Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-27 / 48. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. I4I.i<)/i9M> Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. —• Telefonszám: 109. — I.evélcim: Cluj, postafiók 80. MAGVA/? POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Fiőfízetési 84c lej. — pengő. Á árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, éveaw Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel r3bb LVI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM. SZERDA 1935 FEBRUÁR 27. Béke helyett még elkeseredettebb harcra készül a kormány ellen a nemzeti-parasztpárt Parlament elé kerül a Bentoiu-féle megbélyegző lavaslat BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Hivatalos jelentés szerint ma tovább foly­tatják a szövetkezeti törvény reformjára vo­natkozó vitát a parlamentben. A tervezet tárgyalását ugyanis néhány nappal előbb fél­beszakították és tárgyalások indultak oly irányiján, hogy a kormány és a nemzeti-pa­rasztpárt között békét teremtsenek. A tárgya­lások kimenetelére vinatkozóan ma fog nyi­latkozatot tenni Sassn földmivelésügyi mi­niszter a kamarában s egyben be fogja je­lenteni, hogy hajlandó lényeges kérdésekben bizonyos módosításokra függetlenül azonban azoktól a feltételektől, melyeket a nemzetiparasztpártiak előírtak. A béketárgyalások tehát megszakadtak és nem lehet még tudni, vájjon tovább fognak-e folytatódni. A kormány úgy akarja, hogy a szövetkezeti törvén}’ reformiát a parlamenti többség még e bét szombatjáig megszavazza, miután a jövő hét a Bcntoiu-féle vádindit- vány letárgyalósára van fenntartva. A parlamenti harcok csúcsára értünk A liberális párt vezetősége jóelőre teljes erővel készül arra a nagy parlamenti harc­ra, mely a Skoda-ügyben kiküldött parla­menti bizottság Bentoiu-féle megbélyegző je­lentését várja. A nemzetiparasztpártiak a szö­vetkezeti törvény módosításának tárgyalása közben bebizonyították, hogy mindenre ké­szek tekintélyük védelmében. Hivatalos jelentés szerint a liberális párt vezetői tegnap este Dinu Bratiami lakásán t fontos megbeszélést tartottak, melyben Pop Î Valér dr. igazságügyminiszter, Tancred Con- stantinescu, Benioiu is résztvettek több olyan liberális vezető politikus kíséretében, akik jól , ismerik az ügyet és tagjai voltak a parla­menti bizottságnak. A felszólalók hangoztat­ták, hogy a Skoda-gyárral kötött szerződés a Bentoiu-féle jelentés lényegét egyáltalán nem befolyásolja, sőt ellenkezőleg, megerősíti az abban foglalt megállapításokat. Ezt bizonyít­ja, hogy a kormánynak sikerült 32 százalé­kot letörni a régi szerződésben foglalt árak­ból. Elhatározták, hogy e hét végen Dinu Bratianu lakásán újabb megbeszélést tarta­nak. Addig a kormány is leszögezi pontosan álláspontját arra nézve, miként folyik le majd a parlamenti vita a vádinditvánnval kapcsolatban. A Dimineaţa jelentése szerint jövő héten okvetlenül sor kerül a Bentoiu- féle jelentés letárgyalására. A kormány egyébként a költségvetés mun­kájával és a külkereskedelem uj rendjének megállapításával van elfoglalva. Hivatalos je­lentés szerint Manolescu-Strunga fontos meg- i beszélést folytatott Dumitrescu bankkor- j mányzóval a deviza-forgalom szükséges el- 3 rendezésével kapcsolatban. Megvizsgálták az jj e tekintetben kiadásra kerülő rendelet szőve- ' gét s elhatározták, hogy ezt legkésőbb már­cius 1-én meghirdetik a hivatalos lapban. Terv szerint az uj intézkedések 1934 novem­ber hó 15-i visszamenő hatállyal lesznek fel­ruházva. Az angol hitelezőknek járó s most esedé­kes 400 ezer fontra nézve Manolescu-Strun­ga közölte az angol kormánnyal, bogy a Banca Naţionala nem rendelkezik ezzel az idegen valutával, igy tehát a kérdéses összeget azokkal a váltókkal fogja fizetni, melyeket az angol vállalatok előlegként adtak az állami petróleum-javak 2 évre történő át­vételére. Ezzel kapcsolatban azonban az Astra Romana és Societatea Romano Ameri­cana vállalatok olyan feltételeket szabnak, amelyeket Manolescu-Strunga nem akar el­fogadni. A kereskedelemügyi miniszter tárgyalásai­val párhuzamosan a pénzügyminisztériumban is fontos tárgyalások folynak az állami költ­ségvetés összeállításával kapcsolatban. A pénzügyminiszter felhívta az összes tárcák költségvetési előadóit, hogy sürgősen terjesz- szék be javaslataikat, mert a költségvetési ja­vaslatot legkésőbb március 9-én be akarja mutatni a parlamentben. leieleníeMe berlini uijái Sir fohn Simon az alsébázban fise/leg Varsóba és Moszkvába is ellátfogai az angol küliigy- miniszter. — 4z osztrák államférfiak Londoniban., — Áaisztria nem koldul többé a külföldön LONDON. (Az 'Ellenzék távirata.) Az angol fővárosban tegnap két külpolitikai esemény hívta fel az európai diplomácia érdeklődé­sét. Egyik az angol kormány hivatalos nyi­latkozata, hogy Sir John Simon külügymi­niszter a közvetlen tárgyalások fölvétele vé­gett rövidesen ellátogat Berlinbe és hogy varsói és moszkvai látogatása is megfonto­lás tárgyát képezi. A másik az osztrák kan­cellár és külügyminiszter londoni látogatása, ami szintén szoros kapcsolatban áll a Közép- Európára vonatkozó megoldási tervekkel, melyek érdekében Sir John Simon látogatá­sait elhatározták. A hivatalos nyilatkozat Sir John Simon külügyminiszter látogatásáról az angol alsó­házban hangzott el. Egyik képviselő inter­pellációt intézett a külügyminiszterhez a tervezett berlini ut felől. A külügyminiszter válaszában elmondta, hogy a közvetlen tár­gyalások érdekében a német birodalmi kor­mány tudatta az angol kormánnyal, hogy szükségesnek látná az angol külügyminisz­ter berlini látogatását. Az angol kormány a meghívás elfogadása előtt bizonyos kérdé­seket intézett Berlinbe, melyekre a német kormány megfelelően válaszolt és igy a látogatás előtt semmi akadály többé nincsen. — Remélem — tette hozzá Sir John Si­mon — hogy a legrövidebb időn belül el­utazhatom a német birodalmi fővárosba s a hozzám juttatott meghívás alapján közvetlen eszmecserét folytathatok a londoni megegye­zésben foglalt Összes problémákról. Az interpelláció erre újabb kérdést tett föl a külügyminiszterhez. Azt kérdezte, hogy gondol-e az angol kormány külügy­miniszterének moszkvai, vagy más főváros­ba történő látogatására is. Sir John Simon a kérdésre röviden válaszolt. Nem cáfolta meg a moszkvai és varsói ut tervét, hanem kijelentette, hogy ezek a látogatások is megfontolás tárgyát képezik. A kérdéssel különben újra foglalkozott a mai angol minisztertanács is. A kiadott hiva­talos közlemény ugyan nem említi meg ezt a tárgyat, de a londoni lapok kivétel nélkül jelentik, hogy Sir John Simon már elhatá­rozott útja mellett szóba került a tanácskozáson a moszkvai és varsói ut terve is. A külügyminiszter különben mindjárt a minisztertanács után kihallga­tásra ment György királyhoz, akinek hosz- szabb ideig tartó jelentést tett. A berlini ut pontos dátumát még nem is­merik. Ezirányban tovább folynak a tárgya­lások. A Reuter-ügynökség berlini jelentése szerint német részről a legmelegebb fogadtatást készítik elő az angol külügyminiszternek és Berlin irányadó politikai köreiben bizo­nyosra veszik, hogy a közvetlen eszmecsere az összes fölmerült problémákban lényege­sen könnyíteni fogja a megoldást. A Londonba érkezett osztrák államférfiak tegnap megkezdték tárgyalásaikat. Schusch­nigg kancellár és Berger-Waldcnegg külügy­miniszter MacDonald miniszterelnök vendé­gei voltak ebédre. Napközben végighalgatták az alsóház tárgyalásait, ami után több mint egy óráig tartó megbeszélést folytatlak Sir Jolin Simon külügyminiszterrel. Schuscnigg kancellár ugyancsak a nap folyamán tár­gyalt Montague Norman-nel, az angol bank igazgatójával. Ez arra vall, hogy pénzügyi kérdések is szóbakerülnek Londonban, bár Schuschnigg kancellár mindjárt megérkezése után kijelentette az ujságiróknak, hogy Ausztria nem kér több kölcsönt, nem kol­dul többé, mert szükségleteit külföldi segítség nélkül is ki tudja elégíteni. Londoni lapok, bizonyára illetékes körök­ből származó értesülés alapján, egyhangúlag cáfolják, hogy az osztrák kormányférfiak londoni tárgyalásán a Habsburg-uralom visz- szaállitásának kérdése is szóbakerült. Ez a kérdés — mondja a Times — nem időszerű és igy a tárgyalásokban különös szerepe nem is lehet. A Habsburg-kérdés különben, párisi jelentések szerint, kisantant körökben is meglehetős nyugtalanságot kelt. Amint a francia főváros tegnapi esti lapjai jelentik, Spalajkovics párisi jugoszláv követ ebben a kérdésben felvilágositást is kéri Laval kül­ügyminisztertől. Spalajkovics hangoztatta, hogy ezzel a lépé­sével nemcsak Jugoszláviát képviseli, hanem a másik két kisantant államot is. Laval rész­letesen tájékoztatta a jugoszláv követet az osztrák miniszterekkel folytatott tárgyalás­ról és kijelentette, hogy a Habsburg-kérdés- ről nem is volt szó. A Temps ehhez a föl- világositáshoz hozzáteszi, hogy lehetséges, hogy a Habsburgok Ausztriá­ban visszakapják vagyonukat, az is lehet, hogy egyikük-másikuk visszatér Ausztriá­ba, de ez nem ok a nyugtalanságra, mert amint az osztrák külügyminiszter ki­jelentette, a Habsburg-resiauráció jelenleg Ausztriában nem kérdés, a bécsi kormány­tól távol áll a Habsburg trón visszaállítása, viszont méltóságún alulinak tartja, hogy le­mondjon arról a jogáról, hogy belügveit ugy intézze, ahogy jónak látja. ycgMüaüiattam becsületesen mindent... Az első szótól az utol­sóig. S ugy érzem, hogy hadat üzent pártja vezetőségének. Már előadása elején sietett kö­zölni ezt közönségével. — Igenis, követelem a nemzetiség szerinti arányt. Meg keli min­den párt egyezzen ebben. S ha nem egyez­nek meg? . . . Akkor a pártkereteken túl fogunk összefogni oly célból, hogy megva­lósítsuk célkitűzéseinket! *— kiáltotta meg­győződéssel. Összefogni a pártkereteken túl? Kivel? . . . Arra gondol, hogy több pártot hoz ezen az alapon össze, majd fenyeget: Nélkülük ’— tehát diktatúrával is <— kész a hatalmat kezébe venni. Ekkor jött a pálca, amitől első pillanatban meghökkentem. Olyan, mint egy billiárd-dá- kó. Ha jól látom be van aranyozva. Lehet, hogy a színpadi kelléktárból került elő s ki­rályi szertartásmesterek botja a darabok­ban. Ezzel mutatja a megvilágított háttérben kifüggesztett táblázatokat. Az első táblázat a honosított külföldi egye­temek diplomáinak számát mutatja. Színes oszlopok vannak festve a táblákra. A zsi­dók oszlopa fekete, más nemzetiségűek osz­lopa narancsszinnel van feltüntetve rajta. A Cluji-i egyetem 35 diplomát honosított az utolsó tiz év alatt, a Bucuresti-i meg 1216 darabot. A pálca megvillan. — Száradjon a Ielkükön! — mondja Vaida szigorúan. Megesküdnék rá, hogy fizika- számtan tanár valamelyik vidéki líceumban. Aztán újabb nagy kimutatásokat tolnak elő a háttérben. Ügyvédek, orvosok, állator­vosok, vállalatok, magántisztviselők Timis— Torontálban. Egyáltalán nagyon rájár a rúd erre a Bánát-i megyére, melyben a németek is érdekelve vannak. Nem is foglalkozik más­sal, pedig az egész országot akarja belekap­csolni mozgalmába. Ez azonban mégis csat egyetlen megye. Mintha valaki csupán a Ma- ramures-i statisztikát venné alapul, mikor az ország politikáját irányítja. — Nem vagyunk mi a kisebbségek ellent — hangoztatja egyszerre. — Csak a román nép fiainak boldogulását akarjuk biztosíta­ni. A román ügyvéd tehát a kisebbségi felek' érdekét és pereit is elláthatja. Most egy kivágott újságcikk kerül elő tar­solyából. Az uj Bncuresti-i házak tulajdono­sainak számát olvassa fel belőle. Kitűnik, hogy az egymillió értéken felüli házak több­ségét kisebbségek építették. Eszembe jut Ca- tuneanu professzor, ki saját lapjából és köny­veiből olvasott fel idézeteket a vérvád iga­zolására, mikor valamelyik hivét védte a bí­rósági tárgyaláson. Folyékonyan beszél, kimondottan erdélyi kiejtéssel. Kitűnő népszónok, a „taktika“ most is kiragyog belőle. Amint megáll s rá­támaszkodik pálcájára, ugy akarja, hogy a szerény, küzdő pásztor jusson eszünkbe a ki­tűnő színpadi megvilágításban. Aztán meg­nevettet. Majd elsáppad s egészen egyéni programot ad: —- írjuk meg a kisebbségi kódeseti A ki­sebbségek tudják meg, hogy mi az övék! Ez a tietek, ez illet meg benneteket! . . . Az alkotmányos akadályokról emlékszik meg s majd leszédülök székemről, mikor be­jelenti, hogy Istrate Micescu jogi véleménye döntő előtte. Hiszen a Dreptatea c. nemzeti- parasztpárti hivatalosban csak tegnap olvas­tam, ki ez az öreg Istrate Micescu, aki ár­tatlanságát már rég Írét. ágyban elvesztette. Hogyan? Vaida a nemzeti-parasztpárt egyik legádázabb ellenfelét és a parasztpár­tiak gyűlölőjét magasztalja és uj összefogást akar? — Alkotmánymódosítás? . . . Nincs szük­ségünk erre! Hiszen épp elégszer sértettük meg az alkotmányt eddig is . . , Kijelentem

Next

/
Oldalképek
Tartalom