Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-24 / 46. szám
ARAS LEI TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÍN NUMERAR No. 141-i6?/iqi4Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatai és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. —- Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej. —- pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, event« ■ Magyarországra: negyedévre 10, félévre ao, évente »3 többi külföldi államokba csak a portókülönbózettel rdbî* LVí. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM. VASÁRNAP HM 1935 FEBRUÁR 24. Europa egyik országában, vezéri nagyhatalom területén, ahol a forradalom véres habjaiból, mint Boticelli szépséges Aphrodite-ja a cyprusi tengerből, szépen és szilárdan kiszállott a szabadelvű nép- uralmi rendszer, kétmillió idegen munkás él. Ezeknek az idegen munkásoknak is ad az állam és társadalmi szervezet munkanélküli segélyt. A balközép e klasszikus országában fasizmus és hitle- rizmus óta szintén előjöttek szélső jobboldali szervezetek s ezek most irtóhá- borut szeretnének indítani az idegen izom- és agy-munkások ellen. Orvosi szervezetek hangosan követelik, ne alkalmazzák az idegen származásunkat a közkórházak intern-állásaiban és nehezítsék meg honosításukat; főleg akadályozzák meg gyakorlatukat. És más r’en- dek és osztályok is mozgolódnak. De az ország közvéleménye főihorkant és gyors intézkedést követelt e kérdésben. Csakugyan, szinte két-három csapással máris elnémítják ezeket a jobboldali mogalmakat, mert szerintük beleütköznek a jogba, igazságba, hagyományba, köziélekbe. Az egyetemek sorban nyilatkoznak, élükön azzal, melyet az idegenek leginkább lepnek el és áperte visszautasítják, főkép az idegen orvosok ellen irányuló mozgalmat. Mert nem elvenni kell a kenyeret és nem megállítani az ország szellemi vezérkarának föl- frissítését, hanem uj kereseti lehetőségeket és munkaalkalmakat keresni. Egy nagyhirü szenátor, volt miniszter, volt sziriai kormányzó, volt nagykövet végét veti a. törvényhozás magasabb házában a vitának, amikor elfogadtatja elvét: most zavar van társadalmi és közigazgatási szempontból az idegen-kérdés kezelése körül, ezt a zavart azonban csak az emberi jog és a francia hagyomány szellemében szabad megoldani. Senkinek a hajaszála, illetve a falatja se görbülhet meg. A legfontosabb azonban az ország miniszterelnökének, egy öles szőke óriásnak, kemény és súlyos nyilatkozata egy rövid vita elintézésére a kamarában. Mindenekelőtt kijelentette, hogy a munkanélküli segély sokkal okosabb, mint a hevenyészett közmunka és az idegeneknek adott segély nem kidobott pénz, mert az visszacsorog a francia állam zsebébe. Aztán kitért az idegen-kérdésre. Hajlandó eljárni, ha megfelelő javaslatot hall, mikép pótolhatják a kétmillió idegen munkás fogyasztó és vásárlóképességét. Az idegenek egyelőre itt laknak, esznek, öltözködnek. Ha eljárunk ellenük, nagy kérdés, hogyan kárpótoljuk a háztulajdonosokat, mi hasznot fog látni a kereskedelem a fogyasztás csökkenéséből, gyarapodik-e a nemzeti vagyon, ha majd az idegenek hazaviszik megtakarított pénzecskéjüket, ilymódon megmaradnak-e, vagy gyarapodnak-e a munkának alkalmai? Ezeket a beszédeket és kedvező határozatokat nem Németországban vagy a Duna völgyében fogalmazták meg. Nem délszaki államok ütötték le igy a nemzeti-munkavédelem túl- tengődő hidra-fejét véglegesen. Az ország, amelyről szó van, a legidősebb latin nővér, akit utánozni vágyik Románia és kinek uszályállamai sorában a hűség első helyén áll. Az élen álló egyetem pedig a Nancy-i, a hires szenátor ■louvenel, a szőke, nagy miniszterelnök, Flandin. Most pedig fejezzük be minden szenvedély nélkül ezt az egyszerű elmefuttatást A király vette kezébe az ifjúság nevelésének irányítását Kézzeííoghaió és biztató eredményt akarok látni — mondta a királyi palotában összegyűlt egyházi, potiiikai és katonai vezeiőlérflaknak BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A román ifjúság nevelésére és irányítására alakult legfelsőbb tanács ülést tartott őfelsége elnökletével a királyi palotában. A gyűlésen Miron Christea patriarcha, Tatarescu miniszterelnök, Paul Anghelescu tábornok hadügyminiszter, Franasovici, Eugen Titeanu és Mitita Constantinescu miniszterek is részt- vettek. Mindenekelőtt Tatarescu miniszterelnök tett jelentést a legfelsőbb tanács munkájára vonatkozóan. Hangsulj-ozta azokat az eredményeket, melyeket az ország fejlődése érdekében a 7—18 éves ifjak nevelésében és irányításában eddig elértek. Hódolatuk és elismerésük jeléül az Ország őre kitüntetés /, osztályát ajánlja fel Őfelségének s egy képeÉj albumot, mely az ország őreinek munkáját tünteti fel, miután a király az országnak első őre. Őfelsége elfogadta az ajándékot és kijelentette, hogy szerencsésnek érzi magát, mert megállapíthatja, hogy megértették és segítettek tervének kivitelében. —- Kézzelfogható és biztató eredményeket akarok látni az ifjúság egészséges irányításában! — fejezte be a király beszédét, aztán az Ország Őre kitüntetésben részesítette a legfelsőbb tanács tagjait. * Az ülés végén Angelescu közoktatásügyi miniszter szólalt fel. Bejelentette, hogy a tanács terveit átveszi a közoktatásügyi programjába és minden héten két félnapot megvalósításukra fog szentelni. Ultimátum a kormánynak a szövetkezeti reform ügyében BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A szövetkezeti törvény reformja körül támadt harcok elcsendesedtek. A kormánypárt és nemzeti-parasztpárt között fegyverszünetet kötöttek a béketárgyalások nyugodt levezetésére. A Rador távirati iroda jelentése szerint Inculet belügyminiszter hosszas megbeszélést folytatott Mihalache parasztpárti elnökkel, melynek során hangoztatták, hogy mindkét párt részéről szükség van a megegyezésre. Megállapították azt is, milyen utat kövessenek, oly célból, hogy ezek a tárgyalások valóban rövidesen eredményhez is vezessenek. A tárgyalásokba beleszólt a szövetkezetek küldöttsége is, mely megjelent a parlament épületében és közölte kívánságait Sassu föld- mivelésügyi miniszterrel. A kormánypárton úgy határoztak, hogy ! mindenkép módot kell keresni az ellentétek kiküszöbölésére. A nemzeti-parasztpárt Mad- gearut, Radueanut és Ghelmegeanut küldte Id oly utasítással, hogy a párt kívánságait Írásban —- tehát ultimátum formájában — közöljék a kormány kiküldötteivel. A Dimineaţa jelentése szerint remény van a megegyezésre. A külkereskedelem és a költsége vetés A kormány eközben tovább tanácskozik arra nézve, miként állapítsa még a külkereskedelem uj rendjét a jövőben. A tanácskozásokban Antonescu pénzügyminiszter, Du- miírescu bankkormányzó és a Banca Naţionala két szakértője is résztvettek. Azt hiszik, hogy még ma véglegesen döntenek s határozott formába öntik a hivatalos álláspontot ebben a régóta húzódó kérdésben. Antonescu pénzügyminiszter kihallgatáson jelent meg őfelsége előtt s jelentést tett a költségvetési munkálatok eredményéről. A munkálatok egyébként befejezéshez közelednek. A költségvetési bizottság elhatározta, hogy Alimanisteanu lesz az ügy előadója a parlamentben. Ausztria után Magyarországgal kezd tárgyalásokat Laval „Ä helyzet hezd kedvezően alakulni a legtöbb európai kérdésben** —? irjcs te banda félhivatalos PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Schuschnigg osztrák kancellár és Berger-Waldenegg külügyminiszter, akiket Párisban nagy ünnepélyességgel fogadtak, tegnap kétizben is hosz- szabb tárgyalást folytattak a francia külpolitika vezetőivel. A két osztrák vezető politikus tiszteletére Lebrun köztársasági elnök villásreggelit adott, melyen Páris előkelőségei vettek részt. Az ebéden a köztársasági elnök a beesületrend keresztjét nyújtotta át Schuschnigg kancellárnak és Berger-Waldenegg külügyminiszternek. A megbeszélésekről, melyek ma is folytatódnak, még nem adtak ki hivatalos jelentést. Laval és Berger-Waldenegg külügyminiszter azonban nyilatkoztak az újságíróknak, hangoztatva, hogy a megbeszélések legteljesebb eredménnyel jártak és hogy a Közép-Euró- pára vonatkozó összes nagy kérdésekben I teljes egyetértés uralkodik a francia és osztrák kormányok között. Berger-Waldenegg hangoztatta, hogy a párisi látogatáson nem uj szerződés megkötéséről van szó, hanem közös állásfoglalásról a nagy európai kérdések, főleg a dunai paktum kérdésében. Az osztrák kormány számára ugyanúgy, mint a francia kormány számára Ausztria függetlenségének teljes biztosítása a legfőbb cél. A tárgyalások különben Franciaország és Ausztria közvetlen viszonyára is kiterjedtek, aminek következtében rövidesen gazdasági és kulturális megegyezés jön létre Páris és Bécs között. Beavatott diplomáciai körökben azt hiszik, hogy a francia—osztrák tárgyalások főleg a Rómában fölmerült dunai be nem avatko- zási terv körül forogtak. Az eddigi jelek szerint a tárrgyaló felek ebben a kérdésben is megállapodásra jutottak már. A félhivatalos Petit Párisién minden valószínűség szerint erre céloz, mikor a tárgyalásról azt írja, Laval külügyminiszter tegnapi diplomáciai eszmecseréjével kapcsolatban azt a benyomást szerezte, hogy a helyzet a legtöbb nagy európai kérdésben kezd kedvezően alakulni. Az Oeuvre szerint Ausztria legfőbb törekvése, hogy minden szerződésben teljesen egyenrangú félként szerepeljen és hogy szomszédai felé a teljes függetlenségét és különállását megőrizze. Ezért féltékenyen vigyáz arra is, hogy a szomszédos államok által biztonságára adott garanciák külön lekötöttséget ne jelentsenek számára. A francia sajtó szerint különben az osztrákokkal való megegyezés után Laval külügyminiszter minden valószínűség szerint Magyarországgal fog tárgyalni a dunai egyezmény ügyében. A nacionalista Echo de Paris szintén he- Ij’esli az osztrákokkal való tárgyalást, de óvatosságra int és azt kívánja, hogy a megegyezést úgy fogalmazzák meg, hogy Bécs- ben ne lehessen az egyik napról a másikra fölvetni a Habsburg-kérdést. Az osztrák államférfiak biztonságára erős rendőri készültség vigyáz. Minden Útjukon kerékpáros polgári rendőrök kísérik és autójuk előtt és után három rendőri autó halad. ? Tegnap a rendőrség az osztrák miniszterek I ellen tervezett tüntetés miatt 800 tüntetőt ' vett őrizetbe. pár jelenség és hir említésével. Romániában csekély az idegen munkások száma, mégis van ádáz munkavédelmi törekvés, más kenyerére való agyarkodás. Mert nem idegenek ellen fordul, hanem ötmillió oiyan személy ellen vonul fel, akinek itt ringott a bölcsője, akinek az elődei itt porladnak, akiknek az ittmaradásra, nemzeti jellege őrzésére és a szabad megélhetésre teljes jogot nyújtott a békeszerződés, az alkotmány, mindkettő abban a tudatban, hogy a terület az ember és kisebbségi jog felbonthatatlan kapcsolatával együtt cserélt gazdát. Ma, mikor e sorok megjelennek, városunk ügyvédi kamarája vitatkozni fog a mostani kartársak ellen visszaható erővel alkalmazandó numerus cláusus-ról és a jövő ellen irányuló numerus nullus-ról, ami a jogi eszmény megsemmisítése. Holnap e mozgalmak hol kezdeményezője, hol szitája, Flandin és Jouvenel egy volt kartársa fog előadást tartani e kérdésekről a legidősebb latin nővér képviselte joggal, igazságqal és hagyománynyal pörbe szállva. És csak úgy mellékesen . eszünkbe jut Homeros képe: az alvilágban az áldozat vére körül még a: istenek is úgy tolonganak, mint a legyek Elfogyott a nektár és ambrózia?.
