Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-02 / 27. szám
'J j o i e b r u a r 2. tz L, L t: H Z £5 ti. ——mum» n 11 wimni Jhdím £eáAüiűJt£an> RIPORT* BECÉNyE saaums^-n&i;»ía53tó**» j?7„ közlemény a JáíékszesiveJély vilá giroJaloünb 311 Babits Mihály nyilatkozata — Dante portréja a kibicekről — Alig van modern iró, aki ne dolgozta volna fel munkájában az emberek játékszenvedélyét — írók a játékasztalnál — Játékosok a klasszikusok vásznain — A játék irodalma A játék a képzőművészetben Amiként azonban az írókat megihlette a játék és a játékos, azonképen gyakran találkozunk a játékszenvedéllyel a klasszikusok vásznain is. Talán leghíresebb eme képek közül Tintoretto hatalmas vászna a Keresztre- feszítés. A Golgotha árnyékában római zsoldosok vetnek kockát a Megváltó ruhájáért. Herman Lipót, a kiváló magyar piktor mondotta nekem: — A francia mesterek közül számosán festették le a búcsúkat, ahol már jóval a játékkaszinók megnyitása elölt játszottak egy, a mai ruletthez hasonló jálékot. Tudjuk azt is, hogy az első kártyafigurákat is VI. Károly udvari piktora készítette, a flammand Teniers és a holland Brower, a XVII. századnak eme kitűnő festői, aztán Cézanne, Maissonier, Daumier Beughell, a rokokó kor Watteau-ja és Lancret-fe, az impresszionisták, keresték témájukat« játékosokban. A magyarok közül mindnyájan ismerjük Tkorma János „Kártyázok“ cimü világhírű festményét, Hollóst) mesteri munkáját és Zichy finom rajzait. BUDAPEST, január hó. Utánnyomás tilos. A játékszenvedély ősi ösfctöae az embernek és az írók, vagy művészek, akik az emberi élet apró megnyilvánulásainak, vágj' nagy tragédiáinak a portréit adják, már ősidők óta választják munkáik tárgyául a játékot. Egyiptomi hieroglifákon éppen ugy találkozunk már a játékkal, mint Homerosnál, vágataién nem akad egyetlen, akinek egyik, vágy másik munkájában a játékról ne esne szó. Babits Mihállyal, a magyar irodalomnak ezzel a kitűnőségével beszélgétlem el erről a témáról. A kiváló iró ez' mondotta nekem: — Az ókor klasszikusai után Danfenél találunk elsőnek í^gkapő leírást a játékról. A „Purgatóriittn“ hatodik énekében ezt írja: Kisseléw grófnő, akit Dosztojevszkij igg jellemez regényében: „ A grófnő egy évben csak egyszer játszott, január elsejétől december utolsó napjáig. Iloratiusnál. Az Ilyiászban javában főijük a táborban a kockajáték és Achilles rettentően dühös, mert vészit. Tacitus sokat ir arról, hogj- a germánok között annj'ira elharapódzott a játékszenvedély, hogy közülök sokan, mikor már mindenüket elveszhették, saját Dosztojevszkij maga is nagy játékos, az „Egy játékos naplója“ szerzője, melyben legdrámaibb kortörténetét írja meg a játékszenvedélynek. magukat teszik fel a kockára. Kapisztrán János prédikációiban rengeteg nyomát találjuk már a kártyának, de szó esik erről Pázmány Péternél is. Németországban 1472-ben valóságos lexikon jelent meg a játékokról és egy Győrött kiadott könyv évszázadokkal ezelőtt kétszázharminckettőre teszi egyedül a pátién- ce-játszmák számát. Zolnay Vilmos hires könyvében, amely a kártyajátékok történetéről szól, forrásmunkául százhatvanhárom könyvet sorol fel. Én ruagam ennél jóval többet ismerek, hiszen a rulett szisztémáit egyedül többszáz munka tárgyalja, Dante kibicei A világirodalom régi klasszikusai közül rengetegen használták fel már a középkorban is témául az ember játékszenvedélyét. A modem irodalom halhatatlanjai között pedig Amikor véget ért a kockajáték, a vesztes árván, béna hangulatban ül s próbálgatva dacosan dobál még... De a nyertes már indul vig csapatban, (egy előtte megy, más nyomon kiséri, harmadik oldalt bök, hogy ő is itt vari) oda se fordul, inig ez s az dicséri; hogy szabaduljon, markukba dug olykor, a tolongástól magát így kíméli ... — A játékszenvedélynek és a kibicek hadának ez olyan ragyogó leírása, hogy Dosztojevszkij hires könyvében —- Egy játékx>s naplója — sem tudja megrázóbb leírását adni a roulettenburgi kaszinó tipikus életének. Azt tudjuk már, Egon Caesar Conte Corti irta meg a Hamburgi és Montccarloi varázsló cimü könyvében, hogy Dosztojevszkij alakjait az életéből vette, a játékos ő volt — korának egyik leghíresebb rulettjátékosa — a babuska pedig nem volt más, mint Kisseléw Zsófia grófnő, Kisseléw Dimitrijewies Páí orosz generális felesége, a klasszikus szépségű Potocki grófnő leánya. Játékszenvedélye annyira elfajult, hogy férje, aki később orosz követ lett Parisban, el is vált tőle. Dosztojevszkij olyan emberi módon írja le munkájában a játékkaszinók életét, hogy ha ma megyünk el akár Monte Carloba, akár Ba- denbe, ma sem tudunk ott újat találni. Az oroszok közül Tolsztoj — maga is nagy játékos — és Puskin foglalkoznak még sokat a játékkal, hires aztán Prévost abbé Monon Lescaul cimü munkája, amelynek nevezetessége az, hogy az a „Hotel Transiluatiiának‘t nevezett párisi ház, ahol annyit játszottak, Rákóczi Ferenc szállása volt. — A weimari udvarnál Goethének is meg volt a maga rendes partija és a „Die Unschuldige“ cimü verses regényében, sokat szerepel a játék. A XVI. század nagy frnneia költője Villon — minden keresetét elkártyázta — sokat ir a kártyáról, de uho- va csak nézünk: Casanova emlékirataiban, Balzac Curtisanjaiban, a Tündöklések és Nyomoruságok-han, Standhal Rouge et no- irjaiban, Henry Bernstein BaccaraTüban, Alfréd Savoir Banco-jában, meg a többieknél rengetegszer fordul elő a rulett, baccarat, chemin de fér, meg az ártatlan kommersz játék. . A játék a magyar irodalomban A magyar irodalom szintén gyakran dolgozza fel az emberek játékszenvedélyét. Jókai,, aki maga is szenvedélyes tarokkozó volt -—- egyetlen napot se mulasztott el, hogy részt ne vegyen a régi szabadelvű párt hires partiján, azzal mentegette egy ízben az estéiig tartó partit, hogy: „Egy regényt írok a játékosról, aki nyer és azért vagyok ennyire pontos, mert nem akarom, hogy Gyulai Pál megint a:t vágja a szememre, hogy nem dolgozom az élet után . . . Földi Mihály Mámorosok cimü regényében, Ambrus Mydas királyában. Herczeg Ferenc Kivándorlók cimü drámájában, Föjdes Imre Nincs tovább! és Fodor László Rulett cimü darabjaiban, Krúdy Gyula Vörös postakocsijában. Heltai Jenő, Sznmaházy István, Bródy Sándor és Molnár Ferenc kisebb munkáiban rengetegszer találkozunk a játékkal, igaz, hogy ezek az irók maguk is nagy játékosok voltak. Molnár Ferencről mesélik, hogy valóságos vagyont vesztett már alsósban. Szo- maházy, Tábori Kornél. Korchmáros Nándor könyveket is Írtak az egyes kártyajátékokról és a .játékról és kevesen tudják, hogy az az első minden részletre kiterjedő kártya-könyv, amely Parlaghi Kálmánt. tünteti fel írójául, voltaképen Porzsolt Kálmán munkája. Ady és Petőfi nem kártyáztak Soha, Tompa Mihály partijairól ellenben találtam fel- jedzéseket Karlsbadban, beszél a kártyáról .Midavatás1' cimü versében Arany János, mondván: Tintorettó világhírű festményén, a „Megfe- szités“-en, római katonák kockát vetnek a Megváltó köntöséért. A legrégibb képes ábrázolás a játékról: A Szépművészeti Múzeumban Oroszlán doktor mutat nekem egy fotográfiát. Azt a vázát ábrázolja, amelyet Krisztus előtt a VI., vagy V. században készített Exekias görög vázafestő. Achilles és Ajax kockáznak. Ülnek az asztalnál, izgalom tükrözik az arcukon... Semmiben sem különböznek ők attól a szmokingos úrtól, vagy erősen dekoltált estélyi ruhás társaságbeli hölgytől, akik zsetonjaikat dobálják valamelyik alpesi játék- kaszinó rulettasztalára . , . Teniers hires képe: A kártyázok ... és szól a fiú: kettő, vagy semmi, és kártya fordul, kártya mén, majd később: a kártya nem fest, a fiúnak vérgyöngy izzad ki homlokán... és Arany Jánosról is tudjuk, hogy szerette idejét tarokkal eltölteni . . . Kosztolányi Dezső lírai regényt irl fiatal éveiben a kártya- szenvedélyről. Két és fél ezredév telt el azóta, hogy Exekias mester ezt a vázát megfesiette . . . De a játékszenvedély nem változott sem mit . . . LEVÉLPAPÍROK NAGY VÁLASZTÉKBAN (Blockposta is) legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. Naptár: 1035 február 2., szombat. Katolikus.: Gy. B. Asszony. - Protestáns: Gy. B. Asszony. — Ortodox: Inait. Domnului. — Izraelita: 29 Sebath 5695. Kárpát Egyesület múzeuma délelőtt 9—i-ig. — Etnoráfiai muzeum: délelőtt 9—i-ig, délután 2—4-ig. EME Régiség, és Képtar: délelőtt 11— i-ig. Ereklye Muzeum: délelőtt 9—i-ig. Az egyetem népkönyvtára: délután 3—9-ig. Me éjszaka a következő gy»tjizer: \t ■> 1 î e I j c s:! e u e k s z ed % * J a 101: Dr. Kohn, Főtér, Somién, Ferdinand király- ut, dr. Nagy, Monostori-ut, dr. Cseresznyés. Oaléa Victoriei 22. ILLIK TUDNI Mad srn magyar kislexikon Ebben a kötetben minden benne van, ami a nagy lexikonokban még nincsen benne, vagy az iskolakönyvekböl kimaradt. Minden létező lexikon Ideális kiegészítő kötete, mert több ezer modern fogalmat tartalmaz 32 oldalra terjedő képmelléklettel. Kitünően összeállított sport-lexikon melléklet külön értéke a kötetnek. Egészvászonkötésben, hófe hér papíron 211 lej az Ellenzék könyv* osztályában, Kolozsvár—Főtér. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérjen ingyenes könyv jegyzéke t.
