Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-16 / 63. szám

I I

ELLRPfZfiK

10 3 5 ni & r c I ii a / 0.

ipar es kereskedelem

Arle 3 +ések

Március 22-ikén .1 Sibiui városházán irli.’iţ'-'* |cs/. a mmhá.v részire az _ 1935—\6-‘k költségvetési évre .szükséges tűzifa, clelmrszei.k is'n's szükséges anyagok, beszerzése érdekeben. «■; ■ _. *,J* ,m.)v város vezetősége március 27-rkere ■>' 1L»/lc-s hirdet az 1935—36 költtségvetési cvre s^uksé^

Írószerek és nyomtatványok beszerzése *•1 1

Március 20-ikán a Bucuresti-i erdoagazgarosa- ... n és a Bistriui kerületi erdő gazgatósugon el- uJásra kerül a Năsaud megyei Valea-Mare er o- ből 23 ezer köbméter fenyőfa. — Március 20- • kán a Baja Sprid városházán a legtöbbet ígérőnek bérbeadnak egy üzlethelyiséget es a \ atro.vi s/enásk,.irt eket. — A Năsăudi prefektur.v március 20-ikára árlejtést hirdet írószerek, ^ nyomtatványok beszerzésére, valamint az írógépek karbantartási munkálataira. — Március 26-ikan a Ciuc megyei prefekturán árverést tartanak^ .‘Mures megyei Bilbor község hatarabon fekvő heke- 'c erdő 4500 köbmétert k tevő I cnyő faanyaga- oésére. — cluj város vezetővége március 19-jkérc árlejtést hirdet nyomtatványok es regiszterek beszerzése tárgyában. — Március etikán Cata, Tárnava-Marc megyei községben árverés lesz 1032 darab 810 köbmétert kitevő tölgyfa értékesítése érdekében. — Drojdia. Salaj •negyei község miire:us 20-ikan hat évi időtartamra bérbeadja a községi vadászati jogot — Március 26-ikin Felda extra, Brasov megyei közeg elöljáróságánál a legtöbbet ígérőnek eladnak -,cS ezer 310 köbméter tölgy-épületfit és 191 köbméter tűzifáit. — Bistriţa város a következő ír lejtési határnapokat hirdette meg: április M- ’kén olajok, április 16-ikán különféle anyagok, .íprfiis i7-3i.cn villamos izzólámpák, árammérő- órák és más elektrotechnikai készülékek sze- reztotntác be. — Március 19-ikén az aradi városházán árlejtést tartanak az 193$—1936 kök“ égvetési cvre szükséges nyomtatványok szállítása ügyében. —- Ineu, Arad megyei község március •,o-ikán vállalatba adja a községi fuvarozást. — \prilis 10-ikén a Lugoj-i városházán árlejtés lesz így 300 lóerős Diesel-motor, két darab háromfázisú« 250 KT a — 6300 v-os elektromos kazán, egy ansikron motor,, valamint ezek járu- ékoe alkatrészei beszerzése és felszerelési munkálatai vállMacbaadása céljából. Ugyanakkor beszereznek 3 transzformátortelepet is. — Március 30-ikán a Se veri ni prefekturán árlejtést tartanak lugojmegyei kórház részért szükséges hatvan vaggon szén beszerzésére. — Március ij-ikén Sibiu város vezetősége árlejtést tart az 1935—36 költségvetési évre szükséges papír és Írószerek beí-tserzése érdekében. — Március 26-ikán az aradi helyőrségpartvncanokságon árlejtést tartanaik a helyőrség csapattestei részére szükséges éle'imi cikkeik beszerzése céljából. — Március s6-kkíiin a Gheorghená-i városházán árlejtés lesz különböző faanyagok szállítása ügyében. Kikiáltási ár 368 ezer lej. — A Zemesti, Brasov megyei községi iskolaszék március 18-ikára árlejtést hirdet 80 darab iskolapad készítésére. — Március 22-íkén Coamcai, Ciuc megyei község elöljáróságánál eladásra kerül 2488 darab íenvő- ia. — Deva város vezetősége március 23-ikán a legtöbbet ágérőknek bérbeadja a városi színház épületében levő lakásokat. '— Március 14-ikén a imásoarai áSarni kórház gazdasági irodájában ár- ejtés lesz a Timisoara-i orvosi és népjóléti intézet részére szükséges hús* zsír, kenyér, liszt és tej szállítása tárgyában. *—1 Március ac-ikán Si- yhisoarai városházán vállalatba adják egy beton - híd építési munkálatait, az előirányzat 4 millió !ej. — Mailat, tknismegyei község március 26- ikáa ötévi időtartamra bérbeadja a község határ áru vonatkozó vadászati jogot. — Ocnita, Mu- resmegyei község március 30-án bérbeadja ez év szeptember elsejétől kezdődő érvénnyel a községi vadászati jogot.

Kisiparosoknak nem kell fizetni forgalmi és luxusadót

Mit mond a forgalmi adótörvény 9. szakasza?

(Saját Ind.) Az utóbbi ideiben gyakran történt meg, hogy a pénz ügy igaz.- galóság, miniszteri rendeletekre hivatkozva, a forgalmi adó-köteles vállalatok közé soroznak olyan iparosokat is, akik a múltban nem fizették ezt az adónemet. Epen ezért életbevágó fontosságú tehát az iparosokra, hogy valamennyien tisztában legyenek azzal, kik kötelesek forgalmi adót fizetni. Ez az egyetlen mód arra, hogy a pénzíigyigazgató- ságok jogtalan kísérletei ellen megfelelően védekezni tudjanak. Leközöljük tehát az 1934. április elsején életbeléptéiét I forgalmi adótörvény 4-ik szakaszát. mely a kisiparosok forgalmi adómentességét biztosítja.

,,Kisipari műhelyek, amelyeknek Ionokéi az ipari törvényeknek megfelelően valami szakmai szervezetnek tagjai (Er dély, Bánság és Bukovina területén ipartestületi tagok) és legfeljebb öt lóerős géperői (motor) használnak, valamint legfeljebb hét munkást (mester is beleszámít) alkalmaznak, mentesek a forgalmi és luxusadó alól. Nincsenek mentesítve ezek alól az adónemek alól azok a vállalatok, amelyek a munkát háziiparosoknak adják ki. Falusi iparosok abban az esetben is mentesítve vannak a forgalmi és luxusadó fizetése alól, ha nem tartoznak valamelyik szervezetbe (ipartestületbe).“

Nem bír el r>hb f»guasztó$l ■Leieket a bazei ipar

A pénzügyminisztériumban hivatalos kimutatás készült a fogyasztási adók jelenlegi mértékére vonatkozólag oly célból, hogy ez alapon a miniszter a fogyasztási illetékek felemelését tanulmányozhassa. A kimutatás igen érdekes adatokat tartalmaz. Az tűnik ki belőle, hogy az élelmiszeripar befektetett tőkéinek közel száz százalékát, a textilipar 128 százalékát, a fémipar 88 százalékát fizette ki forgalmi adóban egy év alatt. Legkisebb összeggel a cementipar szerepel, mert tavaly alaptőkéjének és tartaléktőkéjének csak 25 százalékát fizette forgalmi-adó címén. A miniszter ezekből azt a tanúságot merítette, hogy a hazai ipar nem bir el több fogyasztási illetékei.

Mozgalom a inunHalörvliiu

módosítása érdekében

jogászkörökben mind cöbb kifogás merül fel az 1922. évi ápriiis 5-én kelt s a munka-szerződé- eket szabályozó törvénnyel kapcsolatban. Szükségesnek tartjuk, hogy megfelelő határvonalat vonjanak a törvény módosításával az egyes foglalkozási ágak között. így azután az irodai alkalmazottak s felügyelői szolgálatban levők a fizikai munkásoktól külön lesznek választva. Kívánják továbbá, hogy a szabadságidő kivételére nézve kizárólag az alkalmazott döntsön s felmondás esetén ne lehessen a szabadságot a felmondási időbe betudni. Az intcllcktud-alkalma- zottak részére a túlórái-munkának szerződésbe való vételét követelik. A fizetés iránti kereseti jog elévülését cg)- évben állapítják meg ugyanakkor. Halálozás esetén pedg egy évi járandóságot igényelnek a hozzátartozók részére. A munkatörvény módosításának igen sok hive van úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselők körében.

KIK HASZNÁLHATJÁK A MÉRNÖKI CIMET? Manoilescu, vők miniszter,, a Mérnökszövetség elnöke, megbeszélést folytatott Hurmurescu dékánnal, a mérnöki cím használatára vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban. A tárgyalások eredményeképen a külföld főiskolák okleveleit elismerik.

A GHEORGHEN-I IPARTESTÜLET ţc ÉVES JUBILEUMA. Ünnepélyes keretek között zajlott le a napokban az ipartestület ötvenedik évj közgyűlése. A közgyűlésen a város minden társadalmi rétege részt vett. Stenghel Karoly elnök ismertette az ötven év küzdelmeit. Indítványára kimondották, hogy » testület felszazados évfordulóját a nyáron zászlószentelés keretében megünnepük.

AZ ORADEA-! IPARTESTÜLET UJ V t

ZETÖSÉGE. Az o rodeai ijxtricsiülc t, m iym!. élére nem ok ka! ezelőtt Simioncscu M > mesterkedésére időközi bizottságot neveztek a na|x>kban tartotta meg tisztújító kö/gyii! isét. Az ipartcstület tagjai egységes Esti ban í podtaík meg. Ezzel a jelöléssel mindenki mi - volt elégedve, csak a békebontó Sírni/ uc cu 1 A közgyűlésen Eildán József, az I. fokú ip.o hatóság vezetője elnökök. Simioncrscu mávfé órás távbeszéde után Toadcr titkár az elmúlt évi jelentést ismertette, meleg szavakkal em! kezve meg a nyugalomba vonuló Divald I..// titkárról. Ezután megejtették a szavazást s cn- ivek eredményeképen elnökké Balogh József elei trotcchnikust, alclnökké Monus Sándor dpézt választották meg.

HARC A KONTÁROK ELLEN. Oradeán a kontárokkal szemben döntő elhatározásra jutottak. A várost negyven kerületre osztották íd és ezek ellenőrzését cgy-egy iparosra bízták. Ezek I az iparosok a város és a rendőrség támogatásá- j val vizsgálják meg, vájjon nem dolgoznak-e kc- ! rületükben kontárok Amennyiben ilyeneket ta- I látnának, átadják az ipari hatóságnak, a mely megfelelő büntetéssel sújtja az iparengedély nélkül működő kontáriparosokat. A timisoarai ipari szindikátus elhatározta, hogy az illetékes hatóságokkal tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy a Bánság fővárosában is hasonló módon lehessen küzdeni a kontárok ellen. A várossal és a rendőrséggel való tárgyalások folytatására Olariu Péter ipartestületi elnök vezetésével bizottságot küldtek ki.

330.0C0 HADIÁRVÁT KELL ELHELYEZNI AZ IPARBAN. A cluji közigazgatási hatóságok körlevelet intéztek a helyi ipari és kereskcdelm vállalatokhoz, amelyben felhívják a vállalati vezetők figyelmét arra, hogy az országban 330,00c hadiárva van, akiknek tanoncként való elhelyezése nemzeti érdek. Ugyanez ügyben a duji Iparkamara körlevélben fordult a vállalatokhoz, amelyben annak bejelentését kéri, hogy hány ta- none elhelyezésére vállalkoznak.

MÉGIS MEGMARADNAK A KAMARÁK; A kamarák átszervezése körül az elmúlt hetekben igen sok izgalom és bizonytalanság uralkodott. Ismeretes, hogy a kereskedelemügyi m nisz- ter már ki is dolgozott egy erre vonatkozó tervezetet, amelynek az a lényege, hogy az összes jelenleg meglévő szalckamarák megszűnnének, illetve kerületi gazdasági kamarákká olvadnának össze. A terv ellen úgyszólván mindenki tiltakozott, c’sősorban a Kereskedelmi Kamarák Szövetsége, de a Mezőgazdasági Kamarák Szövetsége és. Talán ennek a tiltakozásnak köszönhető, hegy a Bucuresti-ből érkező, egyelőre még nem hivatalos hírek szerint a kormány lemondott az egész tervről és elhatározta, hogy a javaslatot nem terjeszti a törvényhozás elé. Egyelőre ezt a hirt is fenntartással fogadjuk.

A BORKERESKEDŐK HELYI SZINDIKÁTUSÁNAK KÖZGYŰLÉSE. A bőrkereskdők helyi szindikátusa « napokban tartotta meg évi közgyűlését. A közgyűlésen Grünfeld elnök üdvözölte a megjelenteket s utána Kozák alelnök az elhunyt Lederer Albertról és dr. Russu Oc- tavrainról, a Dacia bőrgyár igazgatóság tagjairól emlékezett meg. Dr. Glasner szindikátus ügyész javaslatára kimondották, hegy a szindikátus az ország többi városaiban is felállíthat hasonló szervezeteket.

Kereskedő az Ellenzék-bot tájéko» zódik.

GYULAI PÁL

Mii TÖRTÉNETI REGÉNY JK

IRTA Î BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND

82-IK KÖZLEMÉNY

De nagyméltóságu gróf! az eszmetársulat Gyulai -‘álról, oly ötletre vezet, mely agyamban épen most - illant meg, s fontosságát még csak sejditeni kezdem.

Sokat panaszoltam levelem elején ő fenségének ingatag természetéről, mely gyakran alig hihető gyorsasággal rohan a legnagyobb végletekre.

Arra szükség tehát törekednünk, hogy szünetlen hatalmunkban álljon e Protusként változó ember kedélye.

Világos, miként semmi kegyencz ily reménynyel minket nem kecsegtethet.

De nem lehet-e más eszköz czélunkra?

Zsigmond ö fensége csaknem gyermek korában ‘.'/.éltetett feslett életre.

A kéjhölgyek durva élvezetit tanulta meg szere lemnek nevezni.

Minő hatással lehetne szivére egy emésztő és mély érzés, mely a ki nem elégített vágyakból merítené a korlátlan szenvedély anyagait!

Egy nő, ki tervünkbe volna avatva, ki jó hirét védni tudná a nélkül, hogy udvarlóját a meghaUgat- latás reményétől hidegségével elzárná, — ily nő ke- c.segtetései és a íogarasi gróf éréivé vezetvén pórázon f ejedelmünket. . . — de nem folytatom tovább e megpendített eszmét, különben is nagyméltóságod sokkal finomabb tapintattal bír. mintsem gondolataim egész

Hirdessen az Ellenzékben

lánczolatán végig futván, ne mondaná: ily fegyverekkel csak győzni lehet.

Kegyelmességed becses nézeteit egész levelemre, ide értvén végsoraimat is, mielőbb megnyerni remélvén. mély tisztelettel maradok nagyméltóságod

legalázatosabb hive

Gariglia Alfonso.

*a

E levél kelésének ideje május hó 31-ikére van

téve.

Ugyanezen nap történt, alaptalan pletykák miatt, Zsigmond fejedelemnek Vincz mellől! hazaszaladása. mely véglendületet adott a kormánytanács titkos határozatára.

Kétségkívül Alfonso pater vagy még semmit nem hallott a fön.séges ur oly gyáva, mint oktalan tettéről, vagy minden következményeiben át nem érté azon előnyt, melyet egy párt nyer, midőn a vele versenyző másik felekezet képviselőjének lépéseit az ő ócsárlása nélkül is a közönség nevetségesnek és nyomorultnak kénytelen tartani. Mert ha Alfonso kellő világításban láthatta volna e bal helyzetét Zsigmondnak, a nélkül, hogy a kibékités tehetsége iránt elcsüggedjen, csakugyan több aggálylyal tekintett vala a közel jövendőbe, s rettegne oly véletlen fejleményektől, melyek a leg- bölcsebb fők számításain s igy minden óv- vagy ellenszereken kívül esnek.

De a jezsuita elmeélnek dicséretére kell említenünk, hogy e nyugalma nem sokáig tartott.

Mihelyt tudósítását bevégzé s a zárda magányából távozhatott, idegenszerünek leié a szabad léget, melyet néhány óráig nem..szívhat», a várutezák kifejezését. a tolongó nép árczál és kedélyét, a főurak mosolyát, vagy homlokredőit. magát a gondatlanságot szintúgy, mint a csekélységekért is sáppatló kételyt.

A szegletkövektől kezdve, melyek siketnéma ta nui az eseményeknek, államférfim termek suttogó és aggályos társaságáig, minden holt anyag s élő lény, egy véletlen, egy megmagyarázhatlan valaminek elő- sejelmét lehellette kedélyére.

A lég is rejtélyes események láthatlan parányáival hömpölygött fürtéi körül, verdeste arczáját, fuvalt szőrmezének redüire, s szemei elébe búskomor, titkos baljóslatú, zord láthatárt vont.

Szóval Alfonso, zárdáját odahagyva, azon sejtések martaléka lön, melyeket gyakran érzünk, midőn egy kedvetlen történet kezdetéből kimaradának, s folyamába véletlenül lépünk.

Később adatok igazolák hangulatát.

Mily buzgósággal törekvék ő az uralkodó ballépéseit szépileni, némely szívtelen kitörést mérsékelni. — ennek fölhozása czélunkhoz nem tartozik.

Legsajátságosb vala helyzetében, hogy noha sikerült neki most egy otromba tervet az eszélv fegyverével legyőzni, majd egy durva hangulatot az illem fá- tyólával betakarni és egy nyers szót enyhitő magyarázat által megszeliditni: mégis érzé miként kibékité- seivel nincs elemében, s tanácsai félszegeknek látszanak; mert valami korlát van közte és az események közt, valami titok nyomult elő, melyet p észre venni, kifürkészni, hasznára fordítani nem tud.

Ily kedvetlen, de csak félig ismert viszonyokkal való küzdésben elfáradva, junius 3-ikának reggelén, czellájában volt. szent kötelességeire készülődve, midőn Gergely diák belép s nehány szót váltván, távozik.

Miről értesité e szemfüles ember őt, később világosságra jön. Alfonso másra bízván templomi foglalatosságait, mihelyt a fejedelemnél megjelenhetni hi- „vé, az udvarba s onnan rövid félóra múlva Báthori Boldizsárhoz sietett.

Ide — mint látók — épen akkor érkezett, midőn Eleonóra férjéért esdekelni akart, s a hatalmas gróf közbenjárását kieszközölni remélté.

Kétségkívül nagy nyomatéku okokkal tudta csak Alfonso kieszközölni, hogy Boldizsár az udvarias lovag hazulról rögtön eltávozzék, időt sem szakítva magának egy fiatal s csodaszépnek rajzolt nő látogatásának elfogadására.

(Folytatjuk