Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-21 / 94. szám

ARA 5 LEJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÍN NUMERAR No. 141.163/192*1 Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda:'Cluj, Str. I. G. Duca No. 8 Fiókkiadóhivatal és könyvosztály : Piaţa Unirii 9 szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ■Ml IMI.« L¥I. ÉVFOLYAM, 9 4. SZÁM. magyar politikai napilap ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, Şvrati 84c lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente tJ pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküldnbözetrel :3b&í 1935 ÁPRILIS 21. Föltámadás - föltámasztás Irta: SPECTATOR A nagyhét eseményei — mennyi szépséges, J drága, édes jelenet — kezdenek torlódni tin- | nepot szomjazó életünkben. A szombat dél- | előtt fájdalmas feszültségét föloldják majd az örvendező hangulatok. Az esti órákban ! — keleten hajnalkor — fényes, hangos, dia­dalmi körmeneíek áramlanak az utcákra s „a Rómából visszatéri harangok*' zúgása közt fényes baldachin alatt az örök Krisztus jelképét hordozzák meg, vagy csöndes imá­ba merülnek a puritán gyülekezetekben, isten kiszállt az emberi sirból! Ezentúl min­den erre a fölséges valóságra emlékeztet. Nyugaton az alleluja, keleten az őskeresz- íény mondat: „Krisztus föltámadott“ röpdös üdvözletül boldog szívtől boldogabb szívig. Az oltár evangéliumi oldalán már szentelve áll a nagy húsvéti gyertya öl íömjéndarab- bai a föltámadt Krisztusra emlékeztetve. Holnap pedig a nagy húsvéti fohász és ének tömérdekje tör az ég felé. Mily igazán em­beri gondolat, hogy a legszegényebb ház is igyekszik valami lakoma formájában 4 .iáí- kozni az Istennel, aki nagy csütörtököt ala­pító cstebédjén megszentelte a mindenkinek egyszer talán elérhető kenyeret és bort, mint testének és vérének méltó képviselőjét. Mi lett ebből az egyszerű jelenetből! Hány mil­liárd emberi élet bensőségévé vált az Utolsó vacsora? Egyesülni egy szent pillanatban istennel tárgyi, vagy szellemi értelemben. De mi lehet idővel a vasárnapi lakomából is, ha mindenki részére telik majd e végtelenül sanyarú világ leáldoztávai húsvéti bárány, kalács és tojás, melyet a tehetősek Isten bá­rányának, a föltámadott Ur és ijedező tanít­ványaitól megszentelt és megevett kenyér, a sírból föltámadt eszme tiszteletére és emlé­kére fogyasztanak? Ami egyszerű és világos, az nagyszerű és rejtélyes lesz. Elég is volna e kezdetleges és mindennapi jelképeken, ezeken az egyszerű, naiv szer­tartásokon költői hangulatban elmerengeni, hogy megtisztítsuk és megszépítsük a lelkün­ket, De benső politikát kell űzni, gondola­tokkal tornázni, mert erőtlenek és szegények és kicsik vagyunk. Évrői-évre ránk köszönt a husvét, mégis mily messzire vagyunk tőle, hogy megérdemeljük a belőle sugárzó bol­dogságot és érzelmet. Krisztus megváltott bennünket, hogy megváltsuk önmagunkat. De mi adósok vagyunk még a mű ezzel a kisebbik felével. Úgy látszik, mintha ember- feletti feladat lenne: szeretni felebarátain­kat, mint önmagunkat és megfordítva e té­telt, amely tulajdonképen megfordult: sze­retni önmagunkat, mint felebarátainkat. Miért nem értünk hozzá? Holott ez a szere­tet nem követel csodát. Nem kéri, hogy job­bak legyünk, csak azt követeli, hogy embe­rek legyünk. Miért nehéz embernek lenni? Miért hogy ezt a nyers, puszta, önmagában való szót: ember, már csak fokozva és túloz­va tudjuk sóvárogni, amikor igy sóhojto- zunk: bár lehetnénk már emberiek, embereb- bek és emberibb emberek. De hol vagyunk még legbelső lényegünk igazi kifejtésétől is, mikor gyáván inég legalacsonyabb jogainkat sem védjük meg. Pedig az isteni szikrával a gyarló testben hivatva vagyunk, hogy is­tenesek, vagy isteniek legyünk. Amiért már a Prometheus-ok, a pogány bitrege és tör­ténelmi világ annyi apostoli lelke Sokratesig, Krisztus e nemes eíőfutárjáig föláldozták magukat, alig-alig megközeliteii célokért. A mai husvét busz keserves esztendőnek egyik „gyöngyszeme“. Négy éves világhábo­rú és tizenhat esztendős békekorszak nem < hozott egyebet, mint egy Népszövetséget, amely a független létében fenyegetett Abesz- szinia kérdését csak zárt ülésben meri tár­gyalni. Nem tudott többre jutni, minthogy a lefegyverzés emberi eszméjének bukásával tűrje keserű szókkal a letörhetetlen Német­ország önkényes fölfegyverkezését és igy szentelt engedélyt adjon további militarizáló- dásra győző államainak, akik a nehézipar örömére ezt a béke másfélévtizede alatt állan­dóan cselekedték. Katonai szövetségek léte­sülnek, mint a század elején. Éjjel-nappal dolgoznak a háborús ipar gyárai s mialatt Anglia örömmel jelenti, hogy a gazdasági jólét 80 százalékát visszaszerezte, „a hirte­len halál mágnásai“ társadalmi mozgal­maktól csak szendén fenyegetve a réginél : többször száz százalékkal nagyobb keresle- I tét indították meg. Ez nem béke, nem hus- I vét. A jámbor papok még emlegetik, nagy- ; péntek éjszakáján mikép intette le Krisztus I a karddal hadonászó Pétert s az érzékeny i szivekben földerül az isteni szózat: kardtól vész el, aki kardot ránt. Azonban szervezett munkánk a háborúnak szól. Hailod-e Krisz­tus? Sok minden bnkván meg, talán leginkább megbukott a pacifizmus, amely 15 évvel ez­előtt a fehér reménységek duzzadó vitorlái­val kezdte meg újból nemes bujtogatását. Ma már szemtelen politikusok, olyanok is, akik világdicsőségtől övezve állanak országok élén, a pacifistákat vádolják, hogy miattuk uralkodik háborús pánik a világon. Mint mikor pár síró gyermeket vádolnak, hogy a társadalom nagy részét haragra lobbant- ják az iskolával szemben. Mit várjunk és mit reméljünk, mikor a zöld asztal helyett a vörös csatamezőt ajánlják az uj ifjúság tudatlan hősiségének? A hazugságok, az ön­csalások, az elvcsusztatások, a szofizmáknak soha, még a skolasztika virágkorában sem látott, gazdag szövevénye fojtogat az igaz­ságra törő minden szellemet. Ennek a szel­lemnek is hadat üzennek már az uj politikai rendszerek s a vitalitás bölcsészeti iskoláitól megtanulják: le a szellemmel, le az értelem­mel, éljen a puszta lelkiség, amely szinte gáttalan kielégülése az ösztönöknek, a nyers érzésnek s a mezítelen akaratnak. Nem a munka, hanem a vitézség az eszmény! Ezek az uj hősök a szabadság és egyéniség ellen­ségei, mert megbukott szerintük a polgári szabadelvüség s hazugságaik közt a legna­gyobb hazugsággal mernek hivatkozni arra, hogy Krisztus a kollektív áram és földön felelősség nélküli vezérhatalom tanítója volt. Hallod ezt Jézus? így lehet megfeledkezni az örök egyéni­ség önmagára vett szenvedéseiről s egyedül jelentkező megváltásáról. Való igaz, a szere­thet általános érvényűnek óhajtotta. Isten tanát nemzetközivé és nemzetfölöttivé tette. Isten országát a végtelenbe és örökösségbe tágította. Ámde életének emberi regénye a kezdetleges kis jelenetekben és a megrendítő nagy csodatételekben egyaránt az egyéniség nagyságának a képviselete. A nemzeti elfo­gultság üldözése. Szabad akaratból szabad- ■ ság. Krisztusból csakugyan meg kell tanulni az engedelmességet az áldozat, a tisztaság, j a nemesség előtt, de éppen úgy megtanulni a lehető legegyénibb lélek lehető legnagyobb ! kifejlesztését. A törvény ellen jött, amely az j ember zsarnoka. Ez az önrendelkezés kiál- j tása. Igen, a lélek független szabadságát, az j eszme megölhetetlen érvényét és föltámadá- j sát érezzük husvétkor, nem a rabszolgaság üdvözítő türelmét. Ha megüljük husvélot, minden lehető áhítattal, nagypénteken a bünbánás teljességével, vasárnap az Igazság föltámadásának örömével, akkor ezt a böl­cseletet kell megtalálnunk. Mindez azonban a nagy cél és a nagy érdek szempontjából csak elszigetelt és terméketlen tökély, ez csak önmagunk javára válik. De mi emberi­ség is vagyunk, nemcsak emberek. Szervez­kedni kellenék már arra, hogy a jóság és igazság, az áhítat és szeretet komoly dolog BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudősitójától.) A Dimineaţa jól értesült forrásból azt a szenzációs hirt közli, hogy Titulescu kül­ügyminiszter a nemzetközi Duna-bizottság megszüntetésére törekszik s már lépéseket is tett oly irányban, hogy ehhez az érdekelt hatalmak beleegyezését megszerezze. A nem­zetközi 'Duna-bizottság Galati-ban most tar­totta rendes évi közgyűlését és a mérleg adatainak megvizsgálása alkalmával kidé­rt. hegy 1 millió 497 ezer arany frank deficittel kell lezárni mult évi költségvetését. A gazdasági válság megmutatta, hogy ma már csak elviselhetetlen terhek árán lehet ezt a nemzetközi szervet fenntartani. A ke­reskedelmi és iparkamarák azért több ízben felterjesztést intéztek a külügyminiszterhez. PÁRíIS. (Az Ellenzék távirata.) Az orosz­francia kölcsönös segítségnyújtási paktumot valószínűleg ma Írják alá a Quai D'Orsay óratermében. Az aláírás óráját véglegesen nem tűzték ki, mert a szövegezés még nem végleges. Vezető diplomáciai körök azonban biztosra veszik, hogy mára ez is sikerülni fog s a francia diplomácia még husvét előtt nyélbeüti Moszkvával tervezett szerződéses együttműködését. Eredetileg Litvinov Páris- ba érkezésére vártak és az aláirás után ün­nepélyes bankettet akartak rendezni az orosz külügyi népbiztos tiszteletére. Litvi- novot azonban, aki a párisi aláirás után még Olaszországba is akart utazni, hogy Musso- linivel is tanácskozzék, váratlanul Moszkvá­ba hívták. Az aláírást orosz részről igy Po­temkin párisi orosz nagykövet fogja teljesí­teni. A szövegezési nehézségek, beavatottak sze­rint, onnan származnak, hogy francia rész­ről nagy óvatossággal vigyáztak arra, hogy a megegyezés szövege, melyet a Népszövet­ség szabályai szerint közzé fognak tenni, ne ütközzék bele a locarnoi szerződés pontjai­ba, mert ez esetleg alkalmat adhatna Német­országnak arra, hogy a locarnoi szerződés­ben vállalt kötelezettségeitől függetlenítse magát. A másik ok, mely a szövegezésben nehézséget okozott, talán még lényegbevá­góbb. Arról van szó, hogy Franciaország eb­ben a szövegezésben tekintettel akar lenni Lengyelország érdekeire, mert az utóbbi idő­ben állítólag újabb közeledés jött létre egy­részt Páris és Varsó, másrészt Róma és Varsó között. Beck lengyel külügyminiszter és általános érvény legyen. Igazi szabadság szerezzen becsületes életlehetőségeket min­denki részére, aki a természet parancsából e világra jő. A gépies husvétból s az igaz­ságot megtagadó korlátolt társadalmi rend­szerekből épp elég volt kétezer esztendő óta. Spiritualizálni kell minden társadalmi gátat s eggyé tenni az embert önmagával az em- bcrréválás és az emberi élet érdekében. Bor­zasztó igy élni és meghalni kettészakadt lé­lekkel Krisztus arca előtt! Rámutattak arra, hogy az amúgy is leszorí­tott terményárak nem bírják el a bizottság által szedett taksákat s a megcsökkent ter­ménykivitel lehetetlenné teszi a bizottság működését. A Dimineaţa szerint Titulescu külügymi­niszter még 1933-ban eljárt Párisban és Londonban oly célból, hogy a francia és angol hivatalos köröket megnyerje tervének s ezt a régi, 1856-ban létesített nemzetközi bizottságot megszüntessék. iVÍegáli:jtták azonban, hogy a terv a békeszerződések intézkedéseibe ütközik, miután a versaillesi békeszerződés szabá­lyozza ennek működését. A lap úgy tudja, hogy Titulescu ennek da­cára módot keres a nemzetközi Duna-bizott­ság megszüntetésére. Genfből Olaszországba is utazott, ahol üdü­lését föl fogja használni arra, hogy újabb tanácskozást folytasson Mussolinivel. A francia-orosz szerződéssel tegnap a köz- társasági elnök vezetése alatt államtanács foglalkozott, melyen Laval részletesen be­számolt a genfi eseményekről. Az államta­nács följogosította a külügyminisztert, hogy a szerződés végleges megfogalmazása után Franciaország részéről kézjegyével lássa el. Megalakult az uj buígár kormány SZÓFIA. (Az Ellenzék távirata.) Boris ki­rály tegnap este Andrei Tosev követet bízta meg a kormány megalakításával. Az uj kot mánynak, a megelőző két kormányoktól el térőleg, nem lesz kizárólagosan katonai jel lége. A tárcák egy részét ezúttal is táborno kok és ezredesek tartják kezükben, de a többséget mégis a polgári elem fogja kép \ i seini. Hir szerint az átalakulásnak külpoli tikai okai is vannak. Tosev mellett a kül­ügyi tárcát Boris király7, bizalmi embere. Ki- oseivánov, volt udvari miniszter veszi át. A hadügyi tárcát hir szerint, Zlatev volt mi- 1 niszterelnök fogja megtartani. Viszont bek rül az uj kormányba Dikov eddigi igazság­ügyminiszter is, akinek lemondása okozta a kormányválságot. Ugyancsak a megelőző kor­mány tagjai közé tartoznak Radev tábornok közoktatásügyi és Kolev ezredes belügymi­niszter is. filmesen ct nemiefkOzi Dana-bizottság itiegsiStifefcsére förehszlh A len megvalősiíísa a békeszerződés módoiifásál jelentené Az orosz-francia katonai szerződési ma Írják alá Párisban Szövegezési nehézségek az utolsó pillanatban. — Lilvinovol váratlanul Moszkvába hívták A

Next

/
Oldalképek
Tartalom