Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-17 / 90. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. I_VI. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS SZERDA Flőfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 42-3, rmts 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 25, évente »a pengő. A többi külföldi államokba csak a portókúlonbőze-trl :3b« 1935 ÁPRILIS 17. Megmentették A fegyverkezési egyenioguság kérdése izgalmas légkört teremtett Genf ben Ausztria és Magyarország fegyverkezéséről tárgyalt Laval a - antant és Salkánszövetség képviselőivel. — A Németország elleni francia savaslat ma kerül a Népszövetség tanácsa elé 3 békét, igy szól az üzenet, amit a stress anáeskozások végén a világsajtó szeuvürtöl minden irányba. Megmentett béke azonban nem jelent többet, csak elodázott háborút. Nem építhetik be a hosszú béke pilléreit, csak a nagyon közeli háború szálkáit távolitják el. Egyelőre Janus kapuját nyitva hagyták. Nyilván a legnagyobb eredményt jelenti, hogy Anglia csatlakozott a francia— olasz, más szóval a németet pórázon tartani akaró politikához. Ezt a diplomáciai történelem nyelvén igy fejezik ki: megerősítették Locarnot. Anglia megvédi Franciaországot, ha ennek földalatti, vas és cement erődítésekkel be- vehetetlenné vált határait Németország fenyegeti. De akarja-e még most is fenyegetni Németország, miután bölcsen tudja, hogy ezeket a határokat úgy sem lehet már megtámadni. Megmondta világosan, sokszor, a Saar visszaszerzésével nincs többé földigénye nyugat felé. Annál inkább van kelet felé. így az angol magatartás Stresában korántsem állított gátat a háborúnak. Németország a jövőben tovább fenyegeti Litvániát a Memel-vidék miatt, ha egyelőre alá is irna egy megnemtámadási szerzőucst keleten. Ez a stresai lehetőségek fontosabb részei: a keleti egyezmény eredeti formája megbukott, mert Németország hajlandó résztvenni a megnemtámadási közös szerződésben és állítólag nem ellenzi — úgy sem lenne már foganatja, — hogy a keleti egyezményt eddig követelő államok külön segélynyújtási megállapodásokat is kössenek, mint amilyen a szerényen és költőien gentleman agreement-nak becézett orosz— francia szerződés lesz, amely nyers paraszti nyelven szólva, nyers katonai szövetség. Ez is csak háború elodázás, a régi fegyveres béke és nem uj nép- szövetségi béke. Az ilyen katonai szövetségek miatt akaratlan csúsztak az országok a világháborúba. Anglia teljes egészében átengedte most már Franciaországnak és Olaszországnak a dunai kérdés rendezését. Lesz belőle valami. Sajnos, a kisebbségi jogvédelem szempontjából sziik „nyomtávú lett” egy pár hónap folyamán. A dunai kérdés alatt már nem a gazdasági és politikai nagy megengesztelődést és együttes munkatervet értik, hanem csak az osztrák függetlenség biztosítását és a dunavölgyi lefegyverzett államok védelmi egyenjogúságának némi kielégítését. Stresában megállapodtak, hogy Rómában dunavölgyi érdekű értekezlet fog jönni és közvetlen megegyezéssel tisztázza ezt a két dunai kérdést. Ilyen megegyezés azonban szűkmarkú szokott lenni, olyan féle, mint volt Hágában és Párisban a háborús jóvátételek rendezése, amit a gazdasági válság eltemetett s ami megmaradt, az is keserű emlékeket ütött a reménykedők leikébe. Az ilyen egyezményeknél csak a közajnározásba foglalt kis Ausztria szokott jól járni. A többi rendesen a rö- videbbet húzta és ezért igazi nyugalom és igazi béketörekvés nem éppen fog születni most se. Bár csalódnánk, hiszen a Memel után a második neuralgikus pont — első sorban a kisebbségi válság miatt —- a Dunavölgy. De nem szabad föladnunk a reményt, hátha ép a római tanácskozások után, inkább, mint valaha, mint a parancsoló érdek viharzik föl a komoly, nagyarányú és gyökeres dunai rendezés ügye. Genfben tegnap megkezdődött a népszövetségi tanácsülés, melynek a német fegyverkezés ellen beadott memorandum ügyében létrejött stresai megállapodás után, egyedüli vitára alkalmat adó tárgya az eredetileg erre a tanácsülésre nem is kitűzött kérdés: Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúságának kérdése. — Stresában erre vonatkozólag nem jött létre határozott megállapodás, mert az elsősorban érdekelt kisantant államok nélkül nem is 'ehetett a kérdésben dönteni. Csak annyi látszik bizonyosnak, hogy Mussolini már a háromhatalmi konferencián erélyesen védte a három állam fegyver - kezési egyenjogúsági igényeit és hogy Anglia is az olasz álláspontot támogatta. A franciák tartózkodóbban viselkedtek s a megállapodás végül is az volt, hogy Laval vegye át a kérdésben a közvetítő szerepet. A kiadott hivatalos jelentés azonban közvetlen megbeszélések utján való megállapodást ajánlott az érdekelteknek, ami anyit jelent, hogy a három- hatalmi értekezlet sem tartja jogosulatlannak a fegyverkezési egyenjogúság kérdésében emelkedett igényeket. GenfGENF. (Az Ellenzék távirata.) A tegnap délután kezdődött népszövetségi tanácsülés alig érdekelte a Genfbe érkezett államférfiakat és az óriási számban megjelent sajtó- képviselőket. Abesszínia ügyében az Olaszország ellen beadott panasz tárgyalását májusra halasztották és a Németország elleni francia panaszirat tárgyalását a ma délelőtti tanácsülésre tűzték ki. Nehézséget ez az utóbbi is aligha fog okozni. Német részről ugyan a hivatalos sajtóügynökség erélyesen cáfolja a francia vádakat, a népszövetségi tanácsülés menetét azonban a stresai megállapodás már szinte előre meghatározza. Jóval nagyobb érdeklődéssel kisérik azonban a kulissza mögötti tárgyalásokat, melyeket szintén a Németország által bevezetett védkötelezettségi törvény tett időszerűvé s amelyek Ausztria, Magyarország és Bulgária igényei ügyében folynak a fegyverkezési egyenjogúságra. Ti- tulescu, mint a kisantant és a Balkánszövetség elnöke, már a stresai tanácskozások alatt többször telefonon tárgyalt Lavallal. Tegnap azután a Laval által adott ebéden újra megvitatták a kérdést, még pedig, amint a párisi Journal jelenti, igen izgatott hangulatban. Az ebéden lefolytatott tanácskozás után Laval szükségesnek látta, hogy az ujság- irók előtt helyesbítse azt az elterjedt hirt, hogy Stresában megállapodás jött volna létre Ausztria, Magyarország és Bulgária fegyverkezési igényei kérdésében. A három hatalom — mondta Laval — érdemileg nem foglalkozott, a kérdéssel és nem akarta megelőzni a közvetlenül leginkább érdekelt államok állásfoglalását. Ezekre tartozik, hogy felelősségük tudatában szabadon nyilatkozzanak az ügy kellő megvizsgálása ben tegnap Laval megkezdte közvetítő tevékenységét, de még nem lehet látni, hogy milyen eredménnyel. Egyik angol ‘ hírügynökség jelentése szerint sikerült rávenni a kisantant külügyminisztereit, hogy' ismerjenek el 75—75 ezer főnyi hadsereget Magyarország, Ausztria és Bulgária számára, az ezek által kívánt százezer főnyi létszám helyett. A tegnapi tanácskozásokról tett illetékes nyilatkozatok és a kisantant tanácskozásairól kiadott kommüniké azonban óvatosan kerülik ennek a megállapodásnak említését. Mindamellett valószínűnek látszik, hogy valami ilyen megállapodás vagy meg van, vagy készül ebben a kérdésben, mert úgy Laval nyilatkozata, mint a kisantant részéről kiadott nyilatkozat inkább csak azt cáfolja, hogy a stresai hatalmak megpróbálták volna rákényszeríteni álláspontjukat a kisan- antant és a Balkánszövetség államaira. A vita eben a kérdésben mindenesetre igen heves, egy párisi lap szerint Laval tegnap déli ebédjén, melyen a kérdést megvitatták, egészen heves összecsapásokra került a sor. után. Egyedüli dolog, amit a három hatalom, mint ajánlást helyesnek tartott megtenni, az, hogy a stresai határozatok szellemének megfelelően el kell kerülni a szerződéses kötelezettségek egyoldalú megváltoztatását és ehelyett a kérdés szabad és barátságos tárgyalások utján oldandó meg. A megállapodás biztonsági garanciáktól tehető függővé, amelyeket az érdekelt kormányok megtalálhatnak a tervezett középeurópai paktum mintájára alakított regionális paktumokban. Lavalnak ez az utóbbi célzása minden valószínűség szerint a tervezett dunai megegyezésre vonatkozik, melyet ösz- szefüggésbe akarnak hozni a fölmerült fegyverkezési igények kérdésével. Jelentés a kisantant tanácskozás sairól A délután folyamán azután a kisantant és a Balkánszövetség tartott ülést a Hotel des Bergues-ben Titulescu elnöklete alatt. Az ülésen Benes, Fotics, Politisz és Ruzsdi Áras vettek részt. A tárgyalások befejezése után a következő jelentést adták ki: — A kisantant és a Balkánszövetség állandó tanácsa április 15-én Titulescu román külügyminiszter elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott. Az öt ország képviselői megvizsgálták az európai helyzetet az utóbbi időben történt események tekintetbevételével. Tudomásul vették a stresai értekezlet eredményeit és elégtétellel vették tudomásul a fáradozást, mely az európai béke megszervezése irányában történt. Az értekezlet reméli, hogy ebből a nemzetközi együttműködés megvalósítására és a béke megszilárdítására kedvező eredmények fognak következni. A kisantant és a Balkánszövetség nagy jelentőséget tulajdonit a kölcsönös segitségnyujtási tervnek Európa északkeletén ugyanúgy, mint a Kö- zépeurópában és Délkeleteurópában megvalósítandó biztonsági paktumra vonatkozó tárgyalások tervének, — Ami — folytatja a kommüniké — a saint-germaini, trianoni és neuilley-i béke- szerződések aláiró államok katonai statútumainak vizsgálat tárgyává tételét illeti, az öt ország képviselői tudomásul vették Laval külügyminiszter által adott nyilat kozatot, mely szerint az angol, francia és olasz kormányok szándékosan távoltartot ták magukat attól, hogy a nagyfontossá gu kérdésben érdemi véleményt hangoztas sanak, mert ennek az érdekelt államok szabad elhatározása által kell megoldáshoz jutnia. Az egyedüli ajánlás, melyre a Stre sában összegyűlt három kormány képviselői gondoltak az, hogy a kérdés rendezését szabad megbeszélések utján kell keresni, melynek jelentősége azonban újabb biztonsági garanciákkal kötendő össze. Úgy a kisantant, mint a Balkánszővetség tanácsa a Népszövetség rendkívüli tanácsülése alatt Genfben még újabb ülést fog tartani. Laval munkában A kulisszák mögött folytatott tárgyalások között különösen Laval feltűnően nagy tevékenysége tűnt fel tegnap. Laval Genfbe érkezése óta, az alvás idején kivül, egy percig sem pihent. Tegnap a kisantant és a Balkánszövetség képviselőivel folytatott tárgyalásokon kivül hosszasan tárgyalt külön Benessel, Tevfik Árassal, Litvinovval és Beck lengyel külügyminiszterrel. Különösen a Beck-kel folytatott tárgyalásoknak tulajdonítanak nagy* jelentőséget, mert a lengyelek álláspontja a népszövetségi tanácsülésen fölvetett kérdésekben is még bizonytalan. A francia delegáció megérkezésekor különben feltűnően erős rendőri készültség vigyázott a rendre. Elterjedt hirek szerint a francia rendőrség rájött arra, hogy anarchisták Genfben merényletet akartak elkövetni Laval ellen. A francia küldöttséget valóságos rendörgyürü vette körül. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) MacDonald miniszterelnök, aki Párisból repülőgépen utazott, tegnap visszaérkezett Londonba. Megérkezése után azonnal értesítette az alsóház elnökségét, hogy a stresai értekezletről ma délután nyilatkozni fog az alsóházi ülésen. ünnep elült folUósifiáM 3 fizetéseid és iiijufJdtSäftäf BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A pénzügyminiszter rendelete szerint a fizetéseket és nyugdijakat ünnep előtt folyósítják a pénzügy igazgatóságok. Megkezdődik a tanács ülése
