Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-28 / 98. szám
1935 április 28. ELLENZÉK A íelhőkareolók alkonya. Érdekes hir érkezik New-Yorkból. Will Lescayes, az Egyesült Állatok legismertebb épitészmérnökeinek egyike, .ki többek között a hatvanötemeletes Rockefel- er*háznak is az építője, egyik legutóbbi felolva- ásában sikra szállott újabb felhőkarcolók épi- ése ellen. Annak a véleményének adott kifeje- iést, hogy a felhőkarcolók kiáltó bizonyítéka az építészek ötletszegénységének. Az építési irányzat, mely csak a magasba tört és ennek a tö- ekvésnek minden más szempontot feláldozott, eljesen elhibázott útra vezette az építészeket, akik ezt most már be is látják. Ő, a maga részéről, többé nem vállalja felhőkarcolók építését. A felhőkarcoló nem felel meg az esztétika követelményeinek. Hogy várospolitikai, egészség- ügyi, közbiztonsági szempontokból megfelelnek-e a felhőkarcolók a követelményeknek, — ezen lehet vitatkozni; de a kétszer kettő az négy marad. Már pedig az üzleti mérleg azt mutatta, hogy olyan épületek, amelyek egy bizonyos magasságot meghaladnak, a befektetett tőkének kamatait egyáltalán nem hozzák meg. A bibliai Babel-tornyának építését — fejezte be előadását Lescayes — abba kellett hagyni, mikor az építtetők már nagyon is vakmerőek lettek és az égig érő épületet akartak emelni. Az amerikai felhőkarcolók esetlen házóriásainak építését a jövőben egy riasztó példa fogja megakadályozni: a zázemeletes Empire-háznak egyharmada üresen áll. Ugyanez a helyzet a többi mammut-épület- nél is. Nem valószínű tehát, hogy akadjon vállalkozó, aki a biztos veszteség tudatában felhőkarcolót fog építtetni. MŰSZAKI VILÁG A villamos főzés és sütés technikája A villamos áram hőhatása már a 18-ilc század közepete óta ismeretes villamossággal foglalkozó tudósok előtt. Franklin Benjamin fedezte fel 1749-ben. Fölfedezése számokban kifejezhető törvényeit azom- ban megállapítania nem sikerült. A valamely vezetékben folyó villamos áram és az általa okozott hőhatás közötti pontos összefüggéseket Joule angol fizikus találta meg s a róla elnevezett Joule törvépy^az alaptétele minden modern villamos főző és sütógépnek is. S bár e fontos felfedezés óta több mint 90 év telt el, a villamos sütés és főzés egészen széleskörű elterjedése mégis csupán a legutóbbi évtized eredménye. Mi lehet ennek az oka? Minden háziasszony figyelmébe A villamos főzés széleskörű elterjedését igen nagyrészben az a tapasztalat tette lehetővé, ho?y a főzéshez túlnyomóan alacsony hőmérsékletek szükségesek. A főzelék elkészítéshez pl. a „C“ vitaminra való tekintettel a 100 °C körüli hőmérséklet a legmegfelelőbb. A külömböző fajtájú húsok és pecsenyék elkészítéséhez viszont 140—180 oC közötti hőfok kell és csak a legritkább esetben van szükség 250—260 °C-ra. Villamos rezsónál vagy kemencénél ezek a hőfokok egyszerű ellenállások vagy átkapcsolok segítségével könnyen beállíthatók arra az időre, amelyre éppen szükségesek és ezért az ételek elkészítéséhez jóval kevesebb felügyelet szükséges, elmaradnak a gyakori kavargatások, mert a csendes és egyenletes meleg következtében az ételek odasülése, vagy éppen elégése valószinütien. Egy más tüzelőanyag használatánál azomban már jóval magasabb hőfokokkal kell számolni. A gázrezsóknál pl. az égési hőfok cea 1200—1400 °C, tehát mintegy ötször akkora hőmérséklet áll igen csekély szabályozási lehetőséggel rendelkezésre, mint amekkorára a háziasszonynak szüksége van. Ilyenkor jön azután az étel gyakori vízzel való öntözése, sütésnél a hús zsírral való többszöri leöntése, tehát megannyi meleg és anyagveszleség a tuiraagas hőmérséklet szabályozásánál. Több kísérlet utján a technikusok megállapították, hogy pl. a gáztüzelésnél az edényben lévő viz elgő- zőlgése után a hőmérséklet még a legkis- s-bbre állított láng mellett is hirtelen cca 320 °C-ra emelk d k s ezzel ellentétben a villamos rezsónál a hőfok csak egész lassan emelkedik. Mii kell tehát egy háziasszonynak tudni a villany őssé gról ? Azt, hogy a villanyosság az energiának a legnemesebb és legtökéletesebb formája, hogy úgyszólván korlátlan mértékben és mennyiségben adagolható, alkalmazható és szabályozható. Hogy a legideálisabb konyha az elektromos konyha. Hogy a villanyosság, mint tiszta energia a közönségesen vett értelemben anyagi vezetőt sem kivan, mert elektromágneses mező segítségével a melegítendő tárgyra átvihető és hőhatását ott kifejtheti anélkül, hogy a villanyos árammal magával fémes vezetői összeköttetésbe kerülne. A budapest-i 306 méteres antenna derék szerelői például ma mar bizonyára mosolyogva gondolnak vissza arra a ritkán kellemes, mint inkább kellemetlen meglepetésre, amit a hatalmas oszlop óriási elektromágneses mezeje szerzett nekik. A szerelők ugyanis ebédidőben nem szállottak le a munka helyükről, hanem felvonón vitették magúk után az ételeket. Az első időben természetesen vas és pléh edényekben. így történt azután, hogy az alacsonyabb szférákban „lakó“ szerelők még a fagyos ételeket«isjţj kellemesen meleg állapotban kaphatták meg. j viszont ha nem siettek az evéssel, az été, ; jóformán a szájuk előtt kozmásodott odaí ; A magasabban dolgozó szerelők igy csa kis elégett ételt ehettek volna, ha kosz tos csészéiket ki nem cserélik cserép edényekre. Az történt ugyanis, hogy a működésben lévő antenna elektromágneses mezeje a vasedényekben örvény vagy tömegáramokat indukált és ezek az örvény- áramok éppen elég erősek voltak ahhoz, hogy vasedényeket aránylag rövid idő alatt magas hőfokra melegítsék. A szerelők azomban nem azért voltak szerelők és ügyes fiuk, hogy ez a tréfa harmadnap is megessen velük, edényeiket kicserélték viszont alkalomadtán a hideg ételeket magával az antennával meiegit- tették holmi vaslemezek segítségével. íme az eklatáns példa, hogy a házi asszony a maga elektromos konyhájával süthet és főzhet anélkül, hogy a tápláló villanyos árammal bármely fémes vezetői összeköttetésbe kerüljön. Még egy nagy előny Sőt több nagy előny. Az elektromos konyha ugyanis tiszta, az áram nem csinál salakot, hamut és egyéb égési termékeket. Es nincsen füst és nincsen bosszúság, hogy az edény alá elfelejtettünk be- ; gyújtani (bocsánatot kérek!) vagy hogy éppen egyáltalán nem is tudunk tüzet gyújtani. Az áram mindenkor szolgálatra készen, örökös készenlétben áll az unok rendelkezésére. Mindezeket az előnyöket mi sem bizonyltja jobban, mint a legutóbbi német statisztika. Lássuk csak kik használnak Németországban villanyos konyhákat, illetve villanyos tűzhelyet? A statisztika azt mutatja, hogy 100 drb. német villanyos tűzhely közül: 50-et munkások, 25-öt tisztviselők, 17 darabol mezőgazdák és csak 8-at használnak egyéb foglalkozásúak. A villamos tűzhely tehát főleg a magunk fajta ember használati szerszáma. Gyors, pontos és olcsó, már ahol, de talán mindenhol. Egy panasz Sokszór hallatszik olyan panasz, hogy villanyos áram használata esetén a főzési idő hosszabb, mint pl. fatüzelésnél, nyilt láng mellett. Ez a panasz nem indokolt. Mert minden főzés két részből áll volta- : képen : a forrás előtti időből, szóval a for- > ralás időszakából és a továbbfőzés időszaGŰTERMANXc I góp- és gomblyuksely em Varráshoz sokkal tarlósabb a selyemfonál, mint a