Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-04 / 79. szám
;Ä TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivata! és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Fiőfizctésí 840 lej. — pengő. A árok: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, rmt-’s Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 többi külföldi államokba csak a portókülonbózettd :5bl> LVI. ÉVFOLYAM. 79. SZÁM. CSÜTÖRTÖK: 1935 ÁPRILIS 4. Fel akarja oszlatni a kormány Burda megyét 4 Turda-i törvényszéki szekció-feloszlatásának háttere. — 4 feloszlatott megyét 4lba megyéhez csatolnák 4lba-lulia székhellyel Tépő Izgalom vert tanyát mostanság a nyelvvizsga és elbocsátás szűrőjén megakadt kisebbségi tisztviselők fészkében. A vasutas, a postás, az erdész, az iktató hivatalnok, a jegyző, községi és városi segéderő páni félelemtől vacog, mert feltűnő mód és tömegesen az ó-királyságba helyezik a kartársakat. Eddig elbocsátás miatt kellett félni, most az áthelyezés miatt. Ha szolgálat érdekéből történik az ilyesmi egy-egy esetben, meg kell értenünk ezt és méltányolnunk kell , bár a szolgálat érdeke hajdan, nyugodtabb időben is gyakran csak ürügy vagy jogcím volt. A tömeges áthelyezés föltétlenül inkább a szolgálat érdeke ellen van s könnyen áll a gyanakvás: a tömegességben politikum rejtőzik. Évekkel ezelőtt az indok gyakorta volt a föltétlenül érthető és elfogadható magyarázat, hogy az ó-királyságba való áthelyezéssel kitünően meg lehet oldani az állam nyelvében járatlan, vagy fogyatékos elem gyakorlati kitanitását az államnyelv teljes ismeretére. Most azonban már nincs szükség erre. Hiszen, aki magyar tisztviselő még hivatalban lézeng és most. szolgálati ér dekből áthelyezhető, az mind megáéi most a nyelvvizsga sarát, egy igá&an szigorúét, igy nyilvánvalóan mesterien beszél az állam nyelvén. Szóval nem szorul az ó-királyságbeli természetes Berlitz—Schoolra. TURDA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta volt az Ellenzék, hogy a Turda-i ügyvédi kamara a március 24—25-iki kétnapos ünnep után, március 26-án arra a meglepetésre ébredt, hogy a törvényszék II. szekcióját az igazságügy minisztérium távirati rendelkezésére egy napról a másra megszüntették. Turda harmincnyolc ügyvédjét a feloszlatás villámcsapásként érte. Az ügyvédek a hir vételekor egyöntetűen kivonultak a törvényszék tárgyalótermeiből és a tennivalók megbeszélésére gyűlést hivott össze a kamara, amely úgy határozott, hogy dr. Ion Moiri- gan prefektus és dr. Gentiu Iuliu primár közbenjárását kieszközölve, a megye és táros vezetőinek kíséretében háromtagú delegációt küld az igazságügyminiszterhez, akitől rendelkezésének megváltoztatását fogja kérni. A bizottság Ion iModrigan dr. prefektus, dr. Gentiu Gyula primár és dr. Ratiu Augustin ügyvédkamarai dékán vezetésével le is utazott a mult hét végén Bucuresti-be. Bíztak abban, hogy a bizottság útját eredmény fogja kisérni és a delegátusok a sérelmes intézkedés visszavonására rá fogják birni a minisztert. Ez a reménység annál kézenfekvőbb volt, mert eddig Erdélynek legalább 11 városában hasonló körülmények között visszavonta az igazságügyminisztérium az egyes törvényszékek ügyvitelének szekcióik megszüntetése utján történő leegyszerűsítését. A bizottság munkában A bizottság Bucurestibe érkezve megkezdte a tájékozódást, majd a tárgyalásokat. Udvariasságban, szívélyességben nem volt hiány, azonban, ha nyíltan nem is mondták meg, a bizottság rövidesen rájött, hogy a törvényszék megcsonkításának hátterében nem kisebb clolog áll, mint egész Turdamegye felosztása és AJbamegyéhez való csatolása. Miután a delegáció erről meggyőződést szerzett, céltalannak látta a Bucurestiben való hosszas időzést és miután részletesen feltárta az igazságügyminiszter előtt a turdai törvényszék eddigi teljes szervezeti fenntartásának szükségességét, valamint azt is, hogy micsoda lehetetlen dolog volna a megyének Albamegyéhez való csatolása, amit Túrádnak Alba-Juliától 86 kilométerre fekvő távolsága és az oda-vissza két napot igénybevevő vasúti utazás egymagában is megindokol - mást nem tehetvén, szombaton éjjel hazautazott Turdára. A turdai ügyvédek egynapos sztrájkjuk után a történtekről értesülve, ma, szerdán délután újabb értekezletre gyűlnek össze és — mint értesülünk — széleskörű társadalmi megmozdulással igyekeznek rábírni a kormányt a megye feloszlatására vonatkozó tervének megváltoztatására, Ámde a világért sem akarunk elfogultan vagy szenvedéllyel szólni a dolgokhoz. Méltányolni tudjuk, ha nem túlságos tömegesen történnek majd az áthelyezések. De akkor is a lehető legnagyobb gonddal kell megtisztítani ezeket •» sstu« 'îît'.'fjHArminden politikai mellékmozzanattól. A világért se adjanak a kisebbségi sérelmek kezébe uj és uj fegyvert. — Egy másik körülmény pedig: ne tévesz- szék szem elől az emberi kötelességeket. xUcár politikailag, akár szolgálatilag átgondolt az áthelyezés, ne keserítse jogosan az érdekeltet, a családját, a rokonságát, a testületét, a népét, elkerülhető mellékletekkel. A legnagyobb és a legfájdalmasabb műtétet elvégzik a szenvedés kizárásával: tompítással, zsonghassuk érzéktelenitéssel, altatással. Ha már valakit bármilyen okból, vagy bármilyen ürügy alatt áthelyeznek, ne rombolják szét egészen vagy rögtön családi és egyéb érdekeit. Ne tegyék az ilyet a tanév folyamán, amikor a gyermek sínyli meg. Ne tegyék sietve, ha valakinek függő ügyei vannak. Menjünk tovább. Ne tegyék meg egyátalában, ha valakinek nagy és súlyos családja van. Ne tegyék meg az ilyet, ha valakinek a felesége is keres, mert a tisztviselő-családban — legalább is a kisebbségiben —, ez nem álláshalmozás, hanem az életlehetőségek némi szaporítása. Ne tegyék, ha szegény magyar vasutasnak, vagy postásnak hosszú koplalás árán sikerült valami kis kalibát szereznie, hol öreg napjaiban akar meghúzódni, vagy egy kis veteményes kertet, amely proletár-étkezését kissé följavitotta. Miért szétzúzni nemzeti vagyont? Emberek vagyunk. Emberileg kell élnünk, érezniink és cselekednünk, emberibb emberiességre kell törekednünk. Mi lesz veled emberke, A-* Legyen vége már a latin közmon dásnak: homo homini lupus, az ember embernek a farkasa. Legyen az ember az embernek legalább a barátja, ha már nem tud a testvére lenni! Általános európai egyezmény terve került Edén varsói látogatásánál előtérbe A fesííiíhég enyhüli, Lavaii is meghiviáh Varsóba. — A SceEetii egyezményben elei.rá kölcsönös segiáségnyujáas a repülőgépek áíengedéiéfe korlátozódnék. — Hiáler is uj áervvel iépeáá íöl Eden főpecsétőr varsói tárgyalásai nyilván > tisztázták a nemzetközi helyzetet. Most már bizonyos, hogy a keleti-paktum abban a formában, amint eddig Oroszország erőszakolta, nem jöhet létre. Ellenben az eredeti tervet a varsói tanácskozások alapján átdolgozható- nak minősítik s lehetséges, hogy általános európai szerződés jön létre, vagy több olyan regionális szerződés, amelyet Németországnak nem kell aláírni. Sőt, úgy látszik a varsói események hatása alatt most már egy Hitler-féle tervezet is felbukkant, amely szintén alkalmasnak látszik az ellentétek egymáshoz való közelítésére. A feszültség mindenesetre enyhült s ennek bizonyítéka, hogy Lengyelország párisi követe tegnap ünnepélyesen meghívta Láváit Varsóba a moszkvai útról visszatérőben s a francia külügyminiszter a meghívást el is fogadta. Különös hang az enyhülő légkörben a Mussolinié, ki a Popolo d^taliában óva figyelmezteti az olasz közvéleményt, hogy föltétien optimizmussal ne várja a strezai megbeszéléseket. Csodál nem lehet várni. Az európai közvélemény azonban megelégszik, ha nagy csoda helyett egy kis kézzelfogható jó fordulat következik. Uj tervek VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) Eden az egész keddi napot tárgyalásokkal töltötte, amelyek a késő esti órákig tartottak. A tárgyalások délelőtt 11 órakor kezdődtek, Eden előbb a Belvedere-palota fogadókönyvébe irta be nevét, aztán a külügyminisztériumba ment, ahol megkezdte tárgyalásait Beck külügyminiszterrel. A berlini és moszkvai események összefoglalása után a lengyel külügyminiszter ismertette álláspontját az összes kérdésekben. A Reuter távirati iroda jelentése szerint lengyel tervet közöltek Edennel, amelynek elfogadása esetén szó lehet arról, hogy Lengyelország egyezményt írjon alá Németország sérelme nélkül. Délután fél 2-kor Eden kihallgatásra ment a köztársaság elnökéhez, aki vendégül látta őt ebédre. Délután folytatódott az Eden— Beck megbeszélés. Angol részről hangsúlyozzák, hogy Eden a legtökéletesebb őszinteséggel beszélt. Illetékes helyről jövő fölvilágo- sitás szerint Eden eddigi tárgyalásai folyamán még inkább arra a meggyőződésre jutott, hogy a legszerencsésebb megoldás volna egy általános európai egyezmény kötése kölcsönös segítség alapján, amelyben valameny- nyi állam résztvenne Angliával együtt. Anglia bizonyára helyeselné ezt, ha egyidőben legszigorúbban korlátoznák a tengeri és szárazföldi fegyverkezést. Jól tájékozódott körök szerint Eden a következő megoldást javasolja: Minthogy Lengyelország nem fogadja el azt a föltételt, amely szerint a határok háború esetén a megtámadott segítségére siető idegen hadsereg számára megnyílnak, a biztonsági záradékot csak a légügyi segítségre korlátoznák. Lengyelországnak azt kellene megengednie egy német—francia háború esetén, hogy az aláíró hatalmak repülői a lengyel terület fölött átszállhassanak. Két egyezmény égy helyett VARSÓ. (Az Ellenzék távirata.) Eden délután 6 órakor találkozott Pilsudszkival a Belvedere-palotában. A megbeszélés egy óra hosszáig tartott. Állítólag szóbakerült, hogy a keleti egyezmény helyett újat módoljanak ki. Északon a Balti és délen a lengyel egyezményt. Lengyelország véleménye szerint szó lehet az elsőről, anélkül, hogy azt Németországnak alá kellene Írnia. A Reuter ügynökség szerint azonban szó sem volt arról, hogy a keleti egyezményt más módozattal helyesbítsék. Úgy látszik a részletben lévő kérdések csak ma, szerdán kerülnek szőnyegre. Londoni távirat szerint is Eden és Pilsudszkl tanácskozásán csak a kölcsönös fölvilágositá- sok történtek és egy kérdésben sem ért meg a döntés. Vannak bizonyos eltérő javaslatok az eddigi keleti egyezménytervezetből, ezeket azonban még mindig csak mérlegelik. Hitler uj terve LONDON. (Az Ellenzék tárirata.) A Star arról értesült — és ezt egy Berlinben élő amerikai diplomatától kapta —, hogy Hitler a keleti egyezmény helyére uj megoldást ajánl, ámennek három pontot kellene tisz- I tázni. 1. A kölcsönös megnemtámadás biztosítékait és pedig az angol—francia megegyezések szellemében. 2. A támadó fél fogalmának pontos meghatározását az eddigi orosz és kisantant magyarázat tekintetbevételével. (Politisz-féle formula). 3. Minden segítség és hadianyagadás megtagadása a támadó fél részére. Hódosiftáh m Sitfpédi iünténnt BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az I ügyvédtörvény módosításának tervezete el- j készült s hivatalos jelentés szerint még a I most folyó ülésszakban meg fogja szavazni a parlament. A javaslat szerint nem lesz többé szükség doktorátusra s elég lesz a jog végzettség igazobisa ügyvédjelölti gyakori:»! kezdéséhez. A jelöltek ügyvédi helyettesité- nélkül is tárgyalhatnak a járásbíróság ebit! s ügyvédi helyettesítés nélkül önállóan I. szithetnek okiratokat. Az ügyvédi vizsga kérdése még nines véglegesen tisztázva.
