Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-20 / 42. szám

2 1935 itbraăr 70. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ A régi Slavcscu. Jegybankunk wgi- tcsc. „Sterilizálás." Vérátömlesztés, Mi- iialarhc levele. Adószedés fokozása. Go- s*a Egy kimutatás. Aranyaink. Bulgáriái román kisebbség. ARGUS: Slavcscu beszédéből ide/ a kökségve- né&i leépítésekkel kapcsolatban: Valóságos bűn­ösei ekmenyeket követtek el a múltban az anyagi tételekkel. ... Elsősorban az országban lévő kórházakra vonatkozik ez., mert leirhatat- kvn, hogy ezek milyen nyomorban, vannak. Pa- pinrol kötöznek. Nincs egyetlen kilogram vatta, szesz, mert állandóan lefaragták ezeket a kiadáso­kat a közönség bőrére. VIITORUL: A magánhitel feltámasztása a mc- /ógazdasag, ipar es kereskedelem újjászületésében jelentkezne. Ez csak uj és széles keretű hitel le­hetőség megteremtésével lehetséges, jegyban­kunk segítségével. Ezt a hitelpolitikát rövidesen meg valósítjuk, anélkül, hogy a lej értéke, vagy árfolyama ez által érintve lenne. PATRIA: A gyermekhalandóságon kívül másik bajt is megismertünk most: — az ir.ínyiiott „sterilizálást“, mely a háború óta erősen fertőzi a lelkeket. Nem csak egy, de több vidéket táma­dott meg s alig van város, s falu, ahol ne aikal- ma/ni'k. Sokkal veszélyesebb lehet népünk jövő­jére, mint a gyermekihalandóság. A „sterilizálás“ a kultúrával és a kedvező anyagi helyzettel együtt terjed egy oly népnél, melyet az Istenben való hit nem vezet. Ezért a magzatelhajtást csak az anya életének veszélyeztetése esetén tartjuk meg­engedhetőnek. EPOCA: 1933-ban Pavel Aurel a pénzkibo­csátásra vonatkozóan röpiratot adott ki, mely­ben a következőket írja: — A törvényes segítsé­geket a hitelélet terén a vérátvitelhez lehet ha­sonlítani. Addig, mig valaki véréből adhat anél­kül, hogy életét veszélyeztetné, embertársát meg­segítheti. Abban az esetben azonban, midőn a vérátvitel fokozása az egyik ember feláldozását jelenti oly célból, hogy a- másik megmeneküljön, a műtét embertelen. Ha nincs remény arra, hogy az adós mertek szik a hitelező feláldozásával, az esetben csak pillanatnyi eredményről lehet be­szélni. NEAMUL ROMANESC: Bratescu ezredes Mi- haJachc levelét olvasta fel a kamarában, melyet ’•orga professzorhoz intézete régebben: „Engedje meg — írja Mihaloche —, hogy én, az egyszerű falusi tanító is közelférjek az Ön szivéhez s ezen a szent napon szeretetemnek adjak kifejezést.“' TARA NOASTRA: Az adószedes fokozása ma nem sokat segíthet. Igaz, hogy a kormánynak más mód nem áll jelenleg rendelkezésére, mégis szerencsétlenségnek tartjuk az uj offenzívat. Az állam az adózók szegénységéből akar éLni és el­felejti, hogy az állampolgárok holnap megoldat­lan feladat előtt állhatnak­DREPTATEA: Most csend van, mig 'ön a kormányválság. Akkor aztán Goga megjelenik a jövő minisztereinek előszobáiban, szent meggyő­ződéssel ragadva meg a kilincset, hegy kifordulva onnan megátkozza a sorsot, mely „politikai munkanélkülit“- csinált belőle. TEMPO: Bucureşti keleti város marad — cím­mel cikket közöl, melyben megírja, hogy hivata­los kimutatás szerint január 28-tó! február 3-ig mennyi döglött állatot szedtek fel Bucureşti ut­cáiról: 26 ló, i tehén, 5 sertés, 135 kutya, 4 macska és 200 tyuk. Ugyanakkor 176 szabadon kóváiygó állatot is találtak a hatósági közegek. ÎNDREPTAREA: Mennyi aranykölcsönt vet­tünk az utóbbi években igénybe? 1929-ben 561 millió 638 ezer aranyfrank stabilizációs kölcsönt s még 2 millió 200 angol font s 60 millió arany­dollár e célra, majd 1931-ben 1 milliárd 325 mil­lió lej uj kölcsön. Tehát több, mint 24 milliárd :ejt fektettünk stabilizációba s magánvagyo­nok fejlesztésére. CURENTUL: Corabiai tudósítója jelenti, hogy a bulgáriai Magúra község román lelkészét fel­jelentették, mert román könyveket hozott a fa­nba. A bulgar csendőrség házkutatást tartott. Nem találtak könyveket, csupán egy régi román ballada kézzel irt másolatát. Ezután a csendőrség Totoian lelkészt és Marin Barbu gazdag földmű­vest letartóztatta- Szuronyok közt vitték őket Ganceff csend őrkapitány elé, ki a> földművest el­verte. Bizonyára nem intézte cl ezzel — Írja a lap — a román kisebbség sorsát Bulgáriában. Azt hisszük, elmúlt már a középkor. Reméljük, hogy csak egyes csendőrök kilengéseiről volt szó a je­len esetben. HARSÁNYI ZSOLT: ECCE HOMO Munkácsy Mihály életének hatalmas regé­nye. A 3 kötet 930 oldalon jelent meg, fűzve 297, egész vászonkötésben 495 lej az Ellen­zék könyvosztályában Cluj, Plata Unirii. Vi­dékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvszen­zációk jegyzékét. Verdun vérázJatía mezején nagygyűlésre Készülnek a világ hadirokkantjai PlRÁiGA (február). Prágában most végző­dött be a ClAMAiC-nak, a budirokkantak nemzetközi szervezetének elnökségi ülése. \. ClAiMAC szervezetben mintegy két és fél­millió hadirokkant tömörüli kilenc európai államból. Régebben hozzátartoztak a szer­vezethez a német hadirokkantak is, a nem­zeti szociálizmus uralomra kerülése után azonban a németek kiléptek a nemzetközi szervezetből. Pár hónap előtt német részről újra fel­vették az összeköttetést a nemzetközi szerve­zettel és a szervezet elnöke, Henri Pichot, •Berlinbe is utazott, ahol nemcsak a német hadirokkantokkal tárgyalt, hanem Hitler kí­vánságára előtte is kihallgatáson jelent meg. Egyik francia szervezet ezért meg is támad­ta Pichot elnököt, aki azonban kijelentette, hogy a meghívást azért fogadta el, mert kö­telességének tartja, hogy minden lehetőséget fölhasználjon a nemzetek közötti megegye­zés érdekében. Hitler a hadirokkant-szövet­ség francia elnökével folytatóit beszélgetésé­ben hangoztatta, hogy különösen a francia és német frontharco­sok között szeretné újra megteremteni a kapcsolatot. Pichot azonban kitartott amellett az állás­foglalása mellett, hogy a francia—német Wiről fogynak a tárgyalások ? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) j Slavescu volt pénzügyminiszter prágai tár­gyalásai. úgy látszik, eredménnyel végződ­tek. A Skodu-gyár nem utasította vissza a román kormány követeléseit és Fiain vezér- igazgatót küldte ki egy pénzügyi szakértő kíséretében Bucurestibe újabb tárgyalások felvételére. A vezérigazgató megérkezett s összeköttetést keresett a román hivatalos körökkel, hogy az ügyben elkezdett s tiz nappal előbb megszakadt tárgyalásokat foly­tassa. A román kormány részéről Radu Irimescu légügyi államtitkár van meghatalmazva arra, hogy felvegye a tárgyalások fonalát és a szerződést aláírja. Slavescu még Prágában maradt. Eddig csupán fizetési kedvezményeket ért el. Erre vonatkozik az a megállapodása a cseh kor­mánnyal, mely szerint harmincmillió cseh- korona értékű román árut tartozik a cseh piac átvenni évente. Ez az összeg arra fog szolgálni, hogy a cseh gyáraknak járó ro­LONDON (február). Newyorki jelentések szerint az amerikai közvéleményt újra na­gyon izgatja a japán imperializmus kérdése. Amerikai lapok részletesen közük Smuts tábornok, volt délafrikai miniszterelnök ki­jelentését hogy a brit birodalomnak és az Egvesíilt-Államoknak együtt kell működnie a .Japán által fölébresztett sárga nacionaliz­mussal szemben, melyet Smuts a jövő egyik, legnagyobb veszedelmének nevez. Ez a han­gulat uralkodott pár nap előtt a washingtoni képviselőház tanácskozásain is, ahol a kato­nai repülésügy előadója, Dockweller képvi­selő kijelentette, hogy a Kaliforniában élő százezer japán közül legalább 25.000 min­den pillanatban kész arra, hogy fegyvert ragadjon vendéglátó gazdája, az Egyesült- Államok ellen. Dockweller hivatkozott arra, hogy Japánban az Egyesült-Államok alaszkai repiiiőállomá- sának felállítását kihívásnak tekintik és tá­madásokat intéz miatta az Egyesült-Államok ellen. A hadi repülésügy előadója közben olyan éles kifejezéseket használt a tokiói kormánnyal szemben, hogy az elnök rendre- utasitotía. Dockweller a rendreutasítás után újabb adatokat tárt a kongresszus elé. Sze­rinte jelenleg Losangelesben 150 japán halászgőzös hor­gonyoz, amelyekről nem egészen biztos, hogy üalászhajók. kapcsolat felújítása nem elég, hanem a nem­zetközi szervezkedés elvének megfelelőkig, a németeknek vissza kell lépniük a CIAAIAC szervezetébe. Ebben az irányban meg is in­dultak a megbeszélések, de eredményhez ed­dig nem vezettek. Az elnöki tanácsülésen fölmerült az az indítvány, hogy a hadviseltek nagy nemzetközi kongres­szusát hívják össze, még pedig a verdunl csatamezőre. Nemcsak a CIAMAC-ban résztvevő szerveze­teket, hanem a hadviseltek minden más szer­vezetét, köztük természetesen a német had­viseltek szervezetét is meghívnák ide. Az indítványozó szerint a hadviselteknek kon­gresszusa ezen a helyen, ahol katonasirok beláthatatlan erdeje terülne el szemeik előtt, bizonyosan nagyban hozzájárulhatna az európai béke megszilárdításához. Az indít­ványt az elnöki tanács rokonszenvvel fogad­ta és legközelebbi ülésének döntésére tűz­te ki. A német csoport visszalépésének a nem­zetközi szervezetbe legfőbb akadálya egy­előre az, hogy a szövetség kitűzött céljai között a Népszövetség tevékenységének tá­mogatása és a leszerelés minden lehető esz­közzel való kikényszerítése is szerepel. — Slavescu Prágában maradi mán kifizetéseket fedezze. A Skoda-gyár újabb ajánlatával a hadisze­rek árát 26 százalékkal csökkentette. Ez még nem jelenti, hogy elérte a román kor­mány ajánlatát, mely még további hat szá­zalékos engedményt kivan. Úgy látszik, hogy ma már csupán a meg­rendelésre kerülő hadianyagmennyiség körül van komolyabb ellentét. A Skoda-gyár nem akar lemondani azoknak az ágyuknak gyár­tásáról. melyeket a román üzemek is készít­hetnek. Azt mondja, hogy ez a megrendelé­sek egyharmad része, melynek hiánya hát­rányosan befolyásolná a pilseni üzemeket, mert ezek nagy anyagi befektetésekkel és anyagbeszerzéssel már felkészültek. Az alku tovább folyik ebben a kérdésben. A Skoda-gyár csupán az esetben volna haj­landó eredeti szerződésében biztosított jogai­ról lemondani, ha Romániában állami gyár alakulna. A kormány arról is tárgyal Sko- dáékkal, hogy a román hadifelszerelés céljára egy ilyen gyárat szereljen fel. mert a berendezésük legalább is gyanús. A kongresszus elnöke itt félbeszakította az elő­adó beszédét, kijelentve, hogy a beszédben megindított fejtegetéseket a kongresszus zárt ajtók mögött fogja meghallgatni. Az amerikai sajtó különben sokat foglal­kozik Saito washingtoni japán követ egyik előadásával is. A követ aki Japán szélső­keleti politikájáról beszélt, nyíltan kijelen­tette, hogy ez a politika elsősorban a fehér hatalmak visszaszorítására törekszik Kíná­ban. Japán nem tűrheti — mondta Saito — hogy a fehér hatalmak a jövőben is tengeri támaszpontokat szerezzenek maguknak a ki- nai partokon, amint azt Németország annak idején Csingtauban és Oroszország Port- Arthurban tette. A japán keletázsiai politika első sorban az orosz befolyás ellen fordul a Mandzsukoval határos országokban. Amig Kínában olyan a helyzet, hogy valósággal csalogatást képez a fehér hatalmak számára az ottani elhelyezkedésre, addig Japán nem mondhat le arról, hogy ezen a területen minden eszközt igénybe vegyen a fehérek előnyomulásával szemben. Különösen Oroszországgal szemben érvénye­síti Japán ezt az álláspontját, mert Orosz­ország, Saito szerint, egyáltalán nem tartja be az 1925-ben. kötött japán—orosz szerző­dést. * KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Némajáték Megyek a hidon délelőtt tizenegy ét tizen kettő között. Alattam o Duna zajlik barna hullámok kai, fehér jégtáblákkal. így szakasztott olyan, mint a jegeskávé. A jégtáblák fölött a hó a cukrozott tejszínhabot utánozza. Kétségtelenül üdítő látvány volna ez rek- kenő nyáron, hogy a föld gőzöl a hőségtől, a fák zöld lombokkal bókáinak a víztükörre, mi pedig verejtékezünk, elepedünk egy korty vízért. De a természet — uyy látszik — nem akkor szolgálja nekünk a hűsítőt, amikor kívánjuk. Sirályok is kerengenék. A - égbolt fakó, a járda vuskeményte fagyott. Amint befordulok egy hid pillérnél, látom, hogy a korlátra fölmászik egy ember, megáll ott, éppen fejest készül ugrani ebbe a hideg, kásásán kavargó, barátságtalan lébe. Annyi időm sincs, hagy megijedjek, vagy fölsikultsak. Valaki, aki közvetlen mellette ha­lad, elkapja öl a menetsebességbe lendületé­vel. Minden megjegyzés vagy riadalom nél­kül leemeli a korlátról, akár egy kabátot, me­lyet a fogasról akasztunk le. Máris a földön van. Lépked megmentőjé- vel. A: belékarol a jobbkarjába, vezeti a pesti hidfö felé, nem gyorsan, nem lassan, csak abban az ütemben, amelyben eddig ment. Mintha semrrtlsc történt volna. Én mögöttük ballagok. Egy szót se beszélnek. Mit is beszélnének? Ballagnak csöndesen. ,ßgy öngyilkos** —- mondja valaki a hátam mögött. „Nem csoda“ — jegyzi meg egy fiatalember. Egyébként csönd van. Senkise kiáltozik, a hidon a for­galom nem akad meg, csődület se támad. Az esetet alig veszik észre. ötven év felé járó, sovány, megtört ember az öngyilkos. Afféle facér, vidéki színésznek látszik. Vedlett, szürke felöltőt visel. Puha­kalapja van. Alóla kikandikál deres, csigák­ba kondorutó haja. Talán valamivel hevesebben lélekzik, mint rendesen. Orrából fényesen csorognak a könnyek s a tiz fokos hidegben kihűlve szi­várognak alá borostás állóra. Nem törli le őket. Teljesen közönyös. Engedelmesen emel­geti lábait. Körülötte az élet, melyet itt akart hagyni, a délelőtt sürgés-forgása, a társasko­csik, az emberek. Lenn a szinte szilárd fo­lyó harsog, csikorog és recseg a szétpattanó jégpáncéljában. A mentőállomás ilyen idő­ben üres, nem leng előtte a mentőcsónak, megszüntette működését. Kísérőjére se tekint. Természetesnek tart­ja, hogy barátra tett szert, aki bemutatkozás nélkül karjába fogódzik és bizalmasan, böl­csen, gyámkodva kalauzolja valahová. Aki a halálból tér vissza, az mindnyájunk közös ismerőse. Egy nő erszényt kotorász elő kistáskájá- ból, átnyújt neki egy pengőt, abban a re­ményben, hogy a mérleget majd az élet felé billenti vele, nem tudva, hogy milyen súly terheli a mérleg másik serpenyőjét. Az ön­gyilkos elfogadja, nem köszöni meg, szótla­nul a vedlett, szürke felöltő zsebébe ejli. A hídfőnél a kísérő int a rendőrnek. Az odalép, nem kell neki magyarázni semmit, tudja miről van szó. „Családos“? — kérdezi. „Az‘‘ — feleli az öngyilkos. — „Foglalkozá­sa**? — kérdezi á rendőr. — „Vendéglősó‘ — feleli az öngyilkos. A rendőr egy pillanatra eltűnődik. Fröcs- csök, kispörköltek, kedélyes vacsorák boldog emlékképei jelennek meg képzeletében. Aztán átveszi a kísérőtől, gyöngéden. Ő is a jobbkarját fogja meg. Elindul vele. Szép daliás férfi a rendőr. — Kardja meg­csillan a hó fölött. Keményen tartja ezt a vedlett, szürke felöltőt, mely egy emberrel van bélelve. Ö sem beszél vele. Nem firtatja, hogy miért. Vezeti az életvédelmi osztály fe­lé, ahol majd ellátják jó tanácsokkal. A biztos ur biztos a dolgában. Nyilván azért hívják biztosnak is. Mi, akik nem vá­gunk biztosak, közel, se vagyunk ilyen biz­tosak. Kosztolányi Dezső. Mozgószinházak műsora ; KEDD : CAPITOL: Nagy sikerrel fut PÉTERRE. (Nagy cipőben kis fiú) Gaál Francival. Szereplők még: Haris Járay, Felix Bres- sart. Zenéje Brodszky Miklóstól. EDISON: I. JOURNAL. II. MICKY MAUS. IM. CSAK TÉGED SZERETLEK. Fősz. Gustav Fröhlich. Annabella. MUNKÁS-MOZGÓ: Fél 6 és 9 órakor: I. ERIKA. Főszerepben Verebes Ernő, Lya Mara és Walter Janssen. II. L'EÁNY- RERESKEDÖK KARMAIBAN. Főszerep­ben Maria Solveg és Julius Falkenstein. LEVÉLPAPÍROK nagy válasz- TÉKBAN (Biockposta is) legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. SELECT MOZGÓ 4 I LIL DAGOVER Egij szép asszony kalandjai ■ kiváló művésznő Egy szép asszony szenvedélyes gp legjobb filmé: szerelmének regénye. Sg MŰSORON KÍVÜL SZENZÁCIÓS HANGOS PÓTKÉP. R .4 pilseni ágyugyár vezérigazgatója isméit üomániáhan van Minden csiliil üc§z igengbcvenni lapon fi iclifir Hatalmait ázsiai fcrfeglaiása ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom