Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-23 / 45. szám
VT,t Ffífl & Babos Sándor leieííe a nyel ¥ vizsgát — Mubdenben /4? ©rJéíyi ffdoysnÄrfus iT8Íss$zi®iíáÍ!?ius bet levele visxoiitagságos életéről. —* Banditabarcob a hittéfitök házai hőről (Az Ellenzék tudósítójától.) Messzi Mandzsúriába indult el másfél évvel ezelőtt egy erdélyi magvar fiú. Misszionáriusnak menta pogány kínaiak közé. Hitet, szeretetek kultúrát terjeszteni, lelkeket nemesiteni. Es Babos Sándor misszionárius útja nincs rózsaszirmokkal behintve. Babos Sándor a szív és hit embere volt itt Erdélyben és az maradt Mandzsúriában is. Szeme mint kitűnő fotografa!6 lencse örökíti meg az eseményeket, de a vérhulláson és szenvedésen tuj ő mindig csak a gyötrődő, kínlódó, szenvedő emberre mutat az embertelenül szenvedő kínai lélekre. A napokban újabb két levél érkezett Erdélybe a tizezer kilométer távolságra levő Mukdenből és Hailungból. Az egyikben arról számol be Babos Sándor, hogy Mukdenben sikerrel letette az első kínai nyelvvizsgát Nyelvvizsgán Mukdenben Levelében ezeket írja: „Már tíz napja itt vagyok Mukdenben vizsgaletétel végett. Fő örömöm, hogy ma reggel a középiskolában első ízben tartottam beszédet kianainl s vagy húsz percig bírtam. Mukdenből hazamenei sorra látogatom a skót és ir missziói állomásokat. így Liaoyan- got, Kalyuantot, Hsinchinget és Kirint, innen pedig haza Hailungba, ahol vár rám a vasárnapi iskola, a börtön és a kórház, aminek én mind igen örvendek. A magyar könyvet köszönöm. Most, hogy nincs alkalmam beszélni magyarul, az anyanyelv drága, csodálatos, titokzatos muzsika. Csak attól félek, hogy öt év után a kinai szó köny- nyebben fog az ajkamra jönni... De most ez igy jő itt. A mukdeni első vizsgám anyaga ez volt: hetven oldal kinai szöveg, a János evangéliumából a tíz első fejezet, ezer kinai szókép felismerése, tónusa (dallama), angol jelentése, az „abc“ első 100 jegye, 400 szójegyet tudni kellett írni, megadni a tónust, a latin „abc“ betűivel leírni a kinai szót, a jelentését és analizálni (ami azt jelenti, hogy meg kell magyarázni a szőkép eredetét, hogyan fejezi ki a jelentést, pld.: az ajtó két szárnya között egy emberi száj—kérdeni), hatvan mondatoá könyvnélküli és a Miatyánk. Ezenkívül földrajz, történelem, stb. A vizsga hat óra hosszat tartott. Igen nehéz jő tanitőt kapni és igy az embernek egyedül kell kitalálnia sok mindent, de ebben sokat segít a Biblia, amely könnyű és általában megfelel a köznapi nyelvnek“. JBandiiás vidékre megy a vonat A másik levél, amely Hailungból érkezett, drámai pillanatfelvételeket örokit meg a banditák és a kinai karhatalom nap-nap után megismétlődő véres harcairól és arról a lelkiállapotról, amelybe a vér és halál nyomán ezer veszedelem között, a kórházak és börtönök látogatása közben sodródik bele egy erdétyi hittérítő. Ebben a rövid tömörségében is megragadó levelében Babos Sándor a következőket írja: „Mukdenben a hailungi (Hai = tenger, lung = sárkány) vonal modern állomása a város falán kiviil van. Az állomáson reggel hat órakor még csak egy pár bizonytalan kinézésű, álmos, mosdatlan kinai lézengett. Valakitől megtudtam, hogy a vonat csak 9 órakor indul. Körülnézdegéltem az állomás épületében. Katonaság, rendőrség az egyik szobában, az épület sarkainál homokzsák- barrikád. Látszik, hogy bandítás vidékre megy a vonat. Aggódtam a csomagjaimért. Egy ládában villany vészjelző készüléket is vittem a hailungi misszió részére, bandita- iáihadás esetére. Végre orosz vonatorség közepette elindultunk. A mukdeni trópusi for- rőság után jól fogott a hegyi hűvösebb levegő. Dombok, hegyek, erdők mellett haladtunk el és nagyon odahaza éreztem magam. A pár nap előtti esőzések döntötték a kis rizs és gyapotterméseket.. A nyomorúságos kinai viskók, mint valami ázott ürgék néztek ki az íszaptenger közepéből. Az állomások megerősítve drótsövénnvel és homokzsákokkal. Egy kinai szállt fel és velem szemben foglalt helyet. Megkérdeztem, hová megy? ö is visszakérdett. Mifajta ember vagyok, mi a nevem, stb. Azt is megkérdezte, hogy mi a dolgom? Mondtam, hogy „mo sö“ (lelkipásztor). Nem értem — felelte. Jézus embere — használtam a Kínában szokásos jelzőt a keresztyének számára. Nem értem. Isten, Jézus... hallott valamit róluk?... — kérdeztem. — Nem hallottam. (Hol talállak? —• A homlokom kigyöngyőzött Aztán ne- kibátorodtam. Beszéltem Istenről, Krisztusról, arról, hogy mi az övéi vagyunk. Arról, hogy Krisztus által tudjuk meg, hogy mi az Isten akarata, hogy az Ur szavát be kell fogadjuk szivünkbe, arról, hogy Krisztus meghalt érettünk, hogy a bűntől megszabadítson és arról, hogy ha Krisztust követjük, megváltoztatja életünket. A kinai néhány pillanatig némán nézett reámM Hogy elhatottak-e ezek a szavak a leikéig, ki tudná megmondani? Néhány kilométert robogott tovább a vonat. Mi hallgatagon ültünk tovább szemben egymással. A harmadik állomásnál a kinai felállott, udvariasan elköszönt és leszállt. Két halott és egy haslövéses sebesült Nyolc órai üt után, zuhogó esőben megérkeztem Hailungba. Szörnyű sárban igyekeztem fel a domb oldalán lévő missziói állomásra. Az állomás alacsony kőfallal van körülvéve, mellette bozót, dombok, apró halmok, amelyek igen jó búvóhelyei a banditáknak. Két nappal megérkezésem előtt húsz kilométerre a misszióállomástől, a katonák összecsaptak a banditákkal. Két rendőrt agyonlőttek, egyet elhurcoltak, egy pedig súlyos fejlövéssel fekszik a kórházunkban. A két halott rendőr ott fekszik a koporsóban a szabad ég alatt. Holnap temetik el őket a domboldalon. ÉpFERTŐTLENÍTŐSZER használatát a GARGAR SZÁLASSAL szemben. SELECT MOZGÓ JOAN CRAWFOHD remekművének bemutatását: Numcrusz-Manzasra nincs szOkstge az tpttft jtazatlsaqnaK i<®nel Bratfianu aliíolsn ánya védi ss Itisebőségeket, ■— A Liapfcs Banin és Mibalacbe higgad! álláspontéi szögezi a kirakd hazai lakkal szembe IBUGU1 RESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A numerusz-klauzus bevezetésének hivei jó hazafiui érzésüket hangoztatják az ilfovi ügyvédi kamarához benyújtott indítványukban. A javaslat ellenzői tehát igen helyesen teszik fel a kérdést: — Lehet-e tagadni azok hazafiságát, akik Románia alkotmányát megalkották és elrendezték a jogegyenlőség szellemében az állampolgároknak egymáshoz való viszonyát? A román alkotmány ugyanis ionel Bratia- nu müve; akinek hazafias magatartása nemzeti kérdésekben nem ismert megalkuvást. — Lehet-e nemzeti szempontból ki nem elégítő gondossággal vádolni Ionel Bratianut azzal a munkával kapcsolatban, mellyel az alkotmány szövegét megállapította? — kérdik azok, akik nem értenek egyet a javaslat aláíróival. A Lupta egy másik körülményre is figyelmeztet: C. iDissescu volt ebben a munkában ÍBratianu munkatársa, aki igen sok olyan jogásznak volt tanítómestere, ki ma az ilfovi ügyvédi kamara tagja. Maniu szerepe — De maradjunk csak a felvilágosodott és építő nemzeti érzés mellett — írja a Lupta — s nézzünk iManiura, ki az erdélyi nemzeti pártnak s itt az első román kormánynak volt az elnöke. Maniu nemcsak nagy hazafi, de a kisebbségi jogoknak is nagy ismerője. Ebben a kérdésben mindig ugyanazt az álláspontot foglalta el Alba- Ittlia-től kezdve az ellenzéki padsorokban töltött nehéz években, midőn könnyen hirdethetett volna demagóg elveket kisebbségi kérdésekben. Maniu azonban nem tette ezt, hanem pártja végrehajtóbizottságának ülésén következőket mondta: — A mi népünk sokáig volt gazdasági és kulturális téren elnyomva s szerencsétlenségre ez még ma is igy van. Felmerül tehát a kérdés: Mit tegyünk ennek a helyzetnek a megszüntetésére? A politikai rendet meg lehet változtatni egyik napról a másikra, a társadalmi és gazdasági viszonyok azonban hosszas fejlődés következményei s nem lehel olyan könnyen megváltoztatni őket, M}i, románok igen keveset haladtunk az egyesülés óta. Eljött tehát az ideje annak, hogy ezen a helyzeten a rendelkezésre álló eszközökkel változhassunk. Vaida indítványa — Nem mondom, — folytatta Maniu — hogy Vaidának indítványa nem fakad a legszebb hazafiságból. Meg kell azonban kérdeznem, hogy ilyen indítvány vájjon megfelel-e a politikai szükség parancsának? Azt akarja Vaida, hogy a fiatal román elemek minél nagyobb számban iratkozzanak az iskolába? Ki nem akarja ezt? ügy gondolom azonban, hogy nekünk ösztöndíjakkal csak az arra alkalmas elemeket kell segíteni s a gyöngébb elemeket más téren kell felhasználni. Ha egyetértek abban, hogy az alkalmas román elemeket támogatni kell, nem egyezhetek bele abba, hogy kizárjunk valakit az iskolákból. A világossághoz való jog a modern idők jelszava, a francia forradalom szentelte meg ezt és ennek tagadása ellentétben, volna, a mai felfogással. Ebben a tekintetben én ma is fenntartom az AJba lulia-n hozott határozatokat, melyek minden állampolgárnak jogot adtak a kultúrához s sohasem írnék alá valami olyat, ami ezt a jogot megszorítaná. Kérdem: Vájjon Vaida indítványa célravezető volna? Azt hiszem, nem volna sem igazságos, sem célravezető. Egy elnyomott nép, mely idegen járom alatt él, két célra törekszik: hogy emelje nemzeti érzését és megóvja nemzeti különállóságát. Mi erdélyi románok ezt a két célt szolgáltuk a magyar uralom alatt Ha egy iskolánkat bezárták, fájdalmas volt részünkre, de felhasználtuk arra, hogy felrázzuk a román közvéleményt s ellenállásunkat megerősítsük. Azt mondtuk: Csak zárjátok be iskoláinkat, ini annál jobban fogunk harcolni a román célokért!-— Ma — folytatta Maniu — az a mi kötelességünk, hogy leromboljuk az egymást elválasztó falakat. Hogy ne érezzék ők is, hogy el vannak nyomva s jól érezzék itt magukat s lelkileg egybeforrjunk. Ezt azonban numerusz-klau- zussal nem lehet elérni. Ez csak akkor volna jogos, ha a románok a kisebbségek miatt nem járhatnának iskolába. Ez esetben joga volna az államnak közbelépni a román elem 30 pasztillát tartalmazó fiola ára 37.— lei. Dr. WAND Élt üzemek készítménye. érdekében. De szerencsére nem vagyunk ebben a helyzetben. Európának szeme elé idézzük, hogy üldözzük a kisebbségeket s kizárjuk a kultúrából? Ez lehetetlen. A lényeg ugyanis a román elem gazdasági erejében keresendő a kisebbségekkel szemben. Tehát uj román gazdasági életre van szükség. Ebben a tekintetben én legjobb hazafiaknak Madgearut és Baleat tartom, akik ezt a gazdasági programot kidolgozták. Ezt a célt legjobban a szövetkezetekkel, a mezőgazdaság felsegitésével és a parasztosztály jólétének emelésével lehet elérni. Mihalactae álláspontja Lássuk azt is, mit mond Mihalache ebben a kérdésben, akinek hazafisága kétségbevonhatatlan és a legnagyobb háborús kitüntetésnek, a JVIihai Viteazul-rendnek tulajdonosa. Mihalache, a nemzeti-parasztpárt elnöke következő választ adta Vaidának: — Hazafiság tekintetében nincs köztünk különbség. Az építő hazafiság azonban mást követel, nem muncrusz-klauzusL A fiatal románság dolgozzék, úgy, amint mi dolgoztunk. Tanuljon és igy erősítse lelkét és akaratát. Hazafiság? Nincs szükségem arra, hogy ezt kirakatba tegyem. Sohasem hamisítok bort, mint szőlőtermelő. Ezt csak a hamisítók csinálják, kiknek szükségük van erre. A hazafiság egyet jelent a parasztdemokráciával a mi pártunkban. Nincs szükség ilyen rendszabályokra. Az a kötelességünk, hogy a parasztgyerek a gazdagok színvonalára emelkedjen. Amikor azonban a parasztgyerek meztelenül, éhesen, könyv nélkül megy az iskolába s a gazdag pedig úgy, amint ezt tudjuk, akkor a harc nem igazságos. Ez a baj. Ezt kell gyógyítani. Ha egy versenyben az egyik ló jobban van élelmezve, másik pedig éhes, ezt nem lehet becsületes versenynek nevezni. Nem akarom, hogy hazafiság terén különb ségek legyenek pártunkban. A román elem helyzetének javítását mindnyájan akarjuk, de igazságos és demokratikus utón akarjuk ezt elérni. A numerusz-klauzus kérdése mind több harcra ad alkalmat. Politikai körökben úgy tudják, hogy jelentős nyilatkozatok várhatók a parlamentben is ebben a kérdésben. (sL) * dsilácssp : Fekete vőlegények ÍS5 fejes propaganda kiadása még néhány példányban kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. — Mast vegyen, amíg a készlet tart! — Vidékiek azonnal rendeljenek, mert később nem lesz! pe» amikor a missziói állomásra érkerten^ akkor hozták a két koporsóhoz a családtagokat, Eszelős Jajgatás és sirás között húzták rájuk a fehér gyászruhát. A kórház, az orvosi és a misszionáriusi lakás udvarán egész éjszaka állandóan négy rendőr cirkál és különös ordibál&ssal adnak jelt egymásnak. Másnap reggel újból hoztak egy sebesültet a kórházba, súlyos tmslövéssel. Életéhez semmi remény. Ebéd előtt a börtönből hazajövet a kórház kapuján siettem keresztül. Egy kb. 10 éves kínai fiúcska kuporgott a kórház kapujának sarkában kis csomagjával. Mellette való gyors elhalad- tomban valamit mondott. Rá se figyeltem. Gondoltam csak megjegyzést tesz. Ahogy elhagytam a fiúcskát, két szó visszacsengett a fülembe: „Apám ... jobban van?“ Azt hitte, hogy orvos vagyok. A rendőr fia volt. Istenem, mit mondjak neki?! Mondjam azt, hogy édesapádat többet aligha látod élve...? Nem mondtam neki semmit Nagyon felkavart szívvel siettem fel a kórházba, lássam, mi van a rendőrrel. Már halott volt. Jézus ölébe bizton... Este a rendőrökkel beszélgettem az udvaron. Kedvesen kérdezte az egyik: ,?Eél a tiszteletes ur?“ „Nem félek“ — feleltem. „Az Isten tudja, hogy mit rendelt belőlünk. iS az ő akarata mindig igaz és jó“. Annyi békességgel és hittel borulunk le este az Ur szine előtt és visszük elébe szivünket, az ügyet, amelyért itt vagyunk, az otthoniakat, a testvéreket, az egyházat, a kínaiakat. Nyugodtan alszunk el, mintha az édeasnyánk karjaiban volnánk és semmi veszély nem volna körülöttünk. Mennyire ujjongó valóság a számunkra: „Jézus ölébe bizton hajtom fejem le én“. S ZAMOS esetben szükséges, a beteg 3záj- üregének fertőtlenítése. Ilyen esetekben oiyan szert ^eli Használni, amelynek alkalma- , iása a betegnek nemcsak könnyű, hanem kellemes is. Adjon ilyen alkalmakkor kellemes izü és biztos hatású A N A C O T pasztillát! Ez a szilárd fertőtlenítőszer aktiv formaldehyd tartalmánál fogva elpusztítja a bakteriumo- cac, bevonja hatóanyagaival a nyálkahártyákat és szopogatás közben szinte _ észrevétlenül, de annál biztosabban fejti ki hatását. Minden beteg, akinél a száj üreget dezínficiálni : cell, könnyen és szívesen szedi a . ólzü A N A c O T pasztillát. Alkal- ; mazása kellemesebb és hasznosabb. .mint az oldott szereké, mert a '’•arat azon a mélyebben fekvő részeit is dezinficiálja, ahová az ! öblögető vizek már nem jutnak el.
