Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-23 / 95. szám
Szerk tsz tőség, kiadóhivatal, nyomda: Ciuj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály Piaţa Unirii 9. fZám. Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVJ. ÉVFOLYAM, 9 5. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Fiőfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, rrróta 840 lej. — Magyarországra: negyedévre xo, félévre 23, évente &3 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözertel rSw CSÜTÖRTÖK: 19 3 5 Á P R I L I S 2 5. Ij| földrengfóeh hatasiírúiája szakadt Japánra £gyeffen romhalmaz Formosa — hányók kezdtek működésbe. — Perzsiában, Délameriká- ban, sőt NyugaSeurétsáhan is megmozdult a föld 4000 halon. 17.000 sebesült, neggedmllllö hajléktalan LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Szélső keleti táviratok szerint szombaton borzalmas földrengés pusztított a japán Formosa szgetén s a föídrendés ereje szétterjedt nemcsak a Csendes-Óceán és Indiai-óceán közeli szigettengerére, hanem súlyos rengéseket okozott Perzsiában és Délamerikában, sőt érezték a lökések erejét Európa nyugati partvidékén, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is. Ezek a földlökések mind kapcsolatban voltak a formosa-i nagy földrengéssel. Egyik hires angol szakember szerint a föld háborgó korszakon halad át s a {ormosai földrengés egyik megnyilvánulása ennek a korszaknak. Nem sokkal a pusztító formosai földrengés után Japánban bárom évszázad előtt kialudt tűzhányók kezdtek működni. A Haíusan nevű tűzhányó borzalmas erővel lek/ magából a lávát óriási magasságba. Ennek a tűzhányónak működése minthogy sűrűn lakott területen van, újabb rettenetes katasztrófákat okozhat. Az utolsó jelentések szerint a fermosai földrengésnek 3152 halottja és 10.500 sebesültje, a perzsiai földrengésnek 1000 halottja és 7000 sebesültje van. Ezek a megállapítások azonban csak hozzávetőlegesek, mert a földrengési terület nagy részét még távolról sem tudták átkutatni. Formosában aránylag azért kevés a halott, mert a sziget lakosai jórészt kis vályogkunyhókban laktak, amelyeknek összeomlása nem járt különös veszedelemmel. A lakosság egy része pedig papirházakban lakik és a papirházak ezúttal a földrengéssel szemben kitünően ellenállóknak bizonyultak. Hozzávetőleges számitás szerint 36.000 házat pusztított el a földrengés Formosa szigetén. Kaihoku és Eainan városok teljesen elpusztultak. Jórészt ezekben a városokban laktak a Formosán tartózkodó amerikaiak és európaiak is. A petróleumforrások, a nagy petróleumfino- mitók és cukorgyárak szintén megsemmisültek. Á földlökések aránylag nem nagy mélységből érkeztek, ami hozzájárult a föld felületén okozott pusztítás fokozásához. A mentési munka nagy nehézségekkel halad csak előre. Élelmiszer hiányzik és a hajléktalanok és éhezők száma mintegy 250.000-re tehető. Nehezen megközelíthető pontokra repülőgépeken szállítanak élelmiszert és orvosságot. Az utolsó órákban újabb földrengéseket jelentenek a sziget különböző pontjairól, melyeknek következményeiről azonban még nincsenek hírek. A tea- dohány és rizsültetvények teljesen megsemmisültek. A sziget újjáépítése hosz- szu éveket fog igénybevenni. Teheránból érkező táviratok szerint a perzsiai földrengés főleg a Kaspi-tengertől délre fekvő Masanderan tartományban pusztított nagy erővel. A tartománnyal az összeköttetés teljesen megszűnt. Első hirek szerint ennek a földrengésnek mintegy 1000 halottja és 7000 sebesültje van. Valparaisoból érkező jelentések szerint a formosai földrengéssel egyidejűleg Dél-Ame- rika egész nyugati partján, különösen Chilében erős földlökéseket éreztek. Az óceánon óriási vihar tombol, melynek minden valószínűség szerint sok áldozata van. 4 nemzeiUpmrmszipári nagygyűlésén eltévelyedésnek minesitéiték faiJa mozgalmai Mihalache, Madgearu, Popovtci, Lupa és Mania felszólalásai, — Elfogadták a parasztáiíam programjai BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Bucuresti-i Rio-mozi helyiségében nyitották meg tegnap a nemzeti-parasztpárt nagygyűlését, mely annyival nagyobb jelentőséggel bir, miután a párt nem tartott kongresz- ' szust 1926 óta. A gyűlésen Mihalache elnöklete alatt a párt összes vezető tagjai részt- vettek. Ott voltak: Lupu dr., Maniu, Gosta- ehescu, iPopoviciu Mihai, iPotarca, Pan Ha- iippa, Sauciuc-Saveanu, Raducanu, Borcea, Peter Andrei, Crisan, Gh. Pop, Calinescu, Ghelmegeanu, Vaier Moldovan volt miniszterek és államtitkárok. Továbbá Deleu, Ma- ziliu, Ernest Éne dr., Ralea, Tasca berlini volt meghatalmazott miniszter, Socol, Ghiulea, Rascanu, Geroceanu, Cazacliu, Simian, Dobrescu, Ilié Lazar, Politu Micsunesti, Iri- mescu, Capataneanu és több más vezető nemzetiparasztpárti politikus. Mihalache elnök megnyitója Mihalache pártelnök legelőbb a hódoló táviratot olvassa fel, melyet a kongresszus összehívása alkalmából küldenek a királyiak, majd áttérnek a napirend letárgyalására. A pártelnök hosszú beszédbe kezd. Megemlékezik fegyvertársairól és köszönetét fejezi ki a párt nevében. Vaidát nem támadja. Nagy hazafinak nevezi, ki emberi gyarlósága miatt baráti kötelékeit a párt érdekei fölé helyezte. — Magamnak sem engedném meg a személyi politikát és igy nem engedhetem meg azt senkinek addig, mig a pártot a belém helyezett bizalom folytán vezetem — szögezte le mindjárt beszéde elején Mihalache. — Vaida el akart bennünket botlasztani formulájával, de „sem formulákba, sem pirulákba“ nem lehet belefoglalni az érzelmeket Mihalache ezután áttért az általános helyzetre. — Románia gazdasági szervezete rothadt — állapította meg. — A közigazgatás szétmállik. A közvélemény megújhodás után vágyik, ezt pedig egyedül a nemzeti-parasztpárt hozhatja meg. Nagy kérdéseket kell megoldani. A termelés és fogyaszás ügyét kell elrendezni, politikai téren pedig uj formát kell adni az országnak. Nem másolhatjuk le a külföldi formákat, nekünk saját testünkre szabott ruha kell. Madgearn beszámolója Mihalache pártelnök után Madgearu, a párt országos főtitkára szólalt fel, aki részletes beszámolót tartott a párt működéséről és jövő programjáról. Rámutat arra, hogy az uj program kedvező fogadtatásban részesült, amint ezt a közel múltban lefolyt köz- igazgatási és időszaki képviselőválasztások bizonyítják. Fájdalommal emlékezik meg Vaida távozásáról. Hangsúlyozza, hogy nem a nemzeti kérdés választotta el Vaidát pártjától, hanem a módszer kérdése volt döntő a pártvezetőség elhatározásában. — Több esetben megtörtént már, hogy kiváltak pártunkból egyes politikai személyiségek, de ez nagyobb kárt sohasem eredményezett. A veszteségeket Lupu dr. visszatérése bőven pótolja. A program dicsérete Lupu dr. szól hozzá ezután a programhoz. — Lelki alapját tesszük le ma a programnak — mondja. — A párt a lakosság ama 85 százalékáért harcol elsősorban, mely a románság nemzeti jellegét megőrizte. Nagy szegénység van a falvakban. Az is kötelességünk, hogy véget vessünk a tüdővész szégyenletes terjedésének. Az élelmicikkekre vetett fogyasztási adó bűntényt jelent a köz- egészségügy ellen. Lupu dr. ezután rámutat arra, hogy a francia-olasz-orosz megegyezés Románia belső fejlődésének nyugalmát biztosítani fogja. Popoviciu Mihai a program vitája során következőket mondta: — Egy politikai párt programját nem lehet összeállítani máról-holnapra. Két eszme dominál a mi programunkban: először a nemzeti gondolat, mely a mi vérünket és lelkünket jelenti, másodszor a földművesek érdeke, mert az ország erre az osztályra van alapítva. A demokrácia eszméje szerencsésen párosul ezekkel a gondolatokkal. Popoviciu és Vaida A párt kongresszusa kapcsán egyébként élénken tárgyalták azokat a kijelentéseket, melyeket Mihalache Brasov-ban tett, midőn szombaton ott a nemzeti-parasztpárt megyei tagozata elnökké választotta. Popoviciu már ott leszögezte, hogy nem volt és ma sincs elvi különbség közte és Vaida között. Vaida „numerus valahieus“-át azért hibáztatja, mert véleménye szerint ez a kisebbségek erejét a román elemekkel szemben megsokszorozza. Popoviciu szerint nem szabad arra sor kerüljön, hogy a románság az aránylagoseág alapján a rendelkezésre álló erőforrásokat másokkal megossza. —• Nem adunk — mondta — sem 30, sem 20 százalékot a kisebbségeknek! Mi vagyunk itthon a házigazdák, a kisebbségek csupán vendégek házunkban. A békeszerződés is azt mondja, hogy az ország „román állam“, igy Románia kétségkívül egyedül a románoké maradhat. — Nem sérthetjük meg azonban a nemzetközi szerződéseket, melyek a kisebbségeknek egyenlőséget biztosítottak. Ezeknek megsértése megerősítené azokat, akik a határokon Vl revíziót követelnek — mondotta Popoviciu. — Ha neked jogod van módosítani a szerződéseket, akkor joguk lehet erre másoknak is. Tiszteletben kell tartani a nemzetközi szerződéseket, mert ezeknek betartását gazdasági téren több rendszabály biztosíthatja. Itt van a német péltfa. Németország ma be van kerítve 65 milliós lakosával. Ezt a leckét csak az elmúlt napokban adták a világnak. Mi történhet velünk, egy kisebb néppel, ha nem tartanánk be a nemzetközi szerződéseket? Mánia felszólalása A párt kongresszusán Maniu is felszólalt. A demokrácia fontosságát hangsúlyozta s a jogbiztonságot, alkotmányosságot és nemzeti érdekeket helyezte előtérbe. Rámutat arra. hogy a nemzeti-parasztpárt uralomra kerülése idején az ostromállapotot és cenzúrát nyomban megszüntette, kiirfa a szabad választásokat és megfelelő közigazgatási törvényt alkotott. Leszállította a miniszterek számát és elrendezte a lej árfolyamát. — Nem csinálhatunk „forradalmat“ — mondta Maniu — , amint ezt a szót ma szeretik használni. Megalkottuk a restaurációt s Károly királyt helyeztük a trónra, akinek joga volt erre. Ezt alkotmányos, monarchikus és dinasztikus meggyőződésünk igy parancsolta. Meg kell győzni a közvéleményt arról, hogy jogrend, törvény és folytatólagosság nélkül nem lehet semmi jót sem alkotni az országban. Amit a nemzeti-parasztpárt alkotott, azt a Jorga-kormány és a liberális kormány elpusztitotta. Szükséges tehál hogy a jövő nemzetiparasztpárti kormány — melynek ideje már nagyon közel van — állítsa helyre a törvénytiszteletet és erélyesen dolgozzék abban az irányban, ahol a szűk ség *zt parancsolja. Maniu Vaidárói Maniu ezután Vaidával foglalkozik és han goztatja, hogy minden párttagnak kivétel nélkül kötelessége az, hogy a fegyelmet tiszteletben tartsa. Elmondja, hogy a nézeteltérések már akkor jelentkeztek, midőn Vaida kormánvonléte alkalmával pénzügyi megegyezést keresett a Népszövetséggel. — Én nem gondolok egyet és nem cselekszem mást. amint támadnak — védekezett Maniu. — Az országot négy veszély fenyegeti. Az első nemzeti téren jelentkezik, aztán erkölcsi, gazdasági veszély van. Végül némelyek az alkotmánymódosításra gondolnak. Meg vagyok győződve, hogy Vaida is belál ja: az ő helye mellettünk van ezekben a nehéz napokban! (Folytatása a 10 oldalon
