Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-03 / 28. szám

T9ŞS nnrftSf 5. Kik votfcsk &s erdéfy’ városok oslohSi? rr.rv.w?.ÉJF~ Lopaş egyetemi tanár és Hüller piispölíhelye&es vltâfa az erdélyi városok őslakosságáról SIBIU. (1935 február hava.) Az erdélyi városok körül folyó politikai vita átcsapott tudományos térre is. Nem a közvetlenül ér­dekelt magyarság vette fel a harcot az ellene irányuló támadásokkal szemben, hanem a kíméletesebben kezelt szászok, akik önérze­tesen vallják magukat Erdély legrégibb vá­rosalkotó elemének. A vita Lupas egyetemi tanárnak az Universul 1934 december 23-iki számában megjelent nyilatkozatára indult meg és a szászok részéről vele szemben nem kisebb ember, mint Müller szebeni püspök­helyettes, az (Erdélyi Szász Néprajzi Egye­sület elnöke veszi fel a harcot. Érdekes és tanulságos belepillantani ebbe a vitába és levonni belőle számunkra azokat á követ­kezményeket, amik további magatartásunkra nézve irányadók lehetnek. Miiller püspökhelyettes nyílt levele A neves szász történetiró, Lupas profesz- - szór nyilatkozatában elsősorban azt a tételt kifogásolja, hogy „a román elem Sibíuban már 1210 óta Joachim sibiui gróf vezetése alatt saját katonai szervezetével jelenik meg“. Ebből Müller szerint némelyek azt kö­vetkeztethetik, hogy Sibiu városában már 1210-ben katonailag szervezett román polgá­rok laktak. Rámutat arra, hogy az a forrás -— dr. Karácsonyi Jánosnak a Századok 1912-i évfolyamában megjelent oklevél pub­likációja, amely II. Endre magyar királynak Assen Burul román-bulgár fejedelem javára indított segítő hadjáratát tárgyalja, Erdély akkori népeinek, a szászoknak, románok* nak, székelyeknek és bessenyőknek együt­tes harcbavonulásáról emlékezik meg, de a lakóhely megnevezése nélkül. További érve Lupas professzornak az, hogy egy magyar történetíró. Horváth Jenő megállapítása szerint (Az erdélyi szász váro­sok közgazdasági viszonyai 1905) ..a román elem a 15. század vége felé kereskedelmi kérdésekben olyan vállalkozó, hogy a sibiní Ipari termékek 97 százalékát románok áru­sítják^. Azokról a nevekről azonban, amik a Horváth által felhasznált 1500. évi vám­listákban előfordulnak, Müller most már ki­deríti, hogy leginkább ókirúiyságbeli román kereskedők, bojárok alkalmazottainak a ne­vei s mivel a szászok, mint vámbérlők és kiváltságosak kb. semmi vámot nem fizet­lek, ihnen magyarázható számuknak a fel­jegyzésekben előforduló kicsiny százaléka. A románok legfennebb vállalkozók vagy szállítók lehettek, de semmiesetre sem sibiui lakosok. Természetesen előkerül a román tudós fegyvertárából az első román könyvnek, az 1544-i protestáns káténak sibiui kiadása îs, Rheumát Csináljon egy tsIjesTügaí-Mt A Togal-tabletta a húgysavak oldása által mérgeket távolit el a testből I Hasonló biztos hatású a Togal-tabletta Gsúz * Idegzsába * SpanyoináÜia és mindennemű főfájás esetén, A Togal biztos gyógyulást jelént. Minden gyógyszertárban és drogériában.Lei52.- és Lei 130.- A Togal-tabletta svájci készítmény. mint döntő érv amellett, hogy ekkor már ott román kultúráiét, vásárlók és olvasók voltak, Müller éppen Lupasnak egy német tanulmányára hivatkozva hangoztatja, hogy úgy a káték, mint a későbbi brasovi Coresi- féle prot. kiadványok, a román nép számára missziói érdekből készültek s a vidék és az ókirályság népe közt egyaránt terjedtek el. Ezen tényék tehát nem dönthetik el sem Sibiu, sem Brasov akkori néprajzi viszo­nyait. Végül ißrasovra vonatkozólag felemlíti Lu­pas, hogy itt már a XIV. században román templom, 1495-ben pedig iskola van, me­lyeknek szükségleteiről később 1597-ben Vitéz Mihály is gondoskodik. Úgy ez, mint az első román krónika brasovi keletkezése (1633) a román elem itteni szívósságára utal a kiváltságait féltő városi hatósággal szemben. Müller ismét egy román történet­írónak (St. Stinghe) és egykori szász feljegy­zéseknek alapján mutatja ki, hogy a bulgár- széki románok eredetileg bulgárok voltak, akik csak később, éppen a szászok által fel­karolt prot. misszió és a görög katolikus egyház ellensúlyozó tevékenysége alapján romáriosodtak el. Lupas válasza A válasz ezekre a súlyos érvekre Lupas professzor részéről udvarias. Sokkal óvato­sabb, mint ahogy azt az Universulban közölt nyilatkozat után gondolnánk. Készségesen elismeri, hogy a sibiui romá­nok első katonai szervezetének említésénél nakugyan lí. Endrényit, illáivá Joachim •ihlui grófnak a sagltó hadjáratéra gondolt, De hangoztatja, hogy a román harcosoknak Sibiu környéki származása ezután sincs ki zárva. A Scibinium, Cibinium név különben is régibb, mint a Hermannsdorf és Her­mannstadt elnevezés, ez pedig a román nép­nek a Kárpátoktól északra s Sibiu kürnyé kén lévő régi tartózkodására utal. A román elem akkori katonai szervezettsége nélkül ennek a hadjáratban való részvétele elkép­zelhetetlen. A sibiui kereskedőkről szóló érvelés ellen nem vitatkozik, csak leszögezi azt a két­ségbevonhatatlan tényt, hogy az egykori uta­zók adatai nem mindig megbízhatók. Midőn például egy bajor utazó, Schiltberger a 14. század elején Erdélyt egyszerűen német földnek (Tütschland) nevezi, helytelen és elképzelhetetlen állítást kockáztat meg. A román nyelvű katekizmus kiadására vonatkozólag megjegyzi, hogy a fordító (Pictor v. Mahler) részére kiadott 2 frt csak ajándék (bibale, Trinkgeld) volt és nem a kiadás teljes költsége. Nem lehet kizárva, hogy ehhez más helységek is hozzájárultak. Ami végül a brasovi románokat illeti, idézi egy legújabb német forrásgyűjteményből IX. Bonifacius 1399-iki bulláját, ahol Brasov lakói közt görögök, románok, bulgárok és örmények is emlittetnek, akiknek ekkor már ott templomuk is van. Megemlíti a városi tanácsok rideg ma­gatartására vonatkozólag, hogy Mátyás ki­rály két ízben is (1465, 1478) elrendelte a hatóságoknak, hogy ne akadályozzák meg Clujon a jobbágyok békés letelepedését s még egy évszázad múlva- is a román püspö­kök (Sava és Tondosi Pavel) éveken át viaskodnak a sebesül sasesc-i elöljáróság­gal egy házacska megvétele érdekében — eredménytelenül. Hivatkozik Schünemann Konrád szaktudós és Hóman Bálint ma­gyar kultuszminiszter kutatásainak ered­ményeire, midőn megállapítják, hogy a kö­zépkori magyarság egyáltalán nem jöhet számításba mint városalapitó és városalkotó elem. Az igazság Teljesen igazat adunk Müller püspök- helyettessel együtt a cluji egyetem érdemes professzorának, midőn az Universul számá­ra adott nyilatkozatát e szavakkal vezeti bé: ,,a kérdés ... szövevényes (komplikált) és nagyon nehéz4*. Az erdélyi városok Ugyan­is a. legkülönbözőbb külső körülményeknek köszönhetik létrejövetelüket Ismeretes, hogy már az első magyar kirá­lyok felépitik itt a XI. században hadászati szempontból az első várakat, ezeknek kör­nyékén pedig kialakul egy bizonyos fejlet­tebb, kezdetleges városinak nevezhető kul­túra. A püspöki, főesperesi és apátsági szék­helyek szintén nem maradhatnak egyszerű falusi állapotban, ide iskola, irodák, kihall­gatási helyiségek, később ispotályok kelle­nek. A vajda, (princeps Ultrasilvanus), ké­sőbb egy-egy alkiráiy, itt uralkodó herceg ismét item lakliatik sátorokban, vagy egy­szerű faházakban, mint a közember, középü­letet kell emelni részére. Mielőtt tehát szász testvéreink bejöttek volna a XII. század má­sodik felében, a magyarságnak itt meg kel­lett teremtenie a kulturélet magasabb felté­teleit is. A magyar még ekkor nem volt vá­rosépítő, de ott voltak a német és olasz mes­teremberek, akiket épp úgy felhasználtak templomok, várak és paloták építésénél, mint a Duna mellékén. Oradeán Olaszi, Satu- Marén Németi városrész van, Aiudon a Schwarze Gasse, Clujon pedig ennek első neve (Clusvar, Kuluswar) szintén német és vallon-olasz mesteremberek jelenlétére utal. Alaptalan tehát, hogy a magyar ne lelt volna ekkor városalkotó, városlakó elem. Vegyük ehhez hozzá a kétségtelen magyar jellegű közigazgatást, bíráskodást és egyházi életet, az ipari foglalkozásra utaló vezetékneveket s előttünk áll fajunk szerepe a városok leg­régibb életében. Uj lendületet ad a városok fejlődésének a szászok betelepülése, akik azonban már ekkor sok helyen a városi kultúra kezdeteit találják és egyszerűen ezt. fejlesztik tovább. Brasovban például a Genken királyi vár és •— szász tudósok megállapítása szerint is — a XI. században épült katolikus templom van (Szţ. Leonhard t.), melynek téglái és alaprajza a magyar alföldi templomokéval egyező. Clujon, illetve Manasturon ott van az I. Béla által 1062-ben épített benedek- rendi apátság a maga fejlett kulturéletével. A tatárok által feldúlt ősi vár helyébe V, István az' általa betelepített szászokkal uj várat épittet (1270). Dej már 1214 óta só- szállitó hely, innen csak egy lépés van már a sókamara felállításáig és a városi jelleg kialakulásáig. Hasonló fejlődése van Turdá- nak, mely már a XIII. század elején város. Természetszerűleg indul meg már ekkor a küzdelem a városi iparos és kereskedő polgárság és a politikai hatóság közi. Az első nemcsak jogokat, de .a város jövedelmé­nek tekintélyes részét is akarja. Brasovban ez a harc a város győzelmével végződik, a vár a. városé lesz, Zsigmond kiveszi a lako­sokat a székely ispánok fennhatósága alól (1427), Clujon pedig a magyar politika győz, Ha távozik hazulról, sokkal inkább van a meghűlés veszélyének ki­téve. Ne feledkezzék meg tehát soha az Ön Kaiser-féle mell-karamellái-ról ve I jy a „3 fenyő“ védjeggyel. Plakát jelzi az elárusító helyeket. Képviselet: „Pliarmag“, Droguer.e ei; ros, Braşov. kérdésben is igazságos voll, bogy a refor­máció irodalmi tevékenységét örömmel és áhítattal fogadta a román nép és hogy mi: sokat bírált magyarok nemzeti királyaink és fejedelmeink alatt is tűrtük, bogy egyes vá­rosok hatóságai mint idegeneket kizárni próbáljanak az ipari és kereskedelmi élet­ből. Köszönjük Müller püspökhelyettes érvelé­sét és figyelmeztetését az elsietett jóvátétel törekvéséi ellen. S a felvetett kérdést: Miért kell Erdély népeinek a közös haza kárán egymás ellen törnie? Miért? ... A budi Bálint. 1558-ban elszakítják a szász közösségtől. De e városok lakossága már ekkor tekintélyes számban magyar. Brasovban a bolonyai és martonfalvi részek és külön magyar temp­lom, prédikátorok hirdetik ottlétüket. Clu­jon 1458 óta a szász bírót mindig magyar váltja fel, 1526 óta magyar rektor, nem­sokára pedig magyar plébánost is választat­nak. A székelj" városok persze nem versenyez­hetnek ez újabb alakulatokkal, de politikai és vidéki jelentőségük ezeknek is megvan. Targu-Muresen pld. már a XVI. században rendes céhélet folyik s Nagy Szabó Ferenc feljegyzése szerint éles harcok folynak a polgárság és a katonaságot alkotó székelység közt. Nem faji, de gazdasági harc Teljesen félreértik a kor. eseményeit azok, f akik a városi polgárság és a többi társadal- I mi osztálya (nemesség,, parasztság) ellentétét tisztán a nemzeti érzületre vezetik vissza. Ha ilyesmi kisért is, a szász városok végzé­seiben, mégis általánosabb a gazdasági ér­dekek különbségének tudata, hangoztatása. Jogegyenlőség hiányában mindenik osztály féltékenyen őrködik a kiváltságai fölött s azokat nem akarja másokkal megosztani. (Ezen nem lehet megbotránkozni, hiszen ma­ga Lupas professzor nr is elismeri egyik 1904-ben megjelent munkájában (Az erdélyi görög keleti egyházról), hogy a román nép­nek is megvoltak a kiváltságos osztályai, a határőrök, a fagarasi boérok és a városi sza­badok. A régi erdélyi törvények közt számos ilyen kiváltságról olvashatunk. A Horia fel­kelés is ezeknek a megsértése miatt robbant ki. A város' és a rajta kívül élő társadalmi osztályok tehát főként érdekellentétben ál­lanak egymással. Cluj 1613-i örökösödési rendszabályai például teljesen elkülönítik a városi elemet nemcsak a parasztságtól, ha­nem a nemességtől is, ami pedig magyar. Nemesekét semmi szin alatt nem bocsát be a város lakói közé. hogj’ ,,az ö egyességeket, mely egyaránvu személyek egyenlőségében áll, meg ne háborítanák“. A régi királyok és fejedelmek mindig méltányolták ezt az álláspontot s Báthory Gábor meggondolatlan erőszakoskodásaitól eltekintve, egyiknek sem jut eszébe, hogy a városi polgárság kivált­ságait korlátozza, fejlődését megbénítsa. Az országnak akkor is katonára és pénzre volt szüksége, a kereskedelem és ipar tehát nem állott a faji gondolat idegen szempontjának irányítása alatt. Hálásak kel! legyünk azért az érdekes vitáért, amit az erdélyi történetírás c két tudós művelője — sokszór magyar kutatások eredményeire is hivatkozva -r- egymással folytatott. Jól esett a mai túlfűtött légkör­ijén olvasnunk azt, hogy Erdély népei, köz­tük a bessenyök is, akik azóta jámbor trei- scaune-i és ciuc-i székelyek lettek, királyuk parancsára elszántan sietnek az Assenidák megmentésére és igy előmozdítják az első román állam kialakulását. Megnyugtatott Lupas professzor ur, hogy Mátyás király e MIT ÍR A ROMÁN SAjTÖ CURENTUL: A kormány és ellenzék, kts pár­tok és nagy pártok, a tévedések és az ország helyzetét súlyosbító cselekmények összekuszálód- tak. Jellemző a nemzeri-parasztpárt helyzete, amely kisebb csoportokra szakadt. Egy másik jellemvonása az ellenzéki pártoknak az alkotmá­nyos szélsőségesség, a monarchia-ellenes fronthá- boru, amely a rendszert akarja felőrölni. Ez az alkotmányos viszály az ország anarch izai,fsának módszerével dolgozik. UNIVERSUL: Ha a hadsereg felszerelésének fontos és sürgős volta tekintetébei a hivatalos vélemények mind megegyeznek is, a széthúzás nyomban megkezdődik, mihelyt a terv keresz­tülvitelének módozatairól von szó. Tatar escu a Skodával tárgyal, holott az or tilgbar. sokkal kedvezőbb körülmények között lehetne előállíta­ni a hadfelszerelési anyagokat. A belföldi gyárak által tett ajánlat szerint a szállítandó anyag mennyisége és minősége ugyanaz lenne, mint a bkoda-szerződésben, a szállít is határideje pétiig egy évvel rövidebb, mint a Skodáé és ennek el­lenére az árak csodálatos módon egyformák.. Azonban két milliárdos megtakarítás származna mégis, mert a Skoda-cég még 40 százalékot szá­mit fel szállítás cimén. Felbecsülhetetlen előnyök­kel járna a belföldi előállítás hadviselési szem­pontból is, mert a gyárak a rendelés leszállítása után az állam tulajdonába mennek át. Az ország­nak módjában lenne a szükséges műszaki sze­mélyzet kiképzése, ami a hadfelszerelési anyagok pótlásánál nélkülözhetetlen. így a külföld gyám­sága alól is meg lehetne szabadulni. DIMINEAŢA: A szenátusban törvényjavasla­tot terjesztettek elő a falusi lakosság orvosokkal való ellátására vonatkozóan. Az előterjesztés he­ves vitára adott alkalmat, igy aztán kialakult a falvak egészségügyi helyzetének egész képe. Ioanitescu volt munka- és egészségügyi miniszter a birtokában lévő kimutatások alapján kifejtette, hogy míg a városokban minden 375 emberre esik egy orvos, addig falun egy orvosra 25—30 ezer ember egészsége van bízva. A számok nagy­ságán enyhít valamit az a körülmény, hogy a fa­lusi lakosság a városi kórházakban kezelteti ma­gát, ez is azonban csak végső esetben követke­zik be. A jelenlegi egészségügyi miniszter szavai szerint is a falusi egészségügyi helyzet elrettentő. A legnagyobb gyermekhalálozás adatait érte el Románia egész Európában. Orvosokat kell kül­deni a városokból a falvakba. Két megoldási le­hetőség merül fel. Ioanitescu véleménye szerint a körorvosok szalmát keil szaporítani a társada­lombiztosításnak a falvakra való kiterjesztésével. Az államnak azonban nincs módja arra, hogy eny- nyi uj kororvos fizetését biztosítsa, ezért inkább azt a tervet kell megvalósítani, hogy jutalomban részesítsék azokat az orvosokat, akik vidéken te­lepednek le és kötelezik magukat, hogy állandóan ott ma-radnak­ROMANIA NOUA: Mindenki meg volt győ­ződve, hogy a liberális párt öt évi ellenzékieske­dés után újjászervezi a kormányzás elvét, első­sorban st csatolt területekkel való hazafiatian bá­násmódot szünteti meg. Mindnyájan csalatkoz­tunk. Erdély megszokta már a szenvedéseket év­századokon keresztül. A régieket könnyebben kiállottuk, mert ellenségein!-: részéről jöttek, A liberális kormány alatt folytatódott az alkalma­zottaltnak a hivatalokból való eltávolítása, hogy helyükbe más embereket nevezzenek ki. A tiszt­viselők számának csökkentése és törvénytelen kinevezések megsemmisítése által kizárólag az erdélyieket üldözték ki tömegesen a közhivata­lokból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom