Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-17 / 40. szám
6 ELXVTVZßK Mpontúban ait a hangot kell meghallania igy, amelyet az iró ki nem raoudott ugyan, de amelyre elör.ö kimondott szavának letráeá' ál gondolt. Ketten írják ke'ten tHik e/,t a regényt: az iró es olvasó - ebből a meghitt közelségből olyan érzések szüleinek, melyek a/, olvasóban valósa tgul meg- dnz/asítjak az iró álla, ehnon (diakai ezáltal uj, ós gazdagabb élménynek válik részesévé. Taină i Ábel trilógiája első teljesen beérett. termése az erdélyi televánybo elvetett, erdélyi magról költ uj magyar prózának. Tizenhat évi erőfeszítésnek kézzel kitapintható nagy eredménye. Esemény. {~ret.) Honnan fotíek a széLelyek ? Üailós ZsígmonJ tanár u| elmélete a székelyek dunántúli eredetéről ii. Az Ellenzik mult vasárnapi számában jelenr meg az alábbi cikk első része, mely arról számolt be, hogy Kollo-. Zaigmond tanár, bizonyos érvek alapján fl/c úllitja, hogy ai székelyek a dunántúliról jöttek Szeiu István király idején Erdélybe. A regős ének. A székelyek vándorlásának emlékét igy a románcok hón-mondává aákulása teljesen elnyomta volna, ha a regősénekek fenn nem tartják. Ezeknek két része van, az első, amelyet a regősök Székelyföldről Dunántúlra érkezve mondanak, a másik, amellyel visszajőve, odahaza beszélnek útjuk eredményéről. A tatárjárás után az elpusztult országban, megváltozott népességi v iszonyok közt, sa- nyamságban elmaradtak a regősutak s azóta a Dunántúlon is, Székelyföldön is mindkét szöveget együtt és csak otthon mondják a regősök. Kétségtelen, hogy nem is tuságosan merész magyarázattal Kallós elméletét igazolják az énekszövegek, persze a kellő szöveg- kritika fogja majd eldönteni a végleges igazságot. A regősének beköszöntővel kezdődik. Némely helyt meg is mondják, honnan jönnek: „Moet érkeztünk bidet; földrül. hideg mezejéről, elfogyott kinek keze, kinek lába, kinek eggye-mássa-“ Vagy még világosabban: „maggyüttek szegény Szent István szolgái hideg, messzi havas Lengyelország szélrü'\ A hideg ország, melyet űz utóbbi mondóka közelebbről is meghatároz s amit még más idézet is fog támogatni, Erdély. Az udvarhelyszéki kénosi és iokodi vál- i ozat ok már nem emlegetik, (természetesen) ( hogy honnan érkeznek, ehelyett a következőket halljuk: „Porka havak hnlladoznak. Nyúlik, rókák játszadoznak, Bényomozók a faluba (Szabó István) udvarára. Ottan látánk rakva házat. Abban látánk vetve ágyat. Küjjel fekszik jámbor gazda, Belől fekszik gyenge hölgye, Közbül fekszik párizs gvermök, Serkentheti apját, anyját: Kelj föl apám, kelj föl anyám, mert eljöttek a regősök! De hó reme ráma!“ Még egy beköszöntő és már vázolhatjuk is a helyzetet: „Előbb, előbb, az öröm mondó, Olasz asszon ablakára. Mongyunk uj örömöt! Mihelyt halb olasz asszon Alkalmi hiáru-xizás : Történelem» politika, természettudomány legismertebb ka tetei t Ciianverné Gvöry Ilona: Angoio , 287 oldal 144 helvett 28. Grnhb: A quakerek vallása, 167 oldal 116 helyett 12 'strafi, Panai': A szovjet 1980-ban — Helytelen utakon. Két kötet, •^ybeítízva, 357 oldd 202 helyett 24 Sypka Gáza: Nazy Napolaoa Gt helyett 12. Ludwig Emil: Tizennégy júliusa. 880 oldal 242 helyett 30 (A háború kitörésit mega! ző napok dokumentált izgalmas története,) Paléo og • : Eugénia császárné vallomásai, 224 oldal 72 hejyatt 22. Szazonóv: Végzetes évek, 456 oidal 144 helyett 28. Zoványi Jeuö: A reformáció Magyarországon, 486 oldal 144 helyett 22 Zová- nyijenő: A felvilágosodás íört nete, 1' 0 oldal 80 helye t 12. Schmidt: A relativitás ‘anénak világszemlélete, 124 oldal 54 beívelt 16 Stei- ner Lajos: A F lld mágn :yes jel-usógei, • 207 oldal 22 helyett Í2. Leidenfrost Gyűl i : Rávezetés az élettudományba, 125 oldal 70 helyett 14. LamHr cht Kálmán : E nberok, népek, nemzetek (sok képpel) 60 helyett 12. Most vegyen mert csak februárban tartanak fenti olcsó árak. — Kaphatók az Clnj, Piatr Unirii — Vidékro utánvéttel küldjük. — Ktrje az alkalmi vásár teljes jegyzékét. köttögeti 1 jác-fijá/t: Monfţyunk uj örömöt!“ vagy „Előbb előbb az örömmomió. Német aszón ablakára. Mangyunk uj örömöt!“ Mindezek a töredékek KailkSs mcgvüigitá- s&bam a következő képet adják: a székely fiuk, még pogány olt, tél idején éjszaka, hogy senkibe lássa őket, hiszen üldözték s amint látni fogjuk megcsonkították a pogányokat, érkeznek meg, „hetével, seregével'“ abba a dunántúli faluba, ahonnan családjuk elszármazott. Keze, füle elfagyása az énekben a pogányáknak kegyetlen megcsonkítására céloz, azért hozták még krónikásaink is téves ösz- szeíiiggésbe regőseinket az augsburgi ütközetből megszabadult, szintéit megcsonkított „gyászánagyarkák“-kal, pedig itt nem az ellenség, hanem tulajdon királyuk volt a büntető. Szent Lstván és a csodaszarvas. Szent István neve gyakran fordul elő a legkülönösebb összefüggésekben. Egyik dunántúli regősének ezt mondja: „Ne fuss, ne szaladj, Szent István királyunk! Mi sem vagyunk ördögök, Hanem a te szolgáid!“ A vonatkozás megmagyarázható. Ez a rész és a név már akkor került be a regőséneikbc, mikor a székelyek is megtértek s kérik a királyt (jelképesen őt, hiszen ez már jóval' halála után lehetett), hogy ne siessen halálukra, mert most ők is keresztyének. Egyik szorvas- énekváltozatban, ami a szertartás szerint a beköszöntő után következik s eredetileg, így hangzott: „Amott kerekedik egy fekete felhő, Abban tollászkodik egy fekete holló. S ahol keletkezik egy sebes folyóvíz, Annak partján vagyon egy kerek kis pázsit. Azon legelészik csoda fiuszarvas, Csoda fiuszarvas, ezer ága-boga, Ezer ágabogán százezer szövetnek Gyújoatlan gyulada, oltatlan aiuva,“ Most a következőket találjuk: „Noha kimennél, uram Szent István király vadászni, madarászni, De ha nem találnál sem vadat, sem madaart Hanem csak találnál csodaíiu-szarvast Hej regüljrejtem! Ne siess, ne siess, uram Szent István király, az én halálomra. Én sem vagyok vadlövő vadad. Hanem én is vagyok az atyaistentől Hozzád követ. Hej, regülrejtem! Homlokomon vagyon, fölkelő fényes nap. Oldalamon vagyon árdcli szép hold, Jobb vesémen vannak az égi csillagok Hej regülrejtem! Szarvam vagyon, ezer vagyon, Szarvam hegyin vagyon százezer szövetnek, Gyujtatlan gyuládnak, oltatlan alusznak. Hej regülrejtem!“ A szarvasének erdete különféle pogány napéjegyenlőség! misztériumokra vihető vissza s minden európai népnél* megtalálható. A magyar, amint lejjebb látni fogjuk, a maga sá- mánisztikus hagyományaival egyeztette. Ez a részlet összekeveri a szarvaséneket a Szent Istvánra vonatkozó mondókákkal, de annyi látszik belőle, hogy itt is kíméletet kérnek tőle, mert már más a helyzet, mint volt, mikor pogányák voltak s mikor még titkon érkeztek regőini, amint azt a „párizs gyer- mök“ esete mutatja, hogy serkentgetni kellett a szülőket a sötéttel érkezők jövetelére. Fölkelő fényes nap és nyirfa- kéregbocskor. Volt is okuk félni a regősöknek, mert szertartásuk tele volt az üldözött pogányság emlékeivel, sőt eleinte valószínűleg tiszta sámá- niszti'kus jellegű vö'/t s csak megtérésük után telt meg keresztyén elemekkel. A magyar sámánvallás, mint a többi nomád népeké, a rossz szellemekben való bit és a kuruzslás elemeiből tevődött össze. Az örjöngő, táncoló sámán, aki így, dobbal, síppal, gajdolással űzi ki az ördögöt, hogy végül tajtékot túrva 1935 fehrtfir 17. Ileltarikiárusitás N/*' v5<vL x norrnuNN Ezen árak mellett a legfinomabb cipőt vásárolhatja CIPÖÁRUHÁZÁBA1 C-iii, Calea Regele Ferdinand Mo. 19 essen össze s felőrült állapotban, makogjon dodonai jóslatokat áh itatós hallgatóinak, visz- szakisért a regősénekekben is. A napéjegyen- lőségi játékok két főalakja, a szarvas és a bika (a zodiaous bak és bika jegyé*neik személyes i tői) hamar azonosultak népünk képzeletében a rémületes, állati testrészekből tákolt sámánjelmezekké\ melyekben a játékot később is játszották. Ilyen jelmez lehetett a tentobbleárt szarvasarak is, fején nap, oldalán hold, csillagokat jelentő gyertyák. Erre vonatkozik nehány dunántúli regősének humoros versikéje: „ B ec s i szegü nk. cs ősz ogunik. Nyirfkéreg bocskorunk. Hársfakéreg dolmányunk. Fin vasfazék dobunk.“ s a regöléskar láncokkal, botokkal, fazekak, fedők csattogtatásával, kiabálással csapott A paragrafus csavaros találmány, de hol v na legravaszebb é^ legádázabb célzdu cikkely is tekerv nves3é ében az amerikai paragrafustól, amely káprázatos üssze- gabaiyodottsigában még arra is képes, hogy a saját farka helyett a saját fej ‘be harapön. New vor Vi jelentés szerint a washingtoni Frhér Ház derék törv.myhozói acyrn akarják ütni a szexepilt, miután irtózatos fáradtság és pénzáldozatok után föl alálták. A hir úgy szól, hogy törvényjavaslat készül, amely az amerikai filmgyártást állami el enűrzés alá helyezi. A törvényjavaslat beterjesztői az indokokéban hangsúlyozzák, hogy céljuk a film par meg'iszritása, amit úgy vélnek elérni, hogy megfosztják a szexepilt attól a szereptől, amelyet eddig a filmalkotáso körül já'szott. A törvényjavaslat értelméb; n filmcanzura-bi- zottság alakul, amely mepfeielő fö hatal- mazással ellátva eiienőrzi a iiimgyártád. Tekintettel arra, ho- y a javaslatot már a legközelebbi ül s-zakon letárgyalják és a jelek szerint törvényerőre emelik, — a szexepil sorsát megpecsételnek tekintheti a világ. Jóllehet, a tudomány raindezideig nem tisztázta, hogy tula donképen m is az a szexepil: közönséges női báj és varázs-e, vagy titokzatos és kártékony delejes kisugárzás, alulírott e őre kije’enti, hogy nem szex pil-nárti, de nem hive annak a középkori fölfogásnak sem, amely babonás erőt tulajdonit annak a harmóniának, ame vben a ökéle ességre törekvő emberi szépség fejezi ki önmagát. A törvény tehát nemsokára napvilágot lát és egy csapásra forr dalmositani fogja a filmgyártást. Marlene D.trieh nem lobogtathatja többé a sörényét, nem ölthet magára csábiló szmoki got, nem énekelhet tompa, bujto.ató, érz. ki hangon, a jövőben kontyo an, vagy koszomba font hajjal, bokáig érő krlnol nban, édese u csicseregve jelenhetik meg csak a vásznon. — Greta Gar. o leghosszabb lépése sem haladhatja meg a katonamártéket, a hetvenöt centiméter, nem hordhat vámpir-szempíl- lát és ha nem hízik sürgősen tiz kilót, hogy eltakarja a közönség elől végzetei és sötét zenvedélyek ől fölkorbácsoló soványságát, úgy kicenzurázzák a filmtekercsből, hogy a lom osságán kivid nem marad kivételes lényéből es ragyogó mü- vés étéből még egy eltek és árnyalat s m. Jean Hnrlov már is rohanjon a fodrászához és festesse vörös haját kávébarnára, vagy pepilatarkára, kifejező, bámész, c o- dálatos két nagy szemét, amellyel lázba hozta a közönségét, félig varassa be az orvosával, különben mehet vidékre páholy- nyitegató matrónának. Claudette Co bért kezdhet újra járni tanulni. Nesztelen, puha lépteivel nem gyújthatja föl többé a kopokoíi lárma is. TerrnéíizeLcs, hagy az ilyen menet a veszedelmes üldözési időben joggá félt az ördögökkel való azonosítástól s tiltakozott, amint fentebb van írva. • MAKRAI LÁSZLÓ Párisi Divat nagy tavaszi száma 20 lej í Tartalma: Tavaszi prémes modellek, Egyszerű és elegáns ruhák. Uj fehérneműk. Menyasszonyi ruhák. 12 oldal kézimunka. Ingyen kézimunkaivek. Finom hideg konyha. Beküldött receptek. Modern szépségápolás. Asszonvi intimitások. Vidékiek 25 lejt küldjenek be pénzben, vagy postabélyegben. Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyed évre 60, fél évre 120, egész évre 240 lej. pasz öregek vérét, mennyeien könnyű és rugalmas termetét midorbe kell szorítania, hogy elfojtsa párduc—zerli mozgása halkan viharos ritmucát. Dolores de Rio okosan cselekszik, ha harminc év elötii cseresznyefürtös kalapot biggyeszt a feje búbjára és lemond mindazokról a szemérmH- lenked ;sek-ől, amslyfket puszta megjelenésével követett el a jóiziés ellen. Lupe Velez húzássá ki fogait, mert dühében ezután nem haraphat és szilaj temperamentumát hangolja le szende álmatagsággá, ha nem akarja, hogy máglyán fejezz? be fiatal életét, Clark Gable komor férfiasságának, ameíy- lyel az erő, az karat és a nyrseség illúzióját akarta árasztani magából, éppúgy lőttek mint Ramon Novarro pucéreágán k, aki jövőben haiinaedzmában és rénszarva - bundában jelenhetik meg csak a hölgykö- zöns ’g előtt. Hans Alb rs saste rintete nincs töhbé, a múlté a zord mozdulat is, eme Ível roppa it mellkasát düllesztgette. Clive Brook nem tekinthet föl többé esdeklő tekintettel hölgyére, hogy méiyen- zengő szomorusá-aval megtévessze mit sem sejtő ártatlan imádottjár. Weissmül- ler, ha továbbra is az erdők fiát akarja játszani, buzogány helyett Steyr-pisztolyt kö eles használni és frakkban, klakkban köteles a fák tetején mászkálni. A filmeenzura kiirt mindent, ami szexepil: a bonvivanok helyét szakállas rákkutató tudósok, a hősszerelmesek helyét az invalidus egyesül tek öreg dalárdistái, a vad és marcona f rfiak helyét lenge jam- p-'cek, a k dvesmosolyu, mindig vidám fiatalok helyét hajózó, vén, foghijjas hajókormányosok foglalják el. A női szerepeket kivétel nélkül az agg filmcenzorok nejei játszák: fiatalságnak, szépségnek, erőnek, mosolynak, álomnak, k pVeletnek, vágynak, a gyönyörben való átszellemü'ésnek és az eszményi régiókba való fölemelkedéssel járó me tisztulásnak, magyarán a -zesepilnek nincs helye többé a filmalkotásodban, mégha igazságnak, művészetnek és életnek hívják is ezek t a fertőző elemeket. Le tehát a szexep l.el! É jen a jövő filmje, amelynél végre a közönség kedvére ki a: hatja és kedvére kihorkolhatja magát <©) HARSÁNY! ZSOLT: ECCE HOMO Munkácsy Mihály életének hatalmas regénye. A 3 kötet 930 oldalon jelent meg. fűzve 297, egész vászonkötésben 495 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Plata Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvjzen- zádók jegyzékét. — ... Kiirtják a szexepilt
