Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-28 / 98. szám
— 193 5 április 2$. ellenzék ü ASÁRNAPI GONDOLATOK Olyan ez, mintha Jókai-regényben olvasnék, de Zola is nagyszerű írásművet oyurt volna belőle, melyben csakúgy su- ■ y bog na az ostor az „uralkodó osztály“ hátán. Nekünk lelkendezve, nagy szívvel és bő szóval a kitűnő müvészas-zony mesélte el, ki a napokban érkezett haza hosszabb Ralcic-i üdüléséből. — Képzelje, töpörödött házikó egyetlen szobácskájábán húzódtak meg mind a he- ten. A férj, az asszony, az öt gyerek. A I legkisebb még csak kilenc hónapos és a legnagyobb sincs több 12 esztendősnél. De ez egy nagyakaratu ember, tudja, akit nem tántorít el semmi csapás és nyomorúság a kitűzött céljától. Negyvenötén jöt- fek telepesek az Érmellékről és egycő1- egyig mind visszafordultak. Csak ő tart ki egymaga. Igaz, hogy — nem is volt pénze visszafelé útiköltségre. Ezt a szeretettől áradó, előadást kíséreljük meg szép sorrendbe szedni. Talán igy is kibontakozik belőle a rideg tényállás: Kovács Gergely egészen mai tragé- diája. Az anyakirályné álma megvalósul Mária anyakirályné gyakori vendége Balcicnak. Nagyon kedveli ezt a regényes fekvésű dobrudzsai fürdőhelyet, melynek sziklakaréja a távoli előázsiai partokra néz. A sziklák mögött kietlen pusztaság: a fátlan, esőtlen, lakatlan Dobrudzsa. A magas fürdővendég kedvenc gondolata volt e pusztaság benépesítése. A helyi hatóságok tudomást szereznek a felséges asszony óhajtásáról és telepítési mozgalom kezdő! dik a sivó pusztaságon. Esztendővel ezelőtt, 1934 májusában érkezik az a telepes csoport, melynek tagjait nagyobbrészt az Érmelléken toborozták románokból, magyarokból vegyesen. Olyan emberek, akik otthon valamilyen okból — távoliét, orosz fogság — kimaradtak a földosztásból, vagy megmüvelhetetlen földhöz jutottak. A cs: patban negyvenöt magyar munkás és földmivss családostul, csupa földhözragadt szejény- ' ember. Fejenként húsz hektár földet helyezett számukra kilátásba a telepítési akciót ho- nyolitó bank, de a bankkölcsön egyre késett. A nyáron még el voltak valahogy, kactak munkát az épülő uj vásárcsarnoknál, mert nagyon jó hire van arrafelé a magyar kőművesnek. De aztán jöítazősz, a munkanélküliség, a kilátástalanság és rendre hazaszivárogtak valamennyien. Egyes- egyedül Kovács Gergely tartott ki fele-é- gével, Kökényesi Ilonával és öt „családjával“. És eljött a tél és a bankpénz még mindig késett és Kovács Gergely, húsz hektár föld reménybeli tulajdonosa, elkezdett koplalni hetedmagával. Még szerencse, hogy bizonyos Flecsi nevű román ügyvéd felfogadta bejárónőnek az asszonyt, havi ötszáz lejért. Ezekből az ötszáz lejekből húzta át a népes család a hős zu telet. A bankkölcsön száraz- belegsf g ben A bankkölcsön történetét — ez a regény legérdekesebb és korrajz szempontjából egyenesen megbecsülhetetlen értékű fejezete — igy adja elő Kovács Gergely a maga egyszerű szavaival: — Hát az úgy áll kérem, hogy tulajdonképpen ötvenezer lejt ígértek minden ko- lonistának, akár magyar, akár román. De a bank előre levon az ötvenbői huszonötezret harminc évi kämet fejében. Merthogy harmincévi amortizációról van ízó. Maradna tehát huszonötezer — de nem marad, mert ebből újra levon a bank tizenegy- ezer lejt a tiz hektár föld ára fejében. Mr radna tehát tizennégyezer lej — de nem marad, mert ebből háromezer a ki szálló mérnöké, aki a parcellákat felosztja s egyezer lejt az ügyvéd kap, aki az egészet intézi nekünk Bucurestiben. — Igyhát csak tízezret kapnak kézhez az ötvenezerből? Kovács Gergely a sok nyomorúságában sem vesztette még el humorát: — Jó lenne, ha tízezret kapnánk, de az a hírre, hogy csak ötöt kapunk, mert most kevés a pénze a banknak. De bár ezt az ötezret kapnék meg már, hogy ne kelljen eladnom utolsó menedékemet, Sánislau-i házacskámat. Arra a kérdésre, hogy mikorra reméli legalább azt az ötezret, Kovács Gergely kereken kijelenti: — Nem remélem én azt már soha, kérem, inkább eladóvá teszem a házamat. Hetet kértem érle, de csak ötezret ígértek s azt se tudják egyszeire kifizetni. De mitlevős legyek? Ha az idén se tudom bevetni a földemet, nem tudom, mi lesz vetünk ? Elérhetetlen álmok kapujában Itt áll kolonista Kovács Gergely Sánis- lauból (Érszaniszló). Van neki húsz hektár földje és nincs mit kezdenie vele. Ez a húsz hektár is két darabban van, egy- része öt, másrésze hét kilométerre Bal- cictól, azon az uj lelepeD, melyet a felséges fürdővendégröl Satut Regina Mária névre kereszteltek el. Ahogy számítja, ennek a földnek a megmunkálásához legalább két igásállatra volna szüksége, leginkább tehénre, mert azok tejelnek is, meg egy lóra, mert azzal nagy tervei vannak. Télen a lóval sok jó fuvart lehetne csinálni a kikötőbe, nyáron ped'g be lehetne hordani a sok jó dinnyét a Balcic-i nyaralókba. Mert Kovács Gergely álmainak álma: a dinnye. Ő otthon az Érmelléken is dinnyetermelő volt, de bérelt földön, Hiába termelt huszkilós görögdinnyéket, ha ott mások is termeltek s nem volt a dinnyének semmi ára. Ez egy. Kettő pedig az, hogy a föld bérét is ki kellett izzadnia. Mármost megnyíltak előtte a csodálatos lehetőségek aranykapui. Volna földje is: Ajándék, auneSyiüi míndícg tcisvik ____ Ne keresgéljen . . . Ajándékozzon Neki BOURJOIS illat- ) ( szereket és Ő el Ész ragadtatva... Men Partum Soir de Paris Priniemps de Paris Ezekből pompás ajándékot adhat 60- 400 lejnyi összegért. PARFÜMS BOURJOIS ş A pasztell-színek, a Mori Parfum és llllillllliiiiiin Soir de Paris illatszerek kreálúja. húsz hektár jó föld. Igaz, hogy esőtlen, kopár, forró ez a vidék, de a dinnyének nem sok eső kell. És itt nem termet diny- nyét senki. A fürdőn besszarábiai, meg bánsági dinnyét fogyasztanak teméntelen mennyiségben. Ezzel ő versenyezni tudna, mert nincs rá szállítási költsége. Mákot is termelne — mondja — mert arrafelé a tésztát csak valami ánizsmaggal hintik meg, a mákot hírből se ismerik. 0 majd rászoktatná őket. Mindezt miből ? A bankpénz előreláthatólag sohanapján érkezik meg hozzá. Ha el tudná sütni az otthoni házacskáját a vételár állatra, meg szerszámokra menne fel, különben mivel műveli meg a földet ? Kovács Gergely ott áll hetedmagával Dobrudzsában, a Fekete tenger partján, szégyenszemre az asszony kicsi keresetére van utalva. Egész lélen marhafejet ettek- Egy marhafej csak húsz lej és annyi ennivaló van rajta, hogy heten négy napig is eltengődtek belőle. De Kovács Gergely „nagyakaratu“ ember és ő nem tágit. Ö meg akarja mutatni a dobrudzsaiaknak, hogy a magyar életrevalóság még a sziklákon is gyökeret ver. „Csok a sorsom üldöz és a kezdet nehézíe A művésznőnek megesik a szive Kovács Gergely sorsán. Leveleket ir a szélrózsa L’OREAL PÁRIZSI cég HALFEST EK a világ legtökéletesebb készítménye. Minden drogériában és jobb nőifodrásznál kapható. ■ie KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: SPANYOL VERSEK ELOHANG — Jósé Juan Tablada — A pillanat pilléit űzöm. aztán aranytűddel, Művészet, az elmúló papírra tűzöm. Fát és palántát hogyha látok, könyvemben mindörökre őrzöm, akárcsak egy préselt virágot. Aprócska vers, de a valóság úgy tündököl föl játszi tükrén, mint harmatcsöppben drága rózsa. Kis pézsmamag, te cscdaszellem, az illatodnak színpadára leng sok letűnt halott szerelmem. Kagyló, melyet kilök a tenger, láitatlanul hever a parton a együtt zenél a végtelennel. MÉHECSKÉK —• Jósé Juan Tablada —■ Kaptár csöpögtet sűrű mézet és mindegyik csöpp, mely legördül, egy sárga kis méhecske... Nézzed. BAMBUSZNÁD — Jósé Juan Tablada — Hosszuszáru rakéta. Alig emelkedik, az égbe nőve, már hajladoz a dús smaragd-esőbe, PÁVA — Jesá Juan Tablada — Tollán ezernyi szín remeg. A köznapi baromfiudvaron úgy lép akár egy körmenet.-F vH J ■ •• L minden irányába, ahol csak dinnyetermelő ismerősei vannnk. Már mentek is dinnyemagos csomagocskák Baicicba két jószivü ismerőstől ilyen címre: pe adresa Die Constantin Vernescu, pentru Gergely Kovács lucrător Balcic (posta) jud. Caliacra. Már irt is Kovács Gergely és megható hálával köszöni a küldeményeket: „Agyon a boldoyságos jóistennünk jő eyességet, szerencsét, örömben 'egyen az indulailya és sok számos évet éljenek örömbe, egéssegbe. Tudósítóm, hogy a magokat megkaptuk és nagyon megörvend- iem neki, csak a sorsom üldöz, mert kevés a kereset és nehéz a kezdet, tisztelettel Kovács Gergé“. Milyen nagyszerű volna, ha ezt az árva telepes magyart két karjára venné és talpra állítaná az erdélyi magyarság. Milyen nagyszerű volna, ha a dinnyemagos csomagocskák özönével indulnának meg Balcic felé. Egy-egy gazda keveset küldhet, mert a dinnyemag drága és a húsz hektár föld nagy terület, még akkor is, ha Kovács Gergely csak a felét akarná dinnyésnek kihasználni. Ide kilószámra kell a mag s ha mindenki, akihez ez az irás eljut, csak tiz dekát küld a fentebb megjelölt címre, de nemcsak görög és sárgadinnyemagot, hanem mákot, paszulyt, lencsét, borsót, veteménymagvakat, takarmányrépamagot, kitől arai telik: őszire megcsinált ember lehetne ebből a „nagyakaratu“ bátor emberből, aki magyalként egymaga vállalta a nehéz sorsot a dobrudzsai pusztaságon, És azzal vállalta, hogy megmutatja, mire képes a magyar akaraterő. A gyermekeinek pedig, akik már tudják a magyar irásr, küldjünk képes, meséskönyveket, hogy abban a távoli néptengerben se felejtsék el édes anyanyelvűket és örök hálával gondoljanak az erdélyi magyar népközösségre, mely a legnagyobb szükségben egy emberként sietett segítségükre. Kovács Gergely és az ő nagy családja a ráfordított jóságot kamatostul visszafizeti nekünk, mert soha, de soha nem fogják elfelejteni, hogy a „nehéz kezdtten“ magyar szivek lendítették át a megkapaszkodás felé. (—rei) TÖLTŐTOLLÁT saját érdekében javíttassa nálunk. METEOR ■' ., ÉL. Giroíeszís ajság re$ä 25 képben írták : Nagy Endre, Békeffi László, Nő ti Károly, Kőváry Gyula, Lőrincz Miklós, László Miklós, Ernőd Tamás, Reinilz B la, Luzsénszky M. Főszerkesztő: BÉKEFFI LÁSZLÓ. Fő munkatársak : Salamon Béla. Beregi Oszkár. Azonkívül játszanak: Rajna Alee, Nagykovácsi Ilona, Gárdonyi, Komlós, Kökény Ilona, Sass Olly, Lengyel Gizi, Kőváry, Bérezi, Tolnay Edith, Philippi Irén, Ormos,Fenyő, Théry Bogyó. Donátk Ági, Kompóthy, Mihályi, Sólymos sy, stb. a Színpadon Vasár- és ünnepnap délutáni előadások. Legdrágább hely : p. 4.50 d. u. 3 pengő. A Magvar telepes a Fekete-tenger sziklái mellett
