Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-03 / 52. szám
w / ; 1.1 /.• N / / K ] ') .1 5 m Orel a s ,f. Világváros épül a Dâmboviţa partján Legalább negyven felhőkarcoló van építés alatt. — Dobrescu jól számított. — Bucurest-i néhány éven belül Európa legmodernebb fővárosa lesz befektetnie. Viszont azok a bankok, amelyek biztosak, nem fizetnek kamatot, a gyengébbekkel pedig mér eléggé megégette a kezét a közönség; vállalkozásokba sem igen fektetheti be a pénzét, mert ahhoz kevés van, igy azután öröklakást vesz, amivel aránylag kitűnő jövedelmezőséget biztosit: egy 000 ezer lejbe kerülő öröklakást még mindig ki lehel, adni 00 80.000 lejért. Mig azelötl a BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bucuresti-ben január elején állott be a tel ŐS ina már itt a tavasz: a januárban bedesz- kázott épületekről lekerül a takaró, szorgos munkáskezek kopácsolnak és vígan, ujult erővel megindul az építkezés. Apró mokany- lovak kis kocsikon, hatalmas motorok teherkocsikon szállítják a téglát, homokot, cementet, kavicsol, meszel — újra hangos Bucii resti a magyar épitőmunkások zajától, akik ez évben is ugyanazzal az erővel és szorgalommal látnak neki az építkezéseknek, mint tavaly és tavaly előtt. Az építőiparosok legnagyobb része: kőművesek, asztalosok, ácsok, szobafestők, üvegesek magvarok és magyarok a pallérok is. Csak a napszámosok, téglahordók kerülnek ki a cigányok köréből. A parkettázók románok, a c ement és mozaik-munkát olaszok végzik itt is, mint majdnem mindenütt e széles világon. Néhány év óta valóságos építkezési láz szállotta meg Bucuresli-t. iMég tíz év előtt a legnagyobb ritkaságok közé tartozott a modern, fürdőszobás, parkettás lakás. Központi fűtés fényűzésnek számított. Ma már kiadhatatlan az a lakás, amely nem rendelkezik valóban nyugati kényelemmel és központi hűtőberendezés (Frigidaire), sőt „air- eonditioning“, levegöhütés is készül néhány hatalmas bérpalotában. Házi központos telefon, hideg-meleg viz, száritókamra egyáltalán nem lepi meg a Bucuresti-i lakáskere- sőt. És mig azelőtt a legkülönbözőbb, legvegyesebb stílusokat láthattuk, ma már itt is uralkodik az egysíkú, modern stilus. Bucureşti tiz év alatt akkora változáson ment át, mint kevés főváros Európában. Fejlődése amerikai arányú, nemcsak tempóban. de méreteiben is. Három év alatt mintegy 2400 millió lejbe kerülő házrengeteget varázsoltak elő s u munka, dacára annak, hogy ebben az vf>en már nem részesülnek az uj házak adómentességben, ami mintegy húsz százait kos jövedelem-minuszí jelent, egyetlen pillanatra sem szűnik meg. Evekkel ezelőtt, amikor még nagy volt a kereslet tőke után és a kamatláb magánosoknál 24—*30 százalék között mozgott, senki sem fektette bele a pénzét házakba, noha a házak jövedelmezősége akkor is elérte a 15—20 százalékot. A hatalmas arányú építkezés csak akkor indult meg, amikor a bankok egymás után beadták a kulcsot. Aki csak tehette, igyekezett pénzét menteni és befektette házépítésbe. Többnyire közép és kistőkések voltak az első építtetők, akik az uj villanegyedekben a Kisseleff-Chaussée közelében, a Delavrancea parkban, a földművelésügyi minisztérium telkein, valamint a Bonaparte és Filipescu-parkokban építettek többnyire 1—2 lakásos családi villákat. Mig ezen a vidéken egészen uj villanegyedek nőttek ki a földből rövid 2—3 év alatt, addig a főváros belsejében szinte semmi nyomát sem találtuk az építkezési tevékenységnek. Rendezetlen utcák, egységes városrendezési terv hiánya akadályozta az épitkezést. Ennek az állapotnak vetett véget Bucureşti nagyszerű polgármestere, Dobrescu. iDobrescu éles szeme azonnal észrevette, hogy az emberekben fellángolt az építkezési kedv. -Pénz is volt, mert az emberek a bankokból milliárdokat vettek ki és tartottak otthon. Dobrescu lefektette a városrendezési tervet. Megkezdte a kisajátításokat és olyan tempóban állott neki a bontásoknak, hogy egész Bucureşti a száját tátotta. ...Sietnem kell, mondotta nekem Dobrescu egy alkalommal, a kisajátításokkal és a rombolásokkal. El kell készülnöm velük, mielőtt még beáll az építkezési krach. Ha most bontok, úgy a volt tulajdonos a mai házbérek alapján megtalálja a számítását és építkezik“. Dobrescu számítása teljesen bevált: a Bratianu bulevárdot és a Calea Vic- torieit kezdte rendezni és mindenütt a lebontott házak helyén hatalmas paloták épül1 ai,s®8iy Rózsi világsikerei után visszatért a színpadra. Naponta az Én és a lisocsém kettős címszerepében a budapesti tok. Eleinte a város ragaszkodott az előíráshoz, amely legfeljebb az utca két harmadával egyenlő magasságú házak építését engedte' meg. Azután a hadsereg kérésére eltekintettek ettől az előírástól és ma már szinte határtalanul magas házakat lehet építeni. A Bratianu bulevard a színhelye a nagy építkezéseknek. Valóságos felhőkarcolók nőnek ki a földből. 1(1—14 emeletes házak. A szabad telkeket az építészek szinte mind lekötötték és bevezették azt a — főleg Franciaországban divó — rendszert, amelyet „öröklakás“ néven ismerünk. A hatalmas paloták egész tömegét építik ezen az alapon és a közönséget nem riasztják vissza még a viccelők sem, akik szerint az öröklakás tulajdonosa tulajdonképen semminek a tulajdonosa, mert a szoba jobb fala a baloldali szomszédé, a bal fal a jobboldalié, a plafon a felső szomszéd padlója és a padló az alsó szomszéd plafonja, úgy hogy a „tulajdonosé“ csak a falak közütli levegő. Ma legalább 40 hatalmas 8—10 emeletes ház épül Ru- curesti-ben öröklakás-alapon. Amióta a valutamegszoritások folytán nem viheti külföldre az ember a pénzét, itt kell kis villák és családi házak voltak divatban, addig ma a hatalmas „block-házak“ korát éljük Bucurestiben. A főváros megbolygatott hangyabolyhoz hasonlít. Minden nagyobb utcában, de a perifériákon is folyik az építkezés, dübörögnek a teherautók, csattognak a lovak patái, hatalmas ncélváznkat emelnek a daruk a levegőbe és a szemünk előtt épül fel rövid tiz év alatt Európa egyik metropolisa. Lassanként eltűnnek a Keletre emlékeztető képek, a lóvasutra már alig emlékszik valaki (pedig alig 10 év előtt még vigan porosz- káltak a lovak a belváros egyes forgalmas utcáin is), a villanyost kiépítik a legkülsőbb perifériákig, az autóbuszok összekötik a fővárost a környékbeli falvakkal, mindenütt megvan a csatornázás, a villanyvilágítást Dobrescu bevezette a legkülsőbb perifériákra is: Bucureşti emelkedik és ez a város, amely még a háború előtt aligha tarthatott számot a főváros jellegre, ma már azon az utón. halad, hogy túlszárnyalja összes szomszédait. Ebben pedig nagy része van egyrészt Dobrescu volt főpolgármesternek, másrészt — bármennyire paradoxul hangzik is -— a válságnak. Uj metropolis születik Európa keletén. Fiatal és modern, amelyet lelkes emberek vezetnek, akik teljesen átformálják azt a várost, ahol azelőtt Nyugat és Kelet találkozott. Ma Bucuresti-be a Nyugat vonul be és teljesen kiszorítja a Keletet, Dr. Kovács Jenő. KOMÁN OPER Péntek március 8. PREMIER! Péntek március 8. VÍG özvegy LEH A R világvárosi sikereket elért opere'tje! Rendes helyárak! Bérletek érvényesek! Tovább harcol az Universul a buigár „sovinizmus es ggüiöihödes“ ellen Legteliesebb szabadságot a Kisebbségeknek! BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A kisebbségellenes hajszából ismert Universul tovább folytatja kétkula- csos harcát a „kisebbségi jogok védelmében.“ Mig lapjának egyik oldalán a romániai kisebbségek ellen intéz támadást és Vaida mozgalmát dicsőíti, másik oldalán hatalrpas cikkben sir fel a Bulgáriában élő román kisebbség helyzete miatt és kíméletlen hangon kell ki a buigár „sovinizmus és gyűlölködés“ ellen. — Az a buigár rendszer — írja az Universul, — melynek célja, hogy a Duna jobb partján élő románokat kiirtsa, nagy megdöbbenést váltott ki a román közvéleményben. Ez a felháborodás az utóbbi időben hatalmas mozgalommá nőtt oly célból, hogy illetékes állami szerveink lépjenek közbe erélyesen Bulgáriában élő testvéreink érdekében, hogy számukra a polgárjogokat biztosítsák. A bulgáriai románok száma jóval meghaladja a régi Dobrogea és Cadrilatei’ buigár lakosainak számarányát. Mig azonban a mi bulgárainknak kedvezményes helyzetet biztosítunk, addig a bulgáriai románokat kímélet nélkül kiakarják irtani s ebben a buigár hivatalos szervek is résztvesznek, akkor is, ha testvéreink románul beszélnek. A határszéli Bazargic város román társadalmának vezetői tiltakozó gyűlés rendezését határozták el. Végül is a román kormány a bazargici gyűlés megtartását nem engedélyezte. Ennek dacára a lap szerint mintegy 3000 kolonista gyűlt össze a városban. A Bazargic-i román hazafias és közmüvelődésügyi egyesületek pedig határozati javaslatot fogadtak el a következő szöveggel: Caliacra megye lakossága értesült azokról a zaklatásokról, melyekben a Bulgáriában lakó románságnak van része. Elhatározta tehát, hogy gyűlést hiv össze és tiltakozni fog a bulgárok azon vad eljárása ellen, mellyel el akarják pusztítani testvéreinket. A gyűlésre indult népet a csendőrség feltartóztatta. Tiltakozunk ez ellen és üldözött testvéreinknek megerősítésére üdvözletét küldünk s biztosítjuk őket, hogy a megkezdett harcban felvett fegyvert addig nem tesszük le, mig a legteljesebb szabadságot nem adják meg testvéreinknek a viszonosság jegyében. RflPIRERD: Nyitvalcvő könyvtárak és moieomok: Kárpit Egyesület múzeuma délelőtt 9—-i-iz. — Etnoráfiai múzeum: délelőtt 9-—i-ig, délotia 4-ig. EME Régiség és Képtár: délelőtt 11-" i-ig. Ereklye Muzeum: délelőtt 9— i-ig. A* egyetem népkönyvtára: délután 3—-9-ig. Ma éjszaka a következő gyógyszertárak teljesítenek szolgálatot: Dr. Biró, Piaţa Unirii, Apostol, Ferdinand király-ut, Demeter, Manastur-ut, Palóczy, Calea Victoriei 56. AZ OSZTÁLYSORSJEGYEK LEGSZERENCSÉSEBB BESZERZÉSI FORRÁSA BANCA ILIESCU S. A. CLUJ Naptár: 1935 március 3., vasárnap. Katolikus: Farsang vasárnap. — Protestáns: Farsang vasárnap. — Ortodox: Dum. I. Car. Izraelita: 28 Adar 5696. A „SÁRGA CSIKÓ“ — MŰKEDVELŐKKEL. Március 10-én, vasárnap délután 5 órakor a kát. gimnázium színpadán nagyszabású népszínmű előadást rendez az „Acélhang“ kitűnő műkedvelő gárdája. Ez alkalommal a „Sárga csikó“ című híres népszínművet mutatja be legjobb sze. replőivel, Kováts Zoltán rendezésében. Az előadás iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Képviselet egész Erdély és Bánát területén. — Diszkrét kiszolgálás. MINDIG EGYÜTT E KETTŐ' AZ ÖN SZÉPSÉGÉNEK KÉT LEGJOBB BARÁTJA! ! PARFÜMERIE NOPTIEÍ? A Kalevala megjelenésének százéves fordulója Paul de Kruif Akik életünkért harcoltak Minden versenyen fel ül álló valódi HOMESPUN uri és női divatszöveteket készít és önköltségi áron elad a BOHBRIá Házisiöráeí Egyedüli elárusító hely: CLU \ STR. BRATIANU 51, A finn nép örömünnepet ül 1935-ben. Száz éve jelent meg először a Kalevala finn nemzeti hősköltemény. Lünnrot Éliás, az orvos és nyelvész tűzte ki magának a feladatot, hogy a nép-énekelte finn népdalokat egybegyűjti és ezekből a népdalokból kerekedett ki a Kalevala. De a Kalevalát képező dalok csak kis részét jelentik a finn népköltészetnek. A finn nemzet régi népdalai harminc vaskos kötetet töltenek meg. Erről a hatalmas népdalkincsről alig vettek tudomást Lönnrot előtt. A Kalevalának döntő jelentősége volt az egész finn nemzetre. Felébresztette a nemzeti öntudatot és ez volt a nemzeti feléledés előfeltétele, amely végeredményben az önállóság és függetlenség elnyerésére vezetett A tudományos érdeklődés is uj lendületet nyert. így például a legnagyobb finn kutató, Castrén Mátyás Sándor azt mondotta, hogy ő a Kalevalán fellelkesülve határozta el, hogy életét a tudományos kutatásnak fogja szentelni. S hogy milyen kimeríthetetlen forrás volt a finn népköltészet a vésővel és ecsettel dolgozó művészek részére, erre elég bizonyíték Gálién-Kallela Akszel, Sjöstrand Károly Aeneas. Ugyanúgy a finn zeneművészet is hevesebben dobogtatta meg a sziveket finn runó-melódiák- kal, uj melódiákkal, melyek érzelmi alapja és hangulata ugyanaz, r&int a népé. Innen van Sibelius János csodálatos zenemüveinek nagy és méh’ hatása is. Ezért természetes, hogy a finn nemzet különös örömünnepként üli meg ezt az évet, a Kalevala száz éves jubileumának esztendejét. Tizenkét természettudós és orvosbuvár regényes életrajza és felfedezéseik története. Alig van izgatóbb olvasmány, mint végigkísérni életünk nagy ellenségei: a betegségek elleni eredményes harcok történetét. Kruif lelkes, optimista könyve érdekesebb minden regénynél és detektiv-történetnél. Hófehér papíron, egészvászonkötésben 198 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P. Unirii. Vidékre azonnal szállitjuk.