pamutból készült cérna ! Épugy, mintahogy a cipőn is tartósa óh a valódi bőrtalp, mint a papendekli. Figyeljen a gyári védjegyre! kábói. Való igaz, hogy (villanyos tűzhelynél a forralás) időszak valamivel hosszabb, mint egyéb tűzhelyeknél, de éppen a for- ralási időszak az. mely gyakorlatilag teljesen elhanyagolható százalékban befolyásolja a teljes főzési időszakot. Órával a kézben minden háziasszony igazolhatja ez az állítást, azomban egyik igen jónevü mérnök tudományos kísérlete is bizonyítja ezt. Az illető mérnök a kísérletét egy és fél kgr. hússal, 1200 wattos főzőlapon végezte el két és lél kgr. viz mennyiségben. A hús belsejének hőfokét thermoelemmel mérte és a főzést addig folytatta, inig a hús általános hőmérséklete elérte a 90 Celziust. Ez az a hőfok ugyanis, amelynél az u. n. „sóbanfőtt“ a legizíetesebb és leg- ’cáplálóbb. És azt találta, hogy a fűtőanyag nagyobb égési hőfoka csupán a főzés forralás! időszakára lehet befolyással, a to- vábbfözésre nem, mert a viz forrási hőmérséklete határt szab a hőfok emelkedésének. A kisérlet egyébként 132 percig tartott (teljes főzési idő), amelyből a fórra lási időszak 25 perc volt, a továbbfőzés ideje tehát 107 perc. Ha pedig feltesszük, hogy valamely másfajta tüzelőanyag esetén a forralási időszak csupán 14 perc (esetleg 15 perc), a külömbözet akkor is e;ak 11 perc, vagyis a teljes főzési idősz k 8.3%-a. Lényegtelen külömbség ez s kü- lömben is a modern, nagy teljesítményű főzőlapok bevezetése a panasz problémát ma már gyakorlatilag minden kifogás ml. kül megoldotta. Huber G-----—-----—---------------------------------------------------------------—------Erdélyi íéluyreklárR-találmány. Oradea-ról je lentik. Bazili Mihály, az Oradea-i viilamosmüvek igazgatója, nemrégiben igen elmés világitóreklá- mot talált fel. A találmány lényege egy ventillátorban elhelyezett többszínű üvegkorong, amely forgás közbén más és más szint sugároz az előtérben levő transzparensre és ennek betűi színekben váltakoznak. Amilyen hatásos és elmés, éppannyira egyszerű és olcsón előállítható a találmány. Baziü Mihály találmányát szabadalmaztatta a romániai szabadalmi hivatalnál és megkérte a szabadalmat Németországban is. A feltaláló a lipcsei, valamint a bécsi és prágai min- lavásáron személyesen állította ki készülékét. A találmány iránt Európa minden részéből érdeklődnek. Steriol jég. Újabban Drezda város olyan jeget bocsátott forgalomba, mely nemcsak teljesen csirában, hanem az apró szervezeteket:a vele érintkező közegből is kipusztilja. Az ilyen jég aktiv tulajdonsága miatt az aktiv jég élvezést kapta. K'ausse eljárása szerint a jéggyá" tásra szolgáló vizet ezüst szűrőn szűrik s a vizet a benne feloldódó ezüst csirátlanitja. Az olvadó aktiv jég vizébe tett csirák is elpusztulnak. Az ilyen aktiv jég az italok hüsitésére közvetlenül alkalmazható s egy pohárba tett kis darab jég a hozzá töltött italt nemcsak hüti, hanem csirátlanitja is. imáim HfPH.il SZEMMO I AMERIIÁBAN 's 1 IRTA : PAPP J. JÁNOS Newyork, Michigan, Illionos, Ohio, Pennsilva- nia, .Virginia, Washington és New-Yersey, a föld 30— 40 szélességi fokok közt fekíisznek, tehát azon szélességi fokok között, ahol Dél-Spanyolország, Algier, vagy Ciprus szigete. Ennek dacára, a nyári forró meleget egy kegyetlen hideg váltja fel télen. Mi okozza ezt? A kemény téi magyarázata, hogy az említett államok vagy egészen sik, vagy pedig mérsékelt dombos területen fekíisznek és igy az Északi jeges tengertől jövő hideg szelek és jéghullámok, melyek Kanadán és a Hudsonon áthaladnak, ezen vidékekre is akadálytalanul átjutnak. Most lássuk azokat a mérhetetlen természeti kincseket, miket az amerikai föld gyomra rejt magában és egyben az Unió nagy gazdagságának és világhatalmának alapjait képezték. Az Egyesült-Államokban vannak a legnagyobb vasbányák és kőszéntelepek. Mindkettő nemcsak a legnagyobb a világon, de minőségük is elsőrangú. Ez pedig a modern iparnak két legnélkülözhetetlenebb nyersanyaga. Szén és vastermelésben a legtöbbet produkálnak a világ összes államai között. Kiapadhatatlan petróleumforrásai az autó- és repülőgépipar fellendülését nagyban elösegitették. Földgázban nemkülönben bővelkedik ez a világrész. Aranytermelése Tranzval délafrikai állam után az első a földön; ezüstben pedig Mexikó a föld leggazdagabb országa, mely az egész többi világ ezüstprodukcióját túlhaladja. Csodáljuk-e ezek után, hogy ez az Amerika a világ népeinek érdeklődését magára vonta és mindenki vágyik oda, ahol ennyi természeti kincs mutatkozik! De vizsgáljuk meg az Unió politikai és alkotmányjogi helyzetét is. Az Unió területe (Alaska és a gyarmatok nélkül) 7,835.000 D kilométer, tehát tizenötször nagyobb, mint a mai német birodalom, lakosságának száma pedig 110—120 millió körül van. A lakosság 20%-a nagy városokban lakik. Olyan város, mely több mint 1 millió lakossal rendelkezik, van négy — amelyik 1 millióval rendelkezik. olyan van öt — amelyik közel van egy millióhoz, ilyen van három — tehát összesen 12. A nagy városok közölt első helyen áll természetesen Newyork, több mint 7 millió lakosságával és igy riválisa lett Londonnak, mely mint a világ legnépesebb városa, sokáig viselte e minőségben a hegemóniát. A második legnépesebb város Csikágó 3H millió lakosságával, harmadik Philadelphia 2 millió lakosságával, negyedik Detroit 1E millió lélekkel. Azután jönnek a milliós városok, vagy olyanok, melyek nagyon közel vannak ehhez a számhoz; igy Brooklyn, Cleveland, Boston, St.-Louis, Pittsburg. Baltimore, St.-Francisco, Cincinali és Milwaukee. Az Unió jelenleg 48 államból áll, melyek magukat belügyi tekintetben teljesen önállóan kormányozzák. Minden államnak két kamarából álló törvényhozó testületé van. A végrehajtó hatalmat a kormányzó gyakorolja. Úgy a kormányzót, valamint a szenátorokat és a képviselőket is a nép választja. Az egész Uniót érdeklő államügyek a Washingtonban székelő kongresszusnak vannak fenntartva. Tehát: a külüg'y, hadügy, pénzügy (természetesen a vámüggyel kapcsolatban) a postaügy, mérték és súly- egység megállapítása, vasúti és hajózási ügyek és végül a külföldi szerződések. A Kongresszus két házból áll. A szenátusból és a képviselőházból. Mindkettő a Capiloliumban tartja ülését. A szenátusba minden szövetségi állam 2—2 szenátort küld. kiket 6—6 évre választanak meg. A szenátor csak 30 éves férfi lehet és legalább 9 éve kellett amerikai polgárnak lennie. A szenátusból minden év ben egyharmad rész kiválik és ezek a szenátorok uj választás alá esnek. Ennélfogva a szenátus continui- tását mindig fenntartja. A képviselöház. mely minden két év múlva kerül választás alá, cca. 430 tagból áll. de a pontos szám nincs meghatározva, mivel ez mindig az államok népességéhez igazodik. Választó mindenki, aki a 21 évet betöltötte, sőt még a bevándorló is, ha 2 évig egyfolytában Amerikákéban lakott; de még ennél hamarább is kaphat a bevándorló szavazati jogot. A szenátorok és képviselők 1874 óa, 5.000—5.000 dollár évi fizetést húznak. Ha egy törvényjavaslatnál (Bili) az a kifogás, hogy ellenkezik a többi amerikai törvényekkel, akkor a Capitoliumban ülésező legtöbb bíróság dönti el. hogy törvényerőre lehet-e emelni ezt a törvény-jvaslatot vagy nem. (Folytatjuk.)
