Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-23 / 69. szám

E r 1 H K 7 f:K I 9 3 5 m h r c I u % 2 3. Tárgyalások az üveg és cement árak körül M.moilescu Strunga miniszter hosszabb "ío óril tárgyal a cement- és üveg-kartelle! _ az. arak leszállításának lehetőségéről. ' napúkban tar­tott legutóbbi megbeszélésen az ablaküveggyárak képviselői bejelentették, hogy az árakat \-'u-al Irszállitják. A miniszter azonban nem elégedett meg az a>r leszáll it ás mértékével s legalább 20%-OG árleszállítást kíván. Az avatatlanok talán eső­it ál koznának a 12%-os árcsökkentési hajlatuio- ,ág feletr is, mert a kartell a legutóbbi napokig mereven elzárkózott az árleszállítás elöl. Ez az Líj elhatározás azonban abban leli magyarázatát, !,0gv a régi királyságban kartellen kivü 1 álló üveggyár kezdte meg működését s az uj vállalat .. körlevelek ezreivel árasztotta el az érdekelt rskedőket, ameJyekben a kartelláraknal jö­jj olcsóbb szállítási ajánlatokat tett. Bucures­tiben számítanak is arra, hogy az arak esni fog- rák még egy darabig, addig, mig a kartell rá ;;tin kényszeríti árait az uj gyárra. Meny mint 'meretes. a kartell hatalmas, s ig>' a végleges ■r őzelme sem rhe kétséges. Amikor ma.jd--'ndbejönnek a Kartellen kívüli gyárral, hirtelen '•niét olyan mértékben fogják emelni az árakat — ha a minisztérium elnézi — hogy rövid idő ,uc bőven kárpótolni fogják magukat, a jclcn- ; átmeneti jellegű harc lényegesen kevesebb profitjáért. — Ami a cementkarDeillt illeti, ennek képviselői kijelentették Manolescu Strunga mi­niszternek, hogy az árakat semmi körülmények között sem szállíthatják le, mert a vaggononként háromezer lejes uj Illeték a termelést igen meg­drágítja. A kartell különben eddig sikeresen har­colt a külföldi cement behozatala ellen s talán a közel jövőben sem kell tartania ennek verse­nyétől. ________________________ KENYÉRBÉLYEG HELYETT — KEMEN­CEADÓ. A. romániai sütőaparosok, mint már hí­rül adtuk — a közelmúltban népes kongresszust tartottak Bucur estiben, amikor egyhangulaö ál­lást foglalt a tervbe vett. kenyérbélyeg ellen. A kormány úgy látszik, belátta, hogy a kenyér­bélyeg ujabbi bevezetése lehetetlen és ezért uj cdónem bevezetését vette tervbe. Kemenceadó enne az uj adó, mély ktszáválrgptt hirek szerint a kenyérsütő kemencék négyzetmétere után 3 50 ;ejc tenne ki évente, a többi közterheken felül. A sütőiparosok elviselhetetlennek tartják aiz újabb adót, mert egy-egy nagy'üzem e címen évenként 40—60 ezer lej :adót lenne kénytelen fizetni. Az uj adónem bevezetését a bucureştii kenyérgyárak ajánlották, az ország sütőiparosai azonban a leg­határozottabban ellenzik. TÖLGYFACÖLÖPÖKRE ÉPÍTIK A TIMI- SOARAI GÖRÖG KELETI KATEDRÁLIST. A t misoarai román katedrális építési terveit végle­gesen elfogadták. A nagyarányú középitkezés negyvenmillióba kerül. Négy-öt év alatt épül fel s a legmagasabb épülete lesz a városnak, mert csúcsa 83.5 métert ér el. A hirneves Miáléniurni­te naplóm például, a gyárvárosi római katolikus plébánia-templom keresztje 76 méterig nyúlik a magasba. A katedráls építési terveit I. D. Traia- nescu bucureştii építész, akadémiai tanár készi- I tette. Az építkezésre a napokban írják ki a pá- I iyázatot, a munkát még a tavasszal megkezdik. A j talajviszonyok megvizsgálása után arra- a meg- j gyeződesre jutottak, hogy szükséges lesz tölgyfa I pilótákra építeni, aminthogy' a város sok régi 5 epülete mind tölgyfacölöpökön nyugszik. IPAR ÉSKERESKEDELEM Elkészült a munhásbiztositási törvény módosítása Felemelik a tíznél több munkássá Ctnj.(A: Ellenzék tudósilójótól.)A nép jóléli miniszter, mini arról már hírt ad­tunk, elhatározta a belegsegélyzö iöi- vény módosítását. Ezzel az intézkedés­sel ;i kormány kettős célt akar elérni: 11 j jövedelmi lorrásokhoz akarja jul- tatni az intézményt, másrészt pedig azt akarja a törvény módosításával elérni, hogy a belegsegélyzö valóban a társa­dalombiztosítás céljait szolgálja. A minisztérium szakelőadói a törvény módosítására vonatkozó javaslataikat már elkészítették. A nagyipari munka­adók azl állítják, hogy a módosítás kö­vetkeztében csak a kisiparosok jutnak előnyökhöz, a nagyiparosok ellenben semmi kedvezményt sem kaptak. A ja vaslat ugyanis, bár továbbra is fenntar­totta a kisiparosok kötelező biztosítására vonatkozó rendelkezéseket. a kisiparos munkaadókat a biztosítási járulékok második, legolcsóbb osztá­lyába sorozta és ennél kisebb díjtéte­leket már csak a tanoncok fizetnek. A módosító javaslat csak a tiz mun­i dől [ózó üzemek potţârulehaii Írással dolgoztató vállalatok által eddig I izéiétI 1.20 százalékos lobbiét járulók mik 2.ölt százalékra való felemelését mondja ki. Ebből az emelésből évi 100 millió lej bevételi lobbiidéi remélnek, ami a belcgsegélyző jövedelmét az ed digi 700 milliós bevétellel együtt SOI) millió lejre emeli fel. Éhez még hozzá­jön a háztartási alkalmazottak biztosí­tásából befolyó löt) millió lej. mert az aj táróéiig kifejezetten kötelezővé teszi a háztartási alkalmazottal biz­tosi tásót. így a következő költségvetési évben a munkásbiztositó évi jövedelme egy mil­liárd lesz. A gyáriparosok legkevésbé sincsenek megelégedve a módosításokkal s már megkezdték a harcot az uj törvény ellen. A nagyipari munkaadóknak ugyanis az. a felfogásuk, hogy a munkásbiztositó irányítása kicsúszott kezükből annak el­lenére, hogy az évi bevétel 80 százalé­kát a nagyiparosok fizetik be. Elkészült a kartellek megrend- szabályozására vonatkozó törvénytervezet A kereskedelmi és igazságügyminisz­ter elkészítették a kartell törvényjavasla­tot. A törvény drákói szigorúsággal to­rolja meg a kartellbe tömörült vállala­tok indokolatlan áremelését. Akik a tör­vényt megszegik, azokra az alábbi bün­tetéseket szabják ki: Az eladási árak maximálása. Az állami kedvezmények elvonása, kizárás a nyilvános árlejté­sekből, pénzbüntetések, a szakmában a behozatali és vámilletékek leszállítása, FÉLÉVVEL HOSSZABBÍTJÁK MEG AZ IPARPÁRTOLÁSI TÖRVÉNY HATÁLYÁT. Mint közöltük már, az iparpártolási törvény ha­tálya a jövő hó folyamán lejár. Tekintettel arra, hogy az ipar újjászervezésére vonatkozó törvény- javaslat még tanulmány tárgyát képezi, ebben a parlamenti ülésszakban már nem kerülhet a kamara élé, Leon kereskedelmi miniszter törvény- javaslatot terjeszt a parlament elé, mellyel a jelenlegi iparpártolási törvény érvényét hat hó. nappal meghosszabbítják. hogy külföldi árukkal is letörhesse a ha­tóság a törvényt nem respektáló kartell- gyárakat. Egyik súlyos büntetés a gyá­rak üzemének beszüntetése a kormány gazdasági bizottságának hozzájárulásá­val. De a legmagasabb büntetés: — a büntető törvényszék Ítélete, amely csak olyan esetekben alkalmazandó, mikor a kartellgyárak valamelyike rosszhisze­műen játszotta ki a törvényt. AZ ADÓKI VETŐ BIZOTTSÁGOK ÁPRI­LIS ELSEJÉN KEZDIK MEG MUNKÁJUKAT. A pénzügyminisztériumnak az az osztálya, mely az egyenesadók kivetésével foglalkozik, elkészült az 193Î évre szóló adók kivetésével. Az adó­kivető bizottságok tagjait még e hét folyamin kinevezik és ezek április elsején kezdik meg mű­ködésűket úgy, hogy junius elsején a munka már véget ér. Julius hónpban a felebbezési bizottsá­gok kezdik meg működésűket. Árlejtések Március 30-án az aradi városházán árleju-.i tartanak u városi rgé*7 vág ügyi intézmények rr .szűre szükséges 600 mázsa liszt, 13 ezer kgi marha-, 6000 kgr. borjú- és 6000 kgr. t.ert/-hu valamint 5000 kgr. olvasztott zsír beszerzése cél jából. — Zizin, Brasov megyei község isko'aszé ke március 3c. illára árkjiést hirdet az elemi is­kola épületére emelendő uj emelet építési mun­kálatainak válla la tbaadása érdekében. Előirány­zat 250 ezer lej. — Március 22-lkén a sebesi községházán, kitermelésre eladják 17 hektár te­rületű erdő faanyagát. — Március 29-ikén a Sibiui városházin árlejtés lesz a folyó évre szűk. ségt., gabró- és bazaltkavics és kövezetkő beszer­zése tárgyában. — Toplita, Mure, megye; köz­ség március 27-ikén 10 évre bérbeadja a községi vadászati jogot. Egy évi bér 50 ezer lej. — Rotbav, Brasov megyei község elöljárósága áp­rilis másodikán n legtöbbet Ígérőnek eladja 8 hektár területű erdejének 794 köbméter épület és 345 köbméter tűzifát kitevő faanyagát. — Timisoara város április elsejére árlejtést hirdet a Sanovita kőbánya részére szükséges két kcs- kenyvágányu lokomotív beszerzése céljából. Áp­rilis rnásodikin ugyanott kőtörőgép beszerzésére tartanak árlejtést. — A sibiui ortodox érseki ta­nács az Andrei Saguna tanítóképző építési mun­kálatainak vállalatbaadása tárgyában árlejtést tart és pedig építési munkálatokra április 15-én, vízvezetéki, csatornázási és központi fütés-be. rendezések váiialatbaadása ügyében április 17-én, valamint villamossági munkálatokra április 18-án. — Április 15-én az államvasutak cluji üzletveze. tőségénél árlejtést tartanak a személyzet részére szükséges 2800 vaggon tűzifa beszerzése céljából. — Április 12-én az aradi kerületi erdőigazgató­ságon értékesítik a bihormegyei Beliu erdő- hivataláhak területi hatáskörébe tartozó Codru nevű 65 hektár területű erdő 19 ezer köbmétert kitevő faanyagát. — Március 26-án a sighisoarai erdőfelügyelőségen és a muresmegyei Ghiurghiu erdőhivataláná! a legtöbbet ígérőnek eladják a Hodoci görög katolikus és görög keleti egyházak tulajdonát képező Dumbrava Săseasca nevű erdő 10 hektáros parcellájának faanyagát. — Március 26-ikán a sighisoarai erdőfclügyelőségen és a muresmegyei Ghiurghiu erdőhivatalánál eladásra kerül a Casvai görög katolikus egyházközség tu­lajdonát képező Osoiu nevű erdő egyrészének faanyaga. FELEMELIK AZ UJ HÁZAK ADÓJÁT. Az egyenes adók törvényének módosításával kap­csolatosan, az uj, 1934 évi augusztus 1. után épített házak adóját az épület értékének 3 szá­zalékára emelik fel, statisztikai illeték címén. A jelenleg érvényben levő törvény szerint eddig ez az illeték a ház értékének 1 százaléka volt. HOL A SZÁMARÁNY? A Cluj-i munkásbiz­tositó pénztár a közelmúltban uj igazgatótaná­csot választott. Ennek tagjai a következők: el­nök Peptea Jacob, UGIR igazgató; alelnök Bu­cur Vasile; rendes tagok: Petricas Aurel, Taflan mészáros, Jumanca Iosif, Manciu bodega tulajdo­nos. A központi pénztárnál Bucur Vasilie és Bucoveanu Petre fogják a Cluj-i pénztárat kép­viselni. Amint ebből a fenti névsorból látható, az igazgatótanácsban egyetlen kisebbségi sincs, már pedig a munkásbiztositó tagjainak legalább 80 százaléka kisebbségi. Hol van a számarány? Vida miniszter ur? És még arról panaszkodnak, hogy a kisebbségiek elnyomják a többségieket. GYULAI PÁL m TÖRTÉNETI REGÉNY IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZS1GM0ND 87-IK KÖZLEMÉNY Nem merném vitatni, hogy négy-öt évvel utóbb, ha tudniillik a ma tapasztalt rossz irányban fej - iodnék ifjú uralkodónk érzülete — nem fogna-e vér­padra vonszoltatni a hótakart fürtü legtisztesebb szent ;ii.va ^s> az enyémhez hasonló fellépésekor: de ren­dünk buzgó tagja Zsombori pátertől a gyermekszívbe ' epegtetett mély ragaszkodás egyházunk szolgái iránt, :yeg most nem irta lék ki annyira Zsigmond ö fensége jelleméből, hogy fenyegetésem egy hamar elmúló ne­heztelés után, a banat, törődés és lelki jövendője fe- 1 iá aggályon kivid más nyomokat hagyjon hátra. Minden lendületét a vad szenvedélynek korán el- íojtam, minden hullámzását ingatag nedvalkatának, nehány erélyes szavam lecsillapitá: s egy rövid óra­negyed múlva, szentül esküvé, hogy ha szükség leend n togarasi gróf megbüntetésére, mint keresztyén s al­kotmányos fejdelemhez illik, fog fellépni, és semmi lormásságát a honárulási pörnek nem támadja meg. Sőt utóbb eddigi vétkes gondolataiért is a szük- vges penitential kérte tőlem. És én bűnoldásra készi- |m unádságokat rendelvén, távozám az udvarból. Mig lassú léptekkel haladtam a piaczon rendünk zárdája felé, ezer aggály közt fontolgatám a mai nap eseményét. 1 Csakhamar kénytelen valék észrevenni, hogy leg­erősebb fegyveremet használtam a magas szemébe rossz hajlamai legyőzésére, s hogy egy visszaeséskor kétséges idéznenek-e elő azok hasonló eredményt? A lélektan nem biztatható több ily sikerrel; meri • íz erkölcsi szerek gyakori használattal még inkább esz tik erejöket, mint az anyagiak. Így tehát gondolám — csak a kór-okok megszü- •M> eszközölhet gyökeres gyógyulást. A rokonok közti viszályt rögtön el kell távoztat- ,u 1Qgerlés végletre ragadhatja a fejdelmet. De ezt mondani könnyebb, mint eszközölni. S noha a kibékités tehetségéről hitem nem inga­dozott: kénytelen valék magamnak megvallani, hogy a két rokon első közelítésére is napok, hetek szüksé­gesek. Azonban várakoznak-e a viszonyok bonyodalmai ily hosszasan? Hisz a kölcsönös ingerkedés régóta foly. Huszonnégy óra nem enyészhetik el apró bőszük nélkül. A pártok utczákon támadják meg egymást, s mig mind két részről sok four a rokonrágalmazással nyert fontosságot s reméli becsvágya kielégítését, a tömeg közt ezer henye ember van, ki ha otthon nejére meg­haragszik. vagy kenyérkeresetét folytatni unja, siet az a Íváros félre eső sikátoraira, hogy Isten igazában iivöltsön, káromkodjék, támadja meg versenytársait, s főtördelések közi frissítse fel vérét és szerezzen szó­rakozást magának. Minden kocsma, hol jó bort mérnek, támaszthat oly pártharezot, mely legbuzgóbb fáradozásaimat tüs­tént megsemmisítheti. Főként a vasárnapoktól kell rettegnem. Ily fontolgatások átlátni kényszerűének, hogy ha tekintetbe nem veszem, miként a czél megszenteli az eszközt, s ha mostani kivételes helyzetünkben nem figyelmeztetém a fogarasi grófot, a fejdelmi palotában velem közlött titkos vallomásokra —- akkor önkezem - mel döntenem romba fényes terveinket a prágai ud* varhoz csatlakozás iránt, és hallgatásommal vagy Báthori Boldizsár meggyilkoltatását eszközölném, vagy ha ez az orgyilkok s vérbiráskodásnak nem sikerül­ne, a polgárháborút és a fejdelem száműzetését von­nám Erdélyre. Eltökélém tehát közleni a szándékolt merényi. Azonban természetesen sok tapogatódzás után s oly esetben, ha látom, hogy Báthori Boldizsár nem csak elég eltökéléssel bir, kebelébe zárni titkomat, ha­nem oly önmérséklést is fejthet ki, mely a kihivatá­sokra is, nemes szigorral tudja fékezni szenvedélyeit, s pártját rendbe tartani. Kolostoromba érkezvén, nehány perczet tölték ler­óni kitűzésével, s mihelyt hivém, hogy kik az ud- ' aiból távozásomkor történetesen az utczákon voltak, mar jobbra-balra elszéledtek, Báthori Boldizsár palo­tájába indultam. Az előterem nemes apródokkal volt tele, s oly vendégek, kik többnyire hivatalos ügyek miatt várák fogadtatásukat, sürgettek s csaknem tolonganak. Szőrruhám utat nyitott a csoport közt. Egy nő, igéző vonásaival a szépség- és szenvedés­nek, akart épen a cabinet küszöbére lépni, midőn tár­gyain fontossága miatt megszegvén az illem törvé­nyeit, előtte elsuhantam, s minden bejelentés nélkül a fogarasi grófhoz nyiték. Kérém pár perezre a szomszéd szobába jöni ve­lem, s Báthori Boldizsár — mini gvanitám — nem benső vonakodás nélkül, mert tán foglalkozásaiban vagy szeszélyei körül okoztam zavart, kisért a mel lékterembe. Mondám, hogy nagy nyomatéku ügyben kell ve­le tüstént értekeznem: de ez csak czellámban történ­hetik. hol — lakótársam Csikszékbe küldetvén — tanuk s meglepetés nélkül szólhatunk. Nem mutatkozott hajlónak a rögtöni távozásra, mert szintén gyors intézendői valának. Ismételten kérém. Ő csak egy óranegyedet kötött ki. Evvel sem valék megelégedve. Csudálkozott sürgetésemen. Válaszolám, hogy gyakran egy perez tői függ egész jövőnk, s évek sem hozzák vissza az alkalmas pilla­nat elvesztését. Mosolyogva mondta mikép a regényes kalando­kon kívül, az élet ily kipótolhatlan időparányokaf nem ismer. — Hát midőn létünk forog szóban? kérdem. — Atyaságodé? tudakolá döbbenve. — Öné, szólék. — Hisz nem süvöltenek fülem körül ágyúgolyók — Nem mindig a csatamező legveszélyesebb hely. mondám. — Az udvaroncznak egy ingatag fejdelein disz terme még sikamlóbb állást nyújt: de én nem va­gyok az. Aggódni kezdék, s esdekeltem, hogy ha valaha becsült, teljesítse mostani kérésemet, melynek mo tagadását velem együtt Erdély fogja gyászolni. Nagy szemeket vetett rám. Némán ragadta m ; karomat s távozunk. (_Eolyt(itiuk,i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom