendégemé el kell is- nietniv at a/ óriási munkát, mit a román de- mxkr.uu nniutJut tel, miután sCinnűEol mo­dern országot sy.erve/xtt meg rövid idd -iktrr. Az mSbbi ctrtpzed«k minden E.vjat nagyrészt #/ cJ- nnrit időknek köszönhetjük. A mai erkölcs az révkor méreggel van megfertőzve. Mindaz, ami rassz, az «ixszolutiíanusnak köszönhető- A kül­földi vendégek jól ismerik a Duna-medence tar­tományúinak történetét s most megállapíthatják ezek fejlődését. Az. ország kepe más lenne, ha .. polgárt erény is más lett volna. 1 la a közérdek érvényesült volna a magánérdekkel szemben. PREZENTUL: Antonescu pénzügyminisater, külföldi útja előtt ezer lejt ajándékozott fejenként a „jó" adóvégrehajtóknak. Ezt erkölcstelennek és sértőnek kell tekintenünk. A véres behajtások után esetleg helye leltet köszönő szavaknak, vagy még több becsületességet lehet kívánni hala irat tormájában. — A pénzbeli jutalom a terrort és a veszélyes kilengéseket mozdíthat ja elő az. adószedés alatt. ARGUS: Oda jutottunk, hogv kompenzáció ut­án bonyolítják le külkereskedelmünket, claering rtjan fizetünk s a miniszter minden üzletbe be­leszól. Miután óriási ezen üzletek száma, bizo­nyos, hogy a miniszteri beavatkozás zavart okoz, ami aztán a kereskedelem pusztulását fogja maga után vonni. Ebből & babiloni helyzetből csupán egy ut van: — Vissza kell térni a kiindulási ponthoz s ki kell mondani, hogy az állam nem köteles papírpénzét aranyra, vagy arany valutákra .irrtötaoi S meg kell szüntetni a deviza-monopó­liumot. VREMEA: Senki sem tudja megmondani, mi íog történni júniusban. Vájjon a képviselők pi­henni fognak, hogy rendkívüli parlamenti ülés­szakra ülnek majd. össze a fővárosban? Némelyek azt mondják, hogy sor kerül az alkotmánymó­dosítás kérdésére ez alkalommal. Vannak, akik cáfolják ezt a hirt és azt hangoztatják, hogy ssmmiesetre sem következhetek be az alkot­mánynak olyan módon való módosítása, amint ezt Argetoianu cinizmusa ajánlja. Csupán törvé­nyes módon lehet alkotni uj törvényeket s nem használhat semmit a törvényes állapot szünete­lése. Az ilyen szünetek, csak a szélsőségeseknek használnak. DREPTATEA: Hét év mult el 192S. óta- midőn a nemzeti-parasztpárt került kormányra. Ma is, mint akkor, törvénytelenségek miatt pa­naszkodik az ország. Ugyanazok az emberek, ugyanaz az eljárás és ugyanazon szerencsétlen kö­vetkezmények. Nincs törvényesség, nincs jog­rend, nincs folytonosság az állami munkában. Nincs őszinte és igazi alkotmányosság. A nem­zet igy válságon halad át. Nem tűrhetünk rosz- szabb rendszert; mint volt 1928-ban, anélkül, hogy a nép jövője veszélyben ne forogna. — Ugyanazok az okok egy uj és még hatalmasabb Alba-Iuiia-hoz vezetnek. Most azonban más kö­vetkezményei lesznek ennek. ÎNDREPTAREA: A minisztertanács során is­mét felmerült az állami hivatalok egysztriisi ré­sének kérdése. Úgy tudjuk, hogy 1934. júniusá­ban erre nézve a parlament szabadkezet adott a kormánynak s megengedte, hogy rendelet-törvény :ormijában intézkedhet. Hol elővették; hol el­halasztották ezt az ügyet azóta. Nem tettek semmit. Az egész egyszerűsítés csak arra volt jó, hogy politikai érdekből megfélemlítse a hi­vatalnokokat. Mi már régen megmondtuk: — e. kormánynak nem lesz bátorsága arra, hogy a pártérdeket a költségvetés tételeinek leszállítása érdekében feláldozza. FRONTUL ROMANESC: Felhasználjuk fran­cia vendégeink jelenlétét annak hangoztatására, hogy senkit sent üldöz Vaida-mozgalma, mely­nek csupán az a célja, hogy a román ura legyen saját hazájának. Vaiőa ébresztője nem egyéb mint az igazság szava s ezt bizonyára megérti minden jó francia. Rávezeti a valóságokra a „strain“-keT, sitik kezükbe kaparjtották javainkat. Paul Bon- cour most a helyszínen állapíthatja meg a té­nyeket. Nem kételkedünk tárgyilagosságában s meg vagyunk győződve, hogy Parisba való visz- szatérése után kellően fogja informálni a francia államférfiakat. Egyedül tárgyilagosságot kérünk vendégeinktől. Onmsok, mérnökök, gwérak! Minden román, magyar, német folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál, Cluj. — A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj. Egységes, erős olvasótábor segíti sí tad air a az Ellenzék célkitűzéseiig. MŰD, május ‘Rendkívül érdekes vendége volt ;i romániai szövetkezeti éleinek: Mr. II. I. May, a Szövetkezetek Nemzetközi Szóvei- sége vezérlilkárának személyében, aki Mad­rid, Bécs, Bucureşti, Szófia, Belgrádon ké­résziül vezető európai kőrútján meglátogat la a romániai Hangya Szövetkezetek Köz­pontját is Aind-on, dr. Pieiiescu Bueuresti-i »‘gyetemi tanárnak, a szövetkezeti tanszék előadójának kíséretében. A világ szövetkezeti mozgalmát csak felü­letesen, vagy egyáltalán nem ismerő olvasó nem is sejti, hogy milyen hatalmas gazda­sági szervezet szálai összpontosulnak Henry 1. May vezértitkár kezeiben, aki ma a világ egyik legnagyobb szövetkezeti és közgazda­sági szakértője. Robert Owentfíl — Mr. Henry 1. May-ig \ világ szövetkezetei nemzetközi kapcso­latainak a kiépítését még „az angol szövet­kezés atyja“, Robert Owen (1771—186S) eredményezte, aki e célból be is utazta Európa főbb országait: Franciaországot, Németországot. Ausztriát; Becsben magával Metternich-el, a mindenható miniszterrel is tárgyalt s éppen itt számította el magát, mert az államférfiak mindig a politikát he­lyezik a gazdasági kérdések fölé s ennél­fogva útja és fáradozása akkor nem járt eredménnyel. A felvetett gondolat csak jóval később, 1896-ben valósulhatott meg. amidőn az első londoni szövetkezeti világkongresszus alkalmával húsz résztvevő állam szövetke­zeti központja megalakította a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetségét London szék­hellyel. Henry I. May. aki egyszerű munkáscsa­ládból származik, mint gyakorlati szövetke­zeti vezető és szervező első helyre küzdötte magát nemcsak az angol szövetkezeti élet­ben. hanem a munkás mozgalmakban is je­lentős szerepet játszott s midőn 1913-ban Hans Müller tanár, szövetkezeti iró vissza­vonulása folytán megüresedett a vezértitkári állás, a glasgowi világkongresszus egyhan­gúlag Mr. Henry 1. Mayt választotta utód­jául. Hogy méltó és kiváló szervező ember kezébe tették le a világ szövetkezeti mozgal­mának irányítását, mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy amig 1913-ban a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szövetségébe ‘23 ál­lam 4000 szövetkezete tartozott 20 millió taggal, addig a multévi londoni világkong­resszus alkalmával 4-0 államot, 150 szövetkezeti központot, 604.(584 különböző szövetkezetét és 151 millió 724.710 szövetkezeti tagot képviselt a Szövetség. Ez a gigantikus mérelii gazdasági szervezet egy év alatt 25 milliárd 244 millió 887 ezer dollár forgalmat bonyolított .le. Tavaly jubilált a világszervezet A Szövetség angol, francia és német nyel­ven adja ki havonta a Nemzetközi Szövet­kezeti Szemlét, melyben szövetkezeti és köz­gazdasági szempontból mindig értékes, irá­nyító cikkek jelennek meg jeles szövetkezeti közgazdászok tollából. A Szövetség időről- időre más és más helyen szövetkezeti kong­resszusokat, kiállításokat rendez. így a mult évben a szövetkezeti mozgalom megindulá­sának jubiláns évfordulója alkalmával (1844 1934) a londoni kongresszuson 500 szövet­kezeti delegátus vett részt, melyen a meg­nyitód a Szövetség elnöke, Vainö Tanner, volt finn miniszterelnök tartotta. A részt­vevők között nem kisebb emberek foglaltak helyet, mint A. Henderson, a leszerelési > konferencia elnöke. O. Stanley angol mun­kaügyi miniszter, Lord Schnell, London pol­gármestere, A. Boréi, a párisi Nemzetközi Agrárszövetség képviseletében és más neves személyiségek. A Szövetség a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a különböző orszá­gok szövetkezeti központjaival. Szövetkezeti kérdésekben hozzáintézett kérdésekre kész­séggel válaszol és a szövetkezeti mozgalom fejlődéséről nagyon gyakran a helyszínén győződik meg. Látogatás a központnál Rendkívül nagy kitüntetés az Aiud-i Han­gya Központ számára, hogy Henry I. May vezértitkár dr. Pienescu kereskedelmi aka­démiai tanár kíséretében egy egész napot (e hó 6—6-án) töltött a központnál, ahol áttekintette a romániai „Hangya“ fogyasz­tási szövetkezetek szervezetét és megtekin­tette a központ irodahelyiségeit, könyvtárát, áruraktárait: a fűszer és háztartási cikkeket, a mezőgazdasági árukat, eszközöket, gépe­ket, a rum és likőrgyárat, valamint a bor­pincészetet. Meglátogatta a helybeli fogyasz­tási, valamint a Bethlen kollégium tanszö- I vetkezetét is és a környéki szövetkezetek közül az Unirea-i „Hangya*- fogyasztási szö­vetkezetét. ahol a csinosan berendezett szö­vetkezeti helyiségében a vezetőség meleg fo­gadtatásban részesítette a kiváló szövetkezeti vezérférfiut. H. I. May vezér titkár legnagyobb megelé­gedését és elismerését nyilvánította a romá­niai „Hangya“ szövetkezetek szervezettsége és irányítása felett dr. Harmath János ve­zérigazgatónak és a tisztviselői karnak, akik kitüntető vendégszeretettel fogadták a szö­vetkezeti vendégeket. Mint vérbeli szövetke­ző, a szövetkezeti élet minden vonatkozásai lói érdeklődött és szorgalmas un jegyezge- tett, még a Hangya Központ különböző k< állításokon nyert aranyérmeit sem felejtett»» ki feljegyzéseiből. Örömmel állapította rm-uJa hogy a jól szervezett Hangya szövetkezeti szervezet a gazdasági válság dacára is t»< tölti hivatását, még akkor is, ha a méretet j és arányok kisebbek, mint a nyugati álla ! mok fejlett szövelkezeli életében. Beszélgetés Henry I. May-al Felhasználva ezt a ritka lehetőséget, kér »lést intéztünk a szövetkezetek jövőjére, fel adataira vonatkozólag, melyre a kővetkező kel válaszolta a kiváló közgazdász és szö­vetkezeti szakértő: — A kapitalizmus végét járja. Kétségte­len, liogv kezdetben nagy szolgálatot telt az. emberiségnek, de az idők változtak s köz­ben kiöregedett. A hibái túlnőttek erényein , s rövidesen csődöt fog mondani. Ej érának* kell kezdődnie a gazdasági életben. Azonban a kollektiv élet átmenet nélküli megkezdése | felboríthatná az egész gazdasági rendet. Ezt a szükséges átmeneti időszakot fogja je- J telíteni a gazdasági élet minden vonalán a szövetkezés, amely felé ina az emberiség j halad. A szövetkezés egyesiti egyrészt a termelő- t két, másrészt a fogyasztókat, a termelést összhangba hozza a fogyasztással s igy ki- f küszöböli a minduntalan megismétlődő krí­ziseket, melyei a spekuláció idéz elő. Ez volna a tökéletesen irányított gazdálkodás. — Régóta foglalkoznak Páneurópa gon­dolatával, a megvalósítástól azonban ma tá­volabb vagyunk, mint kezdetben. A nemzeti érdekeket a kapitalizmus támogatja s jel­szavakat doh a tömegek közé s ezáltal a né­peket állandó háborús veszélyben tartja, hogy aztán a különféle hadiipari vállalatok­kal és más vállalkozásokkal a rendkívüli helyzetet, a lelketlen profit érdekében ki­használja. A Népszövetség jelen pillanatig nem tudta megvalósítani célját. Erre képte­len a jelenben s bizonyára az lesz a jövő­ben is. A népek összehozására, együttműkö­désére egy uj eszme kell: a szövetkezés, mely alapelveinél, eddig elért eredményei­nél fogva egyedül alkalmas egy uj társadal­mi és gazdasági rendszer kiépítésére, mely­ben az emberi erények jutnak érvényre. Önkormányzat a szövetkezés éltető eleme — Az általános műveltség még a nyugati országokban sem áll azon a fokon, ahova cl kellett volna érnie és ennek éppen a kapi­talizmus az oka, hogy az emberiségnek a legnagyobb része, a munkásság nem tudott oda emelkedni, ahova kellett volna. Ezen a helyzeten is a szövetkezeti szervezkedés se­gítségével megtakarított anyagi alapokkal segíthetünk. Az angliai szövetkezetek kultu­rális mozgalmának az eddigi útját: nép­könyvtárak létesítése, napközi gyermekott­honok berendezése, — ahová a munkás a munkaidőre nyugodtan adhatja be gyerme­két — gyermeknyaraltatási akciók jelzik. És ebben jelentkezik a szövetkezés önsegé­lyező ereje és előnye. — A szövetkezetek fejlődési lehetőségét a teljes autonómia, a kizárólagos függetlenség adja meg. Ezért állottak meg Szovjet-Orosz- országban a szövetkezetek, amig vissza nem állították autonómiájukat s ezért nem mu­tat egységes fejlődést az olaszországi szövet­kezeti mozgalom, mert az állam igen be­avatkozott a szövetkezetek belügyeibe s ezért fog Németországban az eddigi nagy­vonalú fejlődés megállani, mert a jelenlegi rendszer a szövetkezeti autonómiát nem hagyta meg eredeti érintetlenségében, A szövetkezeti fejlődés feltétele az auto­nómia, a függetlenség, aminek létezése biztosítja a szövetkezetek egészséges fej­lődését. Minden más próbálkozás csak kudarccal jár, visszafejlődést jelent. Az egész romániai szövetkezeti mozgalom­ra nézve nagy jelentőségű H. I. May vezér­titkár látogatása, aki mint kiváló szövetke­zeti szakértő, bizonyára értékes útmutatá­sokkal fog szolgálni az itteni szövetkezeti élet továbbfejlesztésével kapcsolatban az or­szág szövetkezeti mozgalom irányítóinak Bucuresti-ben, ahol nagy örömmel várták szövetkezeti körökben. H. I. May vezértitkár mint széles látó­körű, szociális gondolkozása közgazdász, világosan rámutat a mai gazdasági élet hi­báira s jelzi azt az irányt, amerre az embe­riség halad és amerre haladnia kell, ha ki akar jutni a mai gazdasági anarchiából. A szövetkezetek az emberiség békés együttmű­ködésének, haladásának az úttörői s még nem akadt eddig ágyukat, mérges gázakat gyártó szövetkezet. Az emberiség jobb jövő­je a szövetkezeti szervezkedésen múlik, mely nem rombol, hanem épít és napról-napra újabb öntudatos tömegeket ragad magával. Fekete György. A legnemesebb erdélyi hagyom.*.; .it képviseéi és szolgálja az Ellenzék. MEGJELENT a magyar szövegű HERMES VASÚT! menetrendkönyv XXXVII-ik (nyári) kiadása Érvényes: 1935 május hó 15-élői! 200 oldal szöveg! Praktikus összeállítás!! 2 térkép! Pontos adatok!! Uj motorosvonatok! Uj fürdővonatok! Uj kiránduló-vonatok! 50 százalék kedvezményes állomások névsora! Összes belföldi fürdők kalauza ! Személy-, bérlet-, hálókocsi- és menettérti jegyek díjszabásai! Összes tudnivalók! Ára 40 Lei. Hermes Zsebmenetrend ÁRA Í6' LEJ! Mindkét menetrend kapható az összes könyvkereskedésekben, menetjegy­irodákban, dohánytőzsdékben és újságárusoknál. ELLENZÉK A szövetkezetek világszövetségének vezértitkára, Mr. Henry I. May látogatást tett az erdélyi „Hangya“ Központban / 9 .7 5 ni ú I o t 14. f ....................................- **

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom