Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-28 / 73. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. MI.iäVw* ÄRA 3 L 57 Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S, Fiókkiadóhivatal és Könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. —- Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. Aí AGYAR POLITIKA1 NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, éven» Magyarországra: negyedévre 10, félévre 23, évente $3 többi külföldi államokba csak a portókiiloaöozertei: 3'Síl LVí. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM. CSÜTÖRTÖK: 1935 MÁRCIUS 28. A visszhang sivár hiányát, a teítéválás komoly ki­maradását panaszolhatnák föl az el­vek és az igazságok, ha több lennének, mint pusztába kiáltó szó, ha ékesen hat­ni tudnának, mint a ma uralkodó szo­fisták pompázó beszédei. Nincs a tár­gyilagos jognak akusztikája. A gyönge, mikor azt hiszi, mázsás szerződések er­kölcsi és anyagi hatalma áll mögötte, csakhamar föleszmél egyedüllétére. .A szerződések csak az erőset szolgálják és ha egy gyönge végül megerősödik, csak erőszakkal lyukaszthatja át a szerződés ránézve igaztalan alkalmazását. Csodál­kozva horkanunk föl, mikor fájdalmas harcaink során egyszerre fölcsendül egy ördög vagy hiszékeny ajkán valami régi tétel, a félretett szerződés valamely vilá­gos határozata, valami rég elferdített igazság. Üresen cseng. Sértődöttséget érzünk- Miért pályázni hiszékenysé­günkre, mikor már elveszítettük hitün­ket, miért játszani nagy szavakkal, ami­kor nyilván tudják, mennyire nem azo- nosodik az igaztalan tett az igazságot lehelő szóval. Ilyenfajta érzés szikrázik föl ben nünk, amikor most égő tekintetünk elé megint az alapvető nemzetközi szerző­dést -— ezt az örök szűziességre kárho­zott ígéretet — állítják és fülünkbe du­ruzsolnak rég hazugsággá vált jogokat. Az angol alsóház termében a beteg és elhasznált MacDonald válaszolni kény­szerül egy képviselő kérdésére, aki a ki­sebbségi szerződések sorsát kérdezgette a lengyel magatartás kapcsán és utalt az utódállamok friss eseményeire. Is­merjük MacDonald álláspontját abból az időből, amikor először volt munkás­párti miniszterelnök, de még inkább az erre következett ellenzékiség korából. Akkor hévvel hirdette: a kisebbségi szer­ződéseket az utolsó betűig pontosan végre kell hajtani, mert ha nem, casus belli születik belőle, a békeszerződések és az uj államok létesülése, vagy a ré­giek kiterjedése elválaszthatatlan kap­csolatba kerültek; aki megsérti ezeket, megsérti az egész békemüvet, igy hábo­rúra nyújt alkalmat. Azóta megértük, hogy Lengyelország nem tartja kötele­zőnek a kisebbségi szerződést és meg­értük, hogy a vaidisták Bucuresti-i gyű­lésén nemlétezőknek hirdetik, pedig a vezérük irta alá. Megértünk sok mindent, megértük például itt a numerusok mö­gött hatályosuló nemzeti munkavédel­met, amelyet még Franciaország is ki­fogásolt. De térjünk vissza. MacDonald hü marad régi álláspontjához. Válasza szerint a kisebbségi szerződés az uj ira- périurn alá került népek érdekében szü­letett. S csupán ideiglenes jellegű, mert még gyökeresebben kell megoldani azo­kat a kérdéseket, mint a kisebbségi pak­tum jelezte. Ugy-e mennyi szép és melegitő szó? És mégis milyen kopott, milyen üres, milyen hazug módon kongó. Mert a lé­nyegük, a kisebbségi szerződések szelle­me, hol van már és hol az alaptörvény­ként való becikkelyezésük, az alkot­mányba befoglalásuk? Hová lettek, ho­vá tűntek az életből? Átalakultak nemze­ti munkavédelemmé, nyelvvizsgákká, nu- merusok-ká, sok minden egyébbé, ami­nek fölsorolására sem helyünk, sem időnk. Lám, egy MacDonald szavának síucs visszhangja, az angol magyarázat számára sincs akusztika. Beteg világ van s az összes törvények, a természeti­ek és emberiek egyaránt megfordultak az önkények körüL Enyhülést hoztak a berlini tárgyalások a nemzetközi légkör feszültségébe Az angol államférfiak rmménykedvm strezal fron­feremiára. — Föltételekkel hallandó Németország résztvenni a keleti paktumban és hallandó belépni a Népszövetségbe is A berlini német— angol tárgyalások teg­nap estére befejeződtek. Eden lord még az este folyamán elutazott Moszkvába, Sir John Simon ma délelőtt utazik vissza repülőgé­pen Londonba. A kiadott hivatalos jelentés és az illetékesek nyilatkozata szerint a tár­gyalások határozottan előre vitték a béke ügyét és bár, amint Sir John Simon az új­ságírók számára adott nyilatkozatában hang­súlyozta, tisztán tájékozódásról van szó és megállapodás a strezai tárgyalások előtt nem is jöhetett létre, mégis határozottan eredményesnek látszik a ber­lini tanácskozás. Az. angolok nyilvánvalóan azzal a benyo­mással utaztak el, hogy Hitler a döntő pon I tol ban ? további tárgyalásokat lehetővé -tevő- engedményekre hajlandó. Sőt a rendesen be­avatott Reuter távirati iroda jelentése sze- i rint fennáll Németország csatlakozásának i lehetősége a keleti egyezményhez is, Hitler csak azt a föltételt szabta, hogy a hatalmak BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Az angol —német vezető államfériak tárgyalásai teg­nap estére befejeződtek, még pedig politikai körökben elterjedt vélemény szerint jó ered- I ménnyel. Megállapodások nem jöttek létre, I mert az angolok csak a fölvetett problémák megbeszélésére voltak hajlandók, de úgy az angol, mint a német tárgyaló államférfiak köréből származó értesülés szerint a nemzetközi légkör a tárgyalások ered- ményeképen határozottan enyhült. Tegnap este a tárgyalások befejezése után a következő hivatalos jelentést adták ki: — A kétnapos angol—német kormány- férfiúi eszmecsere végétért. A tárgyalófe­lek barátságos légkörben és őszinte for­mában tisztázták a felfogásukat a február 3-iki londoni javaslatokban foglalt kérdé­sek tekintetében. Az eszmecsere előbbre vitte a mindkét kormány által óhajtott bé­ke biztosításának és a nemzetközi együtt­működés lehetőségének ügyét. A mindkét részről megnyilvánuló őszinteség és meg­értés meghozták gyümölcseiket. Eden fő- pecsétőr még az este folyamán program­szerűen elutazott Moszkvába, Sir John Si­mon külügyminiszter szerdán hagyja el repülőgépen Berlint és tér vissza Lon­donban. Az angol külügyminiszter sajtó- nyilatkozata A tárgyalások befejezésével Sir John Si­mon fogadta a Berlinben nagyszámmal osz- szegyült külföldi sajtóképviselőket és a né­met újságírókat. — Bármennyire is szeretem a sajtót — mondta az angol külügyminisz­ter — be kell tartanom a sorrendet. Először a kormányomnak kell beszámolnom a berlini tárgyalások eredményeiről, csak azután be­szélhetek az újságírók előtt. Amit nem aka­rok elmondani, arról úgy tudok hallgatni, mint a kő. Annyit azonban mondhatok, hogy meg vagyok elégedve utazásom eredmé­nyeivel bírják rá Szovjetoroszországot, hogy hadere­jét szintén csökkentse és hogy az orosz ka­tonaság ne legyen az eddigi mértékben a nyugati határ felé központosítva. Tisztázták Németország és a Népszövetség viszonyát is, de nincs hivatalos nyilatkozat arról, hogy milyen értelemben. Németország állítólag hajlandó visszatérni a Népszövetségbe jog- egyenlőségének határozott elismerése esetén. A tárgyalások lényege, amint londoni lapok jelentik, az volt, hogy Sir John Simon kül­ügyminiszter kifejtette a német államférfiak előtt a két lehetőséget, amely az európai kül­politikai fejlődés előtt áll. E két lehetőség szerint vagy Németország orientálódik a többi eu- , ér»!’> hatalmak felé vagy ezek-a hatalmak orientálódnak Oroszország felé. Hitler válasza, amint Londonból jelentik, nem tette lehetetlenné, hogy az első lehető­ség valósuljon meg az összes szóbajövő ha­talmak együttműködésével. kéima^QS Jk & & jö Nem viszek magammal semmiféle megálla­podást, mert Berlinbe tájékozódás céljából jöttem. Eden lord visszatérése után azonban teljes képet tárhatok a strezai megegyezés elé, mely hivatva van dönteni a további lé­pések felől. Nem német—angol megegyezés­ről, hanem általános megegyezésről van szó, melyben részt fognak venni a többi érdekelt hatal­mak, Franciaország. Olaszország, Orosz­ország és mások is. Valamennyi vitás pontokban teljes tájékozó­dást viszek magammal Berlinből és ha nem is jött létre megegyezés, mert különbségek természetesen ebben a tekintetben is még fennállanak, mégis remélni lehet, hogy Eden főpecsétőr útja után az egész anyagot ösz- szeállitva megtárgyalhatjuk, Nehézkesen indultak a tárgyalások Beavatott körök szerint a tárgyalások meg­lehetős nehézkesen indultak. A kétnyelvűség a tárgyalásokban nagyban megnehezítette a gyors előhaladást. Először Sir John Simon fejtette ki Anglia álláspontját, hogy milyen benyomást keltett Nagybritanniában Német­ország katonai lépése, hangsúlyozta, hogy az angol közvélemény jóakarattal van a német nép iránt, azonban egy idő óta súlyos gya­nút táplál ellene a légi flotta és a nagy szá­razföldi hadsereg létesítése miatt. Említést tett Sir John Simon az osztrák nemzeti szo­cialista agitációról, a bécsi államcsiny-kisér- letről és Dollfuss meggyilkolásáról és hang­súlyozta, amint a Daily Mail berlini tudósi­tója jelenti, hogy utazásának célja megvizs­gálni a lehetőségét egy kollektív biztonsági rendszer létesítésének és annak, hogy Német­ország hajlandó ebben a rendszerben részt­venni. Pia nem, akkor nem marad más hátra, mint, hogy a Né­metország politikája miatt aggódó összes államok egyetlen nagy koalíciót alkossa­nak egymás biztonságának kölcsönös meg­védésére. Ezt a beszédet lefordították németre, ami után Hitler ismertette két órán keresztül a német álláspontot. A megbeszélések közben jelentették Hitlernek, a Memel-vidéki néme­tek ellen hozott Ítéletet. Hitler erre rámuta­tott az angol kormányférfiak előtt az Ítélet tarthatatlanságára és hangoztatta annak szük­ségét. hogy a Memel-területen más sorsot biztosítsanak a német kisebbségeknek. A fegyverkezésről szólva, a Führer kije­lentette, hogy Németország kész lemondani az utolsó gépfegyverről is, ha a többi hatal­mak hasonlóra határozzák el magukat. Ä tárgyalás további részleteiről semmi sem ke­rült nyilvánosságra. Délben fél 2-kor meg­szakították a tanácskozást, hogy az angol nagykövet által adott ünnepélyes ebéden ve­gyenek ícazL Az ebéd három óráig tartott, ami után újra megkezdődött a tanácskozás. Simont és Edent, mikor a kancellári palo­tából az angol követségre mentek át, a Wil- helm-strassen összegyűlt közönség lelkesen ünnepelte. I Az angol és francia sajtó a tár­gyalásokról, LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol sajtó legnagyobb megelégedéssel közli a berlini híreket és megállapítja, hogy a tár­gyalások mellett kitartó angol kormány po­litikája helyesnek bizonyult. Sr John Simon jelentése a londoni lapok szerint már meg­érkezett a külügyminisztériumba. A jelentés szerint a tárgyalások főleg négy pontra: a biztonság kérdésére, a lefegyverkezésre, a Népszövetségre és a légi egyezményre ter­jednek ki. Hivatalosan cáfolják a hirt. hogy az angol államférfiak kijelentették volna, hogy a maguk részéről nem támogatják a keleti paktumban foglalt kölcsönös segítség- nyújtásnak elvét. Az angol sajtó szerint a strezai konferencia most már a siker reményében ülhet össze. PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Francia részről nagy óvatossággal és gyanakodással fogadják a berlini tárgyalás sikeréről ér­kező híreket. Különösen kifogásolják, hogy az eddigi jelentések szerint a megbeszélésekben nem játszott elég fon­tos szerepet a dunai kérdés. A Népszövetségbe való visszatérés által kí­vánt föltételeit sem tartják tcljesithetőnek. Laval külügyminiszter tegnap a szenátusban beszédet tartott. Hangoztatta Franciaország békeakaratát és kijelentette, hogy Strezában megismétli a francia kormány álláspontját, mely szerint, a tervbevett kollektiv együtt­működés nem irányult egyik állam ellen sem és igy Németország sem vonhatja ki magát az együttműködés alól. Tegnap Leb­run elnök vezetése alatt államtanács volt, mely után hivatalosan jelentették, hogy Laval április utolsó hetében utazik Moszk­vába. Taíarescu a királynál BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Ta- tarescu minsizterelnök tegnap délután ki­hallgatáson jelent meg a királyi palotában. Hivatalos jelentés szerint a kihallgatás a munkaprogramra .vonatkozott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom