Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-10 / 84. szám
r?j? iprfTTi tu üKnanBHU tm TÍZ NAPIG MANIU NYOMÁBAN Fára A, gyürötí arcú, szőtfan ember az erdélyi románság vezére CLTJJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A nem- zeti-parasztpárt erdélyi tagozata uj életre kelt. Viták, harcok, kiáltványok, uj lapok, verekedések, vér — mind csak erjedést, életet jelentenek. A harc élet. Az erdélyi nemzetiparasztpárti tagozatban dúló harc figyelmet érdemel. Vaida lombikjai, melyekben a fiatalság és újjászületés csodatevő elixirjét és a hatalomhoz vezető taktika titkos kémiai képletét keresi, épp úgy figyelmet érdemelnek, mint Maniu élet- néíküli szemének villámlásai, midőn Sibiu- ban futó pillantást vetett a tiszteletére lóháton felvonult Făgăras-i testvéreire. Az első próba A nemzeti-parasztpárt erdélyi tagozatának legutóbbi végrehajtóbizottsági ülésének előestéjén, ezelőtt tiz nappal szerettem volna Mamiival találkozni. Öt iv fehér papirt és két ceruzát tettem zsebembe. Akkor még hittem a lehetetlent. Azt hittem, Vaida hatórás nyilatkozatát fogom Maniuval lepipálni. Az előjelek nem voltak kedvezőtlenek. A Boila-ház vaskapuja nyitva volt Az első akadály azonban már a nagy tölgyfaajtónál jelentkezett. Itt már csengetni kell, hogy bejuthassunk a lakás előrészébe. Csengőhivásra fehérbóbitás szobalány nyit ajtót az idegennek. t — Kit keres? — kérdi a kis előszobában. Üvegfal választja el a halitól, mely oly tágas, hogy gépkocsival is meg lehetne fordulni benne. — Boila urat keresem ... Néhány pillanat múlva ott áll a házigazda előttem. — Engem keres? — kérdi sietve. — Maniu úrral szeretnék beszélni! —- mondom kertelés nélkül. — Lehetetlen! Alszik, pihen ... — Nem baj kéremszépen! Nem azért jöttem, hogy felköltsük! Majd leülök itt az előszobában és bevárom, amíg felkel. A házigazda nem goromba. Vállát vonja. Nincs semmi biztatás .tekintetében. Az előszoba két szögletében sárgaréz lábakon nyugvó kipárnázott székecskék vannak a magas fehérmárvány párkányhoz állítva. Egyikre letelepszem. Egyedül maradok. Jól benézek az üvegfalon át s a hatalmas előcsarnokban fafogasokra aggatott cserépkorsók, tányérok tömegén akad meg tekintetem. A sok erdélyi korsó és tányér ma különöskép ragyog, mert Maniu a ház vendége. — így aggatják sorba az elveket a politikusok is — gondolom magamban — mikor kormányra kerülnek ... Rövid idő múlva látogatók jönnek. Az előszoba falába épített ruhatár tükrös ajtaját felnyitják, leteszik a felöltőt, kalapot, aztán nagy hajlongás között belépnek a jobboldali helyiségbe. Jellegzetes erdélyi arcok. Másfél évtized előtti politikusok típusai. Idősebb ősz ur jön. Kihúzza kabátujjából fényesre vasalt aranygombos kézelőjét, megsimogatja két kezével haját, mikor belép a jobboldali szobába. Hol van Maniu? — Hol van Domnul Maniu? — kérdem a szobalányt. A katonaságtól tudom, hogy a tisztiszolga többet jelent sokszor minden protekciónál. — Itt van az irodában — feleli nyíltan. Úgy látszik, nincs beavatva a „titkokba“ s nem tudja, hogy Mamiinak most hivatalosan „aludni" kell. — Mit gondol, tudok beszélni vele? — iNem! — mondja oly határozottan, tisztán, egyenesen, hogy semmi kétségem sincs többé s tisztán látom — nem tudok zöld ágra vergődni. Legokosabb lenne tehát elbúcsúzni a házigazdától. (Uj vendégek jönnek. Bőrkabátos urak, okmáuytáskával. Hárman vannak, mint valami küldöttség. Kitűnik, hogy adóbehajtó közegek. Tizenegy és félezer lejt fizet ki a házigazda előttem. Most látom az uj ropogós ezresbankókat először életemben. — Egy hajóban evezünk mindnyájan! — jegyzem meg, mikor a végrehajtók elmentek. így már egyforma emberi szemmel tekintünk egymásra. Bemutatom az előkészített kérdéseket s Boilat annyira meghatja egyenes fellépésem, hogy maga hiv meg egy később kitűzendő időre oly célból, hogy alManiu legközelebbi Cluj-i tartózkodása kalmával vele beszélhessek. Végre: — Maniu... Szombaton a lapok azt közölték, hogy Maniu ismét városunkba érkezik. Nagyszerű alkalom kínálkozott tehát a találkozásra. Csöndes, hétvégi politikai légkör. Reménykedve csöngettem ismét a Boila-ház nagy tölgyfaajtajánál, hol a fehérbóbitás szobalány azzal fogadott, hogy a házigazda nincs otthofi, elutazott és csak kesÄ^Äte érkezik haza vidékről. —• S „Domnul Maniu"? — Itt van, nagy társasággal az emeleten. — Meddig marad? — Nem tudom. — Lehetne-e vele beszélni? Igen, vagy nem? E percben a leány elsápadt. Krétafehér lett. Megijedi, hogy az ajtóban túlsókat beszélgetett. A hallban elhelyezett lépcsőfeljá- rat fölött ugyanis a világosság váratlanul kigyult és Maniu maga jött lefelé felénk csöndesen. Végre — Maniu! . . . A sors játékot üz a két erdélyi politikussal. Vaida az ügyvéd most és Maniu magatartásában van valami az orvosi, kemény zárkózottságból. Úgy lép, mintha nagy operációról jönne. —-- Csupán egyetlenegy kérdésem lenne — kezdem. — Nem nyilatkozom! — hangsúlyozza. — Ha mondani akarok valamit, majd elmondom a nApgyflléaeken és a parlamentben. — Helyes, helyes — tartok ki. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tehessem fel kérdésemet Hellyel kínál. A kandalló előtt ülök le. Maniu oldalt ül egy kényelmes karosszékben hátradőlve. A világítás éles. Jól belelátok a szemébe, melyből óriási fáradságot lehet kiolvasni. Az arca is gyűrött öreges. Én is fáradt arcú ember vagyok, de mi ez a Maniu arcán látható barázdákhoz képest! ... Ez az arc maga Erdély. — Olyan a mi kis szüle hazánk, mint egy város, vagy egy nagy falu. Furcsa lenne, ha mégsem tudtam volna feltalálni ... — ütném a vasat, amig „meleg“. — Örülök ennek ... — Maniu maradt az erdélyi tömegek vezére és illik, hogy az uj erdélyi nemzedék megismerje... — Örülök ennek . . . — Öt kérdést Írtam fel, de csak a legutolsót szeretném feltenni. Azt, amelyik Alba-Iulia-ra vonatkozik. Vannak, akik mindent megtagadnak, ami volt — ezt azonban nem lehet letagadni. Csend. — Nem fogok nyilatkozni! — szögezi le hirtelen. Az előbb még néha-néha felderülő arc teljesen színtelen lesz. — Arról sem tehetek említést, hogy találkoztunk? — Nem! — mondja inkább udvarias szerénységgel. — Talán egy hét múlva, vagy egy év múlva, majd többet! — mondom bucsuzko- dás közben. — Úgy érzem, még találkozni fogunk. .. Lehajtja fejét. Kezet nyújt. Kikisér a nagy tölgyfaajtóig. Aztán visszatér. Utána nézek. Látom, mint lépeget fáradtan, mintha vezér volna és nagy ütközet előestéjén nehéz, igen nehéz körülmények között egy lekaszált és agyontaposott tapodtnvi helyért utolsó rohamot tervezne. (k. i.) Kilenc tógie direktórium vette ét a rém. kai. egyházközség anyagi ügyeinek vezetéséi Az egyházközség rendkívüli közgyűlése egyhangúlag tudomásul vette a püspöki leiratot CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A helyi róm. kát. egyházközség tegnap este dr. Hirschler József prelátus-plébános elnöklete alatt nagyfontosságu rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésnek egyetlen tárgya annak a püspöki leiratnak ismertetése volt, mellyel Majláth Gusztáv Károly erdélyi róm. kát. püspök az egyházközség zilált anyagi ügyeinek vezetését kivette az egyházközség kezéből és annak teljhatalmú intézését egy 9 tagú direktóriumra ruházta át. A rendkívüli közgyűlést dr. Hirschler József prelátus nyitotta meg. Bejelentette, hogy az egyházközséghez püspöki leirat érkezett, minthogy őt az utóbbi időben különböző oldalról, különösképen pedig a román sajtó részéről támadások érték, nem ő ismerteti, hanem felkérte dr. Jelen Gyula főgondnokot, hogy a püspöki leiratot terjessze elő. Dr. Jelen Gyula mielőtt a leirat felolvasására került volna a sor, rámutatott az egyházközség súlyos anyagi helyzetére, a különböző igényekre és támadásokra, amely arra indította Hirschler plébánost, hogy az egyházközség segítségére siessen és személyi javadalmait az egyházközség rendelkezésére bocsássa. A. püspök a plébános megértő ajánlatát, amellyel megkönnyitette az anyagi ügyek rendezését, elismeréssel fogadta — mondotta a főgondnok. Március 4-én püspöki leirat érkezett az egyházközségekhez, melyben a püspök az egyházközség összes anyagi ügyeinek intézésére világi férfiakból egy 9 tagú direktóriumot rendelt ki. Ez a direktórium, melynek tagjai dr. Erlich István, dr. Bartha Ignác, dr. Péterffy Jenő, Gyalulj Sándor, Petrovay Tibor,^ dr. Xantus János, TAszló Endre, Török Árpád, valamint dr. Jelen gyula, már meg is alakult és elnökévé dr. Jelen Gyulát választotta meg. A püspöki leirat az előadói teendők végzésével dr. Krasznay Pál egyházközségi jogtanácsost bízta meg. Ismertette ezután a főgondnok a direktórium működési szabályzatát. A direktóriumi tagok tisztsége tiszteletbeli és díjtalan. Az esküt a plébános kezébe teszik le és a legszigorúbb titoktartásra vannak kötelezve. Teljhatalommal kezelik az egyházközség ingó és ingatlan vagyonának ügyeit, bele avatkozhatnak a plébános vagyonának kezelésébe is, de mindenkor a plébánossal együtt működnek. Bizottságokat alkothat, a plébános a direktórium minden ülésén jelen van, amennyiben pedig az egyházközség helytelen határozatot hozna, joga van a direktóriumnak az egyházközséget uj határozat-hozatalra utasítani. Bejelentette ezután a főgondnok, hogy a választmány már foglalkozott a leirattal és ennek nevében azt a javaslatot terjesztette elő, hogy közgyűlés az önkormányzat csonkitatlan fenntartása mellett köszönettel vegye tudomásul a leiratot. Dr. óvári Elemér szólott hozzá a főgondnok előterjesztéséhez. Felszólításában kijelentette, hogy tisztelettel hajol meg a püspöki leirat előtt, nem akar opponálni, senkit sem akar bántani, szeretné azonban, ha a közgyűlés a leirat tudomásul vételével együtt kifejezésre juttatná azt, hogy ragaszkodni akar és ragaszkodni fog ősi alkotmányához. Majd indítványozta, hogy7 a közgyűlés határozatában mondja ki, hogy miután a megbízást a direktórium tagjai a közgyűléstől kapták, megbízatásukat a közgyűlés bármikor vissza is vonhatja. Kéri továbbá, hogy a direktóriumi ülésen a közgyűlés egy kiküldöttje által állandóan jelen lehessen. Dr. Gabányi Imre volt a következő szónok, aki kijelentette, hogy Óvárival nem akar perbe szállani. Hálás köszönetét fejezi ki a plébánosnak áldozatkészségéért s most már az egyházközségen van a sor, hogy minden erejét az egyházközség szolgálatába állítva, munkájában a direktóriumot támogassa. Hálás köszönetét fejezi ki a püspöknek is odaadó gondoskodásáért s kijelentette, hogy miután a di- j rektoraimnak is a főgondnok az elnöke, az j autonómiát nem fogja érni semmi sérelem. Óvári válaszában megjegyezte, hogy Gabá- , nyi félre értette. A maga részéről is teljes támogatásáról biztosítja a direktóriumot, csupán az autonómia érdekében tette meg javaslatát, de miután ugv Gabányitól, mint Jelen főgondnoktól megnyugtató felvilágosítást kapott, indítványát visszavonja. A közgyűlés ezután egyhangúlag köszönettel és hálával tudomásul vette a püspök rendelkezéseit és kijelentette, hogy biztosítani fogja a direktóriumot támogatásáról azzal a hozzáadással, hogy szívvel, lélekkel rugaszkodik ősi autonómiájához. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Haladás. Uj szemüveg, Berthclot Birtoka. Szellőzteti!. 193$. Elvek. ARGUS: Az állom úgy él, mint a nábobok a régi jó időkben. A közigazgatási tisztviselők száma százezerről négyszázezerre emelkedett. A világháború után sűrűn változó kormányok okoz ták ezt a költekezést és a sok gyanús gazdagodást. Túlhaladtuk Franciaországot is. Több gin: náziumunk és líceumunk van, több zenekonzervatóriumunk és politechnikánk, több akadémi ánk, több generálisunk, több semm itőszéki b - ránk és több miniszterünk, mint a franciáknak. A napokban Cumpulung felől Bucuresti.be utaztunk. Előbb a kalauz jött s a jegyet kérte egy ellenőrrel. Golesti-ben már más vasutas kérte a jegyet. — Jön még egy ellenőr?... Lehet — felelte. 1—1 Jöhet egy, kettő, három, négy, hiszen többen vannak, mint mi vagyunk. S hogy fen. tartsák ezt a személyzetet, újból emelték adóinkat. FRONTUL ROMANESC: Joanitescu igy hívja a numerus valachicus zászlaja alá a munkásságot: — A munkásság 30 év óta látja, mit dolgozzam szociális téren és ezért arra kérem, legyen nyugodt: — Ahol én vagyok, ott nem lehet szó jogbitorUsról, sem a demokrácia irányvonalának cserbenhagyásáról. Ezt elsősorban a nemzeti munka védelme igazolja, melynek áldását mindenk' megismeri, oki iparüzemekben van alkalmazva. DREPTATEA: Berthelot tábornok, Románia díszpolgára, a Román Akadémiának hagyta azt a birtokot, melyet az államtól kapott volt ajándékba érdemeinek elismeréséül Arad-megyében. Sen. ki sem mert eddig ehhez a hagyatékhoz hozzányúlni. Most azonban jogi formát keresnek a végrendelet megsemmisítésére. A földművelésügyi minisztériumban már elkészült az egyezség formája is, melyet alá akarnak iratmi az Akadémiával. Vájjon ki akar hasznot húzni a 130 hektáros birtok értékesítéséből? AURORA: Miért nem hozzák nyilvánosságra a nagy adóhátralékokat? Lehet, hogy azért, meri 228 ezer lej adótartozása van a hófehér jellemű Bentoiunak. Ez azonban igen kicsmy összeg. Hiszen Grigorescu tábornok özvegye 22 millió hagyatéki illetékkel tartozik. Miért lehet 2000 le) adótartozásért egy kis ember ingóságait elárverezn' és miért nem lehet végrehajtani Cantacuzino asszonyt, azért a félmilliós tartozásért, mellyel a kincstárnak tartozik adóban? Szegény Xeni! — Bizonyára nem kapott fizetést miniszter korában és leszegényedett. Ezért nincs most miből 30 ezer lej adótartozását kifizesse. Hát doktor An- toniu? Látszik, hogy Vintík Bratianunak volt a ritkám, mert vonakodik 900 ezer lej hátralékát: kifizetni. Cezar Partenie mikor fogja a sok ha. lasztás után 700 ezer lejes adótartozását rendezni? Kár tovább folytatni. Továbbra is halasztást kapnak és megkárosítják továbbra is az államot milliókkal. így követik el az igazi bűntényeket. NAŢIUNEA NOUA: A liberálisok uj Cluj-i napilapját Dinu Bratiomi pártelnök következő szavakkal vezeti be: — Mindenki arra igyekszik, hogy demokratikus programmal induljon a polrti. kai küzdőtérre. Emögött azonban igen sokszor a legdiktatórikusabb elvek vannak elbújtatva. — Ahelyett hogy a pillanatnyilag megoldást követelő országos érdekű kérdésekkel foglalkoznának, alkotmánymódosítást, numerus valachicust, neoliberalizmust és más ilyesféle bizonytalan vagy elfogadhatatlan elveket hangoztatnak. Romániának nagyobb szüksége van a meglévő törvények helyes alkalmazására, mint uj törvények életbe léptetéséire. SCHmOLL IJANCSI: Hová sietsz Katica? KATICA: Bevásárolni. Tudod, hogy az üuuepek előtt mennyi a do'gom ..........Most SCHMOLL-PARKLTT és BUTORPASZTÂT kell vásárolnom, mivel a par-ettnek s a bútornak most m g szebbe i- ell ragyognia, mert sok vendéget várunk az ünnepekre JANCSI: Igen, Katica, a „Schmoll“ minőségét illetőleg egy véleményen vágyó veled. Ne felejtsd azonban el, ha egész év alatt használod e cikkeket, akkor sokkal könnyebb a nagyheti takarítás. Az első próbálkozás. — Ha! van hivatalosan „Domnul Mania ? ftöajdí legközelebbi ... — Szerencsés véletlen. — Vaida ügyvéd és Maniu professzor. — „fUem nyilatkozom! ‘
