Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-28 / 73. szám

E L L F N Z ti K 193 5 március 2 8. 2 mm ST IR A ROMÁN SAJTÓ Beavatkozás. Visszaélések. Miniszterek. Fgv jogosít vám A dob. Birak Nenizc- ü-konnány. Uj költségvetés. A DEVERUL: A kereskedelemügyi miniszter klipeket tett az elsőrendű szükségleti cikkek rínak szabályozására, hogy a törvénytelen ár­emeléseket letörje. Igaz, hogy ez a beavatkozás ellentétben all a szabadkereskedelmi es verseny elvével, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne he- \ cseljük a miniszter lellepését. Ne iéledjük el, hogy az állami beavatkozások korát éljük gazda­sági téren. Níiii a beavatkozás tényé miatt kö vetkeznek, majd tiltakozások, hanem azért, mert a rendelet alkalmas lehet különböző igazságtalin- ,igokra és visszaélésekre. Erre már most felhív­ok a miniszter ur figyelmet. UNIVERSUL: Dicséretes dolog, midőn egyen­súlyozott költségvetést, akarnak adni az ország­nak. Évről.évre rámutatunk a pazarlásokra s a haszontalan kiadásokra, anélkül, hogy ennek vé­get vetnének. Pedig hiába emeljük az adókat és t a hsakat, ha ezek megmaradnak. A CFR-nél 200 milliót dobnak ki hasznavehetetlen személyzet fi- etésére. Craiovában öt állomásfőnök van s egy másik kicsiny állomáson három teljesít szolgála­tot ugyanakkor. A katonai szállítási fuvarlevelek­kel is igen sok visszaélést követnek cl. Tirni- oara-ról cserepet szállítanak Chisinau-bi', mert ez két lejjel olcsóbb ott darabonként. Egy fod- vszt minden héten Bucuresti-be küldenek, hogy >tc egy hölgy hajít kiondolálja. Bucuresti-ek Dór. a-Varrón vajat vásárolnak. Nem lehet a kolt- egvetés egyensúlyáról addig beszélni, míg a sok visszaélés vaskézzel nincs kiirtva. NAŢIONALUL NOU: Van néhány miniszter, írói a közönség is tudja, hogy úgy ül hivatalá­ban, mintha kávéházban volna. Semmit sem csi­nálnak. Nem ismerik -a hivatalt, csak azokat a szolgálatokat, melyeket a pártnak hoztak. Ezeket nem hatják meg a tények. Csak múzeumi tár. gvak. Megnézzük őket. Azért, mert nincsenek s azért, mert egyszer ok is voltak. VREMEA: Vaida fontos nyilatkozatokat tett. S ezeknek során a vegyes-házasságokat különös figyelemre méltatta- Felhivást intézett a román nőkhöz, hogy ne menjenek kisebbségi férfiakhoz, a fiatalembereket pedig felszólította, hogy ne vá­lasszanak kisebbségi feleséget maguknak. Ezen szabály alól azonban Vaida hajlandó kivételt is tenni két esetben: — Fia a jövendőbeli igen szép, vagy túlságosan gazdag. Bizonyára magának akar­ja fenntartani azt a jogot, hogy- a kiválasztást gyakorolja. Mint annak a bizottságnak volt el­nöke, mely Miss-Romániát kiválasztotta, most iktatja be erre vonatkozó jógái: az uj párt pre. gramjába. TARA NOASTRA: Az állam nem úgy visel­kedik, mint egy „protektor“. Kegyetlen zsarnok és adószedő képében jelenik meg. A cukor kiló- iáért 14 lej taksát kell fizetnünk. Ezt nem a ter­melő fizeti, hanem mi, a fogyasztók fizetjük a zsebünkből. Sohasem volt a dobnak olyan nagy szerepe, mint napjainkban. LUPTA: A kérvények bélyegilletékét 8 leiről : i lejre emelhetik, úgy mint volt régebben. Sen- 1 ki sem kérte annak idején Slaveseutól, hogy ezt cszállitsa. Teljesen közömbös az, hogy 8 lejt, agy ii lejt ragasztunk kérvényeinkre. Egy havi bevétel azonban a bírák jogos igényiét már bizto­síthatja. Meg vagyunk győződve, hogy Pop Valér dr. igazságügyminiszter magáévá teszi ezt az in. oltványt és közbenjár Antonescu pénzügyminisz­ternél oly célból, hogy- a bírák jogos igényeit I ezen az utón biztositsa. ORDINEA: Rámutattunk már arra a nagyon rulyos helyzetre, melybe kerültünk. Kértük, le. gyen vége már a személyi tülekedésnek és cllen- ígeskedéseknek, melynek nincs se vége, se hossza bizonyos idő óta. Stellán Popescu „nemzeti kor­mányt" kíván. A volt igazságügyminiszter azt hiszi, hogy ez lehetne az első lépés a rend és j bizalom helyreállítására. Kifelé pedig bizonyíté­kot tudnánk adni az ország é'etképességcre vo­natkozóan. VIITORUL: Nem amputáltak le kivihetetlen takarékosság céljából költségeket és nem jelöltek meg olyan bevételeket, melyeket nem lehet elér. ni. Amit emberileg meg lehetett tenni, minden ciővigyázati szabályt betartottak. Meg lehet álla. I pitani tehát, hogy az ország őszinte és reális költségvetéssel rendelkezik, mely összhangban áll gazdasági és pénzügyi erőinkkel. A bevételek •melkedésével a még most következő költségve­tés:! év folyamán a kiadások is emelkedni fognak. NAGY TAVASZI KÖNYVKIÁRUSITÁS AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN! Bolti ár egyötödéért kitűnő könyvek (regények, gazdasági, technikai, ipari szakkönyvek, iro­dalomtörténet, történelem, stb.) nagy válasz­tékban. Kérje az árleszállítás teljes jegyzé­két. Vaida hívei már a középiskolákon sokallták a kisebbségi tanutók számarányát CLUJ. (Az (Éllenzók tudósítójától.) A köz- | oktatásügyi miniszérium a középiskolák nö­vendékeinek és a főiskolák hallgatóinak faji megoszlására vonatkozólag hivatalos kimu­tatást adott ki. (Eszerint az ország összes középiskoláiban 61.285 román és 44.075 ki­sebbségi tanuló iratkozott be, ami a romá­nokra vonatkozólag 58.2 százalékot, a ki­sebbségekre vonatkozólag pedig 41.8 száza­lékot tesz ki. A numerus valachicus hívei boncolják ezt a kimutatást. Megállapítják, bogy 2000 román lélekre a középiskolákban BELGRAD (március). Jugoszláviában rö­videsen megkezdődik a nagyszabású per, mely Jugoszlávia legnagyobb favállalata, a báró gelsei Gutmann-féle facég ellen indult. A per elé érthetően nagy érdeklődéssel néz­nek az egész országban, mert a Gutmann- féle vállalat a világ egyik legnagyobb favállalata s a vállalat egyik főnökét, báré) gelsei Gut- mann Viktort ugyanúgy, mint Csücske Alfréd vezérigazgatót letartóztatták. A letartóztatottakkal együtt a vádlottak pad­jára került két volt miniszter, sok volt kép­viselő és egész sor magasrangu állami hiva­talnok. Báró gelsei Gutmann Viktort — amint belgrádi lapok Írják — egy cigány csavaV- góval zárták egy cellába. A dúsgazdag em­ber rokonai mindent megtesznek, hogy ki­szabadítsák fogságából, de sikertelenül. Állí­tólag negyven millió dinárt ajánlottak föl óva­déknak, a hatóságok azonban nem fogad­ják el. A per megindítása még a mult évre esik, amikor néhai Sándor király utasítására az ország különböző nagy iparvállalatai ellen vizsgálat indult meg. Ennek a vizsgálatnak következményeképen emeltek vádat a Gut­mann-féle favállalat ellen és tartóztatták le először a vállalat vezérigazgatóját, Csucska Alfrédot, majd a vállalat vezetésében tevé­keny részt vevő gelsei Gutmann Viktort is. Az a vád, hogy a vállalat meg nem engedett eszközöket használt föl, hivatalnokokat és minisztereket vesztegetett meg céljai eléré­sére. A vizsgálatot néhai Sándor király kí­vánságára legnagyobb szigorúsággal vitték és viszik tovább s ennek a vizsgálatnak kö- vetkezményeképen csapott le teljésen várat­lanul a hir a jugoszláv üzleti életre, hogy BUCUREŞTI. (Az Ellenzék ludósitójától.) Megirta az Ellenzék, hogy Bethlen István gróf nagy beszédet tartott magyarországi vá­lasztókerületében és rámutatott a Magyaror­szág és a kisanlant közti őszinte megbékülés szükségességére. Az Adeverul-ban most Gh. Pop, a volt kisebbségi államtitkár, hosszabb cikkben foglalkozik a Duna-medence kérdé­sével és „Jön a dunai paktum!" cimet adja cikkének. — Körülbelül három héttel előbb — kezdi fejtegetését Gh. Popp — Berger-Waldenegg osztrák külügyminiszter, párisi látogatása al­kalmával, azt a kijelentést tette a sajtó kép­viselőinek: — Der Donaupakt kommt! . . . Jön a du­nai paktum! Ezt a kijelentést az osztrák külügyminisz­ter Flandin és Lavallal történt megbeszélései után telte és általában rokonszenvvel fogad­ták francia körökben. Lassan-lassan tehát előre megy Utján ez kilenc gyermek esik. A kisebbségiekre vo­natkozólag ez a szám tizennyolcai tesz ki, szóval a középiskolákba aránylag 50 száza­lékkal több kisebbségi iratkozott be. Vaida hívei kimutatják. Rogy kétszáz ro­mán nemzetiségű elemi iskolai tanulóból bárom kerül az egyetemre, ami 1.5 százalé­kot tesz ki. A kisebbségi tanulók közül pe­dig tizenötön, ami 7.5 százalékot mutat. Ezen az alapon az egyetemeken aránylag ötször annyi kisebbségi hallgató van. mint román. báró gelsei Gutmann Viktort és Csucska Alfrédot letartóztatták. Az idősebbik gelsei Gutmann báró csak úgy szabadult meg a letartóztatástól, hogy idejében elmenekült Jugoszláviából. Gutmann Viktorral és Csucska vezérigaz­gatóval egyidejűleg letartóztatták a vállalat főkönyvelőjét és egész sor főtisztviselőjét is. Az ügy a vizsgálat alatt mind nagyobb körükre terjedt ki és ma az ügyész vádat emel egy volt igazságügy- miniszter, egy volt postaügyi miniszter és egész sor volt képviselő ellen is. Báró gelsei Gutmann Viktor, aki már hó­napok óta letartóztatásban van, amint már említettük, egy cigány csavargóval kényte­len megosztani szűk celláját. Hir szerint a szintén vizsgálati fogságban lévő cigánynak ruhát és jó fehérneműt csináltatott, hogy valamiképen türhetővé tegye a társaságát. A cigány csavargó pedig örömmel találja bele magát a váratlan szerencsébe. A per, melyet a lapok a jugoszláviai Sta- viszky-pernek neveznek, óriási arányúnak ígérkezik. Meg van a nagy gazdasági jelen­tősége is, mert abban az esetben, ha a cég ellen marasztaló Ítéletet hoznak, beszünteti összes üzemeit Jugoszláviában, ami súlyos következményekkel járhat az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő ju­goszláv gazdasági életre. A volt miniszterek, képviselők és főhivatalnokok elleni vád elő­reláthatólag egész korrupciós hálózatról rántja le a leplet. Az ügyészség vádirata 600 sűrűn gépirt oldal­ra terjed. A jugoszláv állam félmilliárd di­náros kártérítési igényt emel a Gutmann-cég ellen. az eszme, mely annyi ellenállásra talált lel­ki, gazdasági és politikai téren. Az általános gazdasági nehézségek s főleg az Anschluss veszélye azonban legyőzték az előítéleteket. Erre nézve döntő befolyást gya­korolt a púngermán politika, Dollfuss meg­gyilkolása és a nemzeti szocialisták terjesz­kedése. A német politika eredményezte, hogy nyélbeütötték „Tardieu tervét“ is az olaszok bevonásával. A január 7-i francia—olasz megegyezés ugyanis véget vetett Itália tagadó álláspontjának és Róma is hozzálátott a Du- namedence megszervezéséhez. A francia dip­lomácia munkáját igy siker fogja kisérni. Amig azonban a kormányok között nyíl­tan és bizalmasan a Dunai paktum létreho­zásán fáradoznak és igy a mi sorsunk fölött is tanácskoznak, a román közvélemény ke­vés figyelmet szentel ennek a kérdésnek. Pe­dig meg kell vizsgálni és népszerűsíteni kell ezt az ügyet. Gh. Popp ezután Pavel Pavel munkájára i mutat rá, mely ,,A dunai államok kodieren ciája felé“ cinici) jelent meg. A dunai probléma megoldásától függ nagyrészt írja Pavel Pavel munkájában a kontinens békéje. Aztán kifejti, bog) 1 z az egyetlen védekezési eszköz a német és orosz fenyegetések ellen és gazdasági téren is egyedül lehel hivatva az ellentétek eltün­tetésére a DtiHa-tncdencében. Pavel Pavel rámutat arra, hogy sem Kos­suth Lajos „konfederúciós“ terve, sem Neu­mann Frigye* a háború alatt felbukkant Mitteleuropa“ terve nem megfelelőek. Nem voltak alkalmasak arra, hogy az érdekelt ál lamok hozzájárulását megszerezzék a terv kivitelére. Maniu volt a legelső szerinte, mely ezt a kérdést elfogadható formában szóvá tette.- Ennek a hatalmas konfederáciőnak — mondta Maniu 1930 december 22-én a „Neue Freie Presse“ tudósítójának az volna a célja, hogy agy hagy gazdasági szövetséget létesítsen az. áruforgalomra, koníingentálás- ra és vámszövetségre vonatkozóan, amit az­tán közös védelmi eszközzé lehetne összeko­vácsolni, hogy a/ állami szuverenitás tiszte­letben tartásával közös szervekkel és bizo­nyos közös célkitűzésekkel rnég szorosabb kapcsolattá lehessen kiépíteni. Maniu tehát három részletben alakítaná ki a dunai államok szövetségét. Ezt a tervet Gh. Popp szerint Romániában Gafencu és Madgearu tette magáévá, akik több előadást tartottak külföldön is ilyen ér­telemben. A román politikusok és Pavel Pavel ugyan­akkor Olaszország és Magyarország revíziós tervével is foglalkoznak és egyértelműen visszautasítják ezt. Megállapítják azonban, hogy nincs más kivezető ut, mint a ,.Duna- blokk“ megalkotása. — Ez a l>olnap programja — állapítja meg végül Gh. Popp —, melyen most dol­goznak a diplomaták hivatalos helyiségei­ben és ez képezi azt a reménységet, mely a válságtól megkínzott emberek millióit jobb útra vezetheti a jövőben. Szomorú jelentés a vas- ufasoh egészségitgiji állapotáról BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A CER hivatalos kimutatása szerint 3422 személyt utaltak különböző kórházakba. 3566 vasutast vettek saját gyógyintézeteik­ben gondozásba, tehát 20.189 személy gyógy­kezeléséről gondoskodtak mult évben. A CFR rendelőkben összesen 326.139 személy részesült orvosi vizsgálatban. Bár ezekbe a számokba a vasutasok családtagjai is bele vannak számítva, mégis 20—25 százalék volt a beteg vasutasok száma, amiből hivatalos kimutatás szerint közel 4 százalék szenved tiidöbajban. Ez a helyzet annál súlyosabb, mert csak előzetes orvosi vizsgálat után le­het kinevezést nyerni. Nyilvánvaló tehát, hogy a szolgálat tartama alatt betegednek meg a vasúti alkalmazottak. A szolgálat ugyanis túlságosan nehéz. Egyetlen szünnap sincsen egész hónapon keresztül, mert a ve­zérigazgatóság feudelete szerint az előirt szünnapok „nem jelentenek jogot a vasuta­soknak és kötelezettséget a CFR részére“. Fizetésük pedig a vasutas családok minden­napi száraz kenyerét is alig biztosítja. Mozgószinházak műsora: SZERDA: CAPITOL: MAGAS ISKOLA. A legújabb szenzáció. Carlo Cavelli titka. Fősze­replők: Rudolf Forster, partnerei An­gela Salloker és Hans Moser. EDISON: 3, 6, 9 órakor két sláger egyszerre. I. SHERLOCK HOLMES LEGÚJABB KALANDJA. Conan Doyle regénye után. Fősz. Clive Brook. II. PRIMADONNA BETÖRŐJE. Fősz. Jeanette MacDonald. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. ASZ- SZONYSORS. Főszerepben: Mädy Cris- tians és Franz Lederer. II. CSÓKOLTA­LAK TÉGED. Szünetben fellép Arisson akrobata-csoport. Előadások kezdete: fél 6 és 9 órakor. Helyárak 10 és 12 lej. Pénzintézetieknek, váSiabtoknaL, ügyvédeknek nélkülözhetetlen Ax uj váltótörvény magyarázata a törvény teljes magyar szövegével. Irta dr. Kormoss Emil ügyvéd. A 160 oldalas könyv ára 120 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portómentesen szállítjuk. Ruhák festése cs tisztítás i, kifogástalan, jó és olcsó „„Crístal^-bafí BHnHMBBBHHHnnaWHn Str. Mol­dovei 15. JVGOSZLAV'A SIAV/SKY-P0RE A világ egyik legnagyobb favállalatának vezére cigány csavargó társaságában vizsgálati fogságban Fél milliárd dinár kártérítést követel gelsei Gutmann- Viktor cégétől a jugoszláv állam „Jön a Dunai-pa Gh. Pop cikke a küszöb előtt álló tárgyalásokról. — Kossuth Serve helyett a Mamuét ajánlja elfogadásra

Next

/
Oldalképek
Tartalom