Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-26 / 47. szám
6 ELLENZÉK III IM 1935 február 2 6. II A hamis iei •\ tej, mine az emberi táplálék, tie különösen ,i gyermekek fejlődésének néíkülözJietetlen is P> tolhatatlan ripanyaffu, de csak föltétlenül V'z['’ és hajnisi táti art állapotában felel inej; a cellának. Sajnos, o napyfontosságú és nap- niennyi-şvRben fogyasztott tápszert minden időkben oloszerc- teccel és iclkiismerctlenül h.uniütották. !p>r von ez. ma is és a modern idők vívmányaival lépést tartva, a legkörmönfontabb a tejhamisims, egyben olyan tökéletességű, hogy meg a tapasztalt gazdusszonyt is tévedésbe ejtheti, h/ert k'- vánok röviden megemlékezni a tejhajnasttásrol, különösen figyelmeztetni az újabb hamisítást trükkre. A teljes tej fehér mázu edényben nézve, igen halvány sárgás szint mutató, könnyen habzó, jellegzetes kinézésű folyadék. A teljes telten tej fa jsulya: t.oaS—1.014 határok között mozog. Sem könnyebb, sem nagyobb fajsúlyú nem lehet- Minden tej, amelyik nem e két érték közötti fajsúlyú, hamis és eladóját rendőrkézre kell adni. A teljes tej tápértékét a benne foglalt cs lebegő állapotban levő, apró zs:rgömbücskékből álló, minimálisan 3.4%-oc kitevő vaj biztosítja, támogatva a tejcukor tartalomtól. A zsír meghökkenése vagy hamisítás következménye, vagy1-, ami ugyan ritkság számba megy- ás az esetek alig egynegyedezredlékében fordul elő, a tehénben rejlik, de ebben az esetben a törvény szerint forgalomba nem hozható. A teljes tej alkatrészeinek perccntuális összetétele: S7.2—S8% viz, 2.7—3% kazein,^ c.3— c.ţ% albumin, 3.4—3.7% zair, 4.4'->F9% tcF cukor, végül 0.7% szervetlen só, nyomokban még ecithin. Konyhai módszerrel a tej jóságának megállapítása: ízleléssel, körömpróbával, forralással és '.égül pohárbatéve és bizonyos állás után a föl- szinre szálló fölréteg vastagságából való megítéléssel szokott történni. Ezek a módszerek azonban úgy egyenként, mint együtt is, tévesek és a tej minőségi megállapítása szempontjából teljesen értéktelenek. Az ízlelés, szóra nem érdemes, komolytalan módszer, legfeljebb a savanyúnak édestől való megkülönböztetésére alkalmas. A köröm próba, hogy t. i. szétfut-e a körömre cett csepp, vagy nem, szintén komolytalan, mert ha a köröm csak lehel 1 etsasrüleg is zsíros, ami elkerülhetetlen, nemcsak a tej, de még a viz is gömbszcrüi'eg marad rajta, a fölözött tejjel hamis:tott tejet pedig még Tökéüesoesebbnek láttatja, lévén ez utóbbi ehezebb fajsúlyú, sókban és kazeinban gazdagabb. A forralás sem megbízható, mert pl. szeparátor, ml fölözött soványtejnek is vascig pilléje lesz, de legfeljebb csak a haauásitás arányába« zsíros! A szállasztás még esetleg lehet tájékoztató, de csakis tájékoztató, illetőleg alap a gyanúra! T. L, ha a tej szeparátorral fölözött sovány tejjel lett felhígítva, avagy a teljes tej részlegesen fölözve, akkor a most már nagyobb fajsúlyúvá vált soványabb tejben nehezebben és későbbre szállanák a felszínre a zsirgömbccskék és e zsirgöm- bócskák a> kazeintól és sóktól burkolva, nagyobb térfogattal jelennek meg a felszínen s így megtéveszthetik a gazdasxzonyt látszólagos, de nem tényleges vastagságukkal! A tejfölvostogság tehát nem tényleges, de jelentékenyen kevesebb, mint a látszat után iteli az ember. A tejet, a laikus, naiv falusi ember vízzel ke. ' éri. Az ilyen tej, a higitásnak megfelelőleg híg és az edényben, méginkább a pohár szélén a hajósé v esség jelenségének zónájában, kékes színű. -A vízzel hígított tejnek fajsulya kisebb! Tehát könnyebb a teljes tej_nél. A ravasz, számitó tejhamisitó azonban nem s ízzel szaporítja az eladásra szánt tejet, hanem szeparátorral fölözött sovány tejjel, amit tejszö- vetkezetékből egyhatod áron vásárol össze. A berendezkedett tejcsaló esetleg máir szeparátorral is dolgozik . Az igy hamisított tej sűrűnek látszik, állja a köröm-, forralás- és üleiprtés, helyesebben: fels/állasztási próbát is. A tej minőségének megállapítása, a benne kötelezően tartalmazandó minimális 3-4% zsírnak a kimutatásán alapszik. Ennek mcgállap.rása a tényleges száz.alék-szómban, csakis Laboratórium. ban, a már fennebb cm liceu eljárással, avagy az amylalkoholos kivonással történhetik. Azonban egys/erübban, mégis tökéletes és törvényes érvénnyel és kényelmesen, a laktodensiméter-nek nevezett eszközzel vihető keresztül. Ez a műszer tulajdonképen egy nagyon érzékeny és csak szűk határok között regisztráló fajsulymérő. Hőmérővel, vagy anélkül. A vizsgálandó tejbe sü- lyesv.tvs, miikor megállapodott, mutat ja a tej sűrűségét, ami reális, ha a tej hőmérséklete azonos- azzal a hőmérséklettel, amelyre a műszer van beállítva, ollcnkcxő esetben « műszerhez szolgáló korrikciós táblázat alapján kell megállapítom a tej hőmérsékletének megfelelő reális, tehát valóságos íajsulyr! Az igy kapott érték akár kisebb akár nagyobb, a ünljes tejre kötelező 1.028—- 1.034 értékeknél, akkor mindkét esetben a tej hamis, merr első esetben a tej vízzel van higitva, utóbbiba« fölözött a tej, vagy ilyennel van szaporítva. A lefölözött tejből részben, vagy egészen hiányzik a zsir, ezzel szemben a sók teljes meny- nyiségben, némi kis cukormaradékkal megvannak a sovány tejben is. Ezek megnövelik a fajsulyt, azonban a tápértékét egészen a viz értékéig sü- lyeszthctik. Minden családnak, ahová nagyobb mennyiséget hordanak, érdeke tehát, egy ilyen olcsó műszer megszerzése, avagy a tejnek bármelyik, jól felszerelt gyógyszertárban való mcgvizsgáltaxásc, amit készséggel elvégez bármelyik gyógyszerész díjtalanul. Stankowsky József. EGÉSZSÉGŰ G!d ADY ENDRE összes kUteményeí e^éa/. vászon kötésben 1Ö5 !e;ért az „Ellenzék“ kÖnyvoHZtályábm Cluj, P. Unirii. Hófehér, könnyű papír, kitűnő nyomás, ízléses kötés, betűrendes versraututó! Vidékre azonnal szálli jak. — Pénz előzetes beküldése mellett portön-enteaeTi küldjük! ! MEGJELENT A „MAGYAR NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZEMLE“. A fontos hivatást teljesítő egészségügyi havi folyóirat februári száma a következő tartalommal jelent meg: dr. Doros Gábor (Budapest): Kik kössenek házasságot? Dr. Veress Ferenc (Tg.-Mores): Idegen testek Ront. gen-vizsgálata. E>r. Kovácsáé Tüdős Ilona (Budapest): Vaj- és sajt készítés. Horváth Ella , Aiud): A szövetkezetek egészségügyi munkája. — VaA gyomor- és máj betegségek háromszorosára, a bélbetegségek kétszeresére emelkedtek a háború előtti számuknak sámapi iskola II. Dr. Gergely Endre (Cluj): Az újszülöttek és csecsemők testi fejlődése . Élettani tevékenységek. (Gyermekegsézségtan). — Ezenkiviíl kisebb cikkek teszik elevenné és tanulságossá a jelen számot. A folyóirat megrendelhető Dr. Schmidt Bélánál (Tg-Murcs — Str. Sft. Ghsaorghe 20.), előfizetési ára egy évre 120 lej, agyas szám 1ţ lej. Egészségesebbek vagyunk-e elődeinknél? — ezt a kérdést tárgyalja a Fort- schritten den Medizin egyik utolsó számában dr. Ewers, német orvos. Cikkében hivatkozik a berlini Strauss profesz- szorra, akinek kimutatása szerint különösen az emésztési szervek betegségei j emelkedtek rendkívüli mértékben a liá- I ború óla. Strauss professzor szerint a 1 gyomorfekély és más idült gyomorbetegségek, valamint a májnak és az epevezetéknek megbetegedései, a háború óta legalább háromszorosára emelkedtek. Az idült bélbetegségek száma pedig legalább kétszeresét éri el a háború előtti hasonló megbetegedéseknek. Orvosi statisztikákkal általában nagyon óvatosan kell bánni, Strauss professzor megálla- pitása azonban általában megfelel az idősebb gyakorló orvosok megfigyeléseinek is. Az a magyarázat, hogy nem a betegségek száma emelkedett, hanem az orvostudomány képes ma jóval több betegséget diagnosztizálni, teljesen tarthatatlan a betegségi statisztikák adataival szemben. E statisztikák szerint például a német kórházakba -1910 ben 18,990 vakbélgyulladásos beteget veitek föl, mig 1929-ben ezzel szemben 210,512 volt a vakbélgyulladásos megbetegedéssel fölvett betegek száma. Hasonló ará nvu a statisztika az emésztési csatorna többi betegségei és a vese betegségeire vonatkozólag is. Arra a kérdésre tehát, hogy egészségesebbek vagyunk-e elődeinknél, csak határozott nemmel lehet felelni. VEREBÉLY PROFESSZOR AZ ÁLTALÁNOSÍTÓ VÁDASKODÁSOK ELLEN. Budapestről jelentik: Verebély Tibor dr., egyetemi professzor, a Magyar Országos Orvosszövetség elnöke, ai szövetség hivatalos közlönyében ,Orvosi tévedések“ címmel cikket irt, amelyben tiltakozik egyik nemrég történt tragikus o-rvostévedéssei kapcsolatosan, az orvosok ellen való általánosító vádaskodások eüen. Rámutat arra, hogy az orvos sorsdöntő problémák vállalása közben folytatja szociális küzdelmét mérhetetlen felelősségének tudatában és azzal a meggyőződéssel, hogy sikereinek alapfeltétele a munkájába vetett bizalom. Sajnos, kevés megértés kiséri az orvos munkáját. Ha egy-egy tragédia, amely mellett megrendülve, részvéttel és könnyével áü az egész orvosi read, bevilágít az orvosi munka színfalai mögé, ngy homarosun kész a kiket s ítélkezés, amdv bizalmatlanba«« szít és rombol. Az orvosi szakmák közül cfeoiorban a műuőezakmák képviselők éri a vádaskodás. Tény, hogy totó mint fél százados munka sem tudta a veszélyeket nyom nélkül kiküszöbölni, amelyek a fájdalom csillapi- tásáhaiZí, a sebfertőzés kizárásához fűződnek. A helytelen kezelés vádjával osztoznak a műtők a t*-Így ógyászokkal. Amikor azonban — mondja Verebély professzor — az orvosok egyeteme nevében utalunk az elharapódzó vádaskodások bénító hatására, a legtávolabbról sem kívánjuk az orvosi felelősséggel tartozás kötelességeit kétségbevonni. Minden ügyben az ítéletet csak az ösz- szes körülmények gondos mérlegelése után lehet megállapítani. Szabó D*zso uf könyvei: A magyar irodalom sajátos arca — Korunk nőproblémája 35 lej. Mosolyok 35 lej. A kötél legendája 35 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztálj’ában Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvszenzációk jegyzékét. GYULAI PÁL . JI TÖRTÉNETI REGÉNY ÜH IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZS1GM0ND 76 -IK KÖZLEMÉNY —- Kis babára! miért tekintesz mindig vissza? — Nem kisér-e, nem vőn-e észre valaki? Dajkára’ te kérdezd meg, hol lakik a börtönön En nem akarok idegenekkel szólani. Istenem! Ha Senno hibáztatná! — Ah ott lovagok jönnek, tér jünk ki. — Ugy-e le gyermekednek tartasz, s mondhatom a kérdezőknek, hogy nem kisérőm — anyám vagy? Én, mint nő, magam is járhatnék, de ha a tömlöczőr kérdi nevem, ugy-e mégis nem vallhatnám meg, hogy Senno hitvese vagyok? A hídhoz értek, mely a Szentgyörgykapu elölt széles árkon vont ívet. Midőn a padlazalra lép Eleonóra, a belváros egyik oidalutczájából kocsi robban elő. ' A nő, hogy helyt engedjen, á hídfő oszlopához ’. ónul vissza. Szorosan mellette egy férfi állott, az oszlopra támaszává hátát, és kezét összekulcsolva. Nagy kekkeméi mélán vonultak a fellegekről, melyeknek szemlélőiébe látszék merülni, a szép nő sáppadt arczára; s azon fiiggénck mohón és szüntelenül, mig e sápadt arcz, az illetlen bámészkodásra kigyuladt. Az idegen égy irányban haladt nőinkkel a bidon és Szengyőrgykapun a Kapisztrán kápolna ajtajáig. Itt eltűnt. Eleonóra szive megkönnyült. Mészáros uram kedves komája a tömlöczőr, egyetlen leánya a szép Klárika által jól kifésült és rendezett hajjal, meliertes rövid dolmányban, zsinórozott kék nadrágban, nagy rézgombos, pálczával kezében fogadta a kis őrlak ajtajánál ismeretlen vendégeit, az agg és ifjú nőt. Épen nyílt s derült kedélyben volt, mi nála komor foglalkozásai daczára is nem szokatlan: s ámbár külseje a széles vállak közé fektetett nyakkal, a .rövidre nyesett szürke szakálu zömök állal, mely az egész arcz alapjaként tűnt fel, a tág pofacsontokkal, melyeknek aránytalan téré miatt az arcz felső része keskenyebbnek látszék mint az alsó, végre a rövid homlok és hosszú szőrű csomagos szemöldök miatt nem mutatkozott első perezre megnyerőnek: de a szives mosoly, iüely ajkain lebegett, a kisded azonban tiszta fényű kék szemeknek eleven tüze és a többnyire elégült nedvalkat, mely még a börtön penészes fala s dohos lege közt is minden öröm.sugártól fölmelegülni birt, lassanként eloszlatták azon kellemetlen hatást, melyet alakja olyaknál okozhatott, kik a jót örökké a szép hüvelyében keresik. — Rendkívül sajnálom — szólott a tömlöczőr, miután Eleonóra kevés vonakodás után elbeszélte, miként a bezárt karmestert akarná börtönében meglátogatni — szivemből sajnálom, hogy az ifjú asszony . . . követem alásan — egy pillanatot vetve a nő jelentékeny külsejére — az úri asszony parancsolatát nem áll hatalmamban teljesíteni. Tekintetes és vitézlő Márkházy úr, az én elöljáróm, szoros kötelességgé tette, senkit hozzá nem bocsátani. Szegény Senno, ő igen jó ember, noha gyakran találom zuzmarás kedvvel s oly sötét arczczal, hogy megszólítani nincs bátorságom. Hiába! ezek a szigorú szabályok elkedvetlenítik. — De az Istenért! — rebegé Eleonóra tört hangon — mit akarnak vele? Elzárni ismerőseitől, rokonaitól és ... itt kipirult arcza, azon szó miatt, melyet mondandó volt, de elhallgatott. Megfosztani őt a vigasztalástól, mit barátja szeméből olvashatná ki; a reménytől, melyet igaz ügyében fáradó társainak részvéte nyújthat; megfosztani őt a könnyektől, melyeket ... itt ismét félbeszakitá szavait. — Nem, nem ez lehetetlen — kiáltá kitörő hangon, esdő és parancsoló tekintetet vetve a börtönőrre. — Szép babám! mérsékeld magad, — rimánkodott Barbara. — E jó ember nm fogja megtagadni kívánságunkat. Szent József’- Kőből volna-e az ő szive? Hiheted-e babám ezt? — Még hozzá szóló leveleket sem fogadhatok el — mentegetődzék a tömlöczőr tisztelettel, s még min dig szellőztetve fovegét — annál kevésbé szabad valakit börtönébe bocsátanom. Barbara minden ékesszólását kimerítette .hogy Balázst, kit szelíd modora miatt rábeszéllietőnek hitt, engedékenységre birja; de a székely tágítani nem akart, mert mint monda, már ő nagy részt oly dolgokért is, melyek Senno kiszabadításával kapcsolatban voltak, rosszul van fölirva nemzetes Márkházy úrnál, s a legelső hibája miatt, melyet elkövetne, hivatalából elmozdittatnék. — Én nem kérem — szól Eleonóra illetett hangon — hogy magunkra hagyassunk a börtönben. Ám! legyenek a leggyöngédebb érzéseknek hideg, közönyös tanúi, kiket azok nem érdekelhetnek. Mit bánom én? Nekem látnom kell őt! Jöjjön ön velem Sen- nóhoz. Hozzon magával őröket, hogy annál inkább megnyugodhassanak azon urak, kik egy gyarló néra- ber által is veszélyeztetve hiszik fogházukat és a köz- csendet. Figyeljenek kegyetek minden arczvonalra, minden szóra, sóhajra és mozdulatra; állják útját minden bátorításnak, mely ajkaimról, minden vigasznak, mely könnyeim közöl törne ki. Tartsanak távol, hogy e kéz ne nyújthasson át egy nehezéknyi mérget, mely kiemelhetné őt börtöne és a föld bilincseiből s megfoszthatná a jól teljesített kötelesség érzetétől az igazság eszközeit és a hóhért. Mit árthat igy Senno ellenségeinek a látogatás, s nincs-e elérve a szigorú tilalom czélja? Vezessen hozzá! Ah! miért kétkedni? Bátran! Ki róhatná fel e lépést hibául? De ön érzéketlen — folytatá a nő kezeit tördelve. — Nem akar rám hallgatni. Oh-' az emberek, az emberek! S e földért történt-e a megváltás? E szivekért, — melyek mint a koporsó csak rothadást, zárnak magokba — Írattak -e a hit könyvei? Ördög és ember: minő vesztegetés a szavakban. Miért adni két testvérnek külön nevet? (b ulytutjuk.)
