Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-10 / 58. szám

ELLENZÉK

1939 aa if du a 10.

10

műszaki világ

A modern ház

A képzőművészetek ősanyja építészet. Az építőművészet legősibb Alkotásai mágikus os művészi jellegűek. Haloctai számára hamarabb „épített“ az ember, mint a saját ma- *Ta számára. Falusi közösségeknek ma is fontosabb, hogy tenvplonui k legyen szép, mint lakóházuk lakható. De városainkban is az építőművészet legkiválóbb termékei nem íiTagjánházak, hanem templomok, középületek. Az építészeti stílusok meghatározói jóformán napjainkig ezek a legjelentősebb építészeti alkotások voltak, amelyek természetüknél fogva nem ,i lakhatóság szempontjait tartották szem előtt. Nem is lett volna az haj; a baj ott volt, hogy a 'akóházak építői is rabjai voltak a lakhatóság szempontjaitól idegen építészeti stílusoknak. Az igy épített lakóházak aztán szépek voltak, de nem lakhatók. Egy-egy régi hires, művészettörténeti könyvekben, is számontnrtott szép magánházba az ember nem léphet borzadály nélkül, ha arra gondol, hogy ott laktak is. Sőt. Laknak is.

A modern kor vívmánya, amely felfedezte a higiéniát, hogy az építészek, hátat fordítva a hagyományok, többé nem a stilro- mantikát, hanem a lakhatóságot tették terveik alapjává. Legyen az épület kényelmes és egészséges. A modern ház nem a kripta, nem templom és nem igazságügyi palota, hanem lakóház. Irányadó éveit a higiéniától, ettől a modern tudománytól kölcsönzi a modem építész. Segítségére van ebben a technika fejlettsége is; az építőanyag zsarnoksága csökkent. A modem építőanyag, a vasbeton, nem diktálja a formát, hanem engedelmesen alkalmazkodik az építész terveihez.

Nem kevésbé fontos szerepe jut a modern építészetben a szociális mozzanatnak. A modem ház nem akar kiválasztottak kívánsága, fényűzése lenni, hanem minél több ember javát kívánja szolgáltai. Iránydlv: lehetőleg mindenki kényelmesen és egészségein lakjék. A modem építész tehát minél olcsóbban akar építeni és eziért mellőz mindent, ami felsleges.

Kényelem, egészség, lakhatóság, olcsóság, a hefy tökéletes kihasználása! A régiek a külsőért feláldozták a belső beosztást; a homlokzatot fontosabbnak tartották, mint az

épület szerkezetét s ez utóbbit «az r'őbbihez idomították. Gyakran .sötét, trapézoliuku lyukakat kajfbak eredményül. Ma első a belső beosztás, melyhez alkalmazkodik a külső alak. Még ai ra is gondol a modern építész, hogy a szoba a'áakja n bútorok okos elhelyezését 'szolgálja. Vigyáz arra, hogy minél több derűs napfény kerüljön a szobába. A régi padlása!ikotó fedélszéket mellőzni tudja, mert a régi fagerendákat tchcr.ülóbb vasbctonyiercn- dákkal -poto» hatja, amely feleslegessé teszi azt. így .a ház tetején kellemes kilátóhelyet nyer, ami .nyaranta sütkérezésre is alkalmas. Tér- mészetesen nálunk a téli havazások miatt vigyázni keli a lapos tetőnél arra, hogy .az olvadó hó a legcsekélyebb rést se találhasson leszivárgásra. Állandóan takarítani kell. Természetes, hogy a vízbevezetésre is nagyobb gondot fordítanak, tágas, nagy befogadóképességű négyszegletű csatornákká , mely stílusosan illeszkedik a ház jellegéhez. A padlózásra is minél egészségesebb megoldásokat keresnek. Azbeszt, terrász, vagy különösen linoleumpadlók a divatosak, amik pormentesek és könnyen ta- kanichatók. Betonalapra z—2 Yi cm. vastagságú parafa kőlemezt ragasztanak s erre linóleumot. Viaszkos kefével! takarítják.

Igen kellemes az uj házak színezése. Al- lékony cementfestéket vagy terra novát kevernek a vakolatba és a legkülönbözőbb hatásokat érik efl Nem kell ujrafesteni, mert az egész va ka at színes.

Az uj házak természetesen igen. nagy' népszerűségnek örvendenek. Akik eleinte húzódoztak és a „skatulya“ alakú épületektől, mindinkább belátják, hogy rossz megszokás nem láttatja csupán szépségeiket, mik a helyes arányban rejlenek. Előre látható, hogy az uj forma óterjedése az építkezési kedvet nö- vellni fogja; t. i. ugyanazért a pénzért érdemesebb uj és a modern higiénia követelményeinek megfelelő házat építtetni, mint régi, kényelmetlen és egészségtelen házat vásárolni. Városunkban utóbbi időben sok bérpalota emelkedett és még mielőtt az építkezések befejeződtek vo'na, már jelentkeztek a lakásigénylők, ami azt jelenti, hogy tőkebefektetésnek is alkalmas a modem ház épütése.

A h-.romsiku film lényegéről nyi átkozik Lumiére, „a mozi a yja“

Megírta ae Ellenzék, hogy a 71 éves Louis Lumiére, a „mozi apja" bemutatta a francia

tudományos akadémián .1 plasztikus filmet. A találmány lényegéről Lumiére így tájékoztatta hallgatóságát:

— A plasztikus film elvét nem én találtam fel, csupán, a sztcrcoszkóp elvét használom fel. Plasztikus vetítés tulajdonképpen már 1855 óta van, amikor Almeida két sztereoszkópikus képet vetitett egy vászonra, vagyis ugyanannak a tárgynak különböző szögek aktrt felvett képét. A két kép egymást fedte a vásznon, de az. egyik piros, a másik zöld volt. A nézők szemüveget viseltek, amelynek egyik üvege piros, a másik zöld volt s igy mindegyik szem csak azt a képet látta meg, amely megfelelt az eléje helyezett üveg színének. A szemüvegen át nézett két különböző kép egybeolvadt és úgy hatott, mint a dombormű.

— De a piros fény fárasztja a szemet — folytatta Lumiére. — Másrészt a zöld fény- benyomások tovább hatnak szemünk recehártyájára, mint a pirosak, ebből az következik, hogy a film két képe sohasem olvadt egybe teljesen és a kép zavaros vök. A do- gok mai állása még nem engedi meg, hogy a szemüveget mellőzzük a plasztikus film nézésénél.

— A probléma azonban az volt, hogy tö- kéletcátsük ezt a szemüveget, hogy kényelmessé tegyük, hogy ne fárassza a szemet és különösen, hogy megszüntessük a kép zavarosságát. Ebben áll a találmányom. Ugylát- szik, mintha semmiség volna, pedig* va ójában több mint kétesztendei szakadatlan kutatás eredménye.

— Hogy megszüntessük a zavarosságot, amely a zöld és piros képek tartalmának különbözőségéből ered, szükséges, hogy mindkét szemet érjék úgy a piros, mint a zöld sugarak. Uj szemüvegemnek mindkét üvege úgy van színezve, hogy az egyik a zöld, piros, ibolya, indigó és kék sugarakat, a másik pedig a zöld, sárga, narancsszínű és piros sugarakat engedi át. A nap színképének ösz- szes színei képviselve vannak s a sugarak ösz- szssége, atmdyek a szemüveg két üvegén áthatolnak, fehér, tökéletesen megnyugtató fényt adnak.

A találmány bemutatásánál minden néző kapott egy szemüveget, amellyel — mint ezt

már megírtuk — ez illúzió olyan erős vöt, ho^y mikor a kép pályaudvarra befutó vonatot ábrázolt, a néz.ők felugrottak és a fa! mellé húzódtak, nehogy elgázolja őket a vonat.

RÁDIUM-SZIGET A KASPI.TENCERBEN. Moszkvából jelentik: A moszkvai állami nemesfém intézet nagyszabású előkészületeket tesz a Kaspi-tegeren fekvő Cseleken -sziget vizei rádium- tartalmának. kiaknázására. Az intézet különböző uj módszerekkel kísérletezik, hogy kivonja c szí. get vizeiből a rácáumot. A viz ugyanis ezer köbméterenként körülbelül 0.3—o.ţ mill grammot

tartalmaz ebből a felettébb értékes anyagból. Az intézet bízik abban., hogy uj módszereivel igen tekintélyes mennyiségben tudja majd előállítani a ráaiumot.

TÉGLA-PIAC. Tudós tónk jelenti: A most kezdődő tavaszi idény kellő mennyiségű készáru nélkül událta a piacot. A gyárak csupán áprilisra és májusra szállítanak, minek következtében az árak emelkednek: Brasov 5800, C.-Lung 5900, Turda 5000 lej vagononként, a gyárból kiszállítva.

DECIMETERES HULLÁMHOSSZAL DOLGOZÓ RÁDIÓÁLLOMÁSOK. Ha a hul'ámhosz- 57uságok lépcsőzésén mind lejebb ereszkedünk, elérkezünk a decméteres hullámokig, amelyeket ma már szintén munkába fogtak. Több, mine két éve a kísérletezések folytak Anglia és Franciaország között, a La Manche partjain, 20 centiméter körüli hullámhosszúságokkal és ezek a kísérletek sikerrel yártítk. Ma Lympne (Anglia) és Inglevert (Franciaország) közön kereskedelmi acó- állomások működnek 17.4 centiméteres hullámhosszúsággal. A két állomás közötti távolság j6 kilométer. Nemrég pedig, egy Fikddfiában az Institute of Ráció Engeeners által rendezett gyűlésen tett bejelentések nyilvánvalóvá tették a 10 centiméteres hullámhosszúságok használatának lehetőségét. Mondani sem kell, hogy ennek a rádiózás szempontjából roppant nagy jelentősége van, mert ma már olyan sok és olyan erős leadóállomás van működésben, hogy a vevők számára már képtelenség megfelelő áron kellő szclektivitásu készülékek előálitása.

Tüdőbaj-Tuhercotozís

Mindenkinek olvasnia kell Dr. Sechehaya (Genf, Schweiz) könyvét a tüdőbaj kezeléséről,

UMCKALOABO

nevű gyógyszerrel (belső ke elés cseppek formálifcaií) ára 30 lei. — Kapható minden könyvkereskedésben és az Umcka rt.- nál Bucureşti, Str. Stirbey-Voda No. 108.

GYULAI PÁL

:Ü TÖRTÉNETI REGÉNY SOI

IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND

78 -IK KÖZLEMÉNY

Érzé, hogy szemei, a közelebbi virasztások mialt nehezednek. Használni akará tehát e perczet, mely után régóta oly hőn sóvárgott, és lehajtá fejét szaí- maágyának vánkosaira, melyek durvák ugyan, de mig a szabadulásról, s dicsőségről ábrándozott, nem voltak fösvények kecses, és üditő álmok nyújtásában.

S íme, mihelyt a szempillákat összehajtá, agyán at rezgeti egy határozatlan, de fájó gondolat, szivét megszorítótta egy félémedt, de szúró érzés, és eltűnt testének lankadtsága. Nem fekhetett többé. Arra igen i/.gataggá lön kedélye, mely vérét felzaklatta. S megint sétálni látjuk a börtönben keresztbe fogott kezekkel és merengő arczczal.

E méla vonalok viszont fölosztanak, s helyekbe !ép a kimerültség, és bágyadás jellemtelen arcziráta. Ht az idő alvásra, és Senno újra ágyban van.

De az óramutató alig siklott néhány perez rövid közén át, s már egy idegrángás szétűzte a tünde álmák birnökeit, azon zavaros eszméket, melyeket találjuk bár szépeknek, vagy rémitőknek, fölfogni, kisérni, és másokkal közleni nem tudunk. — Senno viszont éberré lön.

Ez igy folyt a hajnal első pirkadásáig.

Rémitő helyzet! Mig a börtönben föl, s alá járt, inig a bástya egyik szögletébe vonult, oly bágyadt lön. hogy lépései gyakran elvesztették a súlyegyent és vágya, szomja lázas, ellentállhatatlan, őrjöngő volt a pihenés és nyugalom iránt: de mihelyt lefeküdt, épen azon gondolatok röpkedtek kétes körvonalakkal ágya fölött — mint a denevérszárnyak a félvilágos éjben —- melyekkel átkozódni lehetett, de aludni nem.

Örökké e jelenetek ismételtettek.

Végre oly levihatlanná vált sóvárgása az álom iránt, hogy egy órai szenderért odaadta volna a földi Ál minden reményeit, és a lélek halhatatlanságát: de vszont annyira meg vala győződve vágya kivihetelen- scgéről, hogy egy lépést sem mert a szoba azon része leié tenni, hol az ágy volt, s hol — midőn lefeküdt — mint a cilicium szegei szúrták, vérezték, ezer apró kínok, ezer kétes alakú eszmék.

Napok teltek igy.

Balázs, mihelyt a kék darabontok elszökése iránti nyomozat nem látszék eredményre vezetni, mind többet nyert vissza régi szívességéből, s valami olyat is kezde keblében érezni, mely örihibáztatáshoz hasonlított Senno irányában, kit kényessé vált helyzetében, magára és gyötrelmei martalékául hagyott volt.

Alig távozott tehát tőle Eleonóra, s már eltökélté, a Márkbázv által különös figyelmére bízott rabot még az nap meglátogatni, — de minden óvatossággal.

— Gyakran lenni körűié, ez kötelességemmé tétetett, gondolá magában. No abból bizony nem következett. hogy alkalmat szolgáltassak azon tervekre, melyek ha kitudatnának, hivatalomba, vagy tán rnég nyakamba is kerülhettek volna. De már a múltat bajos javitni. Egyébiránt — folytató elemzéseit — minden hibámat homály takar ja, és el fogja boronálni az idő. Csak arra ügyelek, hogy többé semmi czimboraságot ne tarthasson Senno uram ő kegyelme a művészekkel. Vajon kell-e említeni annak a tündér szép nőnek, s meg a vén anyókának látogatását? . . . Hallgatok róla ... De nem igértem-e ellenkezőt? Aztán sokkal okosabb vagyok, hogy sem be ne lássam, miként ifjú vendégem rá akart szedni, midőn magát egy pórszár mazásu agg nő gyermekének monda. Ez oly hihetlen, mint egy sátoros czigányné ujján a gyémántgyűrű. Nem . . . ö palotában született, hová minket be sem bocsátnának, s melynek szőnyegein lábunk megbotlanék. Klárikám is szép, de ez az ismeretlen! . . . öt, ha rongyba is volna öltözve, nem merné Andor átölelni — — kezét csókolná meg. Mindent sejtek. Hatalmasok érdekei fordulnak itt elő ... De fölötte ovatos leszek. Minél kevesebb szót, s minél jobban megfontolva.

Ily biztatás után sietett a bástyabörtönbe.

IV.

A vár jobb kézre eső részein több ház vala, a Báthori család magánbirtoka. Itt látták olvasóim a fo- garasi gróf pompás palotáját, s közel hozzá feküdt egy komor épület, mely szintén a Bátboriak telkén István lengyel király kegyes adományából emelkedett fel templomostul; ez a jézusrend zárdája volt.

Keressük egyik czellájában regényünk szövegének fonalszálait.

:k

Alfonsó, Zsigmond fejedelemnek a prágai, és var- miai urakkal szőtt titkos tervei avatottja, május végnapján Erdély állapotáról a következő levelet Intézte Tiefenbach grófhoz;

„— Nagyméltóságú gróf, udvari tanácsos úri

Mióta szerencsém volt nagyméltóságod által biztosíttatni arról, hogy a felséges udvar erkölcsi befolyúsá- val és hatalmában álló minden eszközökkel előmozdítja terveimet, melyeknek egyedüli czélja; Zsigmond ő fensége ingatag kedélyét azon meggyőződésben szünetlen erősíteni, hogy a keresztyénség iránti kötelességei parancsolón kívánják, hogy addig is, mig alkalom nyiiik Erdélyt a közellenség torkából kiszabadi tani ne idegenkedjék az 1571-ikben kötött titkos alku feltételei melleit az apostoli király védő szárnyai alá vonulástól; — mióta szerencsém volt viszont nagyméltóságod által a kitisztitási roppant felelősséggel járó műre teljesleg felhatalmaztatni; oly események jöttek közbe, melyeket, hogy nagyméltóságod bölcs tanácsai, és utasítása által mielőbb gyámolittassam, rögtön feljelenteni szoros kötelességemnek tartom.

Ö fenségének sok politikai kellemetlenségek miatt lehangolt kedélye a napokban, szünetlen sovárogta a hit vigasztalásait.

Két éve, hogy a gyónás utáni bűnoldást tőlem, az anyaszentegyház méltatlan szolgájától, fogadja el; de még soha sem találtam oly alázattal meghajolva a kereszt előtt, s oly mély törődéssel csengeni az ég ma- lasztját e siralomvölgy terheinek hordozhatásaira.

Naponként több órát mulattam a magas személy oldala mellett, s igy alkalmam nyílt leikébe tekinteni, hogy tapasztalásaimat nagy érdekeink gyarapításaira használhassam.

Minden, mit észre vevék, ha erős bizodalmám nem volna a gondviselésben, csüggedéssel töltené keblemet.

Tudom, nagyméltóságú gróf! hogy Róma nem egy nap épült, s hogy azon idvezitő hit is, melyet rendkívüli csodák terjesztettek, s melyért az istenember szenvede, még jelenleg sem vett a poklokon teljes győ- zedelmet, s egyfelől a bálványimádás, másrészről a még gyalázatosabb eretnekség ördögei ellen folytonosan küzd; — jól tudom, hogy a bűn fertőjében siuylő világon minden, mi az örökkévaló dicsőítésére szolgál, csak kitartással és lassanként eszközölhetők: azonban e meggyőződés mellett is ama perczek, melyekben ö fenségét a vallás malasztos fegyvereivel igyekeztem czéljaink bajnokává avatni, gyakran csaknem kétség be ejtettek az iránt, hogy sikerül-e valaha fáradozá saim gyümölcseit szakítani!

(fiuiyíatjuk.}