Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-19 / 92. szám

ELLENZÉK

1935 április 19.

ni

Százezer fővárosi magyarnak mindössze kétszáz gyermeke tanul magyar iskolában

Közömbös az értelmiségi réteg. — Az iparosság támogatta csak az egyetlen Bucuresíi-i magyar iskolát

BUCUREŞTI. (Az Ellenzék liuiúsitójütól.) Kü/tudoműsu. hogy a főváros Romania legnagyobb magyar városa. amennyiben a leg- iobb magyar cl benne. Sajnos, azonUin a Bucuresti-i magyarság alig jelről valamit a ni kisebbségi életünkben. Szervezetlenül élnek s még aggas/lóbbá teszi helyzetüket az a ludat, hogy szinte lehetetlenségnek látszik egységbe tömöríteni őket. A ninestelenség, a mindennapiért való küzdelem kiölt belőlük minden hovatartozási érzelmet. Egyetlen dolog érdekli ezeket az erdélyi menekülőket, kiknek száma folyton szaporodik: bármilyen követelményeknek árán is életlehetőséget adjanak teremteni maguknak. Ez a törekvésük részben sikerült is. becsületes munkájukért kapnak annyi ellenszolgáltatást, hogy a maguk fenntartása mellett távol maradt családjuknak, hozzátartozóiknak is tudnak juttatni valami keveset jövedelmükből. Ha pedig minden erejét felurii valaki, esetleg gyűjteni is tud valamelyes összeget, amellyel aztán néhány hosszú, szolgálási év után egy darabocska földet vehet faluja határában.

a magyar intelligencia nem járatja hozzánk gyermekeit.

Pedig, ha az értelmiségi osztály is támogatná iskolánkat, lényegesen javulna helyzetünk úgy anyagi, mint a szellemi tekintetben. Bucuresti-ben számontartott 1500—2000 tanköteles magyar gyermeknek alig 20 százaléka jár a mi iskolánkba. A többi felekezeti és állami elemi iskolába tanul, hol lehetséges. hogy a felszerelés és berendezésből kifolyólag gazdaságosabb nevelésben részesülnek. De azt az. oktatást a mi iskolánk is éppen úgy megtudná adni, ha felszaporodott gyermek-anyaggal az a tekintélyes összeg pénz 6000—8000 lej —, melyet tandíjként a német, vagy román felekezeti iskolába fizetnek évenként a mi iskolánkhoz folyna be. Aztán erkölcsi sikert is jelentene iskolánk számára, ha a magyar intelligencia gyermekeit névsorában láthatná.

— Hogyan beszélnek magyarul a gyermekek. amikor először jönnek fel áz. iskolába? —Nagyrészük csak töri a nyelvet. A környezel, du sok esetben már a család feledteti el az anyanyelvet.

Külvárosi iskolák — algimnázium

Nagyban hozzájárul iskolánk Képtelenségéhez a magyarság szélszórlsága. Az iskola olyan nagy távolságra esik a város egyes részeitől, hogy szinte lehelellenség az iskolalátogatás. Egyes gyermekeknek naponta 8 10 km. utal kellene megtenniük; villamosra, autóbuszra viszont nem telik azoknak a gyermekeknek, kiket éppen u szegénység kénysze- rilett a külvárosokba. Ezen a helyzeten csak úgy tudnánk segíteni, ha kültelki iskolákat állítanánk fel. De fedezetünk nincs rá. Azért az ősz folyamán megpróbáljuk a Bellt külváros környékének egy hétosztályos elemi iskolái felállítani.

Nem lenne jövője Bucuresti-ben egy magyar algimnáziumnak?

Hogyne! Sót, szükséges lenne. Egy algimnázium. kereskedelmi, vagy ipariskola nagy dolgot jelentene számunkra. És kétségtelen, hogy jövője is lenne. Jelenleg tanulóink, miután elvégzik a négy elemi osztályt, kénytelenek ipari pályára menni, vagy állami középiskolákba kell beiratkozniuk, ha tovább akarnak tanulni. Evenként

mindössze -f -5 tanulónk kerül magyar középiskolába.

Pedig a szülök tekintélyes része taníttatni szeretné gyermekeit.

H;t a periferikus elemi iskolák megvalósulnának s valamikor az az ábránd is valóra válna, hogy Bucurestibcn magyar algimnázium működne, valamivel csökkenne aggodalmunk, de addig hinni is alig merünk a magyar nyelv Bucuresti-i éleiében.

szí.

V*V GRAIN óé VALS

Meghalt

Londonban a „király árnyéka“

Fitch mesterdetektiv bravúrja Lenin és Trockij körül

A szervezetlenség átka

V kivándorlók sorsa sem irigylésre méltó, de tán még sem olyan szomorú, mint a már véglegesen letelepedett magyaroké, kik lemondtak arról, hogy valaha is visszatérjenek Erdélybe. A szezonmunkákra, vagy néhány évi szolgálatra Regátba ment emberek ! lőbb-utóbb csak visszatérnek, ha megtörve és megfogyva is. De akik végleges ottmara- dásra tökélték el magukat, azok elvesztek a magyarság számára. A jelenlegi nemzedék tán még nem teljesen, de a jövő minden bizonnyal.

Egyetlen szerve nincs a Bucuresti-i magyarságnak a református egyházat kivéve, amely számon tartaná és törődne azzal a rengeteg idegenbe szakadt lélekkel, kiknek száma a nyomorúsággal és munkanélküliséggel évről-évre emelkedik. Kiki a maga, erejével vonszolja élete mindennapi súlyát s a nehéz teher alatt lehet, hogy el is feledi s nem találja hiányzónak a közösségi élet ajándékait. Nem vágyik együvé tartozni véreivel.

A felnőtt nemzedék még tartja magát a faji és felekezeti tudat tekintetében. Az ifjúság azonban már közömbösen viselkedik. A legnagyobb veszély az egész kis gyermekeknél mutatkozik.

LONDON, április hó. Londoni magányában váratlanul meghalt Fitch Herbert detek- tivfelügyelő, akit a „király árnyékának" neveztek, mert sokáig ö volt felelős VI1. Edward király biztonságáért, akit árnyékként követett. A király, kivel bizalmas viszonyban volt, gyakran megtréfálta. Egyszer Párisban, midőn anarchista merényletektől tartottak, a király váratlanul gépkocsiba ugrott és szélsebesen elrobogott. Fitch egy másik kocsin követte. Kétórai nyaktörő hajsza után a király megállította kocsiját és nevetve igy szólt a detektivhez:

.„Fogadtam egy barátommal, hogy meg tudok szökni Ön elől, de elvesztettem a fogadást“.

Fitch egyizben pincérnek öltözve kiszol- álta Lenint és Trockijt egy londoni kocsmában és színlelt ügyetlenséggel levert az asztalról egy iratcsomót, melyből kicsente az összeesküvők neveit tartalmazó iratokat. Egy islingtoni kocsmában 1905-ben szekrénybe bújva, végighallgatta Lenin beszélgetését, mely „soha nem álmodott méretű vérontást“ sürgetett. A világháború alatt a keleti partvidék egyik szakaszát őrizte, ahol sok kém- gyanus egyént tartóztatott le. Közülük ötöt kivégeztek.

A református elemi iskola helyze= téről

Tudjuk, hogy Bucuresti-ben százezernél több magyar él. És

az egész Bucuresti-i magyarságnak egyetlen magyar elemi iskolája van. Ebben a négytanerös iskolában is mindössze 200 magyar gyermek tanul.

A tanköteles gyermekek helyzetéről Bitay Sándor, a református elemei iskola igazgatója mond igen érdekes és meggondolkoztató adatokat

— Iskolánkat a ref. egyház tartja fenn nehéz anyagi áldozatok árán. Más támogatásban nem is részesül az iskolánk. Még a tandíj jelent valamelyes jövedelmet. Csakhogy

z az összeg nagyon minimális, mert az 1500 iej tandijat a gyermekek igen kis hányada fizeti. Sok kedvezményt kell adnunk. S a jelek azt mutatják, hogy hova-tovább, annál több engedményt kell adnunk növendékeinknek. A gyermekek nagy része szegény7 szülőktől származnak. Az iskola igazgatósága a lehetőségek szerint mindent megtesz, hogy a növendékek tanulási lehetősége anyagi okok miatt ne szenvedjen hiányt. Mint a mult évben, úgy ezután is az iskola a Nőszövetség segítségével törekedni fog arra, hogy a rászorult tanulókat ruha és egyéb segítségbe is részesítse.

— Milyen társadalmi osztályú emberek gyermekei járnak a ref. elemi iskolába?

— Tanulóink túlnyomó része az iparos osztály gyermeke. Még az iparos osztály támogatja leginkább iskolánkat. Bár a közömbösség erre az osztályra is ránehezedett. Nagy veszteséget jeleni számunkra, hogy

Anya és leánya mint vetélytársak a szerelemben

Marcel Prévost a mai anyák és leányok felszabadulásáról, a „prolongált“ ifjúságról s a félszüzek elsüllyedt világáról

PÄRIS, április 12. Marcel Prévost, a világhírű francia iró érdekes, nagy feltűnést keltő cikket irt a Le Journal-ba a „mai anyákról és leányokról“. Prévost először is arra kéri az olvasókat, hogy felejtsék el a híressé vált „félszüz“ szót, amelyet ő hozott forgalomba annakidején. Nem tagadja meg ezt a szót, mert mikor megalkotta, akkor valóság kifejezése volt, de az a világ, amelyből származik, szinte egészen elsülyedt s másik világ került a helyébe. Erről az uj világról Ítészéi aztán Prévost, a család uj rendjéről, az anya és leány uj viszonyáról.

— A leány ma jóval a házasság előtt elszakad az anyjától — mondja. — Nemcsak a munkásosztályban, ahol a leány dolgozik, hogy életét fenntarthassa, de a vagyonos osztályokban is. Itt tanul a leány, a fiukkal együtt és úgy, mint a fiuk, vagy egyszerűen csak arra szorítkozik, hogy résztvesz a fiuk sportolásában, turisztikájában, táncol és iszik velük. A leány kivonta magát szülei társadalmi életéből, külön társasága van, korabeli leányokból és fiukból. Az eredmény az, hogy már a házasság előtt több évvel a leány nem anyjával, hanem csak anyjánál él, mint szabad lakó egy boardinghouseban. Életüket annyira elválasztják egymástól, amennyire csak tudják. De . . . figyelem! A leány szabadsága magával hozza az anya szabadságát is.

— Mikor a leány felszabadítja magát, abban a pillanatban az anya is felszabadul -— folytatja Prévost. — Nem kell többé felügyelnie, leányára gondolnia. A felelősségérzet feledésbe megy. Ma már nem a bal zaci 30 év jelenti az asszony számára a tetszenivágyás korának határát. Egész tudomány, egész iparág állt a női nem szolgálatába, hogy biztosítsa számára azt, amit „a szépség hosszú életének“ nevezhetnénk. A párisi társaságból ma könnyen elő lehetne számolni vagy száz ilyen „prolongált“ fiatalságu hölgyet.

•—Ebből a kettős tényből: hogy a leány7 a maga külön életét éli már jóval a házasság előtt és hogy a fiatal anyának csodálatosan meghosszabbítják a fiatalságát, versengés következik be köztük.

Ezután Passotnak, a nemrég elhunyt hires kozmetikussebésznek egy kijelentését idézi Prévost állításainak igazolására: „Gyakran látom, hogy nagy fiuk elkísérik hozzám az anyjukat. Megindultan kérnek arra, hogy ismét tegyem olyanná az anyjukat, mint amilyen akkor volt, mikor ők kicsik voltak. Ezzel szemben a nagylányok, akik már bálba járnak, majdnem mindig ellenségesen nézik anyjuk megfiatalítását. Az eset lélektanilag érthető. A modern leány nem szereti a konkurenciát, különösen akkor nem. ha olyan közel van hozzá!“

Orv&sQk, mérnökökf gyárak!

Minden magyar, német, román, stb. folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál, Cluj. — A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj, je'ezve, mely szakma érdekli.

fajim*

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ

I ibefáli* felfogás. Árdrágítók. (orga fenyegetése X & Co. urak. A válság oka. Melyik oldalnak higyjünk?.,.

VIITORUL: büntetéseket szabunk s büntetéseket fogunk még adni azoknak, akik a törvényt nem tartják tiszteletben. Akik nem akarják megérten!, hogy az ország földjén és gazdasága körén belül nem adják meg a románoknak azon jogot, mely az. iránylagosság alapján őket ez iparban megilleti. Ez. a csöndes politikai, mm. den elfogultság és titkos gondolat nélkül a ro. min ügy győzelmével fog végződni s ekként a kormány a román munkásnak az iparban helyet fog biztosítani.

PREZENTUL: A maximáls árak nem köny- nyitik, hanem megnehezítik a drágaság kérdésének elintézését. Manolescu.Strunga miniszternek hathatósabb eszközökre van szüksége oly célból, hogy észretéritse a bűnösöket. Rendelkezésére áll az importálásról szóló törvény, ennek kedvez, menyeitől kell megfosztani az árdrágítókat. Aztán ott van a vámsorompó is, melynek védelmét nem azért létesítették, hogy a spekulációt elősegítsek, hanem oly célból, hogy jobb belátásra bírják az érdekelt köröket.

NEAMUL ROMANESC: Mihalache hívei úgy találják, hogy a Skoda.ügy aktacsomójának rendes bíróság elé való terjesztése „erkölcsi elégtételt“ jelent részükre. A közvélemény megbotrán. kozik ezen a magyarázaton. A Popoviciu Mihai elleni vádelejtés normálisnak volt tekinthető. Az 5 milliárdos szerződés ügycsomójának bíróság elé való utalása és egy tábornoknak, Maniu és Madgearu tetteiért történt vád alá helyezése azonban mindennek, csak „erkölcsi sikernek“ nem volt mondható. A parlamentnek nem volt bátorsága ahhoz, hogy a panama minden részese ellen a vádat kiterjessze. Egyedül Cihoski tábornokot tették meg ama szerződés tervezőjének, mely az államot i és fél milliárd lejjel megrövidítette s az ország védelmét és a belföldi ipart veszélyeztette. A jogi felelősség egy katonatiszt, re hárult, mintha azok a polgári személyek, kik az ügyben tárgyaltak és szerződést írtak alá, a jogi felelősségrevonás alól való kibuvár kedvez, menyében részesülhetnének. Az „erkölcsi siker“ annál kisebb, mert mindenki tudja, hogy Cihoski tábornok csupán végrehajtó szerve volt az 1930-i kormánynak. A szerződés nem egy miniszter müve, hanem az egész kormányé s elsősorban Maniué és Madgearué. A panamák ezen vezető alakjai a parlament akaratával, vagy a parlament akaratán kívül szintén a vádlottak padjára kerülnek.

ÎNDREPTAREA: X. ur vagyonreviziót kér... S X. ur semmit sem tesz ugyanakkor. Megelég. szék a vagyonrevizió hírével. De nem lesz igy a végletekig. Egyszer majd sor kerül a vagyonok felülvizsgálására. Hisszük, hogy nincs már messze az idő, mikor beleegyezésükkel, vagy enélkül (inkább enélkül) eljön a pillanat s X. & Co. urak meggazdagodásuk módjáért felelni fognak. '

ARGUS: Alkotmány? Demokrácia? Parlament? Akadályozzák^ a kormányhatalmat? Vett-e ilyesmire a parlament valamikor bátorságot? Ne játszunk a szavakkal. Lehet, hogy valahol a parlamentarizmus válságáról keli beszélni. de nem nálunk, ahol nem rendelkezik kellő erővel a kormányhatalommal szemben. A válság tehát, csak a kormányhatalom válsága. A vezetéshez való nem értés és erőtlenségünk

akaratunk keresztülvitelére, — ez okozza a

válságot. Nem a megoldásra váró feladatokkal foglalkozunk, hanem azzal, hogyan változtassuk meg a formákat. Nem nézzük politikai életünk lényegét. Ez annak bizonyítéka, hogy nem járunk helyes utón.

PATRIA I.: (Az első oldalon): A kisebbségi iparosok ne nyugtalankodjanak. Nyugodtak lehetnek. Vaida mozgalmának szociális jellege is van a nemzeti jellege mellett. (Harmadik oldalon): Előbbi számunkban már rámutattunk arra, miért szükséges a numerus valachicus megvalósítása Cluj-on a kereskedelemben. Most az iparosok helyzetével foglalkozunk. Ez azonnali közbelépést követel, mert különben rövid idő múlva egyetlen román iparos sem lesz városunkban. Ezért nem szűnik meg hangoztatni Vaida a numerus valachicust, amit minden intrika ellenére is meg kell valósítani, hogy a gazdasági pusztulással járó politikai és nemzeti halált elkerüljük-