Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-22 / 68. szám

"ELKENT. f:K 19 3 5 mir c 1 un 22. egészségügy Fiatal orvosok elhelyezése érdekében indított akciót a Kisebbségi Orvosok Jntéti Szövetsége Az erdélyi magyar sajtó az utol>t*i | időben több ízben foglalkozott az egye­temet végzett magyar ifjúság elhelyez­kedési problémáival. Annak ellenere, hogy az impériumváltozás után arány­lag kevesen végeztek, elhelyezkedesuk igen nehéz. A jogászok és kereskedelmi akadémiát végzettek mellett, akiknek helyzete a legsúlyosabb, sok ifjú or­vos is kereset nélkül van. A fiatal orvosok elhelyezkedése nem egészen kilátástalan, mert a falvakban ina is nagy az orvoshiány. Sok helyen húsz-harminc kilométeres körzetben nincs orvos. Helytelenül cselekszenek izok az uj diplomás orvosok, akik min­denképen városban akarnak leteleped­ni. amikor a falvakban megélhetési le­hetőséget találhatnak. A Kisebbségi Orvosok Jóléti Szövet­sége segítségére akar lenni a fiatalok­nak, az életlehetőségek megteremtésé­nél, ezért elhelyezkedésük előmozditá- -a érdekében akciót indított. Dr. Koleszár László igazgató-főor­vos, a szövetség ügyvezető alelnöke, be­szélgetésünk során rámutatott arra, hogy ok fiatal orvos él ma a városokban, kik a megélhetésükhöz szükséges leg minimálisabb anyagi lehetőséget sem ! adják megszerezni s igy természetesen családalapításra sem gondolhatnak. A jobb jövő reményében tűrnek és áldo- zatot hoznak s mégsem tudják maguk­nak a megélhetést megteremteni, még hosszú évek után se. Ezzel szemben tény a falvak nagyfokú orvoshiánya. Az igaz­gató-főorvos dr. B. A. Cámpia-Turziiból Zágouba helyezett körorvos leveléből idéz: a falusiak örömmel és lelkesedés­sel fogadták. Orvosi téren a falun ren­geteg a tennivaló. Nagyon sok beteg hal meg most is, anélkül, hogy betegsége alatt orvos látta volna. A falusiaknak nincs pénzük arra, hogy húsz-harminc kilométeres távolságból hozassanak or­vost a beteghez. Egyes vidékeken a szó ■iális betegségek akadály nélkül szedik áldozataikat. A népegészségügy terén nagyarányú fel világositó munka vár az orvosra, mert sok helyen a falusiak a egelemibb egészségügyi kérdésekkel incseaek tisztában. A fiatal orvosoknak nem szabad fél- űök a falutól. Nemcsak bőséges mun­kateret találnak, hanem anyagiak te­án is olyan ellenértéket munkájukért, hogy a letelepedés után rövidesen már családalapításra gondolhatnak. Koleszár dr. igazgató-főorvos nagyon helyes intézkedésnek tartja a törvény­hozó testületek elé kerülő uj egészség- ügyi törvénytervezetnek azt az. intéz­kedéséi. mely kimondja, hogy közkór­házi és más állami orvosi szolgálatba a legalább három éven át orvosi minőség­ben faluhelyen működött. Ha ez az in­tézkedés törvényerőre emelkedik. na­gyobb arányban fognak orvosokat kap­ni a falvak, ami által az elhanyagolt népegészségügyi problémák megold.isi felé jelentős lépés tétetnék, de másfe­lől a fiatal orvosok is megszoknék az önálló, saját felelősségükre dolgozást. A Kisebbségi Orvosok Jóléti Szövetsé­ge (Cluj, Piaţa Cuza Vodă N.) az elsők közi jelentkező fiatal orvosoknak máris több jó lehetőségekkel kecsegtető elhe­lyezkedési helyei ajánlhat. A vidékiek­nek a szövetség Írásbeli megkeresésük­re készséggel válaszol. Negyedmillió beteget kezelt a Cluj-i női kórház tizenhat éve* fennállása alatt A női kórház, mely 191c márciusában kezdte meg működését, 16 év alatt a következő ered­ményt érte el: Kórházban kezelt betegek száma 23,486, bejáró betegek száma 51,620. összesen a kórházban kezelt betegek száma 75.106. Az intézet külső szolgálatot is végzett falva­kon, gyárakban, iskolákban orvosi osztagokkal: ezúton vizsgált és kezelt betegek száma 170.841. Az összes beteglétszám, melyet a kórház or­vosi személyzete megvizsgált és kezelt 255.946. A kórháznak jelenleg négy osztálya van: a nőgyógyászati, szülészeti, szemészeti, bőrgyógyá­szati osztályok. Ezenkívül van a kórháznak saját gyógyszertára is. 1934-ben a kórház a következő működést fejtette ki: Kórházban kezelt betegek száma 2224, bejáró beteg 383c. összesen 1934 évben 6054 beteg. Női betegségek és szülészeti esetek 1803. Bőr­gyógyászati bajok 1x36, gyomor, máj, bél, vak­bél 238, szembajok 235, légzőszervek betegségei 93, heveny fertőző betegségek 66, rákos megbe­tegedések 59, orr, garat megbetegedések 47, sziv, jövőben csuk az az orvos ___________ Egészségügyi tanácsadó jelent meg az erdélyi magyar nép számára A „Kiáltó Szó“ könyvei között egy közszük- scgletct betöltő és igen értékes füzet jelent meg Jancsó Béla dr. tollából, „Egészségügyi tanácsadó az erdélyi magyar nép számára“ cimcn. A köny­vecske rendkívül világos előadásban és' a szük­ségletek biztos tekintetbe vételével ad magyará­zatot a magyar falu népének a feltétlenül szük­séges egészségügyi ismeretekről. Főleg a minden­napi életben leginkább előforduló fertőző es nép­betegségek elleni védekezésre és az egészség meg­őrzésének mindenki által betartható föltételeire hívja fel ez a munka „elhagyatott, szegény fa­lusi magyar ember figyelmét." I esz; ezt minden nagyképűség nélküli meleg, barátságos, megnyerő hangon. A teendőket mindenhol csak az orvos érkezéséig szabja meg. Nem akarja elősegíteni a hozzá nem értők beavatkozását a gyógykeze­lésbe, de megtanítja az embereket arra, amit nélkülözhetetlen orvosi segítség eseten az orvos megérkezéséig tenniük kell és megtanítja arra is, amit előzetesen kell tenni a betegségek kikerü­lésére. Tekintetbe veszi a káros szokásokat és babonákat és figyelmezteti rá az embereket. És a munka céljának megfelelően közérthetőén ir m.g mindent, idegen szavaik és műszavak teljes kerülésével, sok helyen körülírással, hogy a mondandókat különös ismeretek nélkül is meg­érthesse mindenki. — Ebben a kis füzetben — mondja Jancsó dr — azokról a módokról beszélek, ahogy az egyes emberek és a családok védekezhetnek a be­tegségek ellen, s azokról, a kötelességekről is, melyek az egyes emberekre é* családokra hárul nak egészségük megőrzése végett. Ezeket a kö. telességeket önmagukért, családjukért, gyere­kekért kell teljesiteniök s amint soraimból ki fog derülni, teljesíteni is lehet. Aki az egészséges élet föltételeit igyekszik módja szerint betartani, az ritkábban kap betegséget és akkor is köny- nyebb lefolyású a baj. Aki a ragadós betegsé­gek terjedését tudja és aszerint védekezik, az magát és családját óvja meg tőle. És aki tudja, hogy milyen pusztítást végeznek a népbetegsé­gek (vérbaj, tüdővész, rák, szeszes italok), az magának és utódainak megmentése .érdekében tevékenykedik ezektől a szörnyűségektől. Mert nagyon sok anya és csecsemő pusztul el gondat­lanság és tudatlanság miatt, az anya és csecsemő ápolásáról is kell tudnia valamit mindenkinek. Es segítenie kell mindenkinek elájult, vérző, meg­égett, megmérgezett embertársán is. — Ezekről írok ebben a kis füzetben — mondja bevezetésé­ben Jancsó Béla dr., aki „Egészségügyi tanács­adó“^ megírásában elsőrangúan érdemes munkát végzett az erdélyi magyar nép érdekében. vérkeringési bajok 91. A női sebészeti osztályon (Dr. Stanca Con­stantin, egy. magántanár vezetése alatt) 1934 ev" ben összesen 780 műtét történt. Az 1934 évben felállított szemészeti osztályon (Dr. Ornstein Sándor szemész specialista vezetése alatt) 23 szem-operáció volt. A betegek arányszáma nemzetiség szerint: ro­mán 54.9%, magyar 39.1%. izraelita 4-4%, ne­met 0.7%, egyéb 0.7%. 1924-ig az intézet kebelében működött poli- klinikai ambulatoriumban kezelt betegek száma 14.908. A pöliklinikai ambulatorium 1924 évben technikai és szociális okokból el van különítve, jelenleg ezen intézet Strada Radu (volt Bocskay- utca) 5 szám (Övárban) van elhelyezve dr. We­ber Károly főorvos vezetése alatt, nemi beteg, fogászati, nőgyógyászati, fül, orr-beteg és Rönt­gen osztályokkal. A városi tanács határozata folytán a kórház nemi beteg osztálya is el van különítve, külön, álló épületben, a Strada Bălcescu 21 szám alatti, a város tulajdonát képező épületben. Ezen osztály 1934 évben 726 beteget kezelt. Az egészségügyi minisztérium rendelkezése folytán ebben az évben a női kórházban gyöke­res, modern átalakítások lesznek, a munkálatok már meg is kezdődtek. A mérgezésekről Mindennaposak a mérgezések, akár öngyilkos sági, illetve gyilk<>ssági szándékból, akár v.gy zatlanságból. A levegő utján különböző gá zaik okozhatnak mérgezést. Ilyen a ■.vz-ngáz amit a rosszul szellőző vasaló fejleszt t. ha szolja, ahol vasalnak,, megtelik ezzel, erős, főleg a homlok mögött érződő főfájást, szédülést, li • nyást és ájulást okoz. Ugyanezt okozza a rósz szül szellőző vaskályha, amelyet szénnel fütnek. A keletkező gáz alulról felfelé terjed . álmában megöli először azt, aki a földön fekszik, aztán az. ágyban fok vöt. ilyenkor a legelső feladat aj­tót, ablakot gyorsan kinyitni, hogy friss- levegő jöjjön be, aztán az ájultakat szabadba vive, ott mesterséges légzést csinálunk. Vasalónők tartsák kinyitva az. ablakot, hogy a széngáz folyton friss- levegővel keveredhessék. A világitógáz és a földgáz a nyltvaf elejtett csapon, vagy az elromlott vezetéken át mérgez, még veszélyesebb, mert szagtalan és robbanásokat is okoz, ha égő gyertyával megyünk ilyen helyre. Szénsavgáz ősszel a bepincézett must erjedé­sénél keletkezik és elhanyagolt kutnál, trágya­dombra épített és bepincézetlcn háznál. Ilyen pincékbe lépő elővigyázatlan embert pillanat alatt elszéditi és megöli. Fontos, hogy a boros­pincébe lemenetel előtt egy botra erősített égő gyertyát nyújtsunk le s ha a láng nem alszik ki, lemehetünk, de ha kialszik, akkor a lemenetel az életünkbe kerül, mert nincs már ott mérge- zetlen levegő. A szájon át való leggyakoribb mérgezések: a maró mérgek, savak (sósav), lúgok (maró és mosó szóda), higany, rézgálic stb. Ezek óriási fájdalmat, később hasmenést, öntudatlanságot, kinos halált okoznak, ha idejében nem vesszük észre, s ha meg is mentjük, a nyelőcsőben, gyo­morban szűkületeket hoznak létre. Mikor ilyen öntudatlan, mérgezett embernek segítséget akarunk adni, első dolgunk, hogy megnézzük, miféle üveg, pohár stb. van a beteg körül, vájjon mit vehetett be? Amit találunk, azt félretesszük az orvosnak. Ha megtudjuk állapítani, hogy mit vett be, akkor ellenmérget adunk neki me­leg vízben. Ilyenkor ellenmérget a savaknak a lúg. ha tehát valaki sósavat ivott, akkor enyhe szóda. bikárbónát-oldatot vagy enyhe szappanos vizet itatunk vele. — Viszont, ha valaki például marószódát ivott, akkor citromot facsarunk vízbe és abból itatjuk meg. — Mindkét esetben jót tesz, ha minél több tejet itatunk. Eg)' esetben azonban nem szabad tejet itatni: a rézgálic mérgezésnél, mert ott a tej még fokozza a méreg hatását. Feketekávét és teát mindig itathatunk, hogy a szívverést és légzést erősítsük. A husmérgezésnél 5—48 óra múlva jönnek a mérgezési tünetek. A méreg főleg a szivet gyengíti, ezért forró feketekávét kell itatni a be­teggel. I. B. * 3 ORVOSI SZAKÜLÉS. A „Paul Ehrfefc Or­vostudományi Egyesület“ f. hó 21-én, csütörtö­kön este, pontosan 9 órakor ünnepi ülést tart P. Ehrlich születése 81. napjának emlékére. Ezen 76. tudományos ünnepi szakülésnek programja a következő: 1. Dr. Goldberger Ede elnök: A vi­tális fertőtlenítésről (P. Ehríich-emlékbeszéd). 2. Dr. Farkas Imre által „Influenza problémák“ cí­men beindított előadássorozatban felszólalnak: 3. dr- Elekes Miklós, 4. dr. Erdős I., 5. dr. Lett­ner F., 6. dr. Goldglanc H., 7. dr. Weisz Fülöp és dr. Ornstein Sándor. HÚSZ ÉV MÚLVA ÖLTE MEG A TÜDE­JÉBEN LEVŐ GOLYÓ. Wor cest érből jelentik: Berry József, itteni alkalmazott 1915-ben tüdő­lövést kapott Galipolinál a világháborúban. A lövedék váliain át hatolt be üdéjébe. Az orvo­sok nem merték eltávolítani a golyót, mert igen kényes helyen feküdt és igy Berry húsz évig élt a golyóval tüdejében, anélkül, hogy ez a körül­mény különösebben megzavarta volna. A minap reggel felkelt Berry, mint máskor is és tüzet gyúj­tott a kályhában, hogy elkészítse reggelijét. Hir­telen heves fájdalmak lepték meg, lefeküdt az ágyba és mire felesége és leánya észrevették, már halott is volt. Ilyformám húsz év múlva- gyilkolta meg a tüdejébe került háborús golyó. GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY |||§ írta : BÁRÓ KEMÉNY ZSíGMOND 86-IK KÖZLEMÉNY Mihelyt fölébredtem ma s tegnap imád­kozni kezdek, hogy kétszeres erővel gyűlölhessem ál- n°k rokonomat, mert másként haldokló arcza meg lógna idővel zavarni lélekcsendemet. Gyulai iránt is hűlni érzém barátságomat; mert miért nem tudtak ók cselekedni és hallgatni? Mi uralkodók szivesen eltürnők, ha kedvelt embereink néha joginkba vágná­nak. Nem, hogy mindent mi tegyünk, de, hogy min­dent mi tehessünk: ez a fejedelmi hatalom. —Kedé­lyem folytonosan borongóbbá vált és szórakozást szerezni a szent könyvhez nyúltam. Történetből Dá­vid király korára nviték. Abspion bűneit olvasám, s utóbb megkerestem a koronás dalnok panaszait zsol­táraiban. Mily szerencsés volt Dávid! Hívei megbün­tették a lázadót magok erején, s ő a vérkötelékek0szét­szakításakor véteksuly nélkül könnyezhetett! Hol van­nak most e Joabok — Szent atyám: keblem hangu­lata boszusággal telt Gyulaira. Ez sok volt edzett türelmem számára is. Pirulva vallom meg nagyméltóságodnak, hogy a ■ égóta fékeit vérmérsék elhagyott. Mit tehetek róla? — Ideges nedvalkatu vagyok. Hasztalan zártam magamat el a világtól, hasz­talan hivém. hogy mivel a kolostorok kívül vannak a lét apró küzdelmein, tehát a szerzet tagjai, is felül a szenvedélyeken. Ez oly ábránd volt, minő azé, ki egy magas hegyre fölmászván, képzelte, hogy köze­lebb áll az éghez, mert a földtől távolabb. Vérem, ő fensége bűnös szavaira agyamra tó­dult halántékaim dobogtak. Éles kin nyilallot szivemre, fölpattantam az ot- tománról. Térdre akarék borulni, hogy esdekeljek ke­gyelemért Boldizsár gróf számára, s hogy bár egy szikráját a nemesebb érzésnek gerjesszem föl azon sivár kebelben, mely Istenével végkép meghasonlani látszék. De midőn már padlózat felé nyomta térdeimet a könyörület s bűniszony, átlövelt minden idegeimen az önérzés büszke erélye. Mit? én hajtsam-e le ar- ezomat föld poráig oly nyomorult lény előtt, ki még a szentkönyvből is mérget szív, s ki az üdvösség lap­jaiból tanulja gyűlölni egy kegyenezét, mert ez nem akará banditaként, vagy a haza törvényeinek szét- tapodásával meggyilkolni fejdelme rokonát, Erdély legjelesebb gyermekét? — Mit, én boruljak-e térdre? —- Soha, soha! — A régi századok egyházi férfiainak tisztes kara vonult el szemem előtt. Láttam a szer­zetest, ki a nagy Teodosiusra mennydörgő átkát, és ő, az annyiszor győzedelmes császár, a templomcsar­nok kövezetére borult, megszaggatá öltözetét, tépte lürteit és irgalomért rimánkodott, mig bűnét az ösz- szecsődült nép előtt kiáltá a hitnek szigorú erényü szolgája. E hangulattól áthatva léptem Zsigmond fejdelem elébe. Megtiltám a titkos tanács érvénytelen és vét­kes határozataihoz járulást. Engedelmességet paran­csoltam az Isten törvényei iránt. Fenyegetém, ha a bűn örvényén tovább mer haladni, örök kárhozattal s uralkodói széke elvesztésével. Ő rémülve tekintett rám, mig arczán a dacz és világi hatalmában bizakodás árnyai zsibongottak. El kelle űznöm ördögeit az alvilágnak, melyek szivében föl akartak éledni . Még merészebben mondám tehát: Midőn A foga- rasi gróf ellen e véritélet teljesítése megkisértetik, mi­dőn — ha ő perbe vonatnék — a törvényes ügyfolya­mon legkisebb csorba történik, akkor, nem a más párt, — mi fogjuk fönségedet legelőbb zsarnoknak kiáltani. Áml vesse el a kormány tanács a polgári há­ború koczkáit: de azt végveszedelemkor se higve fön* séged, hogy az egész keresztyén világból egy fegyver is megmozdul trónja védelmére. Sőt a római szentszék átkát mondandja ki merényére. S ha én — ki Iste­nemmel mindig békében voltam — e perezben a ba­kónak átadatnám — mit tesz az? meguntam e nyo­morult földet — ha szivvérem légiit e padlózatra fecscsenne is, van szerzetünknek elég bátor tagja, él még a varmiai püspök, és ezek kereszttel kezükben s ajkaikon a megtorlás dörgésével fogják kihirdetni s végrehajtani tudni a Vatikán átkát.* * Lásd Bethlen Farkas III. kötetét. (tolijtatjus.) Hirdesse! u Ellenzékbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom