Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-01 / 50. szám
BLLBTIZÉK 1931 március 1. Iorga kormányprogramot adott — Parisban Gazdasági érdekcsoportok a parlamentben. — ideiglenes törvények. — Próbaidő. — Államháztartás. — Közoktatás. — iorga és a kommunista Ostrovski. — Diplomás nyomor. — Az u\ Iorga-kormány. — Helyzet Franciaországban BUCUREŞTI. (Az Ellenzik tudósítójától.) Iorga professzor nyugati útra indul minden évben, hogy előadásokat tartson a külföldi egyetemeken. Útja közben érdekes nyilatkozatot adott a Curentul párisi munkatársának a romániai gazdasági, pénzügyi és politikai helyzetről. — Első dolog - mondta Iorga - a termetes és fogyasztás között összhangot teremteni. Megkell állapítani azt, hogy miből menynyi szükséges és ehhez képest kell aztán termelésre berendezkedni. A munkaidő leszállításával ideje lesz a munkásnak arra, hogy kis gazdaságát is vezethesse és e célból főidőét kell adni részére. A törvényhozás Ezután a parlamenti rendszer válságára tért át Iorga professzor. — A hiba az — mondta —, hogy az egytípusú ember személyére van építve. Mintha az emberek egyformák lennének. A parlamenti rendszer így nem tartható fenn. Szívesebben látnék olyun parlamentet, melyben gazdasági érdekcsoportok és nem egyesek volnának képviselve. Minden foglalkozási ág fontossága szerint képviselethez jutna s igy nem az egyén, de a társadalmi osztályok döntenének. A szenátus felét a Korona nevezné ki. második felét az állami és magán intézmények jelölnék ki időnként. Minden törvény előbb a szenátus elé kerülne szavazásra. Aztán a parlament szavazná meg. Ez azonban ennek dacára csak ideiglenes törvény lenne. .Ahhoz ugyanis, hogy egy törvény végleges legyen, bizonyos „próba időt“ szabnánk meg s igy ennek letelte után a javaslat ismét felkerülne a szenátusba. Ekkor már ismernénk gyöngéit, amiken még segíteni lehetne. Az állam háztartása A liberálisok — állapította meg Iorga professzor a most folyó állami költségvetést munkálatokkal kapcsolatban — nem mennek tovább, csak addig, hogy nem bocsátják el az általunk kinevezett tisztviselőket. Én másként jártam el. Az állami költségvetési egyszerűen egyharmadával leszállítottam. Csupán a közoktatásügyi tárcánál másfél milliárd lejt takarítottam meg ezzel. — Igenis, takarékosság kell. A belügyi tárcánál felére kell leszállítani a költségeket. A tisztviselőket azonban nem tenném ki az utcára, hanem állami mintagazdaságokba helyezném el őket és az illető gazdaság jövedelméhez képest kapnák meg járandóságaikat.-— A tanítók száma igen nagy s ez sok pénzt emészt fel. Amerikai mintára kell átalakítani a közoktatást, úgy, hogy a gyermek a tananyag egyik részét egyedül tanulja meg. A tanítók számának leépítésénél az illetők vagyoni viszonyait venném tekintetbe. Közoktatás Egyéb megtakarításokra is sor kerülne. A polgármesteri, illetve primări állás nem járna fizetéssel s a tanítót fizetném az ő fizetésével. Az iskolák birtokában lévő földeket átadnám a földmivelésügyi minisztériumnak s az igy elért bevétel szintén a tanítóság fizetését képezhetné. A tankönyvek eladását állami monopóliummá tenném. A középiskolák számát leszállítanám a lakosság arányszámához képest. W^SlpiFl szafek5n]pre& mélyen leszállított árban; BALOGH; Osztófej — — — — 17.— BARNA: Eszterga-, fúró- és marószerszá mok — — — — — — 1—í — — 20.— Köszörülés, fúrás, marás — — — 26.— Vas- és fémipari szakkönyv, 400 oldal,, 222 ábra, 80 táblázat — — 132.— Szerelők és lakatosok szakkönyve (300 oldal, 250 ábra, 70 táblázat 99.— Csavarmenetvágás ‘— — — — — 40.— BOLDIZSÁR; Esztergályosok és marósok 33.— JÁVOR: Lóerőszámitás — — — — S3.— KÁDÁR: A hegesztés szakkönyve — — 99.— LUSKER: Vasipari szerszámok — — 20.— PETER; Vas. és acélöntő — — <—> )0.— stb., stb. LEPH8E& Postán utánvéttel. Kérjen teljes nagy szakjegyzéket Az egyetemek fenntartása nem volna az állam terhe többé. Csupán szubvenciót kapnának az egyetemek. Így meg lehetne akadályozni a felesleges uj állások létesítését. Iorga és Ostrovski —- Gazdasági téren a mindenkori körülményekhez kell alkalmazkodni. A mai körülmények között bizony „oportunistának1* kell lenni. Ezt Ostrovski Bucuresti-i szovjet követnek is megmondtam, aki csodálkozott, mikor hallotta, hogy nekem nincsenek elveim. Fel akarom használni egy hosszú élet tapasztalatait. Látni kell a dolgokat s eszerint kell nyomban cselekedni. Mai napjainkban nincs semmi hasznuk a programoknak, mert ezeknek nincs tartósságuk. A helyzet egyik napról a másikra változik s az jelentkezik, amit el sem hittünk volna. Ma négy szeme kell. hogy legyen egy kormúnyeínöknek. A diplomás nyomor A mai nap legnagyobb kérdésére nézve Iorga professzor igen mérsékelt álláspontra helyezkedik s a rendelkezésre álló megoldási formák között a ,,numerus-klauzus*‘-t meg sem említette. — Több szigorúságra van szükség a diplomák kiadásánál — jelentette ki határozottan. — Én csak kevés számú diákot engedek a középiskolán keresztül. Államvizsgát kellene rendszeresíteni, mely az egyetemi végzettségen túl még egy kiválasztást jelentene. A román elit-osztályt igy volna jó megalkotni. A diákok tisztába kell legyenek azzal, hogy a diploma nem ad jogot az állami hi- vatalokban való elhelyezkedésre. Midőn rektor voltam az egyetemen, elég hangosan közöltem, hogy „Az egyetem nem garantálja a hivatalokban való elhelyezkedést“I A diák meg kell, hogy szokja a munkát. Midőn Amerikában voltam, diáklányok szolgáltak ki a vendéglőben és munkájuk elvégzése után jöttek el előadásomat uieghullgutni. Az uj Iorga-kormány... Végül a kormányalakítás lehetőségéről nyilatkozott Iorga. — Amennyiben a király kormányalakítással meghízna — mondta — nyomban a jóakarata emberekhez fordulnék segítségért. Nem állnék szóba egyes politikai csoportok- kal, hanem kizárólag személyekkel. Aki velem akar dolgozni, megteheti ezt anélkül, hogy én pártja után érdeklődnék. Csupán egy feltételt írnék elő: — a legkisebb ügyben is hallgassák meg véleményemet a miniszterek. A mai viszonyok között nem lehet a miniszterek részére autonómiát biztosítani és igg kormányozni. A franciaországi helyzet A romániai viszonyokra vonatkozóan adott nyilatkozat után Iorga professzor még néhány igen érdekes megállapítást tett a franciaországi viszonyokra nézve: — Semmi sem nehezebb — állapította meg — mint az, hogy valami praktikus dolgot kérjünk egy franciától azonkívül, amint ö az életet megszokta. így történhet az, hogy Németország kereskedelmi téren mindig megelőzi a franciákat. Félnek a kockázattól. Jelenlegi utazásom alkalmával határozott „de- fetizmust“ találtam Párisban. A rosszra és pénzük elértéktelenedésére. Pedig egy ország pénze nem egyéb, mint érzékeny műszer, mely a mindenkori helyzetet mutatja. Hozzájárul ehhez az a körülmény, hogy hol jobbra, hol balra tart a jelenlegi francih kormány elnöke. Egy forradalmi légkör alakult ki Párisban. A jobboldali és a baloldali forradalmi elemek arra törekednek, hogy megkaparintsák a közvéleményt és a hatalmat. Az állam pedig egyensúlyt tart közöttük. (st.) MIT IR A ROMÁN SAJTÖ Mit tcizünk? Külföldi tőke. Kiiadók. j Szappan a házas»á)^ioz. Az ipar. Vaida. I Elmaradt foghúzás. A pesti siker, ARGUS: Félünk az „Anschluss“-tói — teljes j igazsággal. Ez a megoldás a dunai-államok po- I litikai és gazdasági életét megzavarná. Félünk a 1 Habsburgoktól s attól a rokonsv.envtői, mely- j nek Ottó örül Rómában, Londonban és Pá- j risbon. A restauráció zavarólag hatna a Duna- ] völgyében felszabadított népek életére. Még vol- 5 na egy megoldás: >—, a dunai-népek egymáshoz 1 való közeledése gazdasági és politikai téren. ] Mit teszünk, hogy ezt az érdekeinknek megfe- 1 lelő politikát megkönnyítsük? LUPTA: ügy a Vaida által felvetett nemzetiségi arányszám kérdése, mint a Maniu áltil felvetett nemzeti-állam kérdése a külföldi tőkét I érinti. Ezért mondta Vaida cluji beszédében: j „£n nem dolgoztam erőszakkal s meg voltam ’ győződve, hogy brutális eszközökkel, sértésekkel, ablakbcvorésekkel az államügyeket nem iehet cl- ] intézni.“ Ehhez hozzáfűzzük a magunk részé- I ről még azt — írja a lap —, hogy ilyen utón a legigazságosabb állami feladatokat csak kicsu- folni lehet. VIITORUL: A takarékossági intézkedésekkel kapcsolatban, melyek azonban nem fogják érinteni a fizetéseket, sem az állam védelmét anyagi és erkölcsi téren, uj jövedelmeket kell keresnünk. Ezt sem szabad túlhajtott pénzügyi eszközökkel behajtani, hanem a közterhek méltányos elosztásával, mert az adópolitikában állandó szabály marad, hogy a kisadók tekinthetők a legbiztosabb bevételeknek. EPOCA: Ma reggel régi szabómmal találkoztam 9 családi élete és üzletmenete után érdeklődtem. Panaszkodott. — Nem méltóztat ismerni Nagyságos Uram egy befolyásos mérnököt az iparügyi minisztériumban? — kérdezte. — Volna egy gazdag lány részére. Az anyós azonban üzletembert keres. Szappant akar az országba hozni s azt mondja, igy igen sok pénzt kereshetne. Ezért egy olyan állami mérnököt keres, akinek meg van erre az összeköttetése. Nekem huszonötezer lejt ígértek, ha a fiatalembert előteremtem...“ Hiába- akarjuk a vizek folyását megfordítani s hiába próbáljuk megváltoztatni az erkölcsöket. TARA NOASTRA: A jövőt illetően felmerül a kérdés: *—1 Románia lakossága átlag egymillió lélekkel szaporodik minden 4 évben. Negyven év múlva tehát 30 millió lélekből fog állni az ország lakossága. A mezőgazdaság nem tudja majd ezt a tömeget ellátni. Kellő időben kell tehát elkészülni az átalakulásra s megfelelő szerepet kell biztosi tani az iparnak. DIMINEAŢA: Vaida és a nemzeti-paraszt- párt elnöksége között az ellentét annál nagyobb, mert az alkotmány módosítása mellett foglalt' állást. Ezzel szemben a pártvezetőség az alkotmánymódosítás ellen nyilatkozott, miután ez egyet jelent a jelenlegi politikai rendszer felborulásával. így nyilvánvaló, hogy a pártvezetőség nem maradhat továbbra is közömbös a történtekkel szemben. UNIVERSUL: Parlamenti vizsgálat folyt a Skoda-ügyben és a Monitorul Ofidai (Hivatalos Lap) ügyében. A hosszai nyomozások nagy ősz. szegekkel voltak fizetve, jobb lett volna iskolai és kórházcélokra fordítani ezeket. Valóságos versenyek voltak kérdésekben és feleletekben, a veszélyes számok táncoltak, sok büntetést jósoltak, naponként jelentek meg a közlemények arra nézve, hogy a nyomozások jó utón haladnak s a közvélemény a bűnösök fogainak kihúzására volt előkészítve. S íme: — a vizsgálatok véget értek s mégsem láthatók a büntetések. PATRIA: Jacob Muresanu 1907 március c-én, Budapesten tartott hangversenyének sikerével foglalkozik, melyen Maniu és Vaida nem jelentek meg, miután az erdélyi románság vezetői nem járultak hozzá a hangverseny megtartásához, melyet egyébként nem Jacob Muresanu, hanem a Budapesten tanuló román ifjúság rendezett. A hangverseny kitünően sikerült. A zeneszerzőt diadalmenetben vitte a román ifjúság . Domide és Novakovici vezetésével Budapesten, hol három napig volt Maniu és a többi román- képviselők vendége. Mozgószinházak műsora ; CSÜTÖRTÖK:. CAPITOL: Premier. ..REGINE“. Egy diadalmas szerelem története. Fősz. Luise Ullrich, Adolf Wohlbrück, Olga Tschechows. EDISON: 3, 5, 7 és 9 órakor három film. 1. JOURNAL. II. HOLLYWOODI FOGYÓKÚRA. III. VILÁGVÁROSI ÉJSZAKÁK. Clive Brook-al. Helyárak: 7 és 10+3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: EGY ÉJ VELENCÉBEN. Operett filmsláger. Főszerepben Gombaszögi Ella, Ballu Lici, Oscar Sima és Ludvig S tűssel. Előadások 7 és 9 órakor. WWW engedélyt. Négymillió munkanélkülit juttatott munkához Roosevelt Hlira-törvénye LONDON (február). Washingtoni jelentés szerint Roosevelt elnök üzenetet intézett a kongresszushoz, melyben a számára kivételes hatalmat adó és junius 16-án lejáró úgynevezett .,Nira-törvény“-nek megújítását kívánja. Ez a törvény, mely meghatározott időre szinte korlátlan hatalmat biztosított Rooseveltnek reformtervei végrehajtásában, az amerikai közvélemény legnagyobb része szerint teljesen bevált. Az elnök a kongresszushoz intézett üzenetében a részletekre nézve bizonyos változtatásokat kiván a törvényen, melyet nagyvonalaiban továbbra is meg akar tartani. A Nira-törvény alapján hoztak létre a különböző ipari ágakban mintegy- hatszáz kötelező megegyezést munkaadók és munkások között. Roosevelt elnök üzenetében hangoztatja, hogy a „Nira-tör- vény“ tette lehetővé a teljes zavar elkerülését a nagy amerikai gazdasági válságban és a reformok állal megindított gazdasági átalakulásban. A törvény segítségével a válságban megviselt amerikai ipar nagyjában talpraállott s a munkaadók és munkások Felesége halála fölötti bánalábon akasztotta fel sna<|át Szűcs István CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A zsidó temetőben tegnap történt öngyilkossággal kapcsolatban megdöbbentő, uj adatokat állapított meg a rendőrség. Az első pillanatban csak annyit sikerült tisztázni, hogy a temető egyik fáján talált férfiholttest egy Szűcs István nevii 50 éves helybeli lakossal azonos. Később kihallgatták a temető őrét, aki elmondta vallomásában, hogy7 jól ismerte az öngyilkos férfit, aki hónapokon keresztül minden nap eljárt a temetőbe. Az öngyilkosságot megelőző nap is a szokott időben megjelent és öt lejt kért a temetőörtől, aki adott is neki. Szűcs István leljesen legyengülve, betegen állított ki aznap a temetőbe és miután megkapta az öt lejt, csak annyit mondott: — Köszönöm, legalább ma lesz kenyerem. Aztán elment. A temetőőr nem látta többé élve, mig másnap ráakadtak a holttestére. A rendőrorvosi vizsgálat szerint Szűcs István a kora hajnali órákban akasztotta fel magát. A továbbiakban a temető őr azt is elmondta, hogy az életunt ember azelőtt a Regele utcában teljesített szolgálatot, de utóbb elbocsátották s a szerencsétlen munkanélküli már ekkor meghasonlott önmagával, majd tragédiáját fokozta az a körülmény, hogy 3 hónappal ezelőtt meghalt a felesége, amibe nem tudott belenyugodni. Holttestének eltemetésére az ügyészség megadta az közötti viszony is kielégítően alakult. Legfontosabb eredmény pedig az, hogy négymillió munkanélkülit újra munkához juttatott, kenyeret adott négymillió munkanélküli szájába. Az amerikai munkaalkalmak további rendezésében Roosevelt elnök, amint üzenetében hangoztatja, fokozatosan akarja érvényesíteni a törvénynek gyermekek dolgoztatása elleni intézkedéseit, valamint az éhbérek és a tisztességtelen versenyre vonatkozó intézkedéseket. Szigorúan szabályozni fogja a munkaidő legmagasabb tartamát és a munkabérek alsó határát is. Az amerikai népet — jelenti ki az elnöki üzenet — meg kell védeni a könnyelmű vállalkozások által okozott munkáselbocsátásoktól s a monopo- lisztikus áremelésektől épp úgy, mint a tisztességtelen verseny által okozott árzuhanásoktól. A „Nira-törvény“ újabb alkalmazása lehetővé fogja tenni Roosevelt elnök reménykedése szerint, hogy az Egyesült-Államok gazdasági élete újra magasba lendülő vonalat mutasson. Tagadja Kun Andor a csalás vádját A volt szeszinspeh* or a törvényszék előtt CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Többszöri elhalasztás után tegnap került a törvényszék IV. szekciójának Ienciu-tanácsa elé annak a feketeszesz bünpernek a tárgyalása, amelynek Kun Andor a vádlottja. A háromtagú tanács előbb a vádiratot hallgatta meg, amelynek felolvasása több mint egy félórát vett igénybe s amely zsarolással és megvesztegetéssel vádolja Kun Andort. A vádirat felolvasása után a volt szeszinspektort hallgatja ki a bíróság, aki tagadja az ellene felhozott csalás vádját Beismeri, hogy annakidején Rosenfeld szeszgyárostól kapott 60 ezer lejt, de erre vonatkozólag azt vallja, hogy az egy személyes jellegű régi tartozás volt. A vádlott Kun Andor kihallgatása után az előzőleg elhangzott tanúvallomásokat olvassák fel, majd újabb tanuk kihallgatására kerül a sor, akik közül többen terhelő vallomást tesznek. Déli fél kettőkor Ienciu elnök a tanúkihallgatások közben a tárgjralást felfüggesztette és azt ma délelőtt folytatják. ítélet előreláthatólag csak holnap lesz. LEVÉLPAPÍROK nagy válasz. TÉKBAN {Block posts Is) legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában.
