Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-12 / 59. szám
4 SSBfEfifi HLLtiHZÉK. 1936 m Meghosszabbítottuk a 11 i h etet lenül ol csó á ra k!! r leső napot érv I u a i 2. ------------------március ll-fől, március 16-ig .r r ,Hercules“ S. A. harisnva és kotíitiáru gyári lerakattnn Cluj, Reg. Férd. 13. Nagyobb társaság jön hazafele a moziból, ahol valami kalandorfilmet néztek meg. V film mély hatást gyakorolt, órák múlva is róla beszélgetnek. Fiatal emberek ezek mind, akiket meghódítanak a kalandok, még akkor is. ha csak mini nézők vesznek is részt benne. Egyhangú vélemény, hogy a darab nagyon jó volt. — Micsoda gyönyörű ugrások, nagyszerű fogások 1 — lelkesedik az egyik és a fiatalok hada utána zúgja. Nem győzik dicsérni és lulharsogják egymást az izgalmas jelenetek emlékének felidézésében. Kipirul az. arcuk, most egy időre mindent elfelejtenek az életből, csak az izgalom uralkodik gondolatukban. A mozi nagyszerűen dolgozik, lélektannal. Azt adja a nézőknek, ami kell. amiről tudja, hogy az embereket általában, vagyis a tömeget érdekli. A tömeghatás aztán egy ideig magával sodorja azt a néhány embert is, akinek Ízlése nem egyezik a többség mérsékelt esztétikai értékelésével. így történt most is, mert néhány perc múlva ellenvélemény hangzik el: — A darab nem ért semmit, nem éri meg az érte adott tiz lejt sem! Általános csönd követi a zajos társaság részéről a kijelentést és mindenki a vakmerőre néz, aki elszántan lépeget, kissé bicegve a féllábára. Nyugodtan állja a feléje irányuló ellenséges hangulatot s néhány perc múlva ő maga töri meg a csendet: — Ez barátaim olyan messze áll az élettől, hogy semmi köze sincs vele — és elszántan várja a támadást. — De hát nem is azért megyek a mozibal — kiáltja az egyik megtermett alak és a többi a kórust szolgáltatja. — Az életet a mozin kívül látom! — Hál mit akarsz ott látni? Erre nem tud válaszolni a sportember, hiszen előző véleménye is csak a szokásos szólam volt, amit mástól hallott. Az ellenvéleményező tovább fejti nézeteit. — Aztán csak úgy megy ugyebár, hogy az ember meglát valakit az utcán és utána megy, megszólítja. Ez a szerelem — gúnyolódik. — Hát persze! Hisz a szerelem nem ismer korlátot! — használják ismét a kézenfekvő érvet, amely éppen úgy a mozikedvelő közönség rendelkezésére áll, mint a happy-end. Bámulatos, hogy a mozisablon mennyire megteremtette a maga kritikai sablonját is. Szinte úgy látszik, kikezdhetetlen a legsze- menszedettebb szamárság is, ha már egyszer filmről vetítik le. A sportember érzi ennek a biztonságát és fölényesen viselkedik, az ellenvéleményező szintén azt érzi, hogy igaza van, mert hiszen őszintén mondta véleményét, a darab nem elégítette ki. — Meg aztán kérlek az ugrások és ütések! Amint mondjátok, ebben áll a darab föértéke — és gúnyosan mosolyog. — Hát persze! Gyönyörűek voltak! Nem azt mondtad le is, amikor kijöttünk? Tagadd le, hallám. Az ellenkező hiába érzi igazát, nem tudja kifejteni. — Ami igaz, igaz. Két ugrásban gyönyörködtem, a többi nem ért semmit. Az az ug- >'ás a díványra tényleg szép volt... Hahaha! — ujjongnak a kacagástól. Hogy tudod te az ugrási megbírálni vagy elvezni, mikor nem tudsz ugrani — a nyil- 'án sánta voltára céloznak. Ez aztán már személyessé és szenvedélyessé teszi a vitát. Hát egy kritikus hogyne tudna megbírálni egy regényt, amiért ö nem tud olyant !rni? — lázong és lenézi a többit. Ellen- leiének azonban olyan bizonyítéka van. amely üt százszor jobban hat, — Ez olyan, mintha egy vak kezdené magyarázni a látónak, hogy ez kék, az rózsaszín, amaz tarka. A vitának nem tudnak véget vetni, a bicegő védi a maga álláspontját a tízszeres IElérővel szemben is. Ő a közönségnek az az elitje, amely n. giccses darabok után elégedetlenül hagyja el a színházat, de ha meg kellene mondania, miért elégedetlen, bizony nehezen, vagy egyáltalában nem tudná kifejteni. Ezt a rendezőknek kell tudniok és ha valóban jó darabot készítenek, tetszeni fog ennek a közönségnek, anélkül, hogy meg tudná okolni tetszését, illetve ki tudná fejteni, hogy miért tetszik. Mert ez a közönség, ez csak érez, csak meglátja a dolgokat, de nem kritikus, hogy meglátásait ki is tudja 1 fejezni. Itt nyilvánvalóan kétféle ember áll egymással szemben, kél embertípus, a lélek és a lesi emberei. Ezek a kritikai kifejezés 11iá- nyu mellett ezért sem érthetik meg egy mást. De nem értik meg azt a tényt sem, hogy egymást nem győzhetik meg, tehát képesek vitatkozni a világ végéig. Végül engem hívtak bírónak. En megkérdeztem az egyiktől:- Tetszett a darab? — igen! Igazad van mondtam neki és másiknak is feltettem a kérdést: Es neked? Nemi Neked is igazad van. Jól esett, hogy ilyenformán igazságosan és nézetem szerint egyedid rnegoldbatóan elintéztem a kérdést, de legnagyobb meglepetésemre mind a két tábor elégedetlen maradt. Reám is diihösködtok már és tovább tépték egymást. b. gy. Modern hitvita mén! fí> P % f ? 9 C 9 ■£ a fajjelmeiet korul A Nzmzeiközi Szellemi Együttműködés Bizottságában minden résziéire kiterjedő tudományos vita előkészítését tervezik ■GENF, március hó. A Népszövetség vedelnie alatt működő Nemzetközi Szellemi Együttműködés Bizottságának legutóbbi ülésén angol részről indítvány hangzott el az utóbbi idők európai közéletében olyan nagy szerepet játszó faji kérdés tudományos megvilágítására. Az indítvány az antropológusok legutóbbi londoni kongresszusa határozatának eredménveképen került a Nemzetközi Szellemi Együttműködés Bizottságának ülésére. Ezen a kongresszuson ugyanis határozatba ment, hogy az árja elnevezés hibás használata és a népek szellemi képessége és kulturális tevékenysége terén ehhez fűzött következtetések miatt, a kongresszus sürgősnek tartja, hogy a kérdést a Nemzetközi Szellemi Együttműködés Bizottságának vezetése alatt objektiv tudományos kutatások tárgyává tegyék. Ugyanilyen határozatot hozott a londoni Royal Anthropological Institute is. A Nemzetközi Szellemi Együttműködés Bizottsága mindezeknek alapján az indítványt magáévá tette és elhatározta, hogy késedelem nélkül megteszi a szükséges lépéseket egy olyan nemzetközi ankét és esetleg szóbeli vita megrendezésére, melyen a kérdéssel kapcsolatba hozható tudományok legkiválóbb tekintélyei, a vezető tudományos akadémiák és egyetemek fognak résztvenni. Az ankét legtevékenyebb mozgatója dr. Zollschan ismert antropológus, aki már nagyszabású publicisztikai tevékenységet is fejtett ki ebben az ügyben. Korunk egyik legégetőbb kérdése Zollschan szerint a kérdés tudományos, elsősorban antropológiai és etnológiai megvitatásának szükségességéhez, ha igen nagy mértékben az is hozzájárul, hogy a faji probléma korunk egyik legégetőbb problémája lett. Európa egyik legnagyobb és legcivilizáltabb országában vezető tényezők megdönthetetlen igazságnak fogadják el azt, amit fajelmélet néven bizonyos körök tanítanak. Ez az elmélet ma már valóságos faji filozófiává alakult át, amely a kultúrára nézve igen jelentős területeken az egész közéletet, politikai, sőt a szellemi életet is irányítja s amely valósággal vallásos küldetést érez arra, hogy elméleteit, az egész világgal elfogadtassa. Eszerint az elmélet szerint a népek lör- ténelme, élete, szellemi és testi munkásságának minden eredménye tisztán faji Ságoktól, lényük faji összetételétől függ. A fajehnélet magasrendii és alsórendü fajokra osztja az emberiséget és annak a fajnak, amelyet a legmagasabbrendünek tart, monopolisztikus jogot tulajdonit a vezetésre az emberi tevékenység minden terén. A vezetésre jogosított fajnak tulajdonított felsöbbséggel szemben viszont az alsóbbrendűség bélyegét süti rá az emberi képességeik terén szerinte mélyebben álló fajokra. Az igy feláliitolt elméletből önmagáktól adódnak a további következtetések. A leg- magasabbrendü fajnak, vagy ezt a magasabb- rendiiséget legtisztábban képviselő népnek nem egoisztikus okokból, hanem a civilizáció érdekében van joga arra, liogy uralkodó helyzetet foglaljon el a többiek felett. Az ilyen faj, vagy nép fölébe ernelkedhetik azoknak a kötelezettségeknek, melyek mint a testvériség, egyenlőség, szabadság fogalmai az eddigi erkölcsi fejlődés következtében a többiekre kötelezőek lehetnek, A következtetéseket a felsőbb'rendü nép érdekében végletekig lehet tovább fűzni, amf végeredményben az eddigi kultúrtörténeti fejlődés által teremtett helyzet teljes felforgatását eredményezheti. szemhelielyezkedés a vezető vallások állal nyújtott etnikai rendszerekkel és azzal a modern fejlődéssel, amely a humanizmuson alapul, feltétlenül szükségessé teszi, hogy a tudomány is alapos vizsgálat tárgyává tegye mindazokat az elveket, melyeken a fajelmélet és az általa kezdeményezett politikai és szociális mozgalom alapul. Hiszen e mozgalom vezetői, amikor forradalmi módon akarják átalakítani egész erkölcsi és politikai gondolkodásunkat, arra hivatkoznak, hogy megállapításaikat a tudományos kutatás eredményeire építik. A fajelmélet premisszái tehát tudományos tények volnának e felfogás szerint. A tudomány illetékes vezető köreinek nyilatkozata tehát arról, hogy ezek a premisszák valóban tudományos lényeknek tekinthetők. vagy pedig nélkülözik a tudományos alapot, elmaradhatatlan szükségesség ebben a pillanatban — mondja Zollschan tanár —amikor a fajelmélet teljes erejével arra törekszik, hogy az emberiség fejlődésének egész további irányát megszabja. A fajelmélet különböző vonatkozásaival ma már óriási területre terjesztette ki a gyökereit. Nem elég egyes tekintélyes tudósok izolált állásfoglalása, sőt egyik-másik tudományág külön állásfoglalása sem. A kérdés elsősorban az antropológia kutatási körébe tartozik. A fajelmélet azonban már túlnőtte kereteit, fajfilozófiává vált. mely vonatkozásával az emberi tevékenység legtöbb területére kiterjed. A fajelméletnek a vér összetételével kapcsolatos állításai például az orvostudományra és a biológiára tartoznak. A fajok eredetével kapcsolatos állítások prehisztoria és az ösz- szehasontitó nyelvtudomány kérdései. Hozzá kell szólania végül a fajeimé'.et állításaihoz a történelmi tudománynak, uz etnológiának, a pszichológiának és a szociológiának is. Mindez nagyszabású, szintetikus tudományos munkát tesz szükségessé, melyben a tudásuk révén arra hivatott tudósok mellett, a nagy tudományos intézményeknek, az akadémiáknak és egyetemeknek is részt kell venniük s amelyen az ellentétes vélemények képviselőinek teljes szabadságot kell biztosit a ni tudományos érvekkel támogatott álláspontjaik kifejtésére. Ez lehetne az első eset, amikor egy magasrendii tudományos fórum irányító módon szólhat bele a világ- események fejlődésébe. Mert Európa mai zavaros összevisszaságában, a felkavart politikai szenvedélyek között a faielmélet tanításai, ha a tudományos megállapítások tiszta eredményét szembe nem állítják vele, különösen Közép- és Keleteurópában teljesen hatásuk alá keríthetik a fejlődés további menetét. A tiszta germán faj a fajok élén I adományt a tudománnyal szembe Az. emberiség kulturális élete eddigi értékeinek ez a teljes átértékelése, a tudatos A vitának a fajelmélet legkifejlettebb és teoretikusan legerősebben kidolgozott ága, az úgynevezett Nordic-elmélet körül kell megindulnia. Ez az elmélet a fajok élére a germánokat, a tiszta germánokat állítja. A tudományos vita számára tehát az általános nagy kérdések mellett fel kell tenni a Nordic-el- méletre vonatkozó pozitiv kérdéseket is, amelyekre kétértelműség nélküli, határozott válasz adandó. Meg kell teremteni a lehetőségét annak is, hogy az illetékes és eddigi tudományos munkásságuk alapián erre hivatott tudósok között közvetlen szóbeli vita tisztázza a kérdést. Előre azt sem lehet kizárni, hogy a fajelmélet hivei számbaveendő tudományos érvekkel támogatják álláspontjukat. Ebben az esetben is tisztázni kellene, hogy meddig megy az elmélet tudományos igazolása és mikor válik n dolog tisztán politikummá. Erélyesen balra íoloöi H a paraszí part ónTâajsâai szárma A GYÁSZ FOKA. — Kérek gyász-karszallagot. — Széleset, vagy keskenyet? — Van különbség a kettő között? — Minél közelebbi hozzátartozó halt meg annál szélesebb a karszallag. — Akkor kérek egy szál fekete cérnát. Az anyósom halt meg. Bolti ér eg\tizedéér! Bolti ár egyötödéért Gazdasági szakkönyvek t hónapon keresztül • Ré^l ár BALLENEGGER: Tóajmivelés — BERNÁTSKY: Gyümölcskertészet — — Növénykórtan — — — — — — Mezőgazdaság alapelvei •— — — — Veteményes kert •—i — — — — Baromfitenyésztés — — — — BITTERA: Kender és len — — — —- Kukorica termesztése — — — >—I Műtrágyák — — — — — — — Szerves trágyák — — — — — — Répatermesztés — — — — BUCHTA: Gyümölcsfélék konzerDORNER: Burgonyatermesztés — — — Kereskedelemi trágyák — — — — Rét- és legelőmüveJés — — — — Sertéstenyésztés — — — — — ÉLTETŐ: Sajt- és vajgyártás — — EREKY: Zö'dtakarmánymalom — FEHÉR: Takarmánynövények — — GRATZ: Kisgazda fejsőtehene — — GUOTH: Pata és csülök ápolása — GYÁRFÁS: Szántóföld kezelése — HAUSER: Vetés és növényápolás — Háztartási könyvtár: Kenyérsütés — — Éléskamra — — — — — — ILLÉS: Cirok, köles, mák termesztése — Nvul és kecske-tenyésztés -— — ILOSVAI: A kurva----------------MOCSI: Lótenyésztés — — — — OSZTROVSZKY: Szőlő és must PAPP: Gabonafélék — — — — PETTENKOFFER: A bor készkése és kezelése — — — — — — PRAVK: Kisbirtok helyes berendezése SZEMERE: Háztartási konzervkészités 3VESTSIK: Okszerű növénytermelés Ami raktárról kifogy és utánrendeljük ott fenti árakhoz könyvenkint 3—ţ portó számítandó. Most 66 132 132 66 132 138 99 66 132 60 ios 14 33 2C 14 27 33 14 14 14 14 14 132 132 264 330 396 152 66 66 xi8 158 66 99 33 33 60 02 i6j 85 163 46 20 20 50 66 99 27 27 33 14 17 7 7 14 5° 17 211 IOJ los 19S 99 20 33 a kiadótól, lej külföld! vegyen az „Elle Cluj, Piaţa Unitrü. — Vidékre a rendelések beérkeztének sorrendjében azonnal expediálunk. Kérje a teljes könyvjegyzékünket. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.i A nemzeti parasztpárt hivatalosa, a Dreptatea ciinü Bucuresti-i lap hosszúbb cikket kő zöl ugyanakkor ,,A megváltás nem a bojá toktól jön“' címmel, melyben állást foglal az „urak“ ellen. Nem a bojárok hozzák a falusiak jólétét — Írja a lap — a bojárok nem tettek egyebet, mint azt, hogy nyomorban fc sötétségben tartották a falusiakat. Eszünkbe jut. í miként riadtak meg, mikor a háború előtt feltűnt a parasztpárt“' a láthatáron, vagy amikor iskolát követeltünk a jrarasztság számára. A bojároknuk az volt az érdekük, hegy Ikocskorban tartsanak. A nép verejtékéből kustélyok épültek és paloták. Ma is igy történik, napjainkban. Izgatottak, midőn ..poroszt országról“ Ikszelünk és h-ljes erejükből küzdenek ez ellen. Akik milliárdokut sikkasz tottak. azok rágalmakkal akarják bőszeny- nyezni a falusiak vezéreit, elfeledve kastélyaikat, fényűző életüket és összeharácsolt vagyonukat. — A bojárok nem tud ják elképzelni, hogy falusiakból származó emberek vezessék őket. Minden lépésük alkalmával régi dicsőségüket hangoztatják. Nem tartanak egyetlen lakomát sem, hogy ne emlékezzenek valami öreg tekintélyre, vagy egy gangszlerre, akit az ország már elfelejtett. A földművesek részére követelt iskola olyan a szemükben, mintha sót hintettünk volna bele. Mintha gnnéjt dobtunk volna ezüst csészébe. Mindenkép meg akarják hiúsítani ezt. Előbb azt mondták, hogy’ túl sok iskolánk van, midőn országunk első analfabetizmus terén Európában. Nem látjuk a támadásokat? Nem látunk egy „valach“ szót hirdető politikust kart-karba téve küzdve a demokrácia ellen0 A nemzeti-paraszfpárt hivatalosa igy végzi cikkét: — A mi időnk, a földművesek s nem a bojárok ideje, mely bojár-politikát nem enged. A menekvés sohasem érkezett a bojároktól. Tőlük csupán gazdasági és társadalmi megszorítások érkeztek.
