Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-03 / 52. szám
1938 mmrcltts 3, ELLENZÉK il Öregszünk Férfitársaság. Körülbelül egy kornak, összeszokott barátok: ötven felé ţâr valamennyi. Van, aki egy-két esztendővel kevesebb, van, aki egy-két esztendővel több. Arról beszélgetnek, hogy eljár az idő. Egyszerre az egyik, valamennyi között a legfiatalosabb, a legjobban konzervált, felteszi a kérdést: — Ugyan mondjátok csak, min veszi észre az ember, hogy öregszik? Erre szép sorban mindenki elmondja, hogy min veszi észre. — Nekem furcsa megfigyelésem van, — mondja az első, — én azon vettem észre öregedésemet, hogy megszűntem vitatkozni. Hajdan a vitát nemcsak hogy nem kerültem el, hanem , valósággal kedveltem. Ha valaki ellentmondott, mindjárt igyekeztem meggyőzni, hogy nem neki van igaza, hanem nekem. Élén' ken belementem a dologba; mennél tüzesebben védte a maga álláspontját a másik, annál jobban nekitiizesedtem magam is. Amiben hittem, arról mindenáron meg akartam győzni az egész világot. Emlékszem ifjúkorom olyan vitáira, amelyek késő hajnalig tartottak egyetlen állítás miatt. Ma már nem vitázom. Ha valaki ellentmond, nem válaszolok rá. Meghagyom a maga hitében, én pedig tovább hiszem a magamét. Valami olyasfélét érzek, hogy a Világon minderdcinek igaza van. Vagy, ha senkinek sincs, az is mindegy. Ez egészen bizonyosan az öregség jele. — Én a fülem viszketésén érzem, — mondta meglepően a második, — igenis, ne csodálkozzatok; a fülem viszketésén. Kiskoromban gyakran megfigyeltem, hogy öreg emberek a fülökbe nyúlnak kis ujjuk körmével, és némelyik villámgyorsan, sokáig rázógatja is benne a kis- njját. Ezen akkor nem győztem csodálkozni. Emlékszem apám egy barátjára, aki utbiztos volt a vármegyénél. Annak volt egy mindentudó zsebkése, amely mindenféle pengét, pipaszurkálót és dugóhúzót is tartalmazott, sőt: kis kanál- formájú fülpiszkáló is volt rajta. Külön erre a célra. Hát engem most kezd utolérni a fülem belsejének viszketése. Az orvosom azt mondja, hogy ez . a korral jár, öregedő embereknél elég gyakori. Különben makkegészséges vagyok, hál- istennek. Csak éppen a fülem viszket: öregszem. — Az olvasmányaimon vettem, észre ■ legelőször —- szólt most a harmadik, -— hogy eljárt az idő s fejem felett. Régebben valósággal faltam a regényeket. Nem volt nap, hogy egy regényt el ne olvastam volna; órákat töltöttem könyvvel a kezemben, mert roppantul izgatott, hogy mi lesz a sorsuk azoknak a valótlan alakoknak, akiket az író kieszelt. Regényolvasó szenvedélyem nem ismert határt, minden nélkülözhető pénzemet regény ek- re költöttem. Egyszer csak ez a mohóságom szűnni kezdett. És most tartok ott, hogy a regényt végleg eluntam. Csak olyasmit tudok olvasni, amiről tudom, hogy igaz: életrajzokat, tudományos müveket, útleírásokat, memoárokat. Az élet szép hazugságai nem érdekelnek többé. Másképen kifejezve: nem érdekel az illúzió. A valóság érdekel csupán. Ez az öregség. éti, — mondta a negyedik, csendes mosollyal — a házi békén vettem eszre az öregedést. Még a napra is emlékszem, mikor észrevettem. Valaha folyton veszekedtem a feleségemmel. Néha ugy összekaptunk, hogy rengett a ház Hol ö csomagolt össze, hogy hazamegy az anyjához, hol én jelentettem ki, hogy fogadóba költözöm, egy percig sem maHOTEL CONTINENTAL1 BUDAPEST VII. Dohány-utca 42-44. 160 szoba teljes komfort Elsőrangú családi szálló Egyágyas szobák 4 P-től Kétágyas szobák 7 P-től mm radok tovább otthon. A minap, egy vasárnapi délután kettesben üldögélünk kávénál a felségemmel. Azt mondja az asszony: „Mondd, öregem, hogyan van az, hogy most sohasem veszekszünk?" Eltűnődtem, aztán megsimogattam az arcát és azt mondom neki: „Öregszünk, lelkem.“ — A cipőmön veszem észre — mondja az ötödik — képtelen vagyok nj cipőt hordani, akár készen veszem, akár csináltatom. Olyan érzékeny a lábam, hogy az uj cipő elviselhetetlen kínlódás nekem. Kitapostatom az inasommal. Ha három napig járkált benne, akkor jól van. Fiatalkoromban bezzeg az acélcipőt is elhordtám volna. — Jaj, ne is beszéljetek erről — szólt a hatodik — tele vagyok reumával, a fejem gyakran fáj, a fogsor folyton lazul a számban, minden léghuzatra meghűlök, egy hónapból három hetet diétán élek... hej, de régen volt, mikor hái rom napig huzattam. egyfolytában, ja- I nuárban fogadásból a szabadba mentem I fürödni és tiz darabon álul nem adtam, í ha turósgombóc volt ebédre. Ne is beszéljetek róla. A hetedik igy szCt: — Én az ültetésen vettem észre, hogy öregszem. Volt idő, mikor a legutolsó helyen ültem, ha meghívtak vacsorára. Aztán szép lassan elkezdtem feljebb-fel- jebb rukkolni. Nincs egy esztendeje, hogy egy előkelő háznál vacsoráztam. Mikor az asztalhoz ültünk, meglepetve láttam, hogy az én névkártyáim olt van a háziasszony jobbján. Csodálkozva néztem végig a társaságon. Csakugyan én voltam a legidősebb. Ez volt életem legnyomasztóbb vacsorája. A nyolcadik, aki mindig kesernyés gorombaságokat szokott mondani barátainak, most ezt mondotta: — Én rajtatok vettem észre, hogy öregszem. Égy szép napon azt láttam, hogy nehezen tudtok lehajolni, kopaszodtok és a pocakotok megnőtt. Szent Isten, — mondtam magamban — hiszen ezek velem egykoruak. Lehet, hogy én is ilyen csúnya öreg vagyok? Hát bizony lehet, az ördög vigyen el benneteket. — Mikor nekem először mondták, — szólt a kilencedik, — hogy „kedves bái- tyámu, nagyon megmérgesedtem és ki akartam kérni magamnak. De ráocsud- tam, hogy aki mondta, az húsz évvel fiatalabb nálam. Ő huszonkettő volt. én negyvenkettő. Akár az apja is lehettem volna, nem a bátyja. Lenyeltem, hallgattam, rossz kedvem volt. Az volt most már hátra csupán, aki az egész gondolatot felvetette: remek Történelmi naptár iSjS március 3-án halt meg Pesten Bajza József, költő és kritikus. 1642 március 4-én választották fejedelemmé apja életében II. Rákóczy Györgyöt. 1693 március 6-án halt meg Becsben Caraffa Antal generális, az eperjesi vértörvényszék felálütója. Kf. e. 3984 március 7-én volt a világ teremtése Petavius szerint. 1351-ben Nagy Lajos Budát székhelyévé választotta. 1556 március 8-án választották fejedelemmé . és királlyá János Zsigmondot. 1524 március 9-én rendelte el IÎ. Lajos magyar király Luther iratainak elégetését és a terjesztők vagyonának eikob- zását. A fiatalabbik Rákóczy György „magához kötözte Jehovát“, azaz maibb nyelven, az égiek kegyeltje volt. Idősebbik fia volt Erdély tekintélyes fejedelmének, hét országban a legszebb vagyon örököse, az emelkedő erdélyi fejedelemség várományosa, minden, amit csak : kívánhatott. Még a nyilas kis Isten is kedvében járt: szerelmi házasságot kötött az ország másik nagy vagyonával, feleségül vette a Báthory-család utolsó virágát, Zsófiát. Csak a menyasszony katolikus volta szomorította kissé a kemény kálvinista Rákóczyakat, az öreg fejedelem ki is jelentette, hogy inkább száz fiát temetné el, semhogy ez az egy Isten tisztességének kárt tegyen. Dehát a szerelmesek „bolond s rendfe. lett való szeretette!“ ragaszkodtak egymáshoz, az öreg fejedelmet vonzotta a két óriási birtok s a két család tekintélyének egygyé- ölvasztása is ugy, hogy beleegyezett a házasságba, ha a lány áttér. Nem ment minden nehézség nélkül a dolog, a leány süni köny- nyeket hullatott, 3 fiatal ember szokásától el- térőleg ivásnak adta a fej^t, amíg a huzavona tartott, de' végül is megegyeztek s a lakodalom meglett. A fiatal György életét csak apró-cseprő kellemetlenségek érték. A jó törzsből kihajtott ifjú mégis dacos, magas, könnyen sértődő Téliemet mutat. Ennek az okát családi körülményeiben kell keresni. Apja, aki különben is szigorú, rideg ember volt, vele, mint jövendő utódával, megkülönböztető keménységgel bánt. öccsét, a jólelkü, tehetséges és tanult Zsigmondot az anva, Lórántffv Zsuzsannák, iskolák és templomok jótevőié, elkényeztette. Györgyben ösztönös féltékenység ébredt a „mama kedvence“ ellen, ami szüleivel szemben gyakran csapott ki elégületlen- ségbe. De jó fiú volt és megbánta erősebb Szavait, atyja neheztelését pedig m'ndig nagyon a szivére vette. De a családi hangulat már nem volt tökéletes s a néha akaratlanul kirobbanó ingerültség elől az öreg Rákóczy György halála után, Lórsntffy Zsuzsánna kiköltözött magyarországi birtokaira, Sárospatakra. magával vive Zsigmondot is, aki azonban himlőben nemsokára elhunyt. . A' komoly apa halála után a fehérvári udvar élete megpezsdült, mulatság mulatságot ért. A fiatal fejedelem élni akart a gazdagságával s az erdélyieknek tetszett, hogy a külföldi vendégek bámulják az udvari pompát. Mindez nem Jelentett azonban könnyelműséget. Gyermekkori élményei elültettek ugyan valami kis ingerültséget, hirtelenséget, elíoitott élnivágyást a fiatalemberben, de a Rákóczy-udvar kitűnő iskolája is volt a cél- . tudatos munkának, pozitiv kcreszíyénségnek, erős akaratnak és politikai bölcsességnek. Az első esztendők ezt a változatlan irányú kormányozást mutatták. A bekövetkezett változásért sem lehet teljesen a fiatal Rákóczy György rosszabb felének felülkerekedését okolni. Mióta Báthory Istvánt a lengyelek királyuknak választották, minden erdélyi fejedelem titokban vagy nyíltan hivatottnak és jogosnak érezte magát ugyanerre. Nem gondoltak arra, hogy Báthoryt 3 lengyel köznemesség egyhangú lelkesedése vitte, mig ók inkább csak önjelöltek voltak. Minden eszközt megragadtak, hogy az álmaikban folyton kísértő koronát megkaparinthassák; Bethlent a halál akadályozta meg, hogy kinyújtsa érte a kezét s a különben a körülményeskedésig óvatos I. Rákóczy György is öreg napjaira errefelé próbálkozott. A fiatal Rákóczy töretlen erejének, hatalma tudatában határtalan nagyravágyásának s az egcsz erdélyi politikának az egyik útját ez jelölte ki. A másik rejtett, de még csábítóbb cél a magyar királyság elérése volt Bethlen előtt és főleg utána minden erdélyi fejedelemnek. Tény, öogy egyik sem állott olyan közel a megvalósitas- hioz, mint II. Rákóczy György. Pénze volt, tekintélye volt, két elődje egész Európában sznv<»t-<é<»eseket szerzett Erdélynek, ő maga hadvezér! és politikai hírnévre tett szert, úgy, hogy sokan tekintettek rá, mint a terhessé váló Habsburg-hatalom megszüntető- jére az akkori császári Magyarországon is. Zrínyi Miklós, a költő, az egyik legnagyobb magyar, mikor egy lakomán valamelyik lelkes császári Rákóczy lengyelországi vállalkozásának vesztére ivott, maga is császári alattvaló lévén, Így kelt ki: „Nem erre iszunk, hanem hogy isten segélye meg. Mert ha Erdély elvesz, Magyarország is bakik,“ (A bán már akkor komolyan gondok Rákóczy magyar királyságára is.) De Erdély is, fejedelmei is igen sokáig voltak a történelem kegyeltjei, most lefelé kellett fordulnia a keréknek. Bethlen és az öreg Rákóczy is eléggé kihasználták a török türelmét, hogy engedélyezte hódításaikat. Különösen az utóbbi makacssága és rossz politikája hívta ki a porta féltékenységét s a fiatal Rákóczy sem számolt ezzel. Előrelátó apja ezt kifelejtette gyakori instrukcióiból, A másik politikai hiba a kor lelkének nemismerése volt. A harmincéves háború, mikor még hitért fogtak fegyvert az emberek, lejárt s 3 nagyhatalmi küzdelmek kora következett. A szigorú kálvinizmusban nevelkedett fiatal Rákóczy magából kiindulva, számított a svédek, angolok, hollandok önzetlen segítségére s nem fogadta el a felkínált lengyel koronát a katolizálás feltétele alatt. „Nem akarta az ingatag földi koronát a hervadhatatlan meny- nyci babér árán vásárolni meg.“ A kísértésnek azonban még sem tudott ellenállni. A svéd király felszólította a lengyelek elleni hadjáratra, a kozákok csatlakoztak, egy Drábik nevű furcsa, félbolond próféta jóslataival háborúra izgatta, embere a híres pedagógus Comem'us, a jóslatok hordásával siettette, ugy, hogy elvesztette józan ítélőképességét, királyi ruhákat csináltatott, naphosszat abban tetszelgctt magának s beugrott a svéd király első, felületes ajánlatára. 1657-ben elfoglalta Krakkót, de a lengyelek közönnyel palástolt ellenszenvvel fogadták; a porta felháborodva hívta vissza s mikor nem akart, ráküldte a krimi tatárokat. Az el_ gyalázott, sárbafulladt sereget, vezérével, Kemény Jánossal együtt, valahol Galíciában elfogták a tatárok és magukkal vitték rabságba. Rákóczy maga nehezen menekült meg s felesége birtokára, Ecsedbe itatott. Egész családja szemrehányással fogadta, az országgyűlésen a rabok hozzátartozói átkozódva és sírva követelték övéiket s mikor megtagadta váltságdíjuk kifizetését, a közvélemény teljesen ellene fordult, apja fösvénységét benne szidták. Sztambul; parancsra az országgyűlés letette s Rhédey Ferencet, majd Barcsay Ákost választotta fejedelemmé. A testben és lélekben összetört Rákóczy még utoljára ellenállást kísérelt meg, de a török Gyalu mellett 1660-ban megverte s a csatában kapott sebeibe maga is belehalt harminckilenc éves korában, tizenkétévi uralkodása után. Utána nemsokára Apafi Mihály uralma s Erdély bukása következik. MAKRAI LÁSZLÓ. külsejű férfi, koránáll tizenöt évvel fiata- labbnak látszó, friss, vidor, szálas atléta. — Te ne is beszélj — szóltak rá. — hol vagy te még az öregségtől? Olyan vagy, mint maga az élet. Ő busán bólintott rá: — Éppen ez az. Huszonöt éves koromban soha senki sem mondta, hogy milyen fiatalnak látszom. HARSÁNYI ZS07.T. Rövid ideig! Botit ár egyötödéért! Ildi izé1 irodalom Klasszikus Regéstyíá? Anker Larsen: A bö'csek köve, 633 oldal 144 helyett 3 lei. Balzac; Betti néni, 453 oldal 162 helyett 33 lej, Björnson: Arne — Sol- bakken Synnöve, 215 oldal 123 helyett 30 lej. Dosztojevszkij: A nagyváros homályából, 296 oldal 195 helyett 33 lej. Edna Färber: Az úszó szinház, 328 oldal 198 helyett 36 lej. Guglielmo Ferrero: A harmadik Róma, két kötet, közel 1000 oldal 288 helyett 60 lej. Oc ave Feuillet: Egy szegény ifjú története, 155 oldal 101 helyett IQ lej. Mariam Htrry: Kleopátra szerelmi élete, 170 oldal 72 helyett 22 lej. Jos ph Kessel: Szibériai éjszakák, 101 oldal 90 helyett IS lej. Hans E. Kinek: A pao, 257 oldal 180 helyett 33 lej. Somerset M u ham: A színes fátyol, 254 oldal 144 h'lyett 33 lej. Francois Mauriac: Sorsok, 219 oldal 87 helyett 22 lej. Gustav Meyrink: A nyugati ablak angyala, 354 oldal 130 helyett 23 lej. Módúm költők. Kosztolányi Dezső mű- fordításai, 3 kötet egy égés zvászonkötésben, 706 oldal 612 helyett 240 lej. Baudelaire, Verlaine, Lilien cron, Rilke, Browning, Shelley ; olasz, skandináv, szláv és keleti költők hiva- iott műfordításai. Henr k Pontoppidan: Thora van Deken, 2,2 oldal 108 helyett 25 lej. Paul R bői x: Madame Du Barry szerelmi élete, 140 oldal 72 helyett 22 lej. Arthur Schnitzer: Ut a s abadba, két koteh 417 oldal 206 helyett 1 j. Titayna: Utazás a szeretőm körül, 111 oldal 58 helyett 22 l°j. Tolsztoj: Kozákok. 376 old. 1 252 helyett lej. Mark Twain: A titokzatos idegen, 185 oldal 72 he- lye't 22 1 j. Alfred De Vigny: Ci q-Mars ö szpes1 üvése, 4' 2 oldal 216 helyett 22 lej. Hugh Wiípole: Havmer Jo n Pünkösdi királysága, 325 oldal 87 helyett 22 lej. — Most vegyen, nrrt csak február hónapban érvényesek ezríc a rendkívüli árak! — Kaphatók az ELLENZÉK hönyvüsszíályábcm Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre azonnal szállítjuk utánvéttel. — Kérje az olcsó akció teljes jegyzékét!
