Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-08 / 56. szám

I e ELLENZÉK I 93 S március 8. EGÉSZSÉGÜGY Kiszorítják a magyar falvakból is a magyar kisebbségi orvosokat \ nehéz és küzdelmes tanulmányok után végzet! kisebbségi orvosoknak még nehezebb az elhelyezkedése a mi viszo­nyaink közölt. Hossza nélkülözések után megszerzett belföldi, vagy külföldi dip­lomájukkal, melyet még nosztrifikál- tatni is kell. megpróbálnak valahogyan elhelyezkedni. Egyiknek-másiknuk si­kerüli kórházba bejutni koszt és lakás ellenében. A legszükségesebb megélhe­tésük igy biztosítva van, de a nélkülöz­hetetlen többi költségekre hivatalos munkájukon kívül igyekeznek valame­lyes magánprakszist szerezni. Ez a ma- gánprakszis többnyire a kórházak kör­nyékén fekvő magyar községekben ke­res magának teret. Az a baj azonban, hogy jobb viszonyok között levő több­ségi kollégák nem törődve az eszkö­zökkel. gyakran azt is „ellátják“ a ne­hezen küzködö kisebbségi orvosok elöl. Valóságos licitálások folynak néha a fal­vak orvosi állására. És a magyar köz­ségek szintén nem a legdicséretesebb SS EGY KIS FÉLREÉRTÉS. Aschncr, a kitűnő bécsi orvos, előadásokat tartott Bucurestiben. Sajnos, ezeket az előadásokat személyesen nem élvezhettük, módunkban volt azonban a napi sajtón keresztül ellenőrizni a közönségben álta­luk keltett visz hangot. Az egyik legnagyobb bu­cureşti lap pl. megállapítja, hogy a híres bécsi orvos előadása rehabibtilca az összes regáti ja­vasasszonyok tudományát és azoknak a híresek­nek az elméletét, akik szerint az asztalosáruk fes­tékéből életsugarak áradnak. Vájjon mit is mond­hatott az a derék Aschner docens Bucurestiben? (Orvosi Szemle.)- ■ ­.........—----- --------- .... - ■ a HARSÁNYI ZSOLT: 1 Móri ECCE HOMO a nevét nem írjuk ki —- nemrég tel­jesen mellőzte a jó orvosnak elismert és két diplomával is rendelkező magyar orvost, hogy a pár száz lejjel olcsóbban jelentkező regáti orvosnak adja a meg­bízási. Ennek a kollégának kocsi áll rendelkezésére, hogy a faluba jusson, nincs szüksége, hogy erre is fuvarbért költsön és más előnyök is lehetővé te­szik, hogy az olcsóbb szerződés mellett is többet keressen a falutól, mint a tel­jesen önmagára utalt magyar orvos. Ugyanakkor azonban kénytelen betegei­vel tolmács segítségével beszélni és a kezelési módszerei is olyanok, hogy a faluban valósággal vicc tárgyát képezik. Mindez kétségtelenül szomorú dolog. A nehéz küzdelmek után diplomához jutó magyar orvosok legalább a tisztán ma­gyar falvaktól várhatnák el, hogy vala­melyes megértéssel legyenek velük szem­ben. „VÉRADOMÁNYOZÓK“ BÁLjA. Lon­donból jelentik: A „Londoni Véradományozók Szövetsége", amelynek tagjai a saját vérüket ad­ják önként vérá tömi észté» műtétek céljára, táncmulatságot tartottak, amelyen több, mint négyszáz tag vett részt. A táncmulatság alatt három véradományozási kérelem érkezett. A ki­sorsolt önkéntesek rögtön a műtét színhelyére siettek, majd az átömJesztés után visszatértek a bálba. Felolvasták a mulatságon az egyik beteg hálálkodó levelét: a levélíró kijelentette, hogy kilenc év óta vérátömlesztéssel tartják életben és hogy ez alatt az idő alatt összesen kétszázötven vérátömlesztést kapott. tyyseyes, erős olvasótábor segíti diadalra az Ellenzék célkitűzéseit* Hit hell lenni sebzések, viliin más vérzések cselén? Naponként előfordul, hogy az ember sebet kaps amely erősebben,, vagy gyengébben vérzik, ilyenkor •» segítségnek két célja van: a vérzés csillapítására és a sebnek a fertőzéstől való megóvá­sa. A fertőzés veszélye- ott nagy, ahol tölti is került a sebbe, vagy piszkos ruhán át törtem a sebzés srb. Ilyenkor a merev gores bacillusa juthat ,t sebbe, vagy más genycsedést okozók, A ver- zést legegyszerűbben úgy csillapí that jak (ha egy nagy ér átszakadásával ömlők, vagy ütemesen preoz.kcl a vér, okkor ezt meg kell csinálni), ha telette szijjal, spárgával, kendővel minél szoro­sabbra lekötjük a vérző tagot. Akkor megáll a vérkeringés a kötéstől lefelé s a nagy vérveszte­ség veszedelmétől megmentettük a beteget. (1 un­juk, hogy bizonyos mennyiségű vér elvesztésé­be meghal a sebesült.) Ha a vérzés egyenletes, alatta és felette is le kell kötni. Ez a lekötés nem szabac, hogy 2—3 óránál hosszabb ideig tartson, mert akkor a táplálékát: vért nem kapó rész elhal. Ennyi iaő alatt orvost kell hozni, vagy hozzá vinni a beteget. A sebet tiszta és frissen vasait ruhával kell átkötni. Minden vérzésnél fontos, hogy a beteget nyu­galomba tegyük, csendes helyre lefektessük. Az orrvérzésnél a beteget fel kell ültetni, fejére hi­degvizes borogatást tenni és hüvelyk- cs mutató­ujjunkkal az orrszárnyakat jól összeszaritani, amíg csak eláll a vérzés. — A tüdővérzésnél első dolog, hogy a beteg törzse magasan feküdjön, mellére, gyakran változtatva, hidegvizes boro­gatás teendő. A beteg ne beszéljen, lehetőleg ne is mozduljon, kevés konyhasót szopogathat, de csak acdig, ómig ez nem okoz neki hányingert, ami a vérzést fokozza. Ha van a háznál zselatin, úgy azt meg kell főzni, megsózni s azt is szo­pogathatja a beteg. Hogy a nyugalmát az étke­zéssel se zavarjuk, ha hosszabb idő telik el az orvos jövetedéig, akkor csak tejet vagy kávét j szabad adni, kanalanként meg itatva a beteget, hogy i ezalatt is minél kevesebbet mozduljon. — A bél­ből kétféle alakban is előfordulhat vérzés: véres hányás és véres szék. Nyugalom, a hasra tett hidegvizes borogatás és jégdarabkák szopogatása a teendő az orvos érkeztéig. A SZÜLÉSZ FELELŐSSÉGE. Az „Adeverui“- ,i«*k, Bucuresti-i egyik legelterjedtebb napilapjának .1 hasábjain a múltkoriban igen figyelmrcméltó és jellegzetes nyílttéri levél jelent meg. Egy Bu- curesti-i pap vádolja meg a nyilvánosság előtt, ke­netes, mézédes szavakkal Savulcscu dr.-c, Bucu- rcsti-i egyik legjobb szülését azzal, hogy neje szü­lésének normális lefolyását Ígérte meg s dacára ennek az ígéretnek, az asszony a szülésnél szük­ségessé vált műtét következtében meghalt. Ergo . .. a tisztelendő ur a nyilvánosság előtt lelkiis­meretlenség vádjával illeti a kitűnő szülész:. Szo­morú annak az orvosnak a sorsa, aki a tisztelen­dő urak tudományos ítélkezésének szabadon ki vannak téve. A Savulcscu doktort célzó táma­dás az egész orvosi kart támadja és kari szerve­zettségünkre igen jellemző, hogy egyetlen orvosi forum sem akadt, amely feladatának érezte volna, hogy a papi vád alá helyezett kitűnő orvost vé­delmébe vegye. (Orvosi Szemle.) Munkácsy Mihály életének hatalmas regé­nye. A 3 kötet 930 oldalon jelent meg, fűivé 297, egész vászonkötésben 49-3 lej az Ellen* zék könyvosztályában Cluj, Plata Unirii. Vi­dékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvszen- rációk jegyzékét. ARANYEMBER 86 tejes propaganda kiadásban az Eb lenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Most rendeljen, mert csak néhány példány kapható már ebből az olcsó kiadásból. I I in ii iiiii I iipubmi I ii mm ii m«n mu mu Him m I ».ORRKESZ FYÜ.M Ez a neve a legükbe» „divatcikk"-nck. Orrkerztyü. Védekező v./ köz, mely a női orrokat védi majd az időjí ris ellen. Nincs többé megfagyott orr, nine, többé hicegtől kip.rult «arrocska. Aki ki találta, annak volt gondja orra is, hogy ne­hogy elüssön ez a védelmező szerszám az an .vemétől. Testszinü t át yohzö veiből készük tok az orrkcsztyü, unely szabályozható, úgy Iwjpy pontosan ráülik minden női orra. So­ká,g habozott a feltaláló, mivel, milyen módon erőricsc rá a védőtökot az orra. Végre meg­találta a helyes módot. Csipcctővcl erősítik meg, hogy le ne hulljon valahogyan, de mint­hogy a csiptető mégis hagy egy kis nyomot néha, finom selyemfonalakkal is meg lehet rögziteni! Eltűnik tehát a szép hö’gyek pa nasvo, amelyet annyit hallunk téli időben, hogy „Lefagy az orrom!" Most már nem fagy te, kosztyüt húznak rá- A női orrok igy valahogy rendben volnának, ce mi lesz a v rágós, sőt borvirágos férfiorrokkal? Viselt volna orrvé­dő kesztyűt Orbán, akinek a költő szerint „vidám hajnal pirult az orrán?“ A borvirá- gt*s orr ellen egyetlen „orrkcsztyü“ javulható csupán: ez. a jelszó: „semmi sör“ — semmi bor!“ Ezt pedig sokkal nehezebb keresztül vinni, mint egy kis fátyolszövetből készült tokot illeszteni az orrocskára. A női orr- kesztyü különben, melyet az angol szépicő- szalonok hozzak divatba, már erősen nép­szerű, nemcsak az angol női viliág körében, de Európa nagyvárosaiban is. UJ ÁLLÁSOK!? A Szenátus január 28-iki ülésén a következő szövegű, egyetlen cikkből álló törvényjavaslatot szavazott meg: Az Egész- ségügymmisztérium felhatalmazást nyert arra, hogy 5 évre terjedő megegyezéseket kössön azok­kal a magánorvosokkal, akik falun akarnak le­telepedni, havi prémium ellenében, melyet ezen minisztérium büdzséje, jövőben erre a célra megnyitandó alapok viselnek. A prémium nem haladhatja rul a körorvos fizetésének a felét. Mindez első látásra elég szépen hangzik. Sajnos, azonban nem lehet véletlennek tekinteni, hogy a törvényjavaslat oly szerfelett bizonytalan, ami­kor azon feladat előtt áll, hogy halcokló büd­zsében helyet szoritson ennek a bagatell összeg­nek. Ezért kételkedünk benne, hogy a gyakorlat­ban megvalósulásra kerül ez az újítás. Minden­esetre valószínű az, hogy a bukaresti közvetítők valamelyes újabb keresethez jutnak­(Orvosi Szemle) ANGOL ORVOS TILTAKOZIK A NŐK TÚLSÁGOS SPORTSZENVEDÉLYE ELLEN. „Főleg esztétikai szempontból — irja — tilta­kozni kell a lányok és asszonyok túlhajtott spor­tolása ellen. Az izmok tulfejlődése elcsúfítja a női testet-és a szellemi erők terhére történik.“ A sportoló nők tömege támadta meg az orvost kijelentéséért és maradinak és időszerűtlennek nevezték. „Okosabb lenne talán, ha szabad időn­ket egy füstös, fojtottlevegőjü helyiségben tölte­nénk él? — kércezi egyik levélirónő. A vitában egy francia lap is részt vesz, amely most kije­lenti, hogy a doktornak nincsen igaza, mert a sportoló nők legnagyobb része igen intelligens nő, gyors és éles felfogóképességgel. Tosnpaeszü nőknek rekordokat sem sikerűi elémiök. Egyéb- 1 ként a női sportbajnok általános műveltsége is 1 igen magas.“ GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 76 -1K KÖZLEMÉNY Valamint az erőtanban egy tárgy a nagy súlynak melyet rá függesztenek, vagy merevségével, vagy ru­ganyosságával tud ellentállani: úgy szintén hinni akar­juk, hogy az az ember, ki mély bút, üldöző veszélyt, nehéz csapást, és sivár nélkülözéseket szenvedett, e terheit az életnek, vagy jellemének vaserélye, vagy kedélyének aczélhajlékonyságával hordozta. Mi kalandorainkban vagy makacs kitűrést, vagy könynyelmű csüggedetlenséget keresünk, noha van s/Jv, mely minden szerencsétlenségre megtörik, de az idő által viszont összeforr; van jellem, melyet — mint némely vad állatok a halottat és ájultat szét nem szaggasztják, — a sors csak azért kímélt meg, mert élet s mozgás nélkül talált; vannak gyarló lények, kik szünetlenül csüggedve, és remélve, a vihar örvényé­ben, vagy hullámai fölött épen könnyftségök miatt örökké a vízszinen maradnak . Senno — kinek jellemét, és kedélyének a vársán- ezok alatti gyors hangváltozatait csak ugv foghatjuk föl, ha kevesebb szilárdságot tulajdonítunk neki, mint a mennyire regényes élményei jogositnának — Senno viszontagsággal tölt nap jaiban sokszor volt már csekély okból kislelküség és csüggedés martaléka, míg más fe­lől nem egyszer ragadtatott parányi kilátás, s a siker kétes reményei által szédelgő Vállalatokra. Neki volt emberismerete, de anélkül, hogy e ne héz tanban tett haladásai a viszonyok, és körülmények józan mérlegeléséig vezethették volna. A hiúság íeláldozóvá, a remény lelékennyé, a ha­rag merészé, a szenvedély őrjöngővé fokozhatta nedv­alkatát; azonban alig voll ember, kinek belsője üre­sebb, pusztább, minden segéd!óriásoktól megfosztó t- labb lehetne, mint az övé, ha abban a csüggedés be tudóit férkőzni. Ilyenkor nem volt hite a gondviselés­ben, nem volt bizodalma a véletlen iránt is. ily jellem mellett természetes volt, hogy a maestro, midőn a nap első világa a bástyabörtön szűk nyílásait fölkereste, kimerült arczczal, forró homlokkal, zsib­badó, elványolt, és dermedező szívvel ült szalmaágyán, s inig feje, mint egy ólomgolyó, melynek súlya a gyön­ge nyakizmokat elíárasztotta, mélyen alácsüggött, égő, s kiveresült szemei a kőpadlazat egyik pontjára való­nak szegezve oly merőn, oly eszmeüresen, oly fájdal­matlanul, mintha épen azon kőkoczka, melyre tekin­tete jegedt. egy tündércsapásra fölnyilván, benyeité volna a földi boldogság egész álomvilágát, és az ádáz sors, megunva az emberi fajjal bajlódni, már nem csak a börtönök ajtóira, hanem a hegyszirtek granit- tábháira, a láthatár big folyadékára, a menyasszonyi ágy kárpitjára, a hajók szélben úszó vitorláira, az ol­tár párkányára, a koporsók köveire felirta volna e jei- ig.'f- nincs többé remény! * ■ Tudják olvasóim, hogy Fehérvár alant fekvő ré­sze soha nem számíttatott a legegészségesebb tájak közé, s noha évenkénti halandósága korán sem oly tetemes, hogy miatta a letelepüléstől valaki elidegenít tessék, de annyi még is bizonyosnak marad, miként a lázak közönségesebb nemei igen szeretnek itt tartóz­kodni. Ez régen is igy volt, s jelesen a vársánezokat többféle kór, sőt járványok fészkének tartották, kivált a nyári hónapokban. A század szelleme épen nem vala gyöngén! a ra­bok iránt, s alig ha jutott Báthori Zsigmond ország- lása alatt a legszelídebb bírónak is eszébe, hogy ter- hesitett büntetés, egy elítéltet oly fogházba zárni, mely­ben tartózkodás a lég befolyása miatt több veszély- lyel és testi szenvedésekkel jár, mint másutt. Gyulai Pál sem hurczoltatta Sennot e czélból a bástya fenekére. Ily kegyetlenség neki eszébe nem ötlött, szivé­hez nem fért. Egyébiránt kalandorunk testalkata oly edzett vala, hogy miként a jó bor az egyenlítőn átvivő sem romlik meg, Pontini mocsárai közt, vagy Havanna iéthervasztó égöve alatt is versenyezhetett volna — míg szellemi okok idegrendszerének megtámadására be nem folytak — akárkivel a romlott lég hatása el­tűrésében. De a léleknek a testen bámitó hatalma van. Egészségünk nem csak az által függ össze kedé­lyünkkel, hogy a szenvedélyek, ha magas fokra hág­tak. gyakran ideg- és szívbetegségeket támasztanak, oh! nem; hiszen ez a legtermészetesebb, senkitől két­ségbe nem hozott s aránylag kevés martalékot igénylő viszony volna! De hogyan magyarázzuk meg a sors kettős kegyetlenségét, melynél fogva az. kit a remény elhagyott, a bú tép, a félelem remegtet, a kétségbe­esés sújt, lélekfájdalmai által idomittatik a ragályok gyülpontjává, s valamint a villámhárító magához von­ja a fellegek nedvében meggyűlt villanyanyagok szint­úgy az a test, melyben egy beteg, vagy aggó szív la­kik, a légkörben szállangó minden járványok beszi- vására fogékonynyá lön? Forgassuk a krónikákat, melyek tartományok népességének istenítélet általi megtizedeltetéséről szó­lanák. kezdve az athenaei dögmirigyen le az epekórig, mely Közép-Azsia párkányától Mansanares partjáig száguldott, s mindenütt a nyomor tanyáján, és a bá­nat siralomházaiban kereste martalékait: járjunk utá­na azon áldozatok sorsának, melyek a miazmás lég fuvalmától sodortattak a föld színéről sirüregekbe, és meg fogunk győződni, miként a félelem, csügge- tegség, bú, a fásult s éietcsömörös kedély volt leg­buzgóbb segéde, és terjesztője a ragályoknak. S tapasztaljuk azt is, hogy e vész leginkább a feltétlenül boldogokat, vagy a becsvágyó jelleraüeket kímélte meg, kik szilárdul csüggvén egy terven, vagy vágyon, időt nem vettek magoknak körülnézni, és mint Lótnák volt parancsolva, haladtak czéljok felé visszatekintés nélkül az égő Gomorhára, részvét nél­kül a köznyomor iránt. Sőt arra is van példa, hogy a félelem, mely ren­des nyilvánulásai közt a szív erejét gyöngítvén, és a bőr beszivó tehetségét előmozdítva, a járványokra nagy fogékonyságot fejt ki, ellenkező tulajdonúvá, tudniillik óvszerévé válik, ha az iszony képletei által tulhuroztatva, nemévé a sivár elszánásnak magasul. És bizonyára a legnagyobb hasonszenvi gyógyász Münnich orosz tábornok volt, ki a török háborúkor egy napi parancsolatot tett közzé, melyben 1 kato­náknak szorosan megtiltotta, hogy pestisbe essenek. Ha valaki engedetlen volt, s megbetegedett, elevenen eltemették. Az oroszok állítják, hogy e paranc, ki­bocsátása napján, már a sereg egészségi állapota na­gyon javult, s rövid időn a terjedő dögvész oly sorom­póra talált az iszonyban, minőre szokott lelni egy túláradt lelkesülésben, mely az anyagi akadályokon, és a test korain is győz. I, folytatjuk.}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom