Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-19 / 92. szám

ELLENZÉK 1935 április 19. ni Százezer fővárosi magyarnak mindössze kétszáz gyermeke tanul magyar iskolában Közömbös az értelmiségi réteg. — Az iparosság támogatta csak az egyetlen Bucuresíi-i magyar iskolát BUCUREŞTI. (Az Ellenzék liuiúsitójütól.) Kü/tudoműsu. hogy a főváros Romania leg­nagyobb magyar városa. amennyiben a leg- iobb magyar cl benne. Sajnos, azonUin a Bucuresti-i magyarság alig jelről valamit a ni kisebbségi életünkben. Szervezetlenül él­nek s még aggas/lóbbá teszi helyzetüket az a ludat, hogy szinte lehetetlenségnek látszik egységbe tömöríteni őket. A ninestelenség, a mindennapiért való küzdelem kiölt belőlük minden hovatartozási érzelmet. Egyetlen do­log érdekli ezeket az erdélyi menekülőket, kiknek száma folyton szaporodik: bármilyen követelményeknek árán is életlehetőséget adjanak teremteni maguknak. Ez a törek­vésük részben sikerült is. becsületes mun­kájukért kapnak annyi ellenszolgáltatást, hogy a maguk fenntartása mellett távol ma­radt családjuknak, hozzátartozóiknak is tud­nak juttatni valami keveset jövedelmükből. Ha pedig minden erejét felurii valaki, eset­leg gyűjteni is tud valamelyes összeget, amellyel aztán néhány hosszú, szolgálási év után egy darabocska földet vehet faluja ha­tárában. a magyar intelligencia nem járatja hoz­zánk gyermekeit. Pedig, ha az értelmiségi osztály is támogat­ná iskolánkat, lényegesen javulna helyze­tünk úgy anyagi, mint a szellemi tekintet­ben. Bucuresti-ben számontartott 1500—2000 tanköteles magyar gyermeknek alig 20 szá­zaléka jár a mi iskolánkba. A többi felekezeti és állami elemi iskolába tanul, hol lehetsé­ges. hogy a felszerelés és berendezésből kifo­lyólag gazdaságosabb nevelésben részesülnek. De azt az. oktatást a mi iskolánk is éppen úgy megtudná adni, ha felszaporodott gyer­mek-anyaggal az a tekintélyes összeg pénz 6000—8000 lej —, melyet tandíjként a német, vagy román felekezeti iskolába fizet­nek évenként a mi iskolánkhoz folyna be. Aztán erkölcsi sikert is jelentene iskolánk számára, ha a magyar intelligencia gyerme­keit névsorában láthatná. — Hogyan beszélnek magyarul a gyerme­kek. amikor először jönnek fel áz. iskolába? —Nagyrészük csak töri a nyelvet. A kör­nyezel, du sok esetben már a család feled­teti el az anyanyelvet. Külvárosi iskolák — algimnázium Nagyban hozzájárul iskolánk Képtelen­ségéhez a magyarság szélszórlsága. Az iskola olyan nagy távolságra esik a város egyes ré­szeitől, hogy szinte lehelellenség az iskola­látogatás. Egyes gyermekeknek naponta 8 10 km. utal kellene megtenniük; villamosra, autóbuszra viszont nem telik azoknak a gyer­mekeknek, kiket éppen u szegénység kénysze- rilett a külvárosokba. Ezen a helyzeten csak úgy tudnánk segíteni, ha kültelki iskolákat állítanánk fel. De fedezetünk nincs rá. Azért az ősz folyamán megpróbáljuk a Bellt kül­város környékének egy hétosztályos elemi is­kolái felállítani. Nem lenne jövője Bucuresti-ben egy magyar algimnáziumnak? Hogyne! Sót, szükséges lenne. Egy al­gimnázium. kereskedelmi, vagy ipariskola nagy dolgot jelentene számunkra. És kétség­telen, hogy jövője is lenne. Jelenleg tanu­lóink, miután elvégzik a négy elemi osztályt, kénytelenek ipari pályára menni, vagy álla­mi középiskolákba kell beiratkozniuk, ha to­vább akarnak tanulni. Evenként mindössze -f -5 tanulónk kerül magyar középiskolába. Pedig a szülök tekintélyes része taníttatni szeretné gyermekeit. H;t a periferikus elemi iskolák megvaló­sulnának s valamikor az az ábránd is valóra válna, hogy Bucurestibcn magyar algimná­zium működne, valamivel csökkenne aggo­dalmunk, de addig hinni is alig merünk a magyar nyelv Bucuresti-i éleiében. szí. V*V GRAIN óé VALS Meghalt Londonban a „király árnyéka“ Fitch mesterdetektiv bravúrja Lenin és Trockij körül A szervezetlenség átka V kivándorlók sorsa sem irigylésre méltó, de tán még sem olyan szomorú, mint a már véglegesen letelepedett magyaroké, kik le­mondtak arról, hogy valaha is visszatérje­nek Erdélybe. A szezonmunkákra, vagy né­hány évi szolgálatra Regátba ment emberek ! lőbb-utóbb csak visszatérnek, ha megtörve és megfogyva is. De akik végleges ottmara- dásra tökélték el magukat, azok elvesztek a magyarság számára. A jelenlegi nemzedék tán még nem teljesen, de a jövő minden bi­zonnyal. Egyetlen szerve nincs a Bucuresti-i ma­gyarságnak a református egyházat kivéve, amely számon tartaná és törődne azzal a rengeteg idegenbe szakadt lélekkel, kiknek száma a nyomorúsággal és munkanélküli­séggel évről-évre emelkedik. Kiki a maga, erejével vonszolja élete mindennapi súlyát s a nehéz teher alatt lehet, hogy el is feledi s nem találja hiányzónak a közösségi élet ajándékait. Nem vágyik együvé tartozni vé­reivel. A felnőtt nemzedék még tartja magát a faji és felekezeti tudat tekintetében. Az ifjú­ság azonban már közömbösen viselkedik. A legnagyobb veszély az egész kis gyermekek­nél mutatkozik. LONDON, április hó. Londoni magányá­ban váratlanul meghalt Fitch Herbert detek- tivfelügyelő, akit a „király árnyékának" ne­veztek, mert sokáig ö volt felelős VI1. Ed­ward király biztonságáért, akit árnyékként követett. A király, kivel bizalmas viszonyban volt, gyakran megtréfálta. Egyszer Párisban, midőn anarchista merényletektől tartottak, a király váratlanul gépkocsiba ugrott és szél­sebesen elrobogott. Fitch egy másik kocsin követte. Kétórai nyaktörő hajsza után a ki­rály megállította kocsiját és nevetve igy szólt a detektivhez: .„Fogadtam egy barátommal, hogy meg tu­dok szökni Ön elől, de elvesztettem a foga­dást“. Fitch egyizben pincérnek öltözve kiszol- álta Lenint és Trockijt egy londoni kocs­mában és színlelt ügyetlenséggel levert az asztalról egy iratcsomót, melyből kicsente az összeesküvők neveit tartalmazó iratokat. Egy islingtoni kocsmában 1905-ben szekrénybe bújva, végighallgatta Lenin beszélgetését, mely „soha nem álmodott méretű vérontást“ sürgetett. A világháború alatt a keleti part­vidék egyik szakaszát őrizte, ahol sok kém- gyanus egyént tartóztatott le. Közülük ötöt kivégeztek. A református elemi iskola helyze= téről Tudjuk, hogy Bucuresti-ben százezernél több magyar él. És az egész Bucuresti-i magyarságnak egyet­len magyar elemi iskolája van. Ebben a négytanerös iskolában is mindössze 200 magyar gyermek tanul. A tanköteles gyermekek helyzetéről Bitay Sándor, a református elemei iskola igazga­tója mond igen érdekes és meggondolkoztató adatokat — Iskolánkat a ref. egyház tartja fenn ne­héz anyagi áldozatok árán. Más támogatás­ban nem is részesül az iskolánk. Még a tan­díj jelent valamelyes jövedelmet. Csakhogy z az összeg nagyon minimális, mert az 1500 iej tandijat a gyermekek igen kis hányada fizeti. Sok kedvezményt kell adnunk. S a je­lek azt mutatják, hogy hova-tovább, annál több engedményt kell adnunk növendékeink­nek. A gyermekek nagy része szegény7 szü­lőktől származnak. Az iskola igazgatósága a lehetőségek szerint mindent megtesz, hogy a növendékek tanulási lehetősége anyagi okok miatt ne szenvedjen hiányt. Mint a mult évben, úgy ezután is az iskola a Nő­szövetség segítségével törekedni fog arra, hogy a rászorult tanulókat ruha és egyéb se­gítségbe is részesítse. — Milyen társadalmi osztályú emberek gyermekei járnak a ref. elemi iskolába? — Tanulóink túlnyomó része az iparos osztály gyermeke. Még az iparos osztály tá­mogatja leginkább iskolánkat. Bár a közöm­bösség erre az osztályra is ránehezedett. Nagy veszteséget jeleni számunkra, hogy Anya és leánya mint vetélytársak a szerelemben Marcel Prévost a mai anyák és leányok felszabadulásáról, a „prolongált“ ifjúságról s a félszüzek elsüllyedt világáról PÄRIS, április 12. Marcel Prévost, a világ­hírű francia iró érdekes, nagy feltűnést keltő cikket irt a Le Journal-ba a „mai anyákról és leányokról“. Prévost először is arra kéri az olvasókat, hogy felejtsék el a híressé vált „félszüz“ szót, amelyet ő hozott forgalomba annakidején. Nem tagadja meg ezt a szót, mert mikor megalkotta, akkor valóság kife­jezése volt, de az a világ, amelyből szárma­zik, szinte egészen elsülyedt s másik világ került a helyébe. Erről az uj világról Ítészéi aztán Prévost, a család uj rendjéről, az anya és leány uj viszonyáról. — A leány ma jóval a házasság előtt el­szakad az anyjától — mondja. — Nemcsak a munkásosztályban, ahol a leány dolgozik, hogy életét fenntarthassa, de a vagyonos osz­tályokban is. Itt tanul a leány, a fiukkal együtt és úgy, mint a fiuk, vagy egyszerűen csak arra szorítkozik, hogy résztvesz a fiuk sportolásában, turisztikájában, táncol és iszik velük. A leány kivonta magát szülei társadalmi életéből, külön társasága van, ko­rabeli leányokból és fiukból. Az eredmény az, hogy már a házasság előtt több évvel a leány nem anyjával, hanem csak anyjánál él, mint szabad lakó egy boardinghouseban. Életüket annyira elválasztják egymástól, amennyire csak tudják. De . . . figyelem! A leány szabadsága magával hozza az anya szabadságát is. — Mikor a leány felszabadítja magát, ab­ban a pillanatban az anya is felszabadul -— folytatja Prévost. — Nem kell többé fel­ügyelnie, leányára gondolnia. A felelősségér­zet feledésbe megy. Ma már nem a bal zaci 30 év jelenti az asszony számára a tetszenivá­gyás korának határát. Egész tudomány, egész iparág állt a női nem szolgálatába, hogy biz­tosítsa számára azt, amit „a szépség hosszú életének“ nevezhetnénk. A párisi társaságból ma könnyen elő lehetne számolni vagy száz ilyen „prolongált“ fiatalságu hölgyet. •—Ebből a kettős tényből: hogy a leány7 a maga külön életét éli már jóval a házasság előtt és hogy a fiatal anyának csodálatosan meghosszabbítják a fiatalságát, versengés következik be köztük. Ezután Passotnak, a nemrég elhunyt hi­res kozmetikussebésznek egy kijelentését idézi Prévost állításainak igazolására: „Gyak­ran látom, hogy nagy fiuk elkísérik hozzám az anyjukat. Megindultan kérnek arra, hogy ismét tegyem olyanná az anyjukat, mint ami­lyen akkor volt, mikor ők kicsik voltak. Ez­zel szemben a nagylányok, akik már bálba járnak, majdnem mindig ellenségesen nézik anyjuk megfiatalítását. Az eset lélektanilag érthető. A modern leány nem szereti a kon­kurenciát, különösen akkor nem. ha olyan közel van hozzá!“ Orv&sQk, mérnökökf gyárak! Minden magyar, német, román, stb. folyó­irat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál, Cluj. — A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj, je'ezve, mely szakma érdekli. fajim* MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ I ibefáli* felfogás. Árdrágítók. (orga fenyegetése X & Co. urak. A válság oka. Melyik oldalnak higyjünk?.,. VIITORUL: büntetéseket szabunk s bünteté­seket fogunk még adni azoknak, akik a törvényt nem tartják tiszteletben. Akik nem akarják meg­érten!, hogy az ország földjén és gazdasága kö­rén belül nem adják meg a románoknak azon jogot, mely az. iránylagosság alapján őket ez iparban megilleti. Ez. a csöndes politikai, mm. den elfogultság és titkos gondolat nélkül a ro. min ügy győzelmével fog végződni s ekként a kormány a román munkásnak az iparban helyet fog biztosítani. PREZENTUL: A maximáls árak nem köny- nyitik, hanem megnehezítik a drágaság kérdésé­nek elintézését. Manolescu.Strunga miniszternek hathatósabb eszközökre van szüksége oly célból, hogy észretéritse a bűnösöket. Rendelkezésére áll az importálásról szóló törvény, ennek kedvez, menyeitől kell megfosztani az árdrágítókat. Az­tán ott van a vámsorompó is, melynek védel­mét nem azért létesítették, hogy a spekulációt elősegítsek, hanem oly célból, hogy jobb belá­tásra bírják az érdekelt köröket. NEAMUL ROMANESC: Mihalache hívei úgy találják, hogy a Skoda.ügy aktacsomójának ren­des bíróság elé való terjesztése „erkölcsi elégté­telt“ jelent részükre. A közvélemény megbotrán. kozik ezen a magyarázaton. A Popoviciu Mihai elleni vádelejtés normálisnak volt tekinthető. Az 5 milliárdos szerződés ügycsomójának bíró­ság elé való utalása és egy tábornoknak, Maniu és Madgearu tetteiért történt vád alá helyezése azonban mindennek, csak „erkölcsi sikernek“ nem volt mondható. A parlamentnek nem volt bátorsága ahhoz, hogy a panama minden része­se ellen a vádat kiterjessze. Egyedül Cihoski tá­bornokot tették meg ama szerződés tervezőjének, mely az államot i és fél milliárd lejjel megrövi­dítette s az ország védelmét és a belföldi ipart veszélyeztette. A jogi felelősség egy katonatiszt, re hárult, mintha azok a polgári személyek, kik az ügyben tárgyaltak és szerződést írtak alá, a jogi felelősségrevonás alól való kibuvár kedvez, menyében részesülhetnének. Az „erkölcsi siker“ annál kisebb, mert mindenki tudja, hogy Ci­hoski tábornok csupán végrehajtó szerve volt az 1930-i kormánynak. A szerződés nem egy mi­niszter müve, hanem az egész kormányé s első­sorban Maniué és Madgearué. A panamák ezen vezető alakjai a parlament akaratával, vagy a parlament akaratán kívül szintén a vádlottak padjára kerülnek. ÎNDREPTAREA: X. ur vagyonreviziót kér... S X. ur semmit sem tesz ugyanakkor. Megelég. szék a vagyonrevizió hírével. De nem lesz igy a végletekig. Egyszer majd sor kerül a vagyo­nok felülvizsgálására. Hisszük, hogy nincs már messze az idő, mikor beleegyezésükkel, vagy enélkül (inkább enélkül) eljön a pillanat s X. & Co. urak meggazdagodásuk módjáért felelni fog­nak. ' ARGUS: Alkotmány? Demokrácia? Parla­ment? Akadályozzák^ a kormányhatalmat? Vett-e ilyesmire a parlament valamikor bátor­ságot? Ne játszunk a szavakkal. Lehet, hogy valahol a parlamentarizmus válságáról keli be­szélni. de nem nálunk, ahol nem rendelkezik kellő erővel a kormányhatalommal szemben. A válság tehát, csak a kormányhatalom válsága. A vezetéshez való nem értés és erőtlenségünk akaratunk keresztülvitelére, — ez okozza a válságot. Nem a megoldásra váró feladatokkal foglalkozunk, hanem azzal, hogyan változtassuk meg a formákat. Nem nézzük politikai életünk lényegét. Ez annak bizonyítéka, hogy nem já­runk helyes utón. PATRIA I.: (Az első oldalon): A kisebbségi iparosok ne nyugtalankodjanak. Nyugodtak le­hetnek. Vaida mozgalmának szociális jellege is van a nemzeti jellege mellett. (Harmadik olda­lon): Előbbi számunkban már rámutattunk ar­ra, miért szükséges a numerus valachicus megva­lósítása Cluj-on a kereskedelemben. Most az iparosok helyzetével foglalkozunk. Ez azonnali közbelépést követel, mert különben rövid idő múlva egyetlen román iparos sem lesz váro­sunkban. Ezért nem szűnik meg hangoztatni Vaida a numerus valachicust, amit minden in­trika ellenére is meg kell valósítani, hogy a gazdasági pusztulással járó politikai és nemzeti halált elkerüljük-

Next

/
Oldalképek
Tartalom