Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-31 / 76. szám
1933 március 31. ELLENZÉK 3 «a Mieros noi os az ofcoseprfóben... Irla: KÁROLY SÁNDOR ARAD, (március.) Mielőtt a tulajdonképpeni lényegre rátérnék, úgy érzem, hogy a gyengébbek kedvéért rövid előadást kell tartanom az utcák köztisztaságáról általában. Amint ; zt mindnyájan tudjuk, az utcákon szemét gyűlik egybe, amely áll: 1. Újság és papírhulladékból. 2. Rongydarabokból és textilmaradványokból. 3. Igavonóállatok „melléktermékéből“. 4. Piacok melléktermékeiből. 5. Különfélékből, amelyekbe sorozhatok üvegek, pléh- darabok, rozsdás vasak, konzervdobozok és egyebek. Miután az emberek rendszerint nem sepernek a saját kapujuk előtt a szeméttenyésztés napjainkban igen fejlettnek mondható. A városok a szemét eltakarítására utcaseprőket alkalmaznak, akiknek az a feladatuk, hogy tisztántart- sák az utcákat. Az utcaseprés mint foglalkozás, teljesen szabad pálya, amelyhez nem szükséges egyetemi végzettség, sőt szakvizsgát, vagy nyelvvizsgát nem kérnek. Bárki lehet utcaseprő. Ha történetesen Hondurac köztársaságból letelepedik Romániában egy ember, holnap már köz- megelégedésre seperheti az utcát, ugyanez vonatkozik arra a romániai emberre is, aki történetesen kivándorolna Bolivia köztársaságba és ott kezdene seperni. Ideális pálya. Nincsen valláshoz, nyelvhez, nemzetiséghez, fajhoz, származáshoz, etnikához, népcsaládhoz és világnézethez kötve. Még süketnéma is lehet mestere és művésze az utcaseprésnek. Mert miként említettem ennek a tiszteletreméltó hivatásnak az üzéséí, nem szükséges beszélni. # Arad városa szintén alkalmaz utcaseprőket, mert ebben a szép alföldi városban is sok a szemét. Pontosan nem ismerem az utcaseprő brigád létszámát és azt sem tudom, hogy ebben a létszámban a kisebbségek milyen arányban voltak képviselve és hogy a kis bbségek nemzetiség és származás szerint hogyan oszlottak meg. Bár közalkalmazott k, eddig még nem rendelték be őket nyelvvizsgára. Azonban, ami késik, nem múlik. Ha An- gelescu miniszter tárcájába tartóznának, már régen odaálltak volna a vizsgabizottság elé. Az elmúlt év végéig nem is volt 1 semmi baj. A román utcaseprők eltakarították a kisebbségi szemetet, a kisebbségiek a román szemetet. És békésen megfértek egymással, ellentétben a kakasokkal, akik a maguk szemétdombján diktátornak képzelik magukat. (Úgy lászik a kakasok csak szélsőjobboldali lapokat olvasnak és ellenségei a demokráciának.) Mondom: a mult év végéig nem volt semmi baj. Ekkor azonban egyszerre elbocsátottak tiz kisebbségi utcaseprőt és helyükbe olyanokat alkalmaztak, akiknek etnikai származása kifogástalan. Rövid idő mulva^ ismét elbocsátottak egy csomó kisebbségi utcaseprőt és ezek helyébe is többségieket alkalmaztak. Aztán egyszerre fellángolt a numerus mozgalom, jött, Vaida- Voevod Sándor a valachicussal, jött a ţotus, a románus és a nullus mozgalom, jött a nemzeti munka védelméről szóló törvény és a kisebbségi utcaseprők úgy hullottak el a türelmetlenségfrontján, mint ősszel a legyek. Kiütötték kezükből a seprűt Lehet, hogy nem voltak megbízhatók, kötelességük teljesitésében, de lehet, hogy ezt a fontos közigazgatási munkát nem akarták idegenre bizni, lehet az is, hogy a többségi fölényt demonstráló módon még ezen a téren is kifejezésre szándékozták juttatni, az okot nehéz megtalálni, de ne is kutassuk. Még kiderül, hogy nem csak a bankok, iparvállalatok és gyárak vannak su ellen használjon Lász lerfoilenlio szappan! megóvja mindennemű járványos és fEiTÖZi BETEGSÉGEKTŐL! kisebbségi kezekben, hanem az utcaseprés is. Egyetlen kisebbségi utcaseprő maradt meg csak városi szolgálatban, de sorsát ez sem kerülhette el, mert a mult héten leépítették. Illetőleg elseperték. Az idők szele elseperte ..„ * Ez az ember valamikor magyar csendőrőrmester volt, de a háború, forradalom, ellenforradalom, gazdasági válság, leépítés és egyéb nyomorúság következtében öregségére odakényszerült, hogy seprüt vegyen a kezébe és eltakarítsa a közület szemetét. Ez az aggastyán, amikor megkapta az értesítést, hogy sepert eleget, seperjen már más is, először nem értette, hogy mi történt vele. Nem értette az okot és az összefüggést, csak állt némán, kábán a szemétláda mellett, kezében a seprűvel az újság- papirosok, rongyhulladékok, töröttüvegek, lómelléktermékek és rozsdás konzervdobozok tengerében Könnyes szemmel nézte ezeket a szemének oly kedves tárgyakat, amelyeknek sokfélesége, színe és illata némi változatosságot hozott sivár életébe. Állt a szemét mellett és igy gondolkozott: — Vájjon milyen bűnt követtem el én öregségemre, hogy kiveszik a seprüt a kezemből. Törvénytisztelő ember voltam v:lá" életemben, soha politikába nem keveredtem, nem tartozók egyik pártba sem és a liberális párt hazugságoktól hemzsegő újságját ugyanúgy beleseprem a ládába, mint a nemzeti-parasztpárt hazugságoktól hemzsegő újságját. Nekem az újság nem gondolat vagy eszme, hanem csak papiros, értéktelen anyag. Kötelességemet hűségesen teljesítettem, ahol én dolgoztam ott nagyitóüveggel sem lehetett egy tenyérnyi piszkot sem találni. Arról nem tehetek, hogy nem születtem románnak, miként senki sem oka születésének. Igaz, hogy kisebbségi vagyok,de azértsenkisem mondhatja rólam, hogy a kisebbségi népcsaládhoz tartozók szemetje és a többségi népcsaládhoz tartozók szemetje között különbséget tettem volna a kisebbségek elő nyére. És azzal sem vádolhatnak, hogy panamáztam vagy loptam volna, mert ugyan mit csinálhatnék a szeméttel ? Pontosan beszolgáltattam minden nap az általam összegyűjtött szemetet a lerakodóhelyre, magamnak még egy rothadt karalábét, üres gyufáskatulyát, vagy rozsdás patkószeget sem tartottam meg. Tiz esztendeje seprem az utcát közmegelégedésre és most egyszerre kifogásolják a munkámat. Bizony rossz ez a világ, hogy már a szemétbe is beleviszik a politikát és a politikába a szemetet. Ilyeneket gondolt az öreg kisebbségi utcaseprő, aki nem volt forradalmár szellem és bár nem ismerte Leibnitz optimista .* O f$ E A L párizsi cég NAßFEST E fi-j© a vi'ág teatöké;eresebb készítménye. Minden drogériában és jobb nőifodrás; nál kapható. Történelmi naptár 160$ március 31-én tartották Bocskay és hívei országgyűlésüket, Szerencsen. 1704 április i-én született Faludi Ferenc, Németujvárt. i6$7 április 2-án halt meg III. Ferdinánd osztrák császár és magyar király. 1757 április 3-án született Verseghy Ferenc, Szolnokon. 1711 április 4-én fogadta el Károlyi Sándor a kurucok nevében a Pálffy nádor által felajánlott békét. 17S2 április f-én törölte el II. József a job* bágyságot, Galíciában. 1490 április 6-án halt meg Mátyás király, Becsben. Zrínyi Miklós írja „Mátyás király életéről való elmélkedések“ c. munkájában, (16$s) «2 első magyar esszében: Az Írják a krónikák, hogy Mátyás király halála előtt csaknem az egész Ázsia és Euró- pabeli fejedelmüktől vala követség nála, kik mmd barátságot és békességet kérőnek tüle. De szintén nem örülhet neki sokág, mint Nagy Sándor, az kinél az egész világi követek harmad nappal halála előtt összevegyülő- nek. így van ez világi dicsőség, igy benne való reménség; mikor az üveg legfényesebb, elrörik. Mindazonáltal ez a szomorú gondolat a nagyszivü embereket a jó cselekedetül el nem ijesztheti, és senki méltán életének rövidségéről nem panaszkodhatik; mert roba nem sok, holott azokban sokat a gyermekség, sokat betegség, sokat az éjszaka haszontalanul elvon, mindazonáltal az a kevés esztendő a ki feljiil maiad, elégséges sok és szép dolgoknak véghezvitelére. Sándor kevés esztendők alatt világi monarchává lett, Julius császár kicsiny ideig világbiró rómaiakat maga alá hajtá, Atila kevés esztendeig világ egyik végéről a másikig győzedelmes- sen jára, sok nemzeteket elronta, magának s nemzetének Pannóniában királyságot épite, a ki mai napig is vagyon.. És noha Sándor ennél több dolgokat vive véghez, mert csak elnyargalá a földet, mint egy villanás, de Aulának fáradsága hasznosabb vala, mert amannak az ő győzedelmei országlásai holta után mind füstben ménének, ez maradandó és örökös királyságot csinál a magyarnak, ha mi ,is úgy continuálnánk, mint a régi jó magyarok kezdték! Tamburlán hadakozása hasonló volt Sándarához, az is mint egy gomba a földnek erőtetéséből egy éjjel nagyot nő, más éjjel elrothad; igy nem lén haszna, hogy Bajazet török császárt kalitkában hor- doztatta^ mert holta után semmi nem ma. rada töbo a rendelésében a nevénél, a ki az is lágyan állhat. Ezeket azért hozom elő, hogy kenszeritsem az emberek elméjét jó cselekedetekre, es untalan arra való applicatio- jara;, mert lehet jól appbcálnunk életünket, hogy ne legyen^ haszontalan, ha igyekezünk azon. Egyébiránt tagadhatatlan ama bölcs Hypokrates aphorismusa: A mű hosszú, az élet rövid, az alkalom rohan. Ilyen allapatjaban azért meghaila a vitéz Mátyás király, kinek sok csudálói, kevés követői voltának, maradának. Bízvást boldog életűnek mondhatjuk, kinek ennyi testi és lelki jókat és szerencséket az Isten ada. Holott nemzetsége minden famíliánál régiebb vala, Corvinusoktól, szerencséje minden világi akkorbeli királyoknak szerencséjét meg- haladá, élete sem hosszú, sem rövid. Nem rövid, mert annyi dolgot vive véghez, két császárt, két kirák megzabolázhata', velcn- ezei respublicát adózcacá, és ez egész világot jó hírével nevével betölté; nem hosszú, mert ő sok betegséget nem láta, az ki együtt jár a vénséggel, az mint mondják: félj az öregségtől, mert nem jön egyedül; az ifjaknak megvetéséből nem juta, a mint a vén emberek szoktak testi és lelki erőtlenségek miatt ifjaknak csak unalomul lenni. A törődött embert elhagyja a dicsőség; megtéve pályafutását, visszatér a gyermekkor, ide jutnak gyakran a jeles emberek; és nem íátá szerencsének változását gonoszabbra, mint minden lát a ki sokáig él, minden szerencsétlenséget a Fatum az ő életében meg- tarta és gátolta, hogy annál nagyobb veszedelemmel országunkra ereszthesse holta után. A mint meg is lén, s bizony csaknem errül a királyrul mondhatnánk: Vagy' soha sem kellett volna születned vagy örökké élned! Egy német historicus azt írja, hogy az ő halálának oka a harag volt, holott valami rossz figékért úgy megharaguvék, hogy meg- hala belé. Hitetlen eb, ugatsz a megholt oroszlánra, de nem ártassz neki; hallani láttatom az ő árnyékát, igy beszélve: Nem ártasz nekem, mint nem ártanak a isteneknek az oltárfelforgaitók. Ugass és ugassanak többen is veled; miként ismerhetnénk másként, hogy ebek vattok? A jót nem sértik a gonosznak szavai. Azt írja Bonfinius, hogy való, hogy a figékért megharagudott, de már akkor beteg volt, és nem az az ok fektette le; meg kel! bizony haragudni embernek, a kinek érzékenysége vagyon, kinek haragja nincs, más embersége sincs; a harag, a szerelem emberben szokott lenni, vagy Isten vagy kődarab az, a kiben nincs. De minden halálnak okát találják az emberek, és az istenek elszánt akaratját hiuságossan magyarázzák. Minden, aki húsból van, olyan, mint a fii (mely elszárad, szénává válik) és dicsőségbe, mint a mezők virága; igy rendelte az Isten, hogy igv nagy adóval adózzunk a természetnek. Nehéz passus, de ha ugyan jól ért]ük, az okossággal és az szükségnek elkerülhetetlenségével ugyan meggondolhatjuk, hogy nehézség nélkül megyünk által rajta; a halál az utolsó büntetés, férfiaknak nem félelmes. Ennek a királynak jóval is elébb a szava elfogyó. halálánál, avagy hogy maga szólni nem akara. Hihető, nagy készülettel volt ez a nagy lélek az Isten eleiben. Egy pillantás ha. táro7 boldog vagy szerencsétlen örökkévalóság fölött: amilyenről kiki gondoskodik magának. De az ő szájából soha az Isten neve el nem fogya; ha mit ítélhet ember az örökségről, nem ok nélkül mondhatjuk, hogy Isten magához vette lelkét, holott az ő bajnok ja volt a földön, soha nem is vont vala kardot keresztyén ellen, ha az okvetlen szükség nem kénszeritette volna. Egynéhány nappal azután megége Becs városa, mint Turnus veszedelme után Ardea. Talám ennek a királynak nagy geniusa nem szenvedhette az ő halálát valami boszu nélkül, avagy onnan kezdte el az ország több veszedelmét, mintha immár nem kellenének többe ezek, elhalván Mátyás király. Ilyen vala azért a mi királyunk, melynek emlékezete örökétig lészen a magyaroknál és kévansága ennek a vitéz hollónak. Saskeselyüket kergetett, és azoknál magassabban járt vitézséggel, serénységgel, untaian szorgalmatos fáradsággal. Ötét senki meg nem győzte, az ő udvara Mars oskolája volt, az ő tekintete oroszlánt hasonlított, az ő állandósága és hadi tudománya mindent meghaladott, az ő jóságáért a föld jól termett, az Isten reánk kegyelmesen nézett, és az egész ország világ előtt tündöklő volt. filozófiai tanítását, mégis úgy látta, hogy a világ a lehető legbölcsebben van elrendezve, mert öregségére neki is jutott egy seprű, amivel megkeresheti a kenyerét. Most bizonyára revizi > alá veszik világnézetét, mert az optimizmusát tápláló seprűt a türelmetlenség kiütötte a kezéből. * Most már csak többségi utcaseprők tisztítják Aradon az utcákat. Hogy ez menynyivel viszi előre az ország, vagy akárcsak Arad város boldogulását, továbbá az egyetemes fejlődést, kuliurát és civilizációt, ennek a megbirálására nem érzem magam hivatottnak . . . BIVÄT Ha nem vagyunk az alkalomhoz kellően felöltözv', állandó szorongó érzés fog el. kellem ti nül érezzük magunkat, rosszkedvűek leszünk. Tehát, hogy jól érezzük ma unkát, ahhoz az szükséges, hogy önmagunk is tisztában legyünk azzal, előnyösen és csinosan vagyunk öltözve. Ha rúnánk vagy kabátunk már megvan, nehogy azt higyjiik, hogy ezzel már elvetettük ossz s gondjainkat. Mert ma a ruhán kívül még rengeteg mindennel kell törődni, ami igen fontos az együttes elegáns hatáshoz. Kezdjük tehát a kompiéval. Gyakran látjuk, hog - a háromrészes komplék kabátját p émmel s?e élyezik és ez a prémdi- szite magasra fe'fu va gallért alkot a nyak körül. A rövidkabát03 komplék között szintén találunk háromrészes összeállítást. — Kosztümökre és kabá okra leginkább az ugyneveze t szőrös anyagokat kedvelik. Ugyanilyen érdekes és hatásos tud lenni az az anyag, amely kiálló, érdes, morzsás mintáza'u, mintha virágmagvakkal szórták vo na tele. Uj ibb változat az ilyen anyagoknál az, am kor a beleszórt minta más szinü. Nigy divat a kocka, de ép ily kedveli a csikós anyag, s ezen belül a diago- nálisan vagy az egyenesen futó csíkozás. Igen erősen tartja magát a tvid. Nemcsak ; z útra és vidékre használják, hanem — hála a rajzoló művészeknek és az ipar fejlettségének — bent a városban is örömmel hordjak a nők, olyan gyönyörű ennek az anyagnak a minősége és sokféle mintázata. A kcsztümkabátoknak főkép a gomb a disze. A piacon máris igen sok fajta uj gomb jelent meg. Szebbnél-szebb formákat láthatunk közöttük. Hogy miből nem ké zülnek, azt szinte már fel sem lehet sorolni. Miudenféle anyagból készül a mostanában divatos gomb. Van fagomb, nik- kelgomb, ü éggömb, csontgomb, bőrgomb, — valamennyi talál vevőt. Délelőtli használatra nagyon egyszerű ruhákat készi enek. Másban szinte fel sem fedezhető rajtuk az újdonság, mint abban, ho’y ezek a ruhák is igen testhez állóak, hogy a szoknyájuk elől vagy hatul, vagy két (Idáit hasi.ott és hogy a díszítésükre iti-ott elhelyezett szegő, vagy nyak-, illetve zsebcsukás, valamint a gombok formája és elhelyezése e észen másféle, mint amilyent az őszi tuhákon látunk. Jules Eros. SZABÁSMINTÁK mérték és minden divat ábra szerint Devescovíné La^zlovszky Helen szabásmintakészitőnél. Budapest, IV. Semmelweis-utca il. I. emelet. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszükségletét az Ellenzék zenemüosztálga utján szerezze be! Olcsó árak! Nagg raktárkészlet! Minden külföldi kiadóval kötőét!m összeköttetés!
