Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-17 / 90. szám

ws ivrnis 77. 'ELLENZÉK Vacarestíben Veres Miklós HrăfîîialsBsra mellett kuporogva, meg­rendelésre perzsaszőnyegetf bészii BSrtönjsnulmányg kiránduláson az ókirályság egyik legnagyobb fegyintézetében. *■"“ E*er rab, száznegyven fegyőr, ötyen cella, közös bálok. — Női osztály zös hálókba kénytelenek elhelyezni őket. A női elítéltek, kik meglehetős tekintélyes számot tesznek ki, megint közős hálókbnn töltik éjjeleiket, a börtön egyik külön ré­szében. Ami különbséget tesz a férfi és női elitéltek lakó helyei között, az a rend és tisztaság. A női lakosztályok komorságuk mellett is barátságosabbak. Egyébként a női elitéltek viselkedése szertelen. Hol cinikusan, hol szüntelen töredelemben vergődő bünbá- natot árul el tekintetük. Sok a született szí­nésznő köztük. A kosztot egyszóval lehet jellemezni: bör- töni. Paszuly, krumpli leves, egy héten két­szer hús, minden napra egy barna kenyér. VĂCĂREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az I. Ferdinand egyeten jogi fakultása dr. Pop Traian egyetemi tanár vezetése alatt bör­töntanulmányozó kirándulást rendezett. A tudományos kirándulás, mely majdnem egy hétig tartott, a résztvevők számára gazdag és feledhetetlen élményeket nyújtott. A tudo­mányos szempontból igen érdekes és tanul­ságos kirándulás útja Bucureşti nevezetessé­geit érintve a văcăreşti, döf tanai és a mislai börtönök világával ismertette meg a kirán­duló egyetemi hallgatókat. Kapu előtt — kapun belől A falak, melyek között hajdanában jám­bor szerzetesek folytattak vegyes életet, most Románia egyik legnagyobb börtönét zárják körül. Magasak ezek a falak s a figyelő tor­nyok fegyveres őreikkel messziről mutatják, hogy a kolostor régi lakóinak helyét a tör­vény könyörtelen paragrafusai alapján elitéit bűnözők foglalták el. Külön szigetnek tűnik fel a văcăreşti börtön. Lakói jórészében még él a reménység, hogy büntetésük kitöltése után majd megnyílik a két világ között me­redő kapu és ők ismét visszatérhetnek az emberek közé. De akadnak közöttük olya­nok is, kik utolsó reményükről is lemond­tak, akiknek bele kellett törődniük, hogy szá­mukra többé nem ragyog szabadon az éltető nap. Ezer darócruhás rab Létszám tekintetében Văcăreşti Románia egyik legnagyobb börtöne. Az elitéltek jelen­legi száma: 1096. Ez a szám azonban napról- napra változik. A felügyeletet 140 fegyőr látja el. Vacarestiben azok az elitéltek van­nak, akiknek büntetése egy—ötévig terjed s azok a hosszabb időre, vagy éppen életfogy- Liglan elitéit gonosztevők, kiknek ügye még felebbezés alatt áll. „ ­Mivel foglalkoznak az elitéltek? Nagy ré­sze műhelyekben dolgozik, kerti munkát vé­gez, de vannak olyanok is, kik tétlenül töl­tik napjaikat. Részint, mert nincs mestersé­gük, részint pedig azért, mert a börtön nem tud munkaalkalmat adni számukra. Rablóvezérek perzsát bogoznak A fegyházban folyó munka súlypontja a takács műhelyre esik. Harminc osztováta mellett ISO rab szövi a perzsa szőnyegeket reggeltől-estig. Öt-hat elitéit kuporog minde- nik osztováta mögött. Mint valami automa­ták, szó nélkül bogozzák, vagdossák a finom gyapjú fonalakat. Másfél-két hónapig dolgoz­nak el egy szőnyegen, de akkor megnézheti bárki munkájukat. Úgy anyag, mint kidolgo­zás tekintetében a legtávolabb menő követel­ményeket is kielégítik a rabok munkája. Bel­földi és angol gyapjú termékeket dolgoznak fel aszerint, hogy a megrendelők milyen anyagból kívánják a szőnyeget. A munkát szővőmester vezeti. A szövök között azonban alig akad olyan ember, ki polgári életében takács mesterséget folytatott volna. A három és öt évre elitéit emberek közül válogatják és osztják takács műhelyekbe azokat, kik hajlandóságot mutatnak erre a mesterségre. A sok ismeretlen arcok között ismerősök is mutatkoznak. Egyik osztováta mögött a nem­régiben elfogott, hirhedt Veres Miklós bo­gozta szaporán a gyapjú fonál szálakat. Egy másiknál pedig Brandabura, a hires regáti bandita vezér kuporgott. Veres Miklós, ki­nek ügye még folyamatban van s azért tölti napjait Vacarestiben, gyakran hangoztatja ár­tatlanságát s olykor hangos zokogásba tör ki súlyos büntetése miatt. Nem marad a takácsok mögött a kerámikai műhelyek munkája sem. Több, mint 120 em­ber dolgozik az agyagipar kályha és cserép- készitési ágában. A terjedelmes kerámikai mühelyekbn a cserép kályhák legkitűnőbb fajai készülnek eladásra. A munkások nagy része szintén ott tanulja meg mesterségét. Azokban a műhelyekben, amelyekben a * áruk megrendelésre készülnek, a rabok bi­zonyos jutalékot kapnak. Nyolc-tiz-tizenkét lejt keresnek naponként, a munka minősége szerint. A jutalékból szabadon vásárolhat­nak maguknak élelmi szereket az intézet kantinjából, A takács és kerámikai műhelyeken kivül Asztalos és kovács műhelyekben is dolgoz­nak elitéltek. Nyomdája, könyvkötő műhe­lye van a börtönnek, hol állami intézmé­nyek részére készülnek nyomtatványok. Eu- sebiu Popovici képviselő gyermek-gyilkosai, kik nemsokára a Cluj-i javitóintézetbe ke­rülnek, a könyvkötő műhelyekben töltik napjaikat. A három kiskorú diákot súlyosan megviselte a cellák ridegsége. Iskola — templom A kiskorú bűnözők, kik előtt teljesen isme­retlen, vagy részben ismeretes a betűk vi­lága, szellemi oktatásban részesülnek. Ren­des iskolája van a börtönnek, hol az intézet nevelője a kezdőket Írni, olvasni, számolni tanítja, a többieket pedig általános ismeretek szerzésével gazdagítja. A szellemi és értelmi nevelés mellett a hitbeli gyarapodásra is súlyt fektet a börtön igazgatósága. A börtön udvarán lévő templomban istentiszteleteket tartanak az elitéltek részére. A hitbeli neve­lést az intézet lelkésze végzi. Született színésznők a női osztályon Említettük, hogy a börtön épülete szerze­tesek kolostora volt hajdanában. Átalakítá­sok történtek ugyan, de az épület még sem felel meg teljes mértékben a mai börtönrend­szer követelményeinek. Úgy az őrködés, mint az elitéltek elhelyezése, vagy a kisza­bott büntetések végrehajtása, kívánni való­kat hagynak maguk után. Cellája kevés van a börtönnek, alig 40—50, ami persze köny- nyebbülést jelent a rabok részére, mert a kö­Nyilvántartó iroda — Bűnözők albuma Ahogy belép a börtön kapuján az elitéit, első útja a nyilvántartó irodába vezet. Itt kapja meg számát, melyet rabsága alatt éremként mellén hord. Itt állítják ki sze­mélyi lapját, melyet maga és szülei adatai­val töltenek ki s amelyre ujjlenyomatát is fölveszik. Egy ilyen személyi lap világos ké­pet nyújt bármely rabról. Büntetésének oka, kezdete és lejárta egyformán fel van tüntet­ve, valamint az illető rabnak és egész nem­zetségének előélete. A nyilvántartó irodában készülnek a fényképfelvételek és mindazok a méret és tipus vizsgálatok, melyek börtön- tanulmányi célokat szolgálnak. Ebben a szobában látható az emberi társa­dalom egyik legszomorubb fénykép-gyűjte­ménye. Több, mint ezer fénykép tölti ki egy hatalmas album oldalait. Mindannyian be­törők, rablók, gyilkosok, kikről rémesebbnél- rémesebb történeteket jegyzett fel a bűnügyi krónika. Aligha láthat fájdalmasabb és szo­morúbb arcképcsarnokot az ember, mint ez a fényképgyüjtemény. Szabó Lajos. Százéves az Oradea-aiváresi református templom A jubileumi ünnepség. — Sulyok püspök lélekemelő beszéde.— Adatok a templomépités történetéről ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Csendben, minden nagyobb feltűnés nélkül, de annál nagyobb bensőséggel folyt le az újvárosi református templom százesztendős fennállásának ünneplése. Az ünnepség előké­szítése alkalmával sok szó esett arról is, hogy országossá tegyék az ünnepélyt, hiszen manapság valóban nagy szó a 100 esztendős jubileum —, de végre is győzött a higgadt öregek álláspontja — és tisztán oradeai, szinte családi ünnepé magasztosodott a ju­bileum. Vasárnap délelőtt 10 óra körül nagy a csoportosulás a Teleki-utcai kétágú templom lábánál: ünneplőbe öltözött kálvinista magya­rok gjdilekeztek a harangok hivó szavára. Amikor elverte az óra a tizet, teljesen meg­telt a hatalmas templom és az orgona zúgása közben bevonult a presbitérium, élén Sulyok — Hány vihar, mennyi földrengés vonult el 100 év óta a templom fölött, a templom alatt —, de ez a templom ma is áll. Ma is büszkén emeli kettős tornyát az ég felé, mint a kálvinista lélek alkotó erejének feltétlen biztosítékát. — Sötét ködök hullámzottak és hullámza- nak körülöttünk. A ködben sok-sok titokza­tosság, de bizonyosság is. Ahogy az írás mondja: mikor Izrael népe nagy szenvedé­seit élte, egy gondolat tartotta bennök a hi­tet, egy gondolat emelte magasra őket: a ködben Jehova él. Az a Jehova, amelyik csodákat tett érette. Majd a templomról beszélt a püspök. — A templom minden köve kiált. Mind­egyik tégla azt kiáltja, hogy a múltban egy alkotásra képes társadalmi réteg, az iparos társadalom rendezte be ezt a templomot. Mozgó Az élő halott!! megrendítő film, jobb, mint az „Elsodort ember“. Főszerepben WALiER CONNOLLY, Amerika egy k leghiresebb művésze. István királyhágómelléki püspökkel és dr. Thury Kálmán egyházkerületi főgondnokkal. Az ünnepséget istentisztelet vezette be, amelyen gondolatokban gazdag beszédet Kiss Károly, váradvelencei lelkész mondott. Az istentisztelet alatt az újvárosi vegyeskar éne­kelt Vitályos Ilonka zene- és énektanárnő vezetése mellett. „ . . . Amikor egyek vagyunk, erősek is vagyunk“ A tulajdonképeni ünnepséget Sulyok Ist­ván püspök megnyitója vezette be. — Úgy érzem — mondta az ősz püspök — mintha egy hatalmas emlékoszlophoz ér­keztünk volna. Ezen az emlékoszlopon a mi református szép templomunk 100 esztendős történetének jelenetei vannak. — Nagy szó 100 esztendő. Nagy szó, de azért a végtelenben alig valami, hiszen a próféta szerint ezer esztendő is annyi, mint a tegnapi nap. Azonban a mi templomunk és őseink s a magunk életében mégis igen nagy esemény ez a mai nap, amelyen tem­plomunk 100 éves jubileumát ünnepeljük. Nagy esemény, mert a letelt 100 esztendő a magyar kálvinizmus öntudatának s a benne rejlő hatalomnak, erőnek a bizonyí­téka. Ez a templom mutatja, mi, amikor egyek vagyunk a hitben, akkor csodálatos erő sugárzik ki a szivünkből. Igaz,.hogy a régi szinek elfakultak, elváltoz­tak. A XX. század forgószele összetörte ezt a valamikor régen erős iparos társadalmat is, amelyik a mi egyházközségünknek leghatal­masabb pillére. Romok vauinak körülöttünk, de van hitünk, hogy egyszer még ez a tár­sadalom is újból erős lesz. Hiszünk abban, hogy amig a református nők, akik lelkűk drága kincsét zárják, itt élnek és dolgoznak, addig a kálvinista férfiak továbbra is fun­damentális kövei lesznek egyházunknak. Fel a szivekkel! Bármilyen nehéz is a mai élet, bármilyen súlyos a kereszt a vállunkon, él bennünk a hit, hogy a mi anyaszentegyhá- zunk, egyházközségünk diadalmasan éli át ezt a vihart. Talán megfogyatkozunk szám­ban, de megnövekedünk erőben. Adja Isten, hogy megélje ez a templom a másik 100 esz­tendőt és akkor ez a templomboltozat alatta boldog református híveket találjon. Sulyok püspök szavai mély benyomást keltettek a hívekben. A templom története A püspök után dr. Thury Kálmán egyház­kerületi főgondnok beszélt. — Történelmet írtak száz évvel ezelőtt — kezdte beszédét a főgondnok. — Csakhogy ennek a történetírásnak az eszköze nem a penna, hanem a kő. Ezek a kövek itt a templomunkban beszélnek arról a nagy hit­buzgalomról és áldozatkészségről, tehát & egy egész életen át járunk, futkosunk és állunk. Kíméljük és óvjuk őket. Szereltessük cipőinkre a kellemes viseletű PALMA-OKMA talpat, amely tartós, rugalmas, vízhatlan és olcsó. PALMA-OKMA IaÍuiikkaI olyan református erényekről, amelyek 100 évvel ezelőtt még megvoltak, de manapság nagy mértékben megszűntek. Pedig 100 év­vel ezelőtt sem volt valami jó helyzetben a reformátusság. Az abszolutizmusban vesze­delmes ellenfelet talált a református egyház, de hiveiben meg volt az erő, hogy az aka­dályokat leküzdhesse. Hasznos és tanulságos dolog az, — folytatta beszédét dr. Thury — ha a visszaemlékezés világából erőt merí­tünk a jövőre. Ezért egyet s mást elmondok a templom történetéből. — A templomot 1835 április 13-án kezd­ték meg építeni, amikor az alapkövet nagy sokaság jelenlétében letették, az akkori fő­gondnok, Tisza Lajos feleségének, gróf Te­leki Juliánnának jóvoltából. Az ünnepi be­szédet Zilahy József lelkész mondotta. Az építkezés azonban megakadt, mert 1836-ban a nagy tűzvész anyagi károkat okozott a lakosságnál is. 1840-ben folytatták tovább a templomépitést, amit 1853-ban fejeztek be. — Amig azonban felépülhetett, rengeteg akadály merült fel, többnyire anyagi eszkö­zök elégtelensége miatt. Hiába volt a vagyo­nosabb hívek áldozatkészsége, hiába járul­tak a szegényebbek is ingyenes kézi és ígás szolgálataikkal a templomépités céljaihoz, mialatt a munkásoknak a református asszo­nyok főzték ebédjeiket a templom körül, mégis országos gyűjtéshez kellett folyamod­ni, különösen az alföldi egyházak járultak szép összegekkel a templomépités költségei­hez. —- Amikor 1853-ban a templom már fel­épült, a torony még nem volt készen. A torony körűi tovább folytak a nehézségek. A hívek virtusa megkívánta, hogy a tem­plomtornyok a város legmagasabb tornyai legyenek. Végül is 1871-ben elkészültek a tornyok is. így aztán jó egy pár nemzedék tiszteletreméltó munkássága, áldozatkészsé­ge létrehozta a hatalmas templomot. — Ez az ismertetés — fejezte be beszédét dr. Thury — erőmerités a múltból. Én bí­zom abban, hogy — bár nehéz helyzetben vagyunk — van a lelkűnkben olyan hely, amelyet apáink buzgolkodásától és bizako­dásától örököltünk. Élesztgetni kell ezt a tüzet, nehogy kialudjon és szomorúan zá­ródjék be templomunk története. Végül Sulyok István püspök bejelentette, hogy a presbitérium jónéhány tagjának újabb áldozatkészsége következtében friss átalakításokat végeznek a templom épületé­ben — s a magasztos ünnep véget ért. Párisi Divat áoríiisl szám® Tartalma: A legújabb tavaszi bíuzok, kosz­tümök, ruhák. Tavaszi gyermekruhák és ka­bátok. 12 oldal modern kézimunka mellék­let, nagyított mintaivekkel. Modern frizurák. Divatlevél. Szabjunk-varr junk. Költözködés előtt. Beküldött receptek. Virágkertészet. Ol­csó tojásételek. Asszonyt intimitások. A hús­véti asztal csemegéi. Vidékiek 25 lejt küld­jenek be postabélyegben, melynek ellenében bérmentve kapják az Ellenzék könyvosztá­lyától Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak negyedévre 60, félévre 120. egész évre 240 lej. Régi számok (1930 évfolyamból) dara- donként 3 lejért kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom