Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-16 / 89. szám

4 ELLENZÉK I VJS éprlllm l 6. Távolba lát, újságot nyom, „tapsol“ cs au fogra mmol osztogat a jövő rádió-készüléke /•\> r amerikai tudós érdekes jóslatai a rádió legközelebbi haladásáról M'WYORK. április Biztosíthatom önt. ÍHiv\ 1950 ben cpp olv szánakozó mosollyal fog tekinteni mostani, lükélotcsnek tarlóit \ < \ okt szülékére, mint most a huszas észten (tok .s/egenves kristálydeloktoráru «‘/.okot mondja \merika egyik legismertebb radio s akirója rs szaklaps/.erkesztüje Hugo Gernsbavk. eg\ legutóbb megjelent közle­ményben. amrlv a radio várható haladasa- \al foglalkozik. ^ cikk ólónk feltűnési ki'l tolt a korlátlan lehetőségek hazájában, ami kot okból is igen órtlu'tó. Először is mórt talán sehol sem annyira elterjedt és nép­szerű a rádió, mint Amerikában az 1934 július 1. statisztika szerint az l . S. A. terü­letén 55.5 millió személy hallgatja az ország ót):? adóállomását' és hatalmasan izgatja mindenkinek a képzeletét, hogy ez a talál­mány. mely szinte a nyilvánosság szeme lat­tára fejlődött kezdetleges tiz.ikai kísérletből a világ egyik leghatalmasabb iparágává, még milyen lehetőségeket és meglepetéseket tartogat a jövő nemzedék részére. A másik ok az. hogy Gernsback jóslatai a rádió, ál­talában a technika haladásáról, elkövetke­zendő vívmányokról eddig csodálatos pon­tossággal váltak be. Még a mult évtized ele­jén, mikor a vevőberendezések bonyolult dróttekercs- és kapcsoló-rengetege holmi elektrotechnikai műhely benyomását kellet­te. Gernsback megjósolta a mai tetszetős kis rádiószekrényeket, amelyek valóságos kiegészítő részei a lakás bútorzatának. Azt is hirdette, hogy zsebben hordható apró lámpás készülékeket fognak gyártani, ame­lyek fejhallgató nélkül szolgáltatják a zenét. Ä szakértők alaposan megmosolyogták ezért, de ma már ilyen modellek is láthatók az amerikai rádiópiacon. A gépkocsiba szerelt rádiókészülékekkel, a távolbairányitással és számos más rádiótalálmánnyal kapcsolatos elképzelései is sorra testet öltöttek. Gerns­back jövendölései sohasem a szabadjára bo­csátott képzelet csapongásából fakadnak, hanem meglévő technikai eredmények és kilátások következtetéssel leszűrt eredmé­nyei. Ennélfogva fejtegetéseit 1950 közhasz­nálatban lévő vevőkészülékéről, komolyak­nak kell tekintenünk, bármennyire fantasz­tikusaknak látszanak is első pillanatra. Mondanunk sem kell. hogy a 15 év múlva gyártandó rádiókészülékek, hangbeli teljesít­mény dolgában össze sem hasonlíthatók a maiakkal. A legkényesebb fülű hallgató sem tapasztalhat majd különbséget a szobában hangzó eredeti és a rádión közvetített hang között. Az is felette természetes, hogy tizen­öt év múlva a rádió már nemcsak a fül. hanem a szem részére is bő és változatos szórakozást nyújt majd. A jövőnek ez a tökéletes rádiókészüléke nem lesz a mai­hoz hasonló, asztalra állítható kis kazetta, hanem vitrinszerü, nagy szekrény. Tetején áll a katódsugaras távolbalátó — vevő do­boza, amey a beépített vetitőernyővel együtt, körben forgatható, úgy hogy a moz­góképeket bármely irányból könnyen és tisztán lehet látni. A vitrin nagyságú szek­rény azért szükséges, mert a „hallás'“ és a .látás“ szervein kívül még egyéb tevékeny­ségekhez szükséges gépezetek részére is he­lyet kell nyújtania. így többek között egy kis — nyomda lesz benne. Tizenöt esztendő múlva ugyanis azt is megkívánják majd a rádiószolgálattól, hogy nyomtatásban ház­hoz szállítsa a legfrissebb világeseményeket. Gernsback nem olyan nyomtatásra gondol, amivel ma a lapokat állítják elő, hanem a képtáviró egy tökéletesített fajtájára. A rá­dióelőfizető lefekvés elölt gombnyomással beállítja készülékét „ujságnyomtatásra ". a boszorkányos masina éjjel felfogja az ú jság­híreket, működésbe jön a képtávirókészülék. egy villamos motor megindul és egy papiros- hengerről ujságpapiros kezd letekerődzni. mint a rotációs gépen. Reggelre már készen, „kinyomtatva“, ott hever a készülék ado­gatóasztalán egy csinosan illusztrált, 4—8 oldalas újság, amelyben az előfizető meg­találja az utolsó 12 óra legfrissebb aktualitá­sainak rövid kivonatát. Van a készüléknek egy másik képtáviró berendezése, amely a rádióban fellépő mii- vészek dedikált fényképeinek közvetítésére szolgál. Ez a szolgálat ilyenformán fog le­folyni: A művész megjelenik a távolbalátó vetitöernymjén és lejtásza számát. Ezután láthatóvá válik a bemondó alakja, amint átnyújtja a művésznek saját fényképét. A művész ezt ott, az előfizető szeme láttára aláírja, mire a bemondó bejelenti, hogy az adást rövid időre félbeszakítják és minden­ki kapcsoljon át képtáviróvételre. Percek múlva papiroslap csúszik ki a gép nyílásá­ból és az előfizető kezében tartja az imént fellépett művész sajátkezüleg aláirt fényké­pének élethii másolatát. Ilvkép a stúdió ugyanabban a pillanatban egyszerre százezer és millió példányban rádiózhatja szerte az országba és külföldre kedvelt sztárjainak de­dikált arcképéi s elképzelhető, milyen ha­talmasan fokozza majd ez az újítás a rádió szolgáját és a rádióelőadók népszerűségéi. A rádióhallgalóság egyébként is sokkal szorosabb kapcsolatba kerül majd, technikai újítások révén, az adótársaságokkal, mint manapság. A mai miisors/erkesztöknok nincs módjukban közvetlen tudomást szerezni, mennyire tetszett a közönségnek az imént közvetített müsorszám. Csak utólag ismerik meg. a stúdióba irt levelekből, vagy telefon közlésekből, az előfizetők véleményét. 1950 rádiókészülékéi felszerelik majd egy szelle­mes eszközzel, amelyet ..tapsoló-gép“ nek nevezhetnénk, mert általa a hallgató tüs­tént a közvetítés után leadhatja bírálatát a stúdiónak. \ vevügép ugyanis egy kapcsoló- fordítással adókészülékké alakítható ál, amely egy bizonyos hullámhosszon jeleket sugároz. A hullámokat az adóállomáson lel fogják és egy műsor mozgó mutatója állan dóan méri a felfogott hullámenergia nagy­ságát. Mennél több elölizetö kapcsolja át a program végén készülékét adásra, annál nagyobb energiát jelez a műszer mulatója s ebből a szolgálatot teljesítő mérnök azon­nal leolvashatja, hányán iejez.ték ki ily- képen tetszésüket. Minél nagyobb számok felé kúszik a mutató, annál nagyobb volt a müsorszám sikere — és jaj a művésznek, ha előadása befejeztével a mutató alig. vagy éppenséggel nem lendül meg! Valószínűleg majd a tiszteletdijakat is a mutatóállás sze­rint fogják megszabni és a hires rádiósztárt ilvesformán fogják majd hirdetni az újsá­gok: „Ma X. Y., az ismert sz.opránénekesnő lép fel a rádióban, akinek számai után ál­landóan háromezerén túl jár a szavazógép mutatója...“ A jövő rádiókészüléke nem szorítkozik hullámok felvételére, hanem dróttalan tele­fonálásra is alkalmas lesz. Erre a célra ultra­rövid hullámú adókészüléket építenek a szekrénybe, amely kb. 30 km.-es körzetben bárkivel lehetővé teszi az érintkezést. Ha a feleségnek rádiózás közben eszébe jut, hogy elfelejteti férje számára valami sürgős kö­zölnivalót. kihúzza a készülék együk reke­széből a mikrofont, bekapcsolja az ultra- hullámu adót és otthonában ülve, felhív­hatja férjét és beszélhet vele, feltéve per­sze, ha annak vevőkészüléke van és az az ultrarövid hullámok hatókörzetén belül tar­tózkodik. Gernsback szerint tehát 1950 rádiókészü­léke igen sokoldalú és változatos szerepet fog betölteni a mindennapi életben és a rádiótársaságok munkaköre a maihoz képest hatalmasan kibővül. De ki tudja, ezeken kivid még milyen más váratlan meglepeté­seket és lehetőségeket vet majd felszínre a rohamosan haladó technika? Gernsback sza­vait idézve: . . . „the great radio inventions have, as yet not been made . . .“ a nagy rádiótalálmányoknak még csak ezután kell megszületniük! Qzen rr daslaózön r/ r/ti'fiArt jc/derA’ rr ZS <Y/: ’/ . . / • / • V . > m/ri/cr/r şA/r/s /Ái’o/. / rsurz //) ;/■ frrem ru&zi/i ■ AczuAöö iScutrr Jr/k> />rr ■/>//. / JfijA/ / rJ */•/,. // (Ctffpr/zOot Áié^zrrZo O-eryoj vus/z - rrurtc r.ur r\yr rtrt/oé. T <v/.> mrnAd/r/ nzsr/Z/r z/ />,) j/u zt. — -------------uftZzrt- - j/zj/yy,----­/Zj.t c*j ,rO Oxízyxnó /m>mzr. zriOrAr;/Ayzu/. (ókAAriA ■ r/i/nrAy, uyy //zzAí/vj rr/i rrt/réa/yr/A A /ryr/jóArrryA ■*./„/ —‘ .. ____I__,/ / ac in^/Cnc tai/ac? Í/Zf'. rr/z zyzA&ríázíy&Acr/: AS 1935 05 TAVASZI SZEZON ÖSSZES DIVAT SZÍNEIBEN ÉS MINTÁIBAN I CLUJ 5TP.GEN.NECULCEA Z (RENNER PALOTA) SIBíll « 5TP. REGINA MARIA 54, *0.El,TAUERfiA5SE> • BRASOV Pl AT A LIBERTATÉI 3 (SZABAD5AGTER (BÚZÁSON) TIMISOARA £Ul. REGELE FERÓINAK0,3 ÍSAIACSI A kutya meg a lelke Bastian Schmidt, az állati lélek világhírű kutatója előadást tartott Bécsben az ember és állat barátságáról. — Ne „emberiesitsük“ az állatot! — A farkas és a bárány, mint jópajtások BECS, április. Bastian Schmidt müncheni egyetemi tanár, az állati lélek világhírű ku­tatója most Bécsben tartózkodik s az osz­trák állatvédő egyesület meghívására érde­kes előadást tartott az állat és ember barát­ságáról. Schmidt professzornak Sollnban. München mellett kis magánállatkertje van, amelyben — saját szavai szerint állatgyermekeket nevel s megfigyelésekkel és kísérletekkel igyekszik lelkiéletük titkaiba behatolni. Egé­szen uj utakat és módszereket talált ezen a téren. Laboratóriuma — mint mondotta — maga a szabad természet. A megfigyelt állat szabadon, természetes életfeltételei kö­zött él és nincs megfosztva az életörömtől. Semmi mást nem tesz a professzor, mint hogy figyel és megfigyeléseiből következte­téseket von le. Soha semmi olyan kísérletet nem végez, ami az állatnak fá jdalmat okozna. Előadásában először is nevetségesnek je­lentett ki minden olyan törekvést. amelyr az állatot „emberiesiteni“ akarja, vagyis olyan tulajdonságokkal akarja felruházni, amelyek soha és sehol nem voltak meg ben­ne. Véleménye szerint egészen téves az a feltevés, hogy a kutya megérti az emberi beszédei, mint azt sok fanatikus kutyabarát Pénzintézet alapítására hívta fel a kisiparosokat a pénzügyminiszter BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A Banca Naţionala módositolt alapszabálya most került parlamenti jóváhagyásra. A vita során Antónescu pénzügyminiszter rá­mutatod arra, hogy a Nemzeti Bank *öem segítheti meg közvetlenül a hi Leiélet válsága folytán szenvedő kisipart s azt ajánlotta, állítsanak külön pénzintézetet a kisipar ré­szére, mély. a „Credit Industrial“ működé­séhez hasonlóan az iparosság és a jegybank közti összeköttetést fenntartja. — Szükséges volna — mondta a pénzügy­miniszter — hogy a kisiparosok és mesterek saját pénzintézetet alkossanak maguknak, melynek aztán folyószámlát nyitna a Banca Naţionala. Ezt úgy a pénzügyminisztérium, mint a jegybank örömmel fogadná. Vagy pedig próbálják meg azt, hogy a „Credit Industrial“ külön osztályt állítson fel a kis­iparosság számára. A „Credit Industrial" egyébként maga is visszleszámitolási hitelt nyújthatna az uj pénzintézet számára. Az iparosság vezetői tehát okosan teszik, ha nyomban megkezdik a tárgyalásokat, kihasználják a pénzügyminiszter jóindula­tát és nem várnak egy percig sem a bank­alapítással. Ez az utolsó szalmaszál a men­tésre a kisiparosság mai kétségbeesett hely­zetében. Ne várjanak a „Credit Industrial'“ nevű mamutbank segítségére. Ez a pénzintézet ugyanis tele van rothadt váltótárcával és maga is segítségre szorulna. A kisiparosság csupán úgy érheti el célját, ha önálló pénz­ügyi szervet alkot magának s a pénzügy- miniszter által alkotott kedvező légkört ki­használja. NAGYON fog örvendeni SZÉP és praktikus AJÁNDÉKUNKNAK, ™ AMIT MÁR lejes vásárlásnál adunk! S. A. Cluj, Calea Regele Ferdinand No. 9. állítja. Annyi igaz, hogy a kutya, mint más állatok is, dresszura utján emlékezetébe vés bizonyos szavakat és ezekre úgy reagál, amint bedresszírozták. De sokkal fontosabb az arckifejezés és a hang, amelyen az em­ber az állattal beszél. Ha a kutya barátsá­gos arcot lát és barátságos hangot hall, örül. Megérzi, ha szidják, vagy fenyegetik és akkor fél. Ebből a magatartásából téve­sen vonták le azt a következtetést, hogy a kutya tudja, hogy jót vagy rosszat cseleke­dett-e. Arra a különös megállapításra jutot­tak, hogy az állatnak lelkiismerete van és ebből még azt a további következtetést is levonták, hogy felelőssé lehet tenni cseleke­detéért. Régen egészen groteszk eredményekre ve­zetett ez a furcsa felfogás. Sokszor biróság elé állították az állatokat, rendes eljárást folytattak le és Ítéletet mondtak felettük. Klasszikus példa annak a tehénnek az esete, amelyet halálra Ítéltek, amiért egy gyerme­ket felöklelt. Lefejezték és fejét a vesztő­hely közelében közszemlére állították, hogy a többi tehenek okuljanak belőle. Ila ilyen nevetséges dolgok nem is történnek már, még mindig sok haszontalan csetepatét okoz áz a feltevés, hogy az állatnak öntudata és lelkiismerete van. A helyes ut, amely az emberhez méltó és az állat életének sajátságait is tiszteletben tartja, az állatlélektanon át vezet -— mon­dotta Schmidt professzor. Ehhez természe­tesen sok megértés, gyengédség, idő és türe­lem kell. Ezután sok apróságot beszélt el a professzor állatbarátairól. Elmondta töb­bek közt, hogy sikerült megbarátkoztatnia egy farkaskölyköt egy báránnyal. Jóbarát­ság lett a dologból, amely elég sokáig tar­tott, mindaddig, mig a farkaskölyökből far­kas lett. Akkor aztán a birkává növekedett bárányt sürgősen el kellett távolítani a kö­zeléből. PJwfl Dl&af áprilisi ssáma 20 lei Tartalma: A legújabb tavaszi blúzok, kosz­tümök, ruhák. Tavaszi gyermekruhák és ka­bátok. 12 oldal modern kézimunka mellék­let, nagyított mintaivekkel. Modern frizurák. Divatlevél. Szabjunk-varrjuuk. Költözködés előtt. Beküldött receptek. Virágkertészet. Ol­csó tojásételek. Asszony! intimitások. A hús­véti asztal csemegéi. Vidékiek 25 lejt küld­jenek be postabélyegben, melynek ellenében bérinentve kapják az Ellenzék könyvosztá­lyától Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak negyedévre 60, félévre 120, egész évre 240 lej. Régi számok (1930 évfolyamból) dara- donként 3 lejért kaphatók. .4 legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja ax Ellenzem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom