Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-28 / 49. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No- 141.161/192«. ÄRA 3 LEJ j Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Tclcfonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 többi külföldi államokba csak a portóküiöabözettel több LVI. ÉVFOLYAM, 4 9. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1935 FEBRUÁR 28. Köszönetté!, számos köszönettel tartozunk a numerus va- lachicus apostolának. A küszönetek egész csokrétájával. A két órás nagy beszéd irány- zatos táblázatokkal és mesterkélt kimutatá- | sokkal mindennél inkább bebizonyította az egész mozgalom tarthatatlan és lehetetlen voltát. A sok szóból vegytani biztonsággal lepárolhatjuk a mozgalom igazi szellemét és forrásait. A két órás nagy beszéd után — lűszen ez mint tajtékos áradat hömpölyög át nemcsak az országon, hanem a külföldre is — világosan láthatják most már a népek és a világok, micsoda rögeszméről van szó s ki a Janus-fejü ember, aki valamikor alá­irt az újvilág fővárosában egy más szellemű békeszerződést és kisebbségi egyezményt, aki páros napokon rokonszenves kijelentéseket gőgicsél, most pedig mindenféle numerus mumusokon lovagol, mintegy apokaliptikus éjszakán. Néhány röpke részletet még ki fogunk a közirás zöld organtinból készült hálójával. A volt miniszterelnök úgy érzi, ha már alfát mondott, el kell menni az ómegáig. Nyilván önmaga és mások elmakacsolják öt, most már lökik előre az utolsó állomás felé. Ez a hosszú beszéd akaratlan leleplezi, hogy a mozgalom ifjúsági forrásokból bugyboré­kolt elő. Vaida sokszor el-elbeszélgetett, per­sze titokban is, a szélső jobb ifjúságával.. . Aztán a csoportjának fiatal szárnya, mely kellő időben félreáll, még diszlakomás ün­nep feláldozásával is, láthatóan szőrit ja ,őt előre, végzetesen, hogy esetleg az ő uj mi­niszterelnöki hatalma esetleg az egész önfel­áldozása utján jusson megint szerephez és az elnémított szélsőjobb áramlatok uj életre kelhessenek. A régi kacérkodás a németség felé szilárdabb alakot ölthetne ityképen, a * dunai rendezés idején. Ama bizonyos röp­cédulák a mures totusról beszéde közben, amelyek joggal háborították föl Vaidát, mintha szintén jeleznék, honnét is mozgat­ják őt, kik ellen hevítik elsősorban, kiknek az érdekében végső fokon. A mozgalom esz­mei része igy hitelképtelenné válik, eszköz lesz cél helyett és belefullad végül a lehe­lellenségbe. Mikor is lett rögeszméből vezető eszme? Olyan rögeszméből, amelyet a mi­niszteri lépcsőn siró asszonyok egy-egy ca- zuisztikus szereplése, furcsa beszélgetés egy vezérigazgatóval, az államvezetés közben az elfürészelés, na meg a hozzá nem értés ön- kinja, egy titokzatos körlevél ötlete néhány, ha jól emlékezünk, nyolc vállalat személyi adatainak oknyomozás nélkül való csoporto­sítása sugall és táplál. Valóban köszönettel tartozunk Vaidának. Újból bebizonyította, hogy az összegezési tu­dományt mindenre fölhasználhatjuk. Csak­hogy ezt a módszert magyar állampolgár idejében ő maga támadta és irányzafbsnak minősítette, mint a külföld is, amely kész­pénznek vette és leszámítolta a magyar im- périum ellen a tudomány címén emelt ösz- szes vádakat. Eszünkbe jut, amit a statisz­tikáról egy másik „vajda“ az Abazzia kávé­házban adomázó Eötvös Károly, akit az uj „Vaida“ nyíltan utánoz tréfacsinálás közben. Ö mesélt: négy magyar méhészeti felügyelő közül három orosz náthában elpusztulván, a megmaradt egy keservesen panaszolta, milyen szörnyű pályán is van, hiszen a ha­landóság 7ő százalék egy esztendőben. Az irányzatos és lázitó összegezési adato­kon túl Vaida nagy beszédében csak vissza­felé fordított szólamok és kiforgatott tételek vannak. Mi joggal hirdetjük az első, másod és harmadosztályú állampolgárság fogalmát, most Vaida ellenünk feszítve komolyan akar­ja bizonyítani, hogy a román itt csak má­sodosztályú állampolgár. Rossz hirii egyete­meknek nevez épp olyanokat, ahol állami ösztöndijakkal sok román tanul. Igaz. nem tudjuk mi okból, csakugyan kiállítanak bons pour, l'Orient okleveleket. Bizonyára nem ki­sebbségi okból van a nagy gyermekhalandó­ság, a sok magzatelhajtás, a temérdek vér­baj, mint ahogy az állami közerkölcsök romlása és a megvesztegetések sem a kisebb­ségek találmánya. Nem tehetünk róla, ha gyanúval illet nosztrifikáló egyetemeket, ki­ket mlniszterelnökséjge alatt megfékezhetett Robbantó hatóié un beszédének a nemzeti-parasztpártra Sürgősen összehívnák a pari elnöki tanácsát — Mihmache királyi kihallgatása után Mamuvai és vezértársaival tanácskozott — Szombaton kerül sor kenyért&résre a pártvezetéség ülésén BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósító­jától.) A nemzeti-parasztpárt elnökségét most Vaida-nak Glujon elmondott beszé­de és a pártvezetőséggel szemben foglalt álláspontja foglalkoztatja. Hivatalos je­lentés szerint az elnöki tanács úgy ha tározott, hogy szombaton fontos ülésre ül össze. Az ülésnek megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak nemzetipa­rasztpárti körökben, miután ettől vár­ják a helyzet tisztázását. A Dimineaţa szerint. Lupu dr. ma elé be vág a szombati döntésnek s fontos kijelentéseket fog tenni a sajtó részére a nemzeti-parasztpárt belső helyzetéről. A Dimineaţa egyébként aprólékosan fog ialkozik a párt helyzetével és az a véle­ménye, hogy a pártban igen „kritikus" a helyzet. Mielőbbi tisztázásra van szük­ség, amit Vaida akciója tesz szükséges­sé. Ez az akció a lap szerint egyenesen Mi­halache ellen irányul s nem lehet még tudni, hogy a pártel­nök mit fog tenni a helyzet tisztázása érdekében. A nemzeti-parasztpárt helyzete igen nehéz. Két fronton kell harcolni. Mig belső harcok emésztik erejét és veszé­lyeztetik létét, addig kifelé a liberálisok ellen is kell védekezni, hogy eddigi erő­viszonyaikat megvédjék. Hivatalos jelentés szerint a nemzeti- narasztpárt parlamenti tanácsa úgy döntött, hogy erélyes offenzivát kezd a kormány ellen a kamarában azért, hogy a szövetkezeti-törvény megszavazását megakadályozza. A párt kijelenti, hogy a liberálisok törvényét a szövetkeze­tek megsemmisítésének tekinti. Miután a nemzeti-parasztpárt úgy érte­sült, hogy a kormány szombatig min­denkép meg akarja törvénytervezetét szavaztatni, úgy döntött, hogy a párt képviselői mind szólásra irat­koznak a vitában és a szakaszonként induló tárgyalások során igyekezni jognak az időt elhúzni és a kormány célját meghiúsítani. Igen nagy feltűnést keltett politikai körökben, hogy Mihalache kihallgatá­son jelent meg őfelsége előtt a királyi palotában. A kihallgatás után Maniuval, Madgearuval, Galinescuval, Lupuval és a párt többi vezetőivel folytatott tár­gyalásokat Semleges zónát az olasz—abesszin határon Az olasz csaţmtszâlUiâsok azért tovább folynak. — Szemle- körútra indáit Egyiptomba az angol nagyvezérkar Ionoké RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A tegnapi cáfolattal szemben, ma hivatalos olasz rész­ről is közzéteszik, hogy Olaszország és Abesszínia között megállapodás jött létre hat kilométer mélységű semleges zóna létre­hozására. Ez a megállapodás nem jelenti az Olaszország és Abesszínia között fölmerült ellentétek elsimítását, mert érdembelileg nem hoz megoldást a vitás kérdésekben. Annyit azonban biztosit, hogy a határvidé­ken előreláthatatían újabb összecsapások nem súlyosbítják az amugyis nehéz helyzetei. A semleges zónára vonatkozó megegyezés tegnap jött létre Rómában, ahol Abesszínia követe megjelent Suvich külügyi államtit­kárnál és tudatta vele, hogy az Addis- Abeba-i kormány hozzájárult a tervbevett hat kilométeres semleges zóna megállapítá­sához, melyet nem kíván külföldi hatalmak ellenőrzése alá helyezni. Az olasz kormány a maga részéről is hozzájárult a javaslathoz, ami által ez az időközi megegyezés érvény­be lépett. A csapatszállitások Nápolyból, Messinából és Bariból tovább folynak. Amint a Gior- nale d'Italia jelenti, legközelebb Nápolyban újabb hadosztályt fognak behajózni. Ez a hadosztály ugyanúgy, mint a kikötőkben még behajózásra váró másik hadosztály, a fasiszta milicia önkénteseiből áll. További mozgósításra Olaszország nem készül. Erre csak akkor kerülhetne sor, ha — ami telje­sen valószínűtlennek látszik — az európai helyzet kívánná meg. Olaszország — mond­ja a Giornale d\I talia — ebből a szempont­ból afrikai elfoglaltsága eselén sem kerülne nehéz helyzetbe, mert az uj fasiszta véderő törvény szerint harminchét évjáratot mozgósíthat hét­nyolcmiüió emberrel. Tegnap Messinában 2600 katona szállt ha­jóra 3000 tonna hadianyaggal. Ma a Leo­nardo da Vinci nevű csapatszállító hajó vesz föl csapatokat ugyanebben a kikötőben. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir Archibald Montgomerry, az angol birodalmi vezérkar főnöke, szemlekörutra indult Egyip­tomba, Palesztinába és Szudánba. A vezér­kari főnök útját az abessziniai események­kel hozzák kapcsolatba. Hir szerint az Abesszíniához közelfekvő francia gyarmato­kon is megfelelő intézkedéseket tett a fran­cia gyarmati hadsereg. Gyökeres intézkedések az állam pénzügyi hely­zetének megjavítására BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az egyes minisztériumok és autonóm inté­zetek a pénzügyminiszter tudomására hoz­ták, hogy a költségvetési munkálatokat be­fejezték. Egyúttal összesítették az állam tiz- liónapos bevételeit, mely a kiadások meg­állapítására szolgál jelenleg. A miniszter­tanács által elhatározott tömeges redukción kívül még egyéb megtakarításokat is fognak eszközölni. A költségvetés uj elkészítési módja ugyanis eltüntet bizonyos rejtekhe­lyeket, melyeken keresztül nagyobb összegek tűntek el a múltban. A pénzügyminiszter közölte, hogy a minisztertanács határozata értelmében semmilyen előléptetést, vagy ki­nevezést nem fog eszközölni a most követ­kező költségvetési évben. A költségvetési ja­vaslattal kapcsolatban az adótörvényen is fontos módosításokat fognak eszközölni s egyes adómentes cikkekre nj adót fognak kiróni. Hivatalos jelentés szerint radikális intézkedésekre van szükség az állam pénz­ügyeinek kiegyensúlyozására. Ezek azonban a kormány álláspontja szerint mind csak a társadalmi és politikai rend célját szolgál­ják. Azokat, akik vesztegetés folytán kibúj­nak a közteherviselés alól, az uj büntető- törvénykönyv rendelkezései szerint szigorú büntetéssel fogják sújtani. volna. iHa mártiromságot emleget, az ő lelke rajta, hogy más hatállyal és komolyabb jog­gal ellene használják föl ezt a mókás kifeje­zést. Miért veti föl a félelmetes kérdést: mit szól a külföld? és ha láthatón ijedt lelki­ismerettel és a mi derültségünket fakasztva „isten bizony“ mondja, mennyire végrehaj­tották már a kisebbségi szerződést, pedig feledékenyen mégis csak szükségesnek érzi a kisebbségi kódexet. Itt épp oly tárgyilagos, mint mikor ismét mondja, hogy Budapest után Bucureşti a legnagyobb magyar város i — erről se mi lehetünk — pedig igen jól tudja, hogy a nyomor többszázezer magyart j hajtott ki Newyorkba és hogy Szegeden, Debrecenben talán mégis csak több magyar­éi egy folton, mint amennyi Bucureşti 80.000 és. többnyire nyomorultul lézengő magyarja. Aki igy okoskodik, csakugyan egyedül ma­rad az ilfovi kamarával, annak majd fölte­szik a kérdést, ha csakugyan az cthnikai származást akarja úrrá tenni numerus vala- chicus-szal, mi lesz majd az ókirályság gö­rög, török, albán, orosz és egyéb származású románjaival? Mi lesz, ha úgy magyarázzák a demokráciát, mint ü magyarázza mikor ellenségei példájára szintén okkult erőkre hivatkozik. De most már elég. Két óra zavaros dol­gaira csak ezt akartuk még mondani most, amikor egyszer s mindenkorra lezárjuk nu- merusi vitánkat vele, mert lehetetlen moz­galmát és ellenmondó szellemét immár nem akarjuk sem erősíteni, se nagyítani kisebb­ségi liirharangozússal és eszmecserékkel. Szónokoljon a Dionizosz füleknek. Nekünk elég volt az eszme, most már csak a „hire“ fog érdekelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom