Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-09 / 83. szám

B B /: L fl N 7 /? Á 19 3 5 áprllln 9. bezos elutasítva, 43$--934. Deutsch Trartvirck klR 91.193 lej. ítélethirdetés JV/11. 1737—934. Uraim cl Cv.er/ler-gyár -Első Erdélyi Biztositó 921.897 lej, Ítélethirdetés lV./n. 647—932. M. Emiin et dr. Malmié—C'.jsa (Jen. Ec. Síb.'u 89.2(11 lej, I'clcbbcaésnok helyi adtn/k. 138—935. Dermal* cantrav. fi»;. Vmvakükive. 275— ‘Ji6. Péter loan—Bu/.is Anno válóper. Belebbezér vire szavonva. 221—933. Nie. Ur»u—Kö/x>kr. Min. konitencióa. Kereset visszavonva. 478—935* Mária Rosea Ülés gyermektartás. Bélyegtrlrn felebbezés mégsem műit ve. JOGSZOLGÁLTATÁS iniricritcs « iiliisi lelartOilatâsCrl IU 'CURES TI. (A Ellenzék tudósitó|ától.) A Bp, utw/cic i»l\ iuuvkrdést loglal magá. -'.ii! nu-A inodot inun aria, hogy a/ iga/ságügv- ininiwimől cs a/ ügyrs/tői kártérítést követel­hessenek u/ok. akiket a bíróság jogerőseit tel mentett es igv kidetüh, hogy ártatlanul voltak k t.M'to. tat N a A kártérítési csu,pin av ecetben ogia megítélni a bíróság, amennyiben bizonyí­tást nyert, hs>gy a bümsclckmóny egyáltalán nem voit elkövetve, vagy nem az követte el a bün- e>\',-kménvt, akinek e/i terhére írták a letartóz, tat ii parancsban. A helifi Hflö!äto5i2 dünfóset 1291—934. Hand.ru Oh.—Beteg Márton jc-l- 2.1 ogtörlés. Megváltoztató itólet, kükségleszál- iitás. 647—933, M, Éneim et Mdostcs D.— Ca. sa Gen. Ec. Sibiu $9.261 lej. Halasztás. 1120— 934. Első Erdélyi Biztosító—Illés Victor 656.800 aj. Halasztás V/3C. 1122—934. last. Com. de Credit)—Schwartz Lajos 908.700 lej. Hjaiisztás V 30. i 38—925. Derutata contrar, fisc. Halasz­tás. 160—93j. dr. Koleszír László conurav. fisc. Bírság megsemmisítve. 182 — 1S3/935. Uzinele les:tile Romám spw. coatrav. fisc. Halasztás. 259—95j. dr. Names Simon adóügy, Cluji tör­vényszék illetékes. 260—935. Talcum koaver. akk Törvényszék határozata megsemm.sit.ve. 710—935. josif Joan gyermektartás. 200 lej havi tartásdij.ii2i—934. Trcuan Roman—Földm. miniszterkorttenciós. Visszavonás. 13c—935. Pes- ttíkes Mátyás—Pestekcs Mária végrehajtás. Vég­rehajtási kérvény időelótti, elutasítva. 930—934. Szikó Lajosaié—Reun. de Credit si Economic 20.00c leei. Recurs elutasítva. 2000 lej költség. 351—934. őri Erzsébet}—Vasile Cojocaru gyér. jMe&taxtás. Járásbíróság ítélete helvbcniiogyva és kökség. 195—935. Banca Aurora—Moramu Ja­cob konverzió. Yissczaiküldve. 2000 lej költség, ríi—935. dr. Várfalvi Mór—Székely Frigyes houvnaio Visszatküldve. 198—935. Deák Áron— Baáog Gh. Visszaküldve. 189—935. Fábián Fe­renc—Jelen Mihály 28.150 lej. Béíycghiány mi­aut megsetiratiskve. 1389—934. Rácz József—Bu­ja Maxin. Birtokper. Kereset elutasítva. 7000 Iqj költség. 141—935. Buna Anna—Meliszsi Pé­ter 24.100 lej. Recurs elutasítva. 1000 lej költ. ség. T42—935. Jacob Dostreniai—özv. Trapa An­gela- Végrendclt érvénytelen kése. Recurs eluta­sítva 2900 lej költség. 190—935. Avram Gh.— Rcgna 109.700 lej. Halasztás V/2S. 247—935. Sa. lógjam. Nie.—Csat Mária válóper. Felebbezés­nek helyt adtak. Kereset elutasítva. 4000 le.j költség. 261—935. Banca Naţionala—Griinfeld Aron 100.000 lej. Felperes felebbe zésének helyt adva. Költségemelés. 272—935. Trif Vasile—Pasc Elena válóper. Alperes felebbezése elutasítva. 283—935. Banca Naţionala—dr. Szőcs Gerő 90000 lej. Alperes felebbezésének helyt -ideák. 900—1929. Ciocan Mihai—CER 58.770 lej. Feleb­Nincs egység az ügyvédi sztrájk kérdésében BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az országos ügyvédszövetség az ügyvédi törvény módosításaiul kapcsolatban következő körleve­let küldte a kamarai dékánok címére: — Dí-kán ur! Az országos ügyvédszövetség 1935- év. februar hó 7-i ülésén hozott határozatának végrehajtása tekintetében a következőket közöljük önökkel: 1. Azon a napon, midőn az ügyvédi-törvény módosítására vonatkozó törvényi a parlamentbe benyújtják, az ország területén lévő kamarák nyomban kimondják a sztrájkot tiltakozásuk je­léül. 2. A sztrájk általános. Ennek folytán a munka beszüntetendő. Csupán következő kivételek cr- gedélyczhetők: a) Betegség esetén végrendeletek kiállítása. b) Szerződéses kötelezettségek teljesítése ha­laszthatatlan határidők esetén. c) Letartóztatás kérdése fogfyos ügyekben. 3. A kamarák felkérik képviselő tagjaikat, hogy lépjenek fel a torrényjavaslat ellen a par­lamentben s igyekezzenek meggyőzni képviselő­társaikat is arról, mils- nagy mértékben veszé­Jyeateti a tervezett módosítás az. ügyvédi érdé. keket. 4. Minden ügyvédi kamara tiltakozó táviracot küld .1 parlamentnek és- .1/ iga/ságügymtntszter­ndk. 5. 1 cgyelnu eljárás nditandó a sztrájktörő ügyvédek ellen. 6. A sztrájk megszűntét az. országos ügyvéd- szövetség kellő időben közölni fogja. Az ügyvédek sorában a sztrájk kimondására nézve a felfogás nem egységes. A keresztény­ügyvédek csoportja néven ismert klauziscák ugyanis az orzógos ügyvédszövetség vezetősége ellen fordultak s nem akarnak sztrájkolni. Ha­tározatot hoztak, melyben rámutatnak arra, hogy a sztrájk kizárólag a kisebbségi ügyvédek érdekét szolgálja (?) Azt mondják, hogy ilyen irányú utasítást nem fogadhatnak el. Nem .-kar­nak gátat emelni az elé, hogy a román elem bevonuljon a kamarákba. A klauzisták szerint mindenben jogos és igazságos a jogászok köve­telése. Végül a tervezett módosításért megdicsé­rik Pop Valér dr. gizságügymin Esztert. Miniszteri felelősség BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Anibal Teodorescu Bucuresti-i egyetemi tanár előadást tartott az ,.lnst. Social Roman“ helyi­ségében, a miniszteri felelősség kérdéséről. Meg­vizsgálta az 1866. évi alkotmányt az 1879. évi speciális törvény rendelkezéseit és Románia je­lenlegi alkotmányát a miniszterek politikai, bűn­ügyi és polgári felelőssége szempontjából. Hetven éve vannak érvényben a törvényes rendszabá­lyok, három esetben helyeztek vád aJá kormányt (1876. 1899 és 1918), de csak egy esetben ke­rült sor megtorlásra. Nem alkalmaztak es 11- gyeimen kívül hagyták ezeket a rendszabályokat. — A közerkölcs sülyedése az oka ennek — állapította meg Anibal Teodorescu. — A mi­niszterek nincsenek kötelezve a törvények tisz­teletben tartására, az állam igy le van fegyve­rezve velük szemben, olyan, mint eg)- falu, ■naHWHHBfiHBBHHHBBHHI melyben nincs kutya. Amit ma látunk, nem egyéb, mint a miniszterek felelősségre vonásá­nak megszervezése. Anibal Teodorescu szerint a tulságba vitt tör­vénygyártás is hozzájárult a miniszteri tekintély csökkenéséhez. Az utóbbi tiz évben ugyanis kö­zel ’coo törvényt hoztak. — Szigorú ellenőrzés és szigorú megtorlás. Csupán ez a két mód biztosira hogy a visszaélé­sek csökkenni fognak. A közéletből ki kell ir­tani a visszaélések csiráját, egyszerűsíteni kell az eljárást és vagyonilag is felelőssé kell tenni a minisztereket, mire írásban kelt íigyelmeztc-ni őket, mikor kinevezésük után átveszik hivatalukat. A miniszterek felelősségrevonása ugyanis a nemzeti védelem egyik láncszemét jelenti a valóságban — fejezte be előadását Anibal Teodorescu. ,1 iiclill IfCIMAMán Aprili* 9-én. II. szekció. 156/1935 sz. Cdii.>u László — Gyufagyár. 15;' *935 re. Rozenfeld Jenő — Sámuel Márton 180/1 935 re. Tapaiaga M. — Muidűüáhztowtó Z71 /1935 sz. Konkoly Kíván — Ugrón István 282/1935 ,/ JVranga Miklós — Tpdorán Rebeka. III. szekció. 2Í7Ő935 sz. Petru István • Dávid Swoon. 2í^/i935 sz. Kende Eszter — Bcnde Arseni« 281/1935 sz- Árion Joan — Bir János. 283/1935 sz. Automobillá — Tóth Sándor. 1316/1934 sz. Negro Julia — dr. Acatiu L. Április ii-én. II-ik szekció. 1413/1934 sz özv. Gális Györgyné — Toipus Elckné. 3511/1935 sz- Turdasan Árion — Banca Vladea&a. 1575/1934 SZ- Oprean Milos — Mády András. 132/1935 sz, Fűldriban Nistor — Feld- riban hagyaték. 1586/1932 sz. Bele Viktor — Bele Nistor. ADÓÜGYI TÁRGYALÁSOK. Április ii-én. Il.ik szekció. 1450/1934 sz. Gotriieb Seiger utóda. 40/1935 sz. Stein Herman. Április ii-én. JII-ik szekció. 221/1935 sz. Man Anna — Belügyminisztéri­um 233/1925 sz. Sarb Román —1 Közoktatás­ügyi minisztérium. 268/1935 sz. Mai^s Flórián és a következő ügyek mind a közlekedésügyi mi­nisztérium ellen: 207/1935 sz. Kota Péter, 209/ 1935 sz. Fritz Károly, 210/193 5 sz. Bornemősza Jenő, 212/1935 sz. Boros Ágnes, 213/1935 sz. Zonda Anna, 214/1935 sz. Mihályi Ödön, 216/ 1935 sz. Nagy Irma, 217/1935 sz. Prár Rákhel 218/1935 sz. Székely György, 219/1935 sz. Szép Mihály, 220/1935 sz■ UÍhrich Mária, 232/1935 sz. Puhala Béla, 234/1935 sz. Reiner Rozália, 235/ 1935 sz. Incze Gizella, 195/1935 sz. Meixl Mária — Belügyminisztérium. 182/1935 sz. Uzina Tex­tila Rom. — Pénzügyigazgatóság. Április 12-én. I. szekció. 1604/1934 sz. Pop Sándor — Ugrón István és Blatt cég. 200/1935 sz. Zikkeli Gusztáv—Csokly György. 1423/1934 sz. Otel Tódor — Heni Domnita 173/1935 sz. Hora Sándor — Hora Já­nos. 942/1934 sz. Ressler Jakab — Hadügymi­nisztérium. II. szekció. 1106/1934 sz. Angyal József — CFR. 1-2Rzf 1934 sz. Chiía József — Közoktatásügyi minisz­térium. 1463/1934 sz. dr. Moresan F. — Munka­ügyi minisztérium, 1502/1934 sz. dr. Boros György — Közoktatásügyi minisztérium. 1538-/ 1934 sz. Popovics Constantin — Pénzügyminisz­térium. 1559/1934 sz. Ciuragan Viktor — Bel­ügyminisztérium. 1521/1934 sz. Roman Troian — Földmivelésügyi miniztérium. 1042/1934 sz, Szi- gyártó Sándor — Hadügyminisztérium. 1174/ 1934 sz. Székely László — CFR. 175/'—11934 sz. Goes Imre — CFR. 246/1935 sz. Torday Lajos — Pénzügyminisztérium. 1782/1934 sz. dr. Go­lan Pál — Munkaügyi minisztérium. GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY §|£ IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 101 -]K Lé ZLEMÉNY Ekkor fegyvergolyója elfütyölt. de oly irányban, liogy semmi varázslat vonzereje nem vihette volna azt közel egy lassan vitorlázó juhászkeselyhez, mely a ropogásra meglegvinté szárnyait, s aláhajtott nyak­kal kémlelvén vélt üldözőiéi, néhány öllel magasabbra lökte magát , ott függe rösten, mozdulatlanul, mint­ha gúnyolódnék. Jancsi jeladására a sziklavár erkélyének ajtaja fölnyilt. és egy kurta, izmos alak lépett ki, pánczél- ban, puskával vállán, leereszted arczrostélylyal s ke­zében lobogós kelevézzei. Az álak — mint látszol rövidbókra billente fejét, aztán kelevézzei a szirllépcsőre mutatott, s föl - inté magához a vár most érkezett vendégel. Boros Jancsi viszonozván az üdvözletei, határo­zatlanul állott. A felhívás ismételtetek. Lovasunk nem képzelvén, hogy e sziklahágcsón, mely a magasságnak csaknem felén megszűnt, akarná a házgazda — vagy ki más? — őt termeibe vezetni.- megragadta a mokány kantárfékét, s várhoz a szíri többi oldalain oly utat keresendő, melyet a madara­kon s a Komjáti-birtok bűvölt emberein kívül má­sok is használhatnak. De a pánezélos lény, látva e készületet, falhoz tá- masztá lobogóját, s válláról levevén lőszerét, fenye­gető helyzetet vön. Föl e lépcsőn! — hangzók tompán és mélyen az erkélyről. Mit tegyek? Puskám üres és e sátán bizonyára nem tréfál, — töprenkedék Jancsi. Föl! — ismétel tetett. De nemes bajnok, én valahogy csak ama kő­lapig elvergödhetném, — noha felebb, eddigi tulaj­donaimból ítélve, egy tapottat sem. azonban mi fog lovammal törénni? Gond leszen rá — szólt a mély hang. Isten neki! — válaszolta emberünk, és a tör­deli rovatokon nem minden veszély nélkül a kőlap­hoz érkezett. Már itt vagyok, — jelenté rövid pihenés lilán a feje felett függő rostélyos arcznak. Ez több megszakítással mormogta, mi úgy lát­szott. valamely ünnepi szertartás formaságaihoz tar­tozott, azután kérdé: — Ki vagy? Egy kocsek.* ki a hét fölavatás után eped. — Mi a kocsekek fő elve? Jobb az im£p, mint az álom; jobb az álom, mint a bűn; jobb a bűn, mint a gyávaság. — Kit leeressz? A muderrist,** ki ismer minden rejtélyt. Boros Jancsi e válaszára az erkélyen éles pengés történt, és egy kötélkosár ereszkedeii a kőlapra. A pánezélos alak lobogójával intett, s utasunk em- lékezvén a kocsekek jelszavára, mely a gyávaságot leginkább kárhoztatja, beült a kosárba, noha nem minden aggodalom nélkül. Két félelmes perez után az erkélyen volt. Midőn ülőhelyéből leszálla, a zömök férfiú mel­lett egy másik, ismét rostélyozott arczú egyént vön észre, ki kezeiben kendőt, s vékony köteleket tartott. Ez a vendéghez lép. Kezeidet hátra, szemedet be fogjuk kötni, - monda a vastag bajnok. Miért? — kérdé megliökkenve Boros Jancsi. — Mert a ház szokása, nyéké válaszul. — Ez a legembertelenebb, akarám mondani, leg­különösebb szokás, — kiáltá a vendég haraggal de nem minden nyoma nélkül a tartózkodásnak. * Kocsek: ujoncz. ** Muderris: tanár, iskolamester. Török szavak. A törzses ur vállat vonitott, s fegyverére függesz­té szemét. A másik eltakart arczú lény pedig munkához Iá- lőtt. s miután a magát némi vonakodással sorsára bi- zó Boros Jancsi karjait jól hátra kötözé, ennek pus­káját saját vállára vetette. — De kérem, — szólt a rom vendége. — én e fegyvert nem zsibvásáron vettem, hanem Svábország egyik nagy városából hozattam szebeni kereskedő Krum Jakab ő kegyelme által. Tavalyi egész fizetésem rá kelt. Távozáskor vissza fogja ön kapni fegyverét, vá- laszolá a vastag úr. Ekkor Jancsinak szemét is bekötötték. Az ajtó kinyílt. Valaki galléron ragadta vendé­günkéi s mentek hosszas ideig és némán, termeken keresztül, mini a zárnyitásokból gyanitni lehetett. — lépcsőkön föl és le. most igen keskeny, majd tág, s lábkopogásaiktól visszhangzó folyosókon, mig végre három lassú ütés után egy ajtó zárjában kulcs kezd forgani. a szemtakaró s kötelékek Jancsiról tündér gyorsasággal lepattannak, kisérői búcsú- s zaj nélkül hátra vonultak, s ő egy homályosan világított s becsű kott ablaktáblájú kis szobában találja magát. Előtte Gergely diák. VII. Az eclectikus bölcs, kit e romokban, mint hallók, muderris név alatt kerestek a titokba avatott embe­rek. mi a törököknél szintén megkülönböztetett tudó mányu férfiak czíme, valóságos remetei egyszerűség gél iátszék a Komjáti-várban tartózkodni, s ha a fe jedelmi udvarban is. hol neki rendes szállása volt, -- c sak ily kényelemmel lakott, a világ könnyen elliiheté róla, hogy szellemi tulajdonai magoknak elég érvé­nyességei kivívni nem tudtak, s a bölcseséghez jobbá ra csak azért folyamodott, hogy a lemondás eszméi vei egy igényiéin életsors terhét elhordozhatóvá tegye (rolytatjuk-3 Hirdessen as Ellenzékben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom