Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-10 / 58. szám
ELLEN 7 ft K 1933 mirelui 10. ia rttOPAIOM es MUvfcggg """" ÉRDÉLa Móricz Zsigmond történelmi regénytrllógiája Jól emlékszem: hafodik gim oázisba voltain n nagyenvedi Bethlen-kollégiumban, a hatalmas, gazdag kői yv'ár diákgondozója, és egy napo i fényesebb10 kefél em kopott ruhámat, mint addig volt: a kollégium n k kiváló vendége érkezik, Móricz Zdgmond s jövetelén k célja éppeii a könyvtár tüzetes niegtekin ése. Magyar tanárom, a jó öreg Báthori Gyula mondotta volt, ho:ya kiváló iró a hatalmas Bethlen-regónyhez gyűjt adatokah A nagy Pethlen-regény egy történelmi regénytrilógia kereretében eljutott n ár az olvasóhoz. A trilógia első könyve, a Tűri- dérkeit már egy évtizeddel ezelőtt megjelent, a második és harmadik rész A napi] fejedelem és a Nap árnyéka számit i’azán újnak. A trilógia cime: Erdély — már arra köte ezi az iró át, hogy a történelmi mulfl>a gy kerező erdélyi szellemiség szintézisébe építse be mondaniva'óit a ról a kor-ól, inelvben a trilógia 'e;átszódik, a XVIL-ik század elejéről, a Bátho i Gábo1 és Bethlen Gábor fejedelemségének koráról. A TündérVert-ben, a Báthori Gábor fejedelem regényében csík a két rákövetke7ő regény elolvasása u'án világosod k meg ez, mivel nega iv formában jelentkezik a talán emiatt nehezebben megoldha ó művészi probléma. A pozitívumot a két Bethlen- regény domborítja ki, az épitő fejedelem regénye; amint az iró mondatja Bethlennel: “Nem vagyok Dsingiszkán, én békesség fejedelme vagyok s az is akarok maradni; meg akarom őrizni ezt a kicsiny országot, mint egy pacsirtafészket, hogy mindenki nevelje magzatait a fészekben". Merész alkotás ez a trilógia, szétlövi mindazokat a hagyományokat, melyeket iskolakönyvek és történetir sunk hagyott eddig nem zed ékről-nem zed ékre a ..züllött“ Bá hori Gáborról s a szinte szentistváni erkölcsi magasságban lebegő Be hlen Gáborról. Móricz téte!e egészen más s azt a művészi megálmodás és megalkotás irgalmatlan elejével allitja: B ithori Gábor erkölcstelen, lator életű ember volt, az a regényben nrnd végig, de tragédiájának felépítése túlnő a magánélet szűk keretein : Bi'hori Gábor lánglélek volt, zseai vNt, világuralmat álmodott a kicsi Erdélynek, a „tündérkert“ az ő fantáziájának gyümölcse, de megvalósítója az okos és ‘ öles, az Erdély viszonyait átértő Bethlen Gábor. Szintehogy kimondia Móricz a tételt: ennek a kicsiny országnak veszed dem a zseni, ide jó an. munkás építők kellenek! Itt nem álmodókra, de cselekvőkre van szükség; s a tétd bizonyítására az erdélyi sorsot Móri z Z igmond az egész akkori vi ágpoli ika zűrzavaros hálózatába éoiti be: két kitátott szájú, éhesgyomru világ- hatalom, a Konstantinápolyi török porta és a bécsi császári udvar szörnyű torka elé tartja ezt a fula'nyi orszá Tot. S már- már tényleg elnyelik a vilá uralmi álmokban toporzékoló Báthcri Gábor al’tt. Érkor jön az erdélyi politikum pozi ivuma, Bethlen Gábor, kinek fejedelmi alakján és ténykedésén át olvasható lesz az érem másik oldaia, melyen az ir;s vagyon. Bethlen Gábor alakjának felépítése legmerészebb és legújszerűbb ebben a könyvben. A Tündéikért oldaliin még a Makkai Sándor Öidögszekerének B thlen Gábora kisért, de aztán kitűnő a Móricz-f'éle regényalakok sajátságos figurája: vérbő, egyéni élete kinos börtön' ben vergődő embert farag ki Bethlenből az iró, olyan Bethlen Gábort aki szinte va ószinütlen- nek látszik politikai, országépitői bölese- ségével a Bá hori Anna iránt lángoló szerelem pokoli lüzében. Ez a tűz olyan vad s olyan fékeze1 lenül emberi a regényben, hogy szinte-sz:nte felgyújtja a po itikus, országépitő Bethlent. S hogy nem igy történt, nem a Bethlen Gábor józanságon és ..emberi nagyságán“ múlik, hanem a véletlennel oldatja meg Mór ez : a „boszorkány“ a legdön'ő'b pidanatban megszök k a AÍE UTAZZON EL „HERMES“ VASÚTI MENETREND most megjelent uj, téli kiadása nélkül ! Nagy menetrendkönyv — 40 lei Kis zsebmenetrend-------^ " lei A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzék* szere1 mes fcjede'era szeme elől. A harmadik könyv, A nap árnnéka ccaknem teljes egészében ennek a Bethlennek a megrajzolására van szánva, míkorÍ9 „az asszonyi állat — Karolyi Zsuzsanna fej rdelemasz- szony — az ő uráunk dicsőségében láthatatlan lesz; minél jobb s tőkéiét sobb, annál jobban s tökéletesebben : iine a regény“. Az emberi lélek pokoli tüzében köv*M<ez- he'ik be C9ak ez a láthata'lanság s Móricz Zsigmondnak aligha fogja érdeméül írni a nemzeti történelemtudomány a nagy fejedelem mellett a szerencsétlen f j°delemnó, Károlyi Zsuzsanna alakját. Nem az u fontos, hogy eddig milyennek tudtuk Erdély történetének o két nagy személyiségét, Móricz nem követett el ha'o tgyalázást, sem hagyomnnyszentségtelen’tést B thlen és felesége f gurájának újszerű megformálásával, hanem élő embere k: varázsolta „Erdélyben“ azokat, akik nem tudtak az élő élet i rejével hatni a magyar szellemi életben, mert távol állottak erkölcsi ele- fántcsont'ornvukban a magyar értelmiségi rétegek!ől. Emberré kellett sülyeszteni őket, hogy állani, élni és hatni tudjunak az <.in- berek között. Kótsé télén, hogv ez a ha- lottaikból való feltámasztás a Móricz Zugmond irgalmatlanul naturalista művészetének egyik főérdeme. Szomorú, de vigasztaló erdélyi magyar éposz ez a trilógia. Éposz, mert egv nemzet tragikus földrajzi é* politikai adósságait öleli fel nagy, biztos, elhatározó vonalakban; szomorú, mert lépten-nyomon je en van a tragikum s buknia, esnie kel a Báthori Gubor-féle Iá glelkeknek, de vigaszt ló, mert a Bethlen Gáborok „ ündér- ker et" tudnak varázsolni azokból az álmokból, mely k a tragédiák megdöbben'ő pillanataiban felvillannak, s melyek nem hullanak le a láng elkekkel. A „ ündérkert“ feépitésénsk és gondo- zá ának igen fondorlatos utjai vannak ilyen Szerencseden apró országban, mint Erdély, melyet ráadásul o yan vezetőemberek laknak már XVII. ik század elején, ki et igen nehéz egyetértésre hangolni, hiába van meg minden főurban a becsületes szándék a haza ügy: iránt, — ez már n mcsak Erdély ügye, hanem a bécsi udvar jármában s a t rrök igában szenvedő többi magyarságé is, sőt inkább amazoké, — hiába ég m nden tehetős érdé yi főurban a szent tűz a nemzet ü ye iránt, mert ennél hatalmasabb a Mammon. „Senki sem tanult az el bbiek példáján, rohan a Mammon után s azt hiszi ő lesz az egyetlen kiválasztott.,.“ — mondja valamelyik old dón Be hlen Gábor. „A tündérkert“ kedészé- nek, mint politiku nak két iránvban kell harcolnia : befe é, saját országának makacs és ostoba főurai then, kifelé, ravaszul bár, őriznie kell a tündérkert minden boglá- rocskáját a törökkel m'g anéme tel szemben. Gyáirolitania kell a „tündérkerte “, nehéz munka ez kevés hatalom birtokában, s azonk vül gondolnia kdl a végső, a leg- nagvobb célra, amiért a tűi dér.iertnek is virágoznia kell: az összmagy rság felsza- b ditásira. A cél szén' és olyan magasan álló etikai vonalon fekszik — a nemzetnek, a népközösségnek ügye ez ! — hogy érdemes, sőt is enes ddog kockán vetni szolgálatában az egyénre, a fejedelemre, mint emberre vonat rozá erkölcú szempontokat. „A menyor-zág nem fejedelmek ek való“ — mondj-i a magasabb célok szol á- latában á ló Bethlen Gábor örök kerékkötőjének n-'^y gondolatai megvdós t sában, Károlyi Zsuzsannának, aki felháborodik azon, hogy férje ország törvényei ellenére feltöreti a B ithori kincseket őrző ládákat. Feltöreti, mert ajándékot kell küldenie a töröknek az ország békéje érdekéb n, az ország pedig szerény, egy rozsdás szeget nem lehet e’őbuzni sehonnan. Hasonlóan „aljas“ politikával dolgozik a bécsi udva rol szemben: az utolsó pillanatban is, mikor haddal készül a neme ellen, hogy felszabadítsa az odaát lévő magyarokat s erős és hatalmas nemze et kovácsoljon össze (a züllött Bithori G bor álma ez!) — halálig tartó békességet üzen a németnek. Mert Bethlen Gábor országa kicsi, hadai gyengék a fejedelem fondorlatos3ága nélkül a me valósítandó, hatalmas szándékhoz. Áldozni magú kát az épi és n gy céljára, becstelen ;ek, gazembernek, aljasnak leani a végső cél érdekeben: ilyen csak k esi Erdélyben kötelező. Szomorú ez, de viTas dalás, mert áldozatok árán megközelíthető a magasabb cél Sokkal inkább az ei délyi magva- ifjúságé ez a r génytriló ia, mint az eddigi Móricz- könyv k, sokkal inkább a miénk, mint a magyarországi fiataloké. Kovács György. D:. Jancsó Elemér: Az erdélyi magyar Ura tizenöt éve Az erdélyi magyar irodalom megteremtette a maga önálló életét, de nem akadt még ember, aki erről a tizenötéves szép munkáról összefoglaló képet adjon. Egyetlen kö yv jelent meg ezen a téren, Tolnai Gáboré, amely a múlt év elején Szegeden látott napvilágot és Erdély irod.dmi életéről igyekezett tájóuoz'atui elsősorban a magyarországi kö önséget. Tizenöt évnek eseményeit ölelte fel, de csak dióhéjban és nem akart a tulajdonképponi iro a om mérlegelője lenni. Jancsó Elemér, a fiatal kolozsvári tanár és irodalomtörténész szélesebb keretekben irta most rneg az erdélyi irodalom történetét és ennek a műnek egyrészét bocsátja most az olvasóközönség elé. Könyve kizárólag csak a Urával foglalkozik. Igyekszik megkeresni az erdélyi 11 a gyökereit a háború előtti években, amely aztán olyan csőd latosan kivirágzott. I >yekszik meghatározni a külön- b zö irányzatok lényegét és eredményeit, 9 ha meg llapitása b n nem is hoz mindig újat, mentségére szolgálhat, hogy úttörő munkát végez. Az első években kialakult haladó és maradi művészetszemlélet körüli csoportok kö ö ti különbség áthidalására megszületett a sokat emlegetett er lélyi gondolat, a „transzilvánizmus“, amelynek jegyében Erdély irói néhány kivétellel egyesültek. És az eszme a urában nyerte a legszebb kifejeződ, ezen a téren elért eredménye vei lezárul az erdélyi i oda om első korszaka, amelyen a lira uralkodott A második k^rs ak már a regényé. A fcnr- madik korszak, amelyet mintegy 4—5 év óta számi hatunk, mintha visszatérést mutatna az elsőhöz. Ismét előre tör a líra, a r gi jobbnevü lírikusok termése elmélyedni látsz k, a kor eszméi ismét h°lyet találnak a már-már elefántcsonttoronyba menekülő erdélyi lrriban és hirtelen megjelenik a fiától, a mai kor szilbe lírikusok hangos és zajos csoportja. Ezek a főbb korszakok Jancsó megállapításai szerint. Könyve anyagának tárgyalása során az erdélyi lírikusokat külön szakitva az erdélyi ir dalom • gészéböl, négy csoportra osztja: konzervatív lírikusokra, a „modern“ költ szét követőire, a szabad verselőkre és a fiatal lírikusok csoportjára. Ezeknek az osztá yoknak keretében minden számottevő költő megkapja a maga helyét méltatását. Reményűt Sándor'ól és Áprili La:ostól Antal Jánosig. Különös figyelemmel fordul Jancsó a legfiatalabb nemzedék felé, amely szerinte formailag mind a három előtte levő csonorttól kölcsönözte irói eszköz it, de tartalomban, gondola világban éí célkitűzésen ezektől eltér. Rövid méltatás- ad könyv1 végén a fiatalabbak közül D ida Jenő és I. Szemlér Ferenc melle t K ss Jenőről, Szabéd. Lá=z óról, Varrá Dezsőről, M kkai Lászlóról, Flórián Tiborról, Bél- teky Lászlóról, Dénér Lajosról, Bözödi Györgyről, Szeffedin Sefketről és Hobáu JenörőL Janc9Ó könyve érdekes olvasmány, módszere ér szempont i újak, ada a t pedig a kés bbi iro.ia oratörténészek is teljes bizalommal használhatják. ö- gy• bélyeccyüjtes Öl húnrp befuegiiidonságai 1934 szeplemDsr — 1935 fanuár ii. Görögország dec'mbu1 hónapban 8 drach- más zöld kiég s itö ért két ad tt ki, melyet követett az 1927. évi sorozatban már megjelent 3 és 15 Dr. bély gek újabb kiadása, az előzőnél valamivel halványabb színekben, a lengyel él amnyomdn kiadásában. Január hónapban 3 jótékonysági bélyeg a 10, 20 és 30 Leptas került forgalomba. Írország az utóbbi öt hónap ala't csak egy 2 Pence zöld szinü sport etnlékbé- lyegg.l szé epei. Is.and bún 6 értékből álló repülő sorozattal szaporító'ták a különböző bél'-egek számát. A hat érték a következő: 10, 20, 25, 50 Aur 1 és 2 Kr. Le tországba i decemberben uj bélyegek k rültek f ;rg lomba. A sorozatból eddig 6 érték és pedig: 3, 5, 10, 20, 35 és 40 Sant jelent meg. Liechtenstein a szeptember hónapban megtartott nemzeti kiállítás alkalmából 5 Fr.-os bélyeget adott ki. A 7x9 cm. nagy*á u bélyegből ssak 7 00 dar; b Jolánt rm ét máris b kisebb ritka ágok közé szám . D oemberben uj bélyegekxel cser Iték !< u forgalomban \olt bélyegeket. Öt rend* (8, 5, 10, 20, 25 Kp.) ea egy 50 Rp. repülő belyeg került kibocsátásra, rriig a hivató loa bélyegek szárna a 25 és 50 Rp. bélyegekkel szaporodott. Litvánia színién kicseréli rendre az állandó fo gulomban használt bélyegeket. Eddig hót uj bélyeg jelent mega 2, 10, 35 Ceutai valamint az 1, 3, 5, ló Litu. Luxemburgban szép ember hónapban 2 kiegészítő érték az 1 V* éa 5 Fr., d< cern- ber hónapban ped g az uj jó ókonysági sorozat került forgalomba. A jót konysági sorozat 6 értékből áll: 10, 36, 75 C nt, 1 Fr., 1 V* Fr. és 1 •/* Fr. Lélye bőL A hivatalos bélyegek az 1 V« és 5 Fr. jeLnt meg. Magyarországon csak a portó élyegeket változtatták meg. Az eddi i piros szinü E o tóbélyegeket kivonják a forgalomból és clyüket az ultramarin szinü és megváltozott ra zu bélyegek foglalják el. Az eddig megjelent 10 írté* a követ ;ezj: 2, 4, ti, 8, 10, 12, 16, 20, 40, 83 filléres. Németalfö d sz ptember hónapban az elhunyt anyakirálynő em ékére 6 Cent kék- szlnü bélyeget bocsátott ki Emma anyakl- rá.ynő arcképévé. Az évenként rendesen megjelenő jótékonysági sorozat december hónapba) került forgalomba ez alk lommal L a szoká 03 négy értékből 1 Vz, 5, 6 és 12 Ve Cent áll. Németország a bélyegkatalo?us megjelenése óta nem kevesebb mint 6 kül inböző bólyegsorozatot adott ki. Az első sorozat a S tar — ugynevezet propaganda — em- lekbélyeg volt, mely két értékből (6 PL zöld ts 12 Pf piros) ál o‘t. Ezt követte szeptember elején a Nürnbergi nagygyűlés emlékére kiadott ugyancsak hasonló két értékből álló sorozat. A harrad.k sorozatot Hindenburg elnök elhunyta alkalmával kiadott gyászbé yeg sorozat képezi. Hat értéket nyom ak felől gyászkerettel a 3, 5, 6, 8, 12 és 25 Pfenninges értékeké'. November 5-én Schiller születésének 175-ik évfordulóján 6 és 12 Pfenninge3 emiékbé- lyeg jelent meg, de ugyanaznap ad:ák ki a jótékonysági úgynevezett „Winterh ,fe“ sorozatot is. A különböző foglalkozási ágakat ábrázoló sorozat a következő 9 ér'ékből áll: 3, 4, 5, 6, 8, 12, 23, 25, 40 Pfenning. A h t dik sorozat január 15-én — a Saar-vidéki népszavazás után közvetlenül — kibocsátott „D e Saar kehrt heim“ sorozat volt. A művészi kiv.telü belyegsoro- zat 3, 6, 12 és 25 Pfenninges értekből álL (Folytatjuk.) Az Ellenzék b j/ye ^osztályának nyertes vevői Az Ellenzék bélyegosztálya, vevői között — újévi ajándék ^or olasának megfelelően — újból csaknem 50 különféle ajándékot oszt s?ét. A nyertes vásárlók ez al- ka ómmal a következők : Pol onyi J., László F., Orbán N., Bordán E., Schäfer L, Kozma J., Pep K., Baum T., Lőrinc K., Néme'hy E., Oriold Gy., Kelemen J., Benedek L, Crisan P., Nagy V., Bo sa S. Cluj, Vasas B, Barnát J., Király K., Stoll B. Oradea, Horváth J. Reşiţa, B au M. Braşov, C. Theo- dorescu, Th. Crisan, V. P, pe;cu, L. Pop, R. Ruda Bucur şti, Demeter D. Petroşani, Nagy L. Surduc, Bernát J., Kertész F., Ge b D. Arad, Ei k K., Fodor D., Gáspár J. Timişoara, Hu os B., Liszkay T., Nemes Z., Pálfly G., R isinger M. Budapes', Dr. Fischer Deta, Wagner L. Fo arcs, C impi in Irimie C. Craiova, Szabadkai K. Tárgu-.vlu- reş, Honig J. Sib u. A nyertesek kö ül a helybeliek a nyereményeket átvehetik bé- lv? gosztálvun ban, a vidékieknek postán küldjük el. Legközelebbi nyereménysor- solá unk május 31-én lesz, melyen részt vészén minden vásárlónk, aki március 10- tői május 31 ig legalább 330 lej értékben belve -et, vagy albumot vásároL ■9 IGY ELÜNK Min Tfölriiii Színpad uj revüje. Ami szatíra, vicc, nevetés és humor létezik, az ebben a revü ben benne van. — rlák i Nagy Endre, Szép Ernő, Békeffi László, Köváry Gyula, Ernőd Tamás, Lő- rincz Miklós, Rejtő Jenő. — Kon érái: Békeffi László. — A főszerepeiis iát szák: Salamon Béla, Rajna Alice, Lánc A’ Margit, Kö.cény I.ona, Nagykovácsi Ilona, Lengyel Gizi, Sass Olly, Gárdonyi, Kő- váry, Komlós, Fenyő, Kompothy,0 mos, stb. Kezdete: este 9 órakor és délután 4 órakor. Tel.fon: 26—5—54. Telefon: 26—5—54.
