Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-04 / 79. szám
BLLHNZÓK 1935 áprlltm 4. •„.Lei elieiejjieiá a liaiái... KiiSöiaö» «‘<|Y ilóKr«ni(i.ioru<i<ii V \KSt II.I I április tu> Déli l aiicinoi's/ág i'it' sei Dia ii v ira Farcassonelól feks/ik **ny I tahi M issar Nyolcvankét lakos t van mindöss/e, de a/ egész ktini veken hires tvs irat- eles ltd arról hog\ I'.fJa s/.eplembcr mi ike óta nem fordult elő a faluban halál esel Soi: a massaci fronlliarvns is vissza Ieri a háborúból, e^vikiik sem cselt cl . . . \ falu maya r vilién utcácska. Főterén Maria szobor, templom. kávéba/., trafik es poly.u nu sit i ; hivatal. Öregemberek patikán iilm-k a ház elöli, aszoiiyok borzolnak, ■rfiak koeká/nak. apérililt száiresölgclnek. A polgármester a mairie n megmutat ja az ai vakönvvet: ti/ év óta megfeledkezel I a Italai erről a faluról. Pedig különös es valószínűtlen rail '/sorsok játszódtak le sorozatosan Massneban isi III van például Madame Manche esete, vlost ünnepelte századik születésnapját s nem Iáiszik rajta, hogy 9 évvel ezelöll hajál híjjá ív meghalt. A 91 éves asszony esc- I e /n\einagot nyeli és vakbélgyulladást ka- I. Papot hivatott, készült a halaira. A plé- i'ános végigsietett a főutcán, amikor megállt mellette egy rozoga Gitroen-autó s az utas t : deklödve kérdezte, hová siet a pap a kél karinges minisztránssa?? Vakbélroham0 Fgy! Fin Viennol doktor vagyok Gareassaneból! Vezessen a beteghez! A doktor megvizsgálta a matrónát, előszedte táskájából műszereit, megoperálla az asszonyt, aki négy bét múlva már vígan sétál t újra az utcán . . . Két fiatal szív szerette egymást. Annette és .lierre. A leány apját vadorzásérf fogházra ítélték s a fiú szülei megtiltották a találkozást a rovotlmultu ember lányával. Hasztalan voll a fiatalok könyörgése, a szülők hajthatatlanok maradtak. Annette és Pierre «'határozták: öngyilkosok lesznek. A falu- s. éli erdöcskében találkoztak, felkészültek a halálra, megírták búcsúleveleiket, aztán Anne lie az ifjú halántékához illesztette a revolvert és meghúzta a ravaszt. Csattanás. A fegyver csütörtököt mondott, egyik töltény sem sült el. A folyóba öljék magukat? Lehetetlen. Késő ősz volt s ilyenkor a folyócs- k vízállása húsz centiméter. Mit tehettek? i lazagyalázkodtak, Pierre bevonult katonának, leszolgálta éveit s most várják haza — menyegzőre, mert a szülők szive is meglá- gyult azóta. Jean-Christophe Sally napszámos betegségi Ifi! kifolyóan megvakult. Amikor érezte a Faj közeledtét, borotvával felvágta ereit. Ideiében rátaláltak, a plébánoshoz vitték, aki elsősegélyben részesítette és megmentette éleiét. A vak napszámos most szűküléseket fon s abból tartja el magái. Aristide Mousson szőlősgazda a kéményt javította a háztetőn. Fiatéves kisfia az eresz alatt játszott. Mousson kezéből kicsúszott egy tégla, végigszánkózott a háztetőn, pontozni a gyerek leié, meg egy pillánál s az ap lóság leje szétloeesaii . . . amikor az egerészö angóramaesku vad ugrásokkal végigrohant az udvaron, a gye rt k játékosan utánakapolt, léllépésl tett oldali s a tégla lezuhan! pontosan oda, ahol a gyerek állt egy pillanattal előbb. Huszonkét legény vonult he Massachól. Vé gigv erekedlék a világháborúi, megsebesüllek egy kivételével, valamennyien, megrokkanva. összetörve, belegen, de élve kerültek haza mindannyian. Figyediil lilienne Claque- siu nem sebesült meg egyszer sem. Neki vi szőni a következő élményben voll része a harctéren: Sl. Quentin közelében fontos jelentési kelleti vinnie; u német repülök gyilkos éberséggel vadászlak a hírvivő küldöncökre s Claquesint is megtámadta a Tticht- liofen-raj egyik vadászgépe. Alacsonyan rejlőivé. üldözte a bukdáesovii rohanó futárt, géppuskáid/ alá fogta, golyóik repüllek, egyszerre bárom lövés találta el a küldönc- táska hörszijál. az ülés lclerileltc a katonai, a táska leszakadl válláról. A repülő elégedetlen távozott. Glasquesin éjien és sértetlenül tápászkodoll fel s vígan folytatta útját . . . Nyolcvankét ..halhalallan" él Mussaeban. ..Les iinmorleles de Massac" ez a nevük s ők maguk mosolyogva mesélik, hogy négy 90 évnél idősebb jiolgárlársuk van. 80 évnél idősebb pedig kerek egy lucal akad. A jilébános mond még el egy érdekes cselei. Az egyik szomszéd faluból egy fiatalember elhatározta, átköltözik Massacba. meri retteg a halál gondolatától, bizlosilani akarja massaci magának a halhatatlanságot, beáll immortel-ek közé. Aznap, amikor csomagjaival gyalogosan közeledett uj pátriája felé az országúton, irtózatos vihai kerekedett, a vándor egy jegenyefa alá menekült s az első villámcsapás halálra sújtotta öt. aki Mussaeban akarta megszerezni a halhatatlanságot . . . Gyakoribb az öngyilkosság az egyszerű népeknél, minta civilizált emberek között ROTTERIXAiM. április. Sok ideig az volt az általános hil. hogy az öngyilkosság a ci- vilizáció bizonyos mértékben korcsositó hatásának tulajdonítható, de most egy holland tudós kutatása nyomán kiderüli, hogy ez az elmélet tarthatatlan, mivel az öngyilkosság sokkal gyakoribb jelenség az egyszerű természetes népeknél, mint a civilizált emberek között. Wiffe holland tudós 54 különböző primitiv népet tanulmányozott a föld különböző részein az öngyilkosság szempontjából és megállapította, hogy az öngyilkosságok elkövetési módja is különbséget tesz az alacsonyabb és magasabb nívón lévő primitiv népek között. A legalacsonyabb szellemi színvonalon álló természetes népek tagjai Meghalt az amerikai „Don Juana44 Negyvenkilencszer ment iérjhez és százszor volt jegyben Egyik newyorki kórházban, szegényen és elhagyatottan meghalt Adrienne MacSlean asszony, akit Amerikában a Don Juana névvel ruháztak fel. A valamikor remekszép nő ugyanis nem kevesebb, mint százszor volt eljegyezve és íí) esetben férjhez is ment vőlegényeihez. Adrienne Guillot. egy belga munkás gyermeke, szüleivel még gyermekkorában vándorolt ki Amerikába. Tizennégy éves koráig élt a munkáslakásban — egy szép napon megszökött egy vándorcirkusszal. Kötéltáncosnő lett a szép lány, majd 16 éves korában egy fokkal előbbre ment pályáján: görl lett egyik newyorki revüszinházban. itt látta és szerelte meg üt egyetlen pillanat leforgása alatt a milliomos és 48 éves MacSlean, aki néhány heti ismeretség után feleségül vette a szép Adriennel. Pazar villában lakott a házaspár, MacSlean tömérdek ékszert vásárolt feleségének, kulcsot adott neki magánpénztárához és Adrienne Guillot Xewyork legirigyeltebb asszonya leit. Két évi házasság után Mac- Sleanné eltűnt a pazar villából, az ékszerekkel és a magánpénztárában elhelyezett pénz- kotegekke] együtt. A kalandornőnek első dolga volt összeköttetésbe lépni egy hamis bizonyít ványokat gyártó társasággal. Ennek a társaságnak jobb kliense egész fennállása alatt nem volt, mint Adrienne Guillot. Azután útnak indult az Egyesüli-Államok területén. Minden nagyobb városban megjelent, széditő elegánsan, ragyogóan, pazar ékszerekkel, hol bájosan, szendén, hol spanyolos tűzzel és szenvedéllyel. Csikágóban orosz hercegnő volt és egy európai arisztokratával házasságot kötött. Ez a házasság két hónapig tartott — az arisztokrata ezalatt az idő alatt minden jóval elhalmozta előkelő származású, szerencsétlen sorsú fiatal feleségét. Philadelphiában angol arisztokrata lánya volt, akit kegyetlen apja kitagadott. Szomorú sorsa és szépsége meghatott egy sertésnagyvágót és feleségül vette Adriennel, aki teljes két hétig maradt férjével. Ezután Detroitban tűnt fel, ahol hamarosan ismeretséget kötött egy egyetemi tanárral. Ennek, mint lelkipásztor özvegye mutatkozott be a szép Adrienne és az esküvő méltó volt a papleányhoz. Hat hét után Okla- hamában tűnt fel a szép asszony, mint nagyhírű európai orvos leánya. Sportöltözékben járt és szorgalmasan látogatta a mérkőzéseket, mig az egyik nagy versenyistálló tulajdonosa feleségül nem kérte az előkelő uri- lányl. Adrienne elfogadta a vőlegényétől az eljegyzési ajándékokat és az esküvő előtti napon, minden bejelentés és búcsú nélkül áthajózott Európába. Xegyvenkilencedik esküvőjét Brüsszelben tartotta meg. Fényes násznép gyűlt össze a gazdag amerikai özvegy esküvőjére. A templomba azonban betévedt egy amerikai turista is és meglepetéssel fedezte fel a menyasszonyban volt feleségét, akivel Los-Ange- lesben kötött házasságot 5 évvel ezelőtt. Feljelentette a rendőrségen a házasságszé- delgö asszonyt. Adriennel letartóztatták és Amerikába vitték. Három évig ült börtönben, ahol súlyosan megbetegedett. Szegényen és összes férjétől elhagyottan halt meg a rabkórházban. kizárólag passzív módon követnek el öngyilkosságot. vagyis nem emelnek kezet önmagukra. hanem csupán nem védekeznek a halál ellen, lgv például gyakori eset, hogy nem vesznek táplálékot magukhoz és halálra éheztetik magukat. Más népfajtáknál az a szokás, hogy sokkal nagyobb erejű ellenféllel kötnek ki, ami azután a biztos halált eredményezi. Ausztráliában Nyugat- Viktória bensziilöttei kígyókkal maratják magukat halálra, a botokudok pedig úgy követnek el öngyilkosságot, hogy fogságba kerülve. nem hajlandók továbbmenni és igv kényszerítik az ellenfelet, hogy leöljék őket. A magasabb műveltségű színvonalon álló vadnépeknél egyre ritkább eset a passzív öngyilkosság. Az öngyilkosságot emez egyszerű népeknél leggyakrabban a gazdasági bajok idézik elő. Épp ezért sokkal gyakoribb az öngyilkosság az eszkimóknál. Észak- és Észak- keletázsia lakóinál, mint ama vadak között, akik jobb megélhetési viszonyok között élnek. Az öngyilkosságok módja rendszerint bizonyos szokásokra és nézetekre vezethető vissza. A kutató gyakran találkozott azzal a szokással, hogy a vad népek a súlyos betegeket és az öregeket megölik, illetve azok megöletik magukat. Ezt az egyszerű népek egészen magától értetődő és természetes dolognak tartják. Szokásos az úgynevezett kisérő öngyilkosság. A haldokló ugyanis halála előtt kiválaszt rokonságának tagjai közül valakit, akinek azután követnie kell őt a halálba. Ilyen kísérő öngyilkosságot főkép asszonyoknak és rabszolgáknak kell elkövetni. Tekintettel arra, hogy a primitiv népek egészen más beállítottságnak életre, halálra, mint a civilizált ember, öngyilkossági okaik is egészen mások. A vadak megbántott becsületérzésből. szerencsétlen szerelemből nem követnek el öngyilkosságot. Rendkívül érdekes oka volt az öngyilkosságok elszaporodásának az egyik melanéz-törzsnél. Az európai hódítók bevezették az európai szokásokat és többek között megtiltották a melanézeknek a fejvadászatot. A fejvadászat volt e vad népnek egyedüli sportja, amely alkalmas volt arra, hogy az egyének kiválóságát feltüntesse és az illető ezáltal feleséget szerezzen magának. Amikor ezt megtiltották, sok melanéz férfi céltalannak találta az életét és öngyilkos lelt. Alacsony nívón álló népeknél gyakran előfordul bosszúból való öngyilkosság. Egy délszigeti asszony például azért ölte meg magát, hogy megbosszulja magát férjén, aki állandóan bántalmazta. Egy eszkimónő azért lett öngyilkos, hogy szelleme halálra kinozza majd fiának gyilkosát. Eltekintve ezektől a gyermekes motívumoktól, megállapítható, hogy a primitiv népek között több nő követ el öngyilkosságot, mint férfi. par szó a nyelvhelyességről Mintegy évvel ezelőtt a Kacsóék Anyanyelvűnk c. könyvének megjelenésével kapcsolatban az erdélyi magyar sajtó is tele volt a nyelvlisztaság kérdésével és szigorúan hadat üzent minden idegen kifejezésnek. Az idő telt közbe és talán sikerült is nehány rossz idegen kifejezést jobb magyarral pótolni, de egészben véve most sem mondhatjuk, hogy tisztábban írunk magyarul, mint régen. Az idegen szavak ellen való küzdés önmagában kis eredményeket hozhat szófüzéreinkben, mondat-szerkezeteinkben kell s hogy elsősorban megnyilatkozzék a magyar szellem. Any- nvira tele van a nyelvünk idegen magyartalan kifejezésekkel, hogy nem elég egyszer foglalkoznunk ezzel a kérdéssel; állandóan felszínen kell tartanunk. A hibák legköny- nvebben az újságok által terjednek, a jó példával is nekik kell elől járniok. Feltűnő pl. hogy Íróink, újságíróink milyen magyartalanul használják sokszor a többesszámot. Ilyeneket olvashatunk nagy betűs címekbeni „a többi nemzetek, a többi emberek, némely emberek'', stb. Tudvalevő pedig, hogy a magyar nyelv a számnevek, a íiatározatlan számnevek és menn}*iséget jelentő szavak után is egyesszámot használ (pl. öt ember, több ember, stb.) Az ilyen hibák rontják elsősorban a nyelvet, mert a szelleme ellen vétenek, ezekre kell állandóan felfigyelnünk. Vita Zsigmond. Korszerű lüisnftkflll Táplálkozás Útbaigazításokkal és konyhareceptekkel. Vese, gyomor, stb. betegek diétás ellátására. — Étrendi tanácsokkal, 303 recepttel és 94 összeállított menüvel. Irta: Dr. Rusznyák István, budapesti szanatóriumi vezetőorvos. Ára: 95'— lej, beküldve portómentesen. LEPAGE-nd, CLUJ miunn ellen használjon Sít László fertötlenifó szappan! megóvja mindennemű járványos és EERTOZO BETEGSÉGEKTŐL!
