Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-27 / 97. szám

' <* TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.1^/191«. ţ ÄRA 3 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és kőnyvosztály^ Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Fiőfizetési 84c lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente *2 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel täb&l LVI. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM. SZOMBAT 193 5 ÁPRILIS 2 7. A dunavölgyi értekezlet előkészítésén dolgozik az európai diplomácia Németország felvilágosítást kért Rómától az értekezlet előtt.— Jugoszlávia ragaszkodik a Habsburg-kérdés letárgyalásá- hoz. —i Törökország a legyőzőitek igényeket — Tsiuleseu tárgyalásai olasz diplomatákkal A gazdáknak mindig javára válik, ha kimozdulnak helyűkről, más gazdaságba mennek, ta­nulmányozzák az ott divó rendszert s tapasztalatokkal megrakódva visszatér­nek otthonukba, hogy felhasználják, ami célszerű és üdvös. Elvégre tanulni és ha­ladni kell mindenkinek. A drága jó földnek van egy különös hatása: na­gyon magához bilincseli az embert, s ez ha röghöz tapad, hajlandó lesz túlságos állhatatosságba gubózni magát Nem ta­nul és nem halad. Elmarad a világ for­gásától. Pedig a múló idő örökké újabb és újabb feladatokat ró minden gya­korlati tényezőre és a gyakorlati ténye­zők sorában — hiába — legfontosabb mégis csak a gazda, ő ad kenyeret, ő biztosit húst, ő termeli és termeszti a legtöbb nyersnyagpt az ipar számára és összeköttetésben van mindig a kereske­dővel;. A változó és haladó élet behatá­saitól nem volna szabad magát soha egy pillanatra se kivonni. Mint pár lé­pésre az ő egyszerű házától lakó pap­nak ősidőktől előirt szabály szerint neki szintén holtig kellene tanulnia. Különö­sen most, amikor a gazdasági válság legelőször és leginkább a mezőgazda­ságra zuditóttá le a legszőrnyühb p'ó- báítatásokat. Mert az agrártársadalom végső-veszedelembe zuhant, valóban ki kel mászni e szakadékból és jól körül tekinteni a világban, csak igy lehet, uj idők uj rendszerével ismét gazdaságos eredményekre jutni és a veszedelem karmait összezúzni. Ma inkább, mint valaha, tanulni kel egymástól. Dicsérnünk kell ezek után a földmive- lésügyi minisztert, mert ókirályságbeli gazdákat fog küldeni álamköltségen Er­délybe, a magasabbrendü, szóval a ki­sebbségi gazdasági rendszerek tanulmá­nyozására. Ennek politikai és társadalmi haszna is lesz. A falvak közös sorsú, de egyben közös fontosságú népe a Kárpá­tokon túlról megismerkedik és bizo­nyára megbarátkozik a Kárpátokon in­nenivel. Moldva volt tartományi kor­mányzója beszélte, hogy egy banketten a miniszterelnök ukrán, német és ro­mán parasztoktól körülvéve ült s mikor megkérdezte tőlük, hogyan fémek egy­mással, valamennyi kijelentette, a leg­jobb barátságban, mert a nyelv külön­bözősége nem ok a gyűlölködésre és egymással való küzdelemre, amikor a legszentebb közösség, a föld köti őket össze. Ilyennek mását sokszor hallottuk. Miért ne lehetne a faluk népi barátsá­gaiból a különböző tartományok és nyel­vek parasztjainak általánosabb meg­értése? Mindezen túl bizonyára nagy gazdasági értéke lesz, ha e kétfelől ta­lálkozó falusi lakosság kicseréli egymás gondolatait, megismerkedik egymás rendszereivel, szokásaival, terveivel, ké­szülődéseivel. Jó, ha minden irányban „kibeszélik“ és ,kinézik“ magukat az emberek. Politikában is, gazdaságban is. A fő érdek természetesen, hogy az elütő fokon álló elemek együtt elősegít­sék ennek a javarészében földmivelő országnak emelkedését és boldogulását éppen mezőgazdasági irányban, most különösen, amikor komoly és érthető mozgalom van az igazi parasztállam ki­alakítása érdekében. Mi az ilyen lépése­ket annál nagyobb örömmel üdvözöl­jük, mert meggyőződésünk, hogy ebből a kisebbségiig borzalmas helyzetből csak az igazi nép, amely nem gyűlöl és a maga különlegességeit megérti, fog bennünket megszabadítani. Az értelmi­ségtől már nincs Hát remélni. _ PÁR1S. (Az Ellenzék távirata.) A fran­cia politikai élet érdeklődésének előteré­ben változatlanul a francia—orosz egyezmény kérdése áll. A párisi sajtóban napról-napra kritikusabb hangok emel­kednek az egyezménnyel szemben, ugyanakkor az egyezmény hívei teljes erővel követelik ennek mielőbbi meg­kötését. Állítólag az egyezmény gyors megkötése mellett áll a vezérkar is, s a kormány tagjai között elsősorban Hír riot volt miniszterelnök, mai tárcanélküli miniszter sürgeti ugyanezt. Laval kül­ügyminiszter hir szerint leszögezte állás­pontját az oroszok számára és Moszk­vának rövidesen döntenie kell, hogy el­fogadja ezt az álláspontot vagy sem? A lapok moszkvai jelentése szerint a nép­biztosok tanácsa tegnap foglalkozott az orosz — francia egyezmény kérdésével, döntés azonban nem történt s a tanács úgy határozott, hogy újra meghallgatja Litvinov külügyi népbiztos rendelkezését az ügyről. Litvinovot tegnap meglátogat­ta a moszkvai francia nagykövet és hosz- szasabban tárgyalt vele. Nem szenved kétséget, hogy a megbeszélés tárgyát a francia—orosz szerződés fölmerült ne­hézségei képezték. Moszkvai jelentés sze­rint orosz részről a végleges válasz két- három nap múlva várható. Német kérdések a római értekezlet előtt Párisi lapok jelentése szerint Németország Olaszországgal való jegyzékváltásában a stre- sai értekezleten fölmerült európai rendezés­sel kapcsolatban öt kérdést tett föl, melyek­re az olasz kormány már válaszolt is. Ezek a kérdések a következők: 1. Az osztrák függetlenség biztosítására hi­vatott államok közé miért nem hívták meg Svájcot is, holott Svájc szintén határos állam Németországgal? És miért nem hívták meg ugyanezek közé az államok közé Angliát, melynek érdekeltsége a középeurópai kérdé­sekben éppen olyan jelentős, mint például Franciaországé. Az olasz kormány erre a kérdésre a kö­vetkező választ adta: Svájc semleges állam, meghívása tehát olyan együttes létrehozásá­ra, mely esetleges támadással szemben köte­les Ausztriát megvédeni, nem jöhetett számí­tásba. Anglia pedig önkéntesen marad ki a kérdéses hatalmak sorából, mert az európai szárazföldön nem akart a Iocarnoi egyez­mény kötelezettségein túlmenő kötelezettsége­ket vállalni. 2. Németország tudni óhajtja, hogy az angol—olasz—francia tanácskozási egjTez- mény fönmarad-e a február 3-iki londoni megállapodásban tervezett kollektiv európai megállapodás és a dunai egyezmény létrejöt­te után is? Olaszország válasza erre a kérdésre a kö­vetkező: Ha a kol’ektiv európai megállapo­dás és a dunai egyeményt minden állam fönntartás nálkül aláírja, akkor az angol— olasz—francia tanácskozási egyezmény szük­ségessége megszűnik. 3. Tudni óhajtja a német birodalmi kor­mány. hogy a be nem avatkozási kollektiv egyezmény létrejötte esetén fenmaradnak-e a kölcsönös segítségnyújtási egyezmények? Olaszország erre a kérdésre azt válaszolta, hogy a kölcsönös segítségnyújtási egyezmé­nyek az érdekelt államok magánügyét ké­pezik. 4. Mi a pontos értelmi meghatározása (de­finiálása) a kölcsönös be nem avatkozási egyezménynek? Olaszország válasza: Az egyezményben résztvevő államoknak tartózkodniok kell egg­A párisi külügyminisztérium az orosz— francia egyezmény tárgyalási szünete alatt főleg a római értekezlet előkészítésével van elfoglalva. Különösen a kisantant államokkal folytat ebben a kérdésben tanácskozásokat. Erről az oldalról, hir szerint, több nehézség merült föl. A jugoszláv kormány például ra­gaszkodik ahhoz, hogy a római értekezlet foglalkozzék a Habsburg-kérdéssel és határo­zatot hozzon a Habsburg-restauráciő lehető­sége ellen. Belgrád ki akarja zárni a lehető­ségét annak, hogy a kérdést Ausztria bel­ii gyének tekintsék. Ugyancsak vita tárgyát képezi még Ausztria, Magyarország és Bulgá­ria fegyverkezési egyenjogúságának kérdése. Nehézséget képez Törökország terve is, mely a Dardanellák megerősítési jogának kérdé­sét akarja föltétlenül összekapcsolni a töb­bi legyőzött államoknak megadott fegyver­kezési egyenjogúság kérdésével. A francia terv ezért az, hogy a római ér­tekezleten kizárólag a beavatkozást megaka­dályozó egyezményt, Ausztria biztonságának kérdését és a dunai gazdasági kérdések ren­dezését tárgyalják. A fegyverkezési egyenjo­gúság ügyét ebben az esetben egy későbbi értekezletre hagyják. Rómából különben teg­nap hivatalos cáfolat jelent meg az ellen a hir ellen, hogy a római értekezlet program­ját bármilyen tekintetben is megváltoztat­ták volna. Ezt a programot — mondja a cá­folat — Stresában megállapították és azt is megállapították, hogy az értekezleten Ausz­tria szomszédai vesznek részt, rajtuk kívül Románia és Lengyelország. Titulescu tárgyalásai A lapok jelentése szerint Titulescu kül­ügyminiszter rövidesen Mentone-ba utazik, ahol tárgyalásokat folytat az olasz kormány­nyal a junius 3-ára tervezett római értekez­let ügyében. Titulescu május elejéig marad Mentone-ban, amikor visszautazik Bucuresti- be. A hozzá közelálló körök szerint a kis­antant a stresai konferencia után tartott ér­tekezletén leszögezte álláspontját Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúsága kérdésében és ehhez az állás­ponthoz továbbra is ragaszkodik. Lengyelország közeledést keres Romániához YARSÚ. .(Az Ellenzék távirata.) A lengyel más területén minden olyan beavatkozástól, mely az illető állam területén a politikai vagy társadalmi rendszer megváltoztatásához vezetne. 5. Mi volna a Népszövetség szerepe a ter­vezett egyezményekben? Róma erre a kérdésre adott válaszában egyszerűen utalt a Népszövetség alkotmá­nyára. Párisi lapok jelentése szerint a német birodalmi kormány kielégitőnek találta a fölvetett kérdések három pontjára adott vá­laszt. Két pontra azonban újabb kérdéseket tett föl Rómának, ahonnan még nem vála­szoltak a kérdésekre. főváros sajtója részletesen foglalkozik a ró­mai értekezlettel, melyre Lengyelországot is meghívták. A lapok szerint, ba Lengyelor­szág aláirja a dunai egyezményt, ennek olyannak kell lennie, hogy ne irányuljon egyik, vagy másik hatalom ellen. Másik fel­tétele a lengyel kormánynak, hogy a létesülő megegyezésben Magyarország jogait ne hagy­ják tekinteten kívül. Varsóban különben úgy tudják, — írják a lapok — hogy ez a len­gyel álláspont teljesen megegyezik Olasz­ország álláspontjával. Beck lengyel külügy­miniszter, aki a napokban tér vissza Olasz­országból Varsóba, hosszasabban tárgyalt a dunai értekezlet ügyében Suvich olasz kül­ügyi államtitkárra], a tárgyalás eredményé­ről azonban részletek nem szivárogtak a nyilvánosság elé. Egyik lap közlése szerint Varsóban fölmerült az a megoldási mód is. hogy Lengyelország és Románia, mint Ausz­triának nem közvetlen szomszédai, egyelőre ne vegyenek részt a római konferencián és csak később lépjenek be a dunai kérdés rendezésére irányuló tárgyalásokba. Ez a megoldás közeledést jelentene Bucureşti és Varsó között a Bucureşti—Prága között fennálló kapcsolatok rovására. A hirt azonban, hogy ilyen irányban lengyel részről lépések történtek volna, illetékes helyről nem erősitik meg. Angol—-német tengerészeti tár­gyalások LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol kormány a német fegyverkezésnek kény­telen tudomásulvételével kapcsolatban újab­ban sokat foglalkozik Németország haditen­gerészeti igényeivel is. Londonban rövide­sen tárgyalások indulnak meg ebben a kér­désben német tengerészeti szakértőkkel. Le­hetséges az is, hogy a nyár folyamán tá- gabbkörii európai tengerészeti értekezlet lesz, amelyen Németország is előterjesztheti haditengerészeti követeléseit. Angol felfogás szerint ebben a kérdésben mielőbb tiszta helyzetet kell teremteni, mert minél később- ra húzódik a dolog, annál inkább lehetséges, hogy Németor­szág gyarmatai visszakérésével együtt még fokozottabb haditengerészeti igényeket tá­maszt, ^ ­Viták a Dunaért programja körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom