Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-31 / 76. szám

1933 március 31. ELLENZÉK 3 «a Mieros noi os az ofcoseprfóben... Irla: KÁROLY SÁNDOR ARAD, (március.) Mielőtt a tulajdon­képpeni lényegre rátérnék, úgy érzem, hogy a gyengébbek kedvéért rövid elő­adást kell tartanom az utcák köztisztasá­gáról általában. Amint ; zt mindnyájan tudjuk, az utcákon szemét gyűlik egybe, amely áll: 1. Újság és papírhulladékból. 2. Rongydarabokból és textilmaradványok­ból. 3. Igavonóállatok „melléktermékéből“. 4. Piacok melléktermékeiből. 5. Különfé­lékből, amelyekbe sorozhatok üvegek, pléh- darabok, rozsdás vasak, konzervdobozok és egyebek. Miután az emberek rendsze­rint nem sepernek a saját kapujuk előtt a szeméttenyésztés napjainkban igen fej­lettnek mondható. A városok a szemét eltakarítására utcaseprőket alkalmaznak, akiknek az a feladatuk, hogy tisztántart- sák az utcákat. Az utcaseprés mint fog­lalkozás, teljesen szabad pálya, amelyhez nem szükséges egyetemi végzettség, sőt szakvizsgát, vagy nyelvvizsgát nem kér­nek. Bárki lehet utcaseprő. Ha története­sen Hondurac köztársaságból letelepedik Romániában egy ember, holnap már köz- megelégedésre seperheti az utcát, ugyanez vonatkozik arra a romániai emberre is, aki történetesen kivándorolna Bolivia köz­társaságba és ott kezdene seperni. Ideális pálya. Nincsen valláshoz, nyelvhez, nem­zetiséghez, fajhoz, származáshoz, etniká­hoz, népcsaládhoz és világnézethez kötve. Még süketnéma is lehet mestere és mű­vésze az utcaseprésnek. Mert miként em­lítettem ennek a tiszteletreméltó hivatás­nak az üzéséí, nem szükséges beszélni. # Arad városa szintén alkalmaz utcasep­rőket, mert ebben a szép alföldi városban is sok a szemét. Pontosan nem ismerem az utcaseprő brigád létszámát és azt sem tudom, hogy ebben a létszámban a ki­sebbségek milyen arányban voltak képvi­selve és hogy a kis bbségek nemzetiség és származás szerint hogyan oszlottak meg. Bár közalkalmazott k, eddig még nem rendelték be őket nyelvvizsgára. Azonban, ami késik, nem múlik. Ha An- gelescu miniszter tárcájába tartóznának, már régen odaálltak volna a vizsgabizott­ság elé. Az elmúlt év végéig nem is volt 1 semmi baj. A román utcaseprők eltakarí­tották a kisebbségi szemetet, a kisebbsé­giek a román szemetet. És békésen meg­fértek egymással, ellentétben a kakasok­kal, akik a maguk szemétdombján diktá­tornak képzelik magukat. (Úgy lászik a kakasok csak szélsőjobboldali lapokat ol­vasnak és ellenségei a demokráciának.) Mondom: a mult év végéig nem volt semmi baj. Ekkor azonban egyszerre el­bocsátottak tiz kisebbségi utcaseprőt és helyükbe olyanokat alkalmaztak, akiknek etnikai származása kifogástalan. Rövid idő mulva^ ismét elbocsátottak egy csomó ki­sebbségi utcaseprőt és ezek helyébe is többségieket alkalmaztak. Aztán egyszerre fellángolt a numerus mozgalom, jött, Vaida- Voevod Sándor a valachicussal, jött a ţotus, a románus és a nullus mozgalom, jött a nemzeti munka védelméről szóló törvény és a kisebbségi utcaseprők úgy hullottak el a türelmetlenségfrontján, mint ősszel a legyek. Kiütötték kezükből a sep­rűt Lehet, hogy nem voltak megbízhatók, kötelességük teljesitésében, de lehet, hogy ezt a fontos közigazgatási munkát nem akarták idegenre bizni, lehet az is, hogy a többségi fölényt demonstráló módon még ezen a téren is kifejezésre szándékozták juttatni, az okot nehéz megtalálni, de ne is kutassuk. Még kiderül, hogy nem csak a bankok, iparvállalatok és gyárak vannak su ellen használjon Lász lerfoilenlio szappan! megóvja minden­nemű járványos és fEiTÖZi BETEGSÉGEKTŐL! kisebbségi kezekben, hanem az utcasep­rés is. Egyetlen kisebbségi utcaseprő ma­radt meg csak városi szolgálatban, de sorsát ez sem kerülhette el, mert a mult héten leépítették. Illetőleg elseperték. Az idők szele elseperte ..„ * Ez az ember valamikor magyar csend­őrőrmester volt, de a háború, forradalom, ellenforradalom, gazdasági válság, leépítés és egyéb nyomorúság következtében öreg­ségére odakényszerült, hogy seprüt vegyen a kezébe és eltakarítsa a közület szemetét. Ez az aggastyán, amikor megkapta az értesítést, hogy sepert eleget, seperjen már más is, először nem értette, hogy mi tör­tént vele. Nem értette az okot és az össze­függést, csak állt némán, kábán a szemét­láda mellett, kezében a seprűvel az újság- papirosok, rongyhulladékok, töröttüvegek, lómelléktermékek és rozsdás konzervdo­bozok tengerében Könnyes szemmel nézte ezeket a szemének oly kedves tárgyakat, amelyeknek sokfélesége, színe és illata némi változatosságot hozott sivár életébe. Állt a szemét mellett és igy gondolkozott: — Vájjon milyen bűnt követtem el én öregségemre, hogy kiveszik a seprüt a kezemből. Törvénytisztelő ember voltam v:lá" életemben, soha politikába nem ke­veredtem, nem tartozók egyik pártba sem és a liberális párt hazugságoktól hemzsegő újságját ugyanúgy beleseprem a ládába, mint a nemzeti-parasztpárt hazugságoktól hem­zsegő újságját. Nekem az újság nem gon­dolat vagy eszme, hanem csak papiros, értéktelen anyag. Kötelességemet hűsége­sen teljesítettem, ahol én dolgoztam ott nagyitóüveggel sem lehetett egy tenyérnyi piszkot sem találni. Arról nem tehetek, hogy nem születtem románnak, miként senki sem oka születésének. Igaz, hogy kisebbségi vagyok,de azértsenkisem mond­hatja rólam, hogy a kisebbségi népcsalád­hoz tartozók szemetje és a többségi nép­családhoz tartozók szemetje között kü­lönbséget tettem volna a kisebbségek elő nyére. És azzal sem vádolhatnak, hogy panamáztam vagy loptam volna, mert ugyan mit csinálhatnék a szeméttel ? Pontosan beszolgáltattam minden nap az általam összegyűjtött szemetet a lerakodóhelyre, magamnak még egy rothadt karalábét, üres gyufáskatulyát, vagy rozsdás patkó­szeget sem tartottam meg. Tiz esztendeje seprem az utcát közmegelégedésre és most egyszerre kifogásolják a munkámat. Bizony rossz ez a világ, hogy már a szemétbe is beleviszik a politikát és a politikába a szemetet. Ilyeneket gondolt az öreg kisebbségi utcaseprő, aki nem volt forradalmár szel­lem és bár nem ismerte Leibnitz optimista .* O f$ E A L párizsi cég NAßFEST E fi-j© a vi'ág teatöké;eresebb készítménye. Minden drogériában és jobb nőifodrás; nál kapható. Történelmi naptár 160$ március 31-én tartották Bocskay és hí­vei országgyűlésüket, Szerencsen. 1704 április i-én született Faludi Ferenc, Németujvárt. i6$7 április 2-án halt meg III. Ferdinánd osztrák császár és magyar király. 1757 április 3-án született Verseghy Ferenc, Szolnokon. 1711 április 4-én fogadta el Károlyi Sándor a kurucok nevében a Pálffy nádor által felajánlott békét. 17S2 április f-én törölte el II. József a job* bágyságot, Galíciában. 1490 április 6-án halt meg Mátyás király, Becsben. Zrínyi Miklós írja „Mátyás király életéről való elmélkedések“ c. munkájában, (16$s) «2 első magyar esszében: Az Írják a krónikák, hogy Mátyás király halála előtt csaknem az egész Ázsia és Euró- pabeli fejedelmüktől vala követség nála, kik mmd barátságot és békességet kérőnek tüle. De szintén nem örülhet neki sokág, mint Nagy Sándor, az kinél az egész világi köve­tek harmad nappal halála előtt összevegyülő- nek. így van ez világi dicsőség, igy benne való reménség; mikor az üveg legfényesebb, elrörik. Mindazonáltal ez a szomorú gondo­lat a nagyszivü embereket a jó cselekedetül el nem ijesztheti, és senki méltán életének rövidségéről nem panaszkodhatik; mert roba nem sok, holott azokban sokat a gyermek­ség, sokat betegség, sokat az éjszaka haszon­talanul elvon, mindazonáltal az a kevés esz­tendő a ki feljiil maiad, elégséges sok és szép dolgoknak véghezvitelére. Sándor kevés esztendők alatt világi monarchává lett, Ju­lius császár kicsiny ideig világbiró rómaia­kat maga alá hajtá, Atila kevés esztendeig világ egyik végéről a másikig győzedelmes- sen jára, sok nemzeteket elronta, magának s nemzetének Pannóniában királyságot épite, a ki mai napig is vagyon.. És noha Sándor ennél több dolgokat vive véghez, mert csak elnyargalá a földet, mint egy villanás, de Aulának fáradsága hasznosabb vala, mert amannak az ő győzedelmei országlásai holta után mind füstben ménének, ez maradandó és örökös királyságot csinál a magyarnak, ha mi ,is úgy continuálnánk, mint a régi jó ma­gyarok kezdték! Tamburlán hadakozása ha­sonló volt Sándarához, az is mint egy gom­ba a földnek erőtetéséből egy éjjel nagyot nő, más éjjel elrothad; igy nem lén haszna, hogy Bajazet török császárt kalitkában hor- doztatta^ mert holta után semmi nem ma. rada töbo a rendelésében a nevénél, a ki az is lágyan állhat. Ezeket azért hozom elő, hogy kenszeritsem az emberek elméjét jó cse­lekedetekre, es untalan arra való applicatio- jara;, mert lehet jól appbcálnunk életünket, hogy ne legyen^ haszontalan, ha igyekezünk azon. Egyébiránt tagadhatatlan ama bölcs Hypokrates aphorismusa: A mű hosszú, az élet rövid, az alkalom rohan. Ilyen allapatjaban azért meghaila a vitéz Mátyás király, kinek sok csudálói, kevés kö­vetői voltának, maradának. Bízvást boldog életűnek mondhatjuk, kinek ennyi testi és lelki jókat és szerencséket az Isten ada. Holott nemzetsége minden famíliánál régiebb vala, Corvinusoktól, szerencséje minden vi­lági akkorbeli királyoknak szerencséjét meg- haladá, élete sem hosszú, sem rövid. Nem rövid, mert annyi dolgot vive véghez, két császárt, két kirák megzabolázhata', velcn- ezei respublicát adózcacá, és ez egész vilá­got jó hírével nevével betölté; nem hosszú, mert ő sok betegséget nem láta, az ki együtt jár a vénséggel, az mint mondják: félj az öregségtől, mert nem jön egyedül; az ifjak­nak megvetéséből nem juta, a mint a vén emberek szoktak testi és lelki erőtlenségek miatt ifjaknak csak unalomul lenni. A törő­dött embert elhagyja a dicsőség; megtéve pályafutását, visszatér a gyermekkor, ide jutnak gyakran a jeles emberek; és nem íátá szerencsének változását gonoszabbra, mint minden lát a ki sokáig él, minden sze­rencsétlenséget a Fatum az ő életében meg- tarta és gátolta, hogy annál nagyobb vesze­delemmel országunkra ereszthesse holta után. A mint meg is lén, s bizony csaknem errül a királyrul mondhatnánk: Vagy' soha sem kellett volna születned vagy örökké élned! Egy német historicus azt írja, hogy az ő ha­lálának oka a harag volt, holott valami rossz figékért úgy megharaguvék, hogy meg- hala belé. Hitetlen eb, ugatsz a megholt oroszlánra, de nem ártassz neki; hallani lát­tatom az ő árnyékát, igy beszélve: Nem ár­tasz nekem, mint nem ártanak a isteneknek az oltárfelforgaitók. Ugass és ugassanak töb­ben is veled; miként ismerhetnénk másként, hogy ebek vattok? A jót nem sértik a go­nosznak szavai. Azt írja Bonfinius, hogy való, hogy a figékért megharagudott, de már akkor beteg volt, és nem az az ok fektette le; meg kel! bizony haragudni embernek, a kinek ér­zékenysége vagyon, kinek haragja nincs, más embersége sincs; a harag, a szerelem ember­ben szokott lenni, vagy Isten vagy kődarab az, a kiben nincs. De minden halálnak okát találják az emberek, és az istenek elszánt akaratját hiuságossan magyarázzák. Minden, aki húsból van, olyan, mint a fii (mely el­szárad, szénává válik) és dicsőségbe, mint a mezők virága; igy rendelte az Isten, hogy igv nagy adóval adózzunk a természetnek. Nehéz passus, de ha ugyan jól ért]ük, az okossággal és az szükségnek elkerülhetetlen­ségével ugyan meggondolhatjuk, hogy nehéz­ség nélkül megyünk által rajta; a halál az utolsó büntetés, férfiaknak nem félelmes. Ennek a királynak jóval is elébb a szava el­fogyó. halálánál, avagy hogy maga szólni nem akara. Hihető, nagy készülettel volt ez a nagy lélek az Isten eleiben. Egy pillantás ha. táro7 boldog vagy szerencsétlen örökké­valóság fölött: amilyenről kiki gondoskodik magának. De az ő szájából soha az Isten neve el nem fogya; ha mit ítélhet ember az örökségről, nem ok nélkül mondhatjuk, hogy Isten magához vette lelkét, holott az ő baj­nok ja volt a földön, soha nem is vont vala kardot keresztyén ellen, ha az okvetlen szük­ség nem kénszeritette volna. Egynéhány nappal azután megége Becs városa, mint Turnus veszedelme után Ardea. Talám en­nek a királynak nagy geniusa nem szenved­hette az ő halálát valami boszu nélkül, avagy onnan kezdte el az ország több vesze­delmét, mintha immár nem kellenének többe ezek, elhalván Mátyás király. Ilyen vala azért a mi királyunk, melynek emlékezete örökétig lészen a magyaroknál és kévansága ennek a vitéz hollónak. Saskese­lyüket kergetett, és azoknál magassabban járt vitézséggel, serénységgel, untaian szor­galmatos fáradsággal. Ötét senki meg nem győzte, az ő udvara Mars oskolája volt, az ő tekintete oroszlánt hasonlított, az ő állan­dósága és hadi tudománya mindent megha­ladott, az ő jóságáért a föld jól termett, az Isten reánk kegyelmesen nézett, és az egész ország világ előtt tündöklő volt. filozófiai tanítását, mégis úgy látta, hogy a világ a lehető legbölcsebben van elren­dezve, mert öregségére neki is jutott egy seprű, amivel megkeresheti a kenyerét. Most bizonyára revizi > alá veszik világ­nézetét, mert az optimizmusát tápláló sep­rűt a türelmetlenség kiütötte a kezéből. * Most már csak többségi utcaseprők tisz­títják Aradon az utcákat. Hogy ez meny­nyivel viszi előre az ország, vagy akárcsak Arad város boldogulását, továbbá az egye­temes fejlődést, kuliurát és civilizációt, ennek a megbirálására nem érzem magam hivatottnak . . . BIVÄT Ha nem vagyunk az alkalomhoz kellően felöltözv', állandó szorongó érzés fog el. kellem ti nül érezzük magunkat, rossz­kedvűek leszünk. Tehát, hogy jól érezzük ma unkát, ahhoz az szükséges, hogy ön­magunk is tisztában legyünk azzal, elő­nyösen és csinosan vagyunk öltözve. Ha rúnánk vagy kabátunk már megvan, ne­hogy azt higyjiik, hogy ezzel már elvetet­tük ossz s gondjainkat. Mert ma a ruhán kívül még rengeteg mindennel kell törődni, ami igen fontos az együttes elegáns ha­táshoz. Kezdjük tehát a kompiéval. Gyakran lát­juk, hog - a háromrészes komplék kabát­ját p émmel s?e élyezik és ez a prémdi- szite magasra fe'fu va gallért alkot a nyak körül. A rövidkabát03 komplék között szin­tén találunk háromrészes összeállítást. — Kosztümökre és kabá okra leginkább az ugyneveze t szőrös anyagokat kedvelik. Ugyanilyen érdekes és hatásos tud lenni az az anyag, amely kiálló, érdes, morzsás mintáza'u, mintha virágmagvakkal szórták vo na tele. Uj ibb változat az ilyen anya­goknál az, am kor a beleszórt minta más szinü. Nigy divat a kocka, de ép ily ked­veli a csikós anyag, s ezen belül a diago- nálisan vagy az egyenesen futó csíkozás. Igen erősen tartja magát a tvid. Nemcsak ; z útra és vidékre használják, hanem — hála a rajzoló művészeknek és az ipar fej­lettségének — bent a városban is örömmel hordjak a nők, olyan gyönyörű ennek az anyagnak a minősége és sokféle mintázata. A kcsztümkabátoknak főkép a gomb a disze. A piacon máris igen sok fajta uj gomb jelent meg. Szebbnél-szebb formá­kat láthatunk közöttük. Hogy miből nem ké zülnek, azt szinte már fel sem lehet sorolni. Miudenféle anyagból készül a mos­tanában divatos gomb. Van fagomb, nik- kelgomb, ü éggömb, csontgomb, bőrgomb, — valamennyi talál vevőt. Délelőtli használatra nagyon egyszerű ruhákat készi enek. Másban szinte fel sem fedezhető rajtuk az újdonság, mint abban, ho’y ezek a ruhák is igen testhez állóak, hogy a szoknyájuk elől vagy hatul, vagy két (Idáit hasi.ott és hogy a díszítésükre iti-ott elhelyezett szegő, vagy nyak-, illetve zsebcsukás, valamint a gombok formája és elhelyezése e észen másféle, mint ami­lyent az őszi tuhákon látunk. Jules Eros. SZABÁSMINTÁK mérték és minden divat ábra szerint Devescovíné La^zlovszky Helen szabásmintakészitőnél. Budapest, IV. Semmelweis-utca il. I. emelet. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszükségletét az Ellenzék zenemüosztálga utján szerezze be! Olcsó árak! Nagg raktár­készlet! Minden külföldi kiadóval kötőét!m összeköttetés!

Next

/
Oldalképek
Tartalom