Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-16 / 39. szám

FfLENTÉK EGÉSZSÉGŰGű Hivatalos utasítások a náthaláz elleni védekezésre Jr. Boér Liszló, a fiatal urvosnemzedék ‘"ftyik ,tuno tagja, a napokban t-kwulást tartott az er- lólyi muzeum orvos-szakosztályának. eloadásso. roratiban * modem lakás-egészségügyről. — A tél — kezdte előadásáé Boér dr. — sűtt&öttea tr lakás felé tereli tigyelmüoker. Má­jak oz első igazán modern egészségügyi törvény tervezetének megalkotója luliu Moldovait, cluji •gvetetni tanar, aki azonban mintaszerű, ideális i er veit politikai okokból nem válthatta valóra- l'cTvezctc állom: szolgálatban álló orvosok kö­telességévé tenné mindazon preventiv ténykedé- M-k ellátását, amelyek a lakásépítéseknél tekin­tetbe jöhetnek. Iuliu Moldovan egyetemi tanár . lioépzelése szerint specializált építész-szakorvos közreműködése nélkül egyetlen uj ház sem cpül- iteme fel a városokban. Ilyen intézkedés bevezetésére különösen Cki- jon lenne égetően szükség, ahol a Szamos kavics- ;crakódása és az izolátor szerepét játszó agyag­réteg fekvése miatt alig épült kifogástalan és egészséges lakás. Clujon el kellene tiltani a szű­re rén-lokások építését. Az alagsori lakások itt el­enyésző kevés kivétellel salétromosok, gombásak is nedvesek. Az izoláló eljárások csak igen kis mértékben bizonyultak hasznosaknak, legtöbbször egyáltalán nem segítenek. Még a Fellegvár aljá­nak talaja sem alkalmas egészséges szuterén-lakás rpkésére. Sok százezer évvel ezelőtt ott is Sza- .no,s.meder volt s e tény kémiai és geológiai kö- etkezményeivel a modern építészet sem tud megküzdeni A hiányos felkészültségű építészek „műhibá“-it, •melyek nemzedékek korai halálát okozhatják, a törvény nem bünteti, szemben az orvosok mű- ■ máival, amelyek csak asefccaikint okozzák egy* egy ember* halálát- Hiba, hogy a lakásogészség- gyi törvény nagyon lanyhán ellenőrzi, a falvak­ban pedig egyáltalán nem törődnek vele. A fő- . v _ az: legyen az építkezés gazdaságos, csak az­után következik tsz egészségű gvi -s végsőnek az esztétikai- probléma. Az életre ártalmas lakások hőnyire szánalmasan suták cs ízléstelenek is övben. A modern bérház az épület közepére helye­zett világitóudvart elhagyja s a nyert teret a ül?ő emeleti terrazokkal pótol ja. A ház felülről ap tiszta levegőt. A- lépcső járás ahtihygitnikus v'oblémája idővel a liftek sűrűbb alkálin ázásával •.müszöbölődik. A modern építkezés ’ csak • szük­séglépcsőket íog tűrni., amelyek a közvetlen cgy- másicletti emeleteket kapcsolják össze. Az uttes teker rendszeresen mosni és olajozni fogják, a porkelctkezés megakadályozására. A modern épít­kezést nálunk nem lehet éppen szolgai módra utánozni. Éghajlatunk nem felel meg a melegebb vidékek fal- és ablakméreteinek. Erre bizonyág a moszkvai példa, ahol a nagy hőmérséklet _kül- lönbségek és a bőséges téli csapadék kikezdték a modern házakat. Hiteles feljegyzések bizonyítják, hogy az erdélyi fejedelmek olasz mesterekkel Erdély több pontján reneszánsz és barokk-palotá­kat építtettek. Ma ezekből semmi sem maradt meg. A közép-európai éghajlathoz akklimatizált Mária Tcrézia-korabeli barokk — nem tekintve a gótikát — a legrégibb mütörténcti emlék Er­BUCURESTI. (Az Ellenzék tudósító­jától.) A náthalázas betegek nagy szá­mára való tekintettel, a központi Servi­ciul Sanitar utasításokat adott ki a kö­zönség magatartásának irányítására. A betegek nagy száma — mondja ez az utasítás — kétségtelenül bizonyítja, hogy komoly járvánnyal állunk szemben. Ezért tudnunk kell, hogy a betegség emberröl-emberre terjed beszéd, kézfo­gás, köhögés, tüsszentés és köpködés ál­tal. A betegeknek szintén tudomásul kell venniük, hogy elővigyázatlanságukkal veszélyeztethetik embertársaik egészsé­gét. Ezért főleg a következő óvatossági rendszabályokra kell figyelemmel lenni: 1. Kerülni kell a náthalázban megbe­tegedett embereket; 2. Lehetőleg kerül- I jük azokat a helyiségeket, ahol nagy tö megben tartózkodnak emberek, mert ezek között sokan már betegek lehetnek; 3. Amennyire lehet, kerüljük a társas utazást; 4. Tartsuk tisztán a kezeinket, étkezés előtt sohase mulasszuk el a kéz­mosást és naponta többször végezzünk szájmosást is. Tanácsos dolog az orröt is többször fertőtleníteni. Lakásunkat ! tartsuk tisztán és jártunk ha n-k el t ü n k ben melegen öltözzünk; 5. A betegeket el délyben. Az a stilus, amelyet u század elején, 1 mint magyar építészetet, dekorációban Lcchncr Ödön, konstrukcióban és az eredeti népies min­tához való ragaszkodásban Kós Károly, Zrumctzky és Toroczkai.Wiegand Ede müveitek, esztétikai szempontból kifogástalan volt, de mindaddig, amig művészi elgondolásaikat nem alkalmazták hozzá az egészségügyi szempontokhoz, nem ju­tott ol a szélescbbkörü népszerűségig. Kós Ká­roly házai, amelyek az erdélyi éghajlatnak meg­felelően épültek, meredek tetővel, vastag falak­kal, most teljes mértékben megfelelnek az. egész­ségügyi követelményeknek is. A magyar stílus­nak meg van a létjogosultsága, miután összeegyez­tették az egészségügy! követelményekké!. To­vábbi előnye az, hogy a szépsége mellett is ol­csó. Az Ízléses otthon meleg és barátságos, az ilyen otthon lakói nyűgödtabbak és kiegyensú­lyozottabbak. Ezek szerint, ha figyelembe vesz- szük, hogy a betegségek cgyrészének okozója az idegredszer zalkatottságában kereshető, határo­zotton egészséges is. Boér dr idézte végül Socratcst: >rAz épület alkalmassága, szépsége és jósága azonos jellegű követelmények". kell különíteni egészséges embertársaink­tól. A betegek törülközőkendőit és étkező készleteit tartsuk külön. A legfelsőbb egészségügyi hatóságok fölhívták a körorvosokat, iskolai orvo­sokat és az ipari üzemek orvosait, hogy hatáskörükben naponta ellenőrizzék ezeknek az intézkedéseknek betartását és távolítsák el a betegeket az egészsége­sek közül. Az illetékes egészségügyi ha­tóságok kötelesek gondoskodni arról is, hogy az iskolák helyiségeit, a színháza­kat és a csoportos személyszállításra szolgáló kocsikat mindennap fertőtlenít­sék. Városunkban —: amint ezt dr. Vlad Péter városi főorvos kijelentette — a | járvány még tart. Jelenleg, hétfőig még í lü iskola van bezárva. Egyes hivatalok munkája a betegség miatt teljesen meg van bénítva. Az iskolák tanulóinak 50—60 százaléka hiányzik. A jelenlegi náthaláz sokkal jobbindulatu az 1918 évi járványnál, de sokkal súlyosabb az ezt követő következő járványoknál. A betegség főleg a fiatalok és öregek éle­tét veszélyeztetik, mert tüdő-kompliká­ciókat idéz. elő. A védekezés legjobb módja a gyakori toroköblögetés. A modern lakás-egészségügy kérdései 1939 február 10. MESSZEMF.NŐLEG BIZTOSÍTJÁK AZ ÖN­KORMÁNYZATOT AZ U| MAGYAR ORVOS- KAMARAI RENDSZERBEN. Budap h-ncik, hogy Keresztes Fischer belügyminiszter ; kepviselőház elé ct-rjc-sziett orvosi kamar.i tor vény javaslatról a következő nyilatkozatai U-ltc: —1 A javaslat elkészítésénél — mondotta a mi niszter — súlyt hely ezt nm arra, hogy kk-légi t*e a kar érdekeit. -A javaslat az orvotok és az ál lám szempont iából készült. A javaslat az önkor­mányzatot a lehető legnagyobb mértékben tö­rekszik megvalósítani. Az orvosok maguk hatá­roznak. kari érdekeikben. Ha pedig a javaslatot abból a szempontból nézzük, melyek azok a re:1 Jclkezések, amelyekhez a miniszter jóváhagyó- kell, akkor mcgállapithatjuk, liogy azok főleg anyagi és kormányzati problémák. Minden eltérő egyéb kérdésben jogorvoslatnak van helye a köz- 'K^^ftatásd bírósághoz. AZ ERDÉLYI KATH. EGYHÁZMEGYE IGAZGATÓTANÁCSÁNAK ÜLÉSÉ. Az erdé­lyi róm. katli. egyházmegye igazgatótanácta teg. nap tartotta meg február havi ülését, Gyári .: Elemér világi elnök vezetése alatt. Az ülésen a folyóügyeket tárgyalták le, utána pedig a Bucu resti-i nuncius utján táviratilag üdvözölték XI. pius pápát koronázásának évfordulója alkalmából. AZ AGYNLLKÜLI GYERMEK. A leningrad: frenológiai intézetben feiboncoltak egy halvaszü- letert gyermeket. Az anatómia] vizsgálat rendkí­vül érdekes eredménnyel járt. A gyermek kopo­nyájában nyoma sem volt az agyvelőnek, ehe­lyett fejletlen állapotban levő emésztőszerveikkel: belekkel, hasnyálmiriggyel, léppel stb. volc meg­töltve. Pines professzor, a frenológiai intézet igaz. getója kijelentette hogy az anatómia történeté­ben ez az első ilyen eset, & igen nagy tudomá­nyos érdekessége van. ÖNGYILKOS LETT A „SÍPOLÓ SZÍV“. Londonból jelentik: Róbert Lockyear whimplei (Devon-megye) kpcsmáros öngyilkosságot köve­tett el, mert szive dobogás közben sípoló han­got adón, amely néha oly erős volt, hogy a vele egy szobában lévők műid hallhatták. Az orvosok képtelenek voltak a rejtélyes szivzöréjekét meg­magyarázni s az állandó sípoló zaj Lockyeart buskomorrá tette. CSAKNEM HÁROM ÉS FÉLEZERREL EMEL­KEDETT EGY ÉV ALATT A KLINIKAI BE­TEGEK SZAMA. A clnji egyetem klinikáin az elmúlt évben összesen 12 ezer 72 betegét ápol­tak. A betegek megoszlása az egyes klinikák kö­zött a következő volt: belgyógyászat 3219, tüdő­szanatórium 454, járványkórház 429, gyermek- gyógyászat 609, sebészet 195-3, urológia 699, bőr­gyógyászat 927, szemészet 579, fogászat 112, fül és gége klinika 312, szülészet 729, nőgyógyászat 762, ideggyógyászat 560, elmegyógyiszat 728. — 1933-ban az összes betegek száma 8610 volt. Az elmúlt évi szám lényeges emelkedést mutat, amit részben a sebészeti klinika kibővítésével lehet ma­gyarázni. A klinika! beteglétszám egyötödét in­gyen kezelték. LEVÉLPAPÍROK nagy válasz* T ÉK BAN (Blockposta is) legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában. GYULAI PÁL '91 TÖRTÉNETI REGÉNY ÉÜ ÍRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 70-LK KÖZLEMÉNY Tágul szivem s eszembe jut a mult idő, mint egy jobb létről való hit a visszaemlékezés által föltá­masztva! ... őseim nem sok fáradságot okoztak a króniká­itoknak. Ők házi körben tölték napjaikat. Régen én is szerettem a mezőt, a csendes alkonyt, ■ I megtérő nyáj kolompolását, a kútágast szürkülő ró- i<a közepén, a kémény kék füstjét, a szerény bútoro­kul egy agg karszékkel, a fölszitott kandalló kodé ’yes melegét, szerettem a falusi életet. Ki harmincz éves korárt túl nem óhajt szenvedő* iyes viszonyk helyett szelíd, hű és állandó ragaszko­dás!, annak nem volt soha eléggé mély kedélye a sze­ndém viharaira és a csalódás örvényére. Én kifáradtam a titáni küzdésben, mely egész i get aakrna elfoglalni. Nem óhajtottam többé együtt 1/ örök érzések világoló mécsét és égető kanóczát, napfényét és villámait. —? nem a szív lázas dobogását inámortalan kéjekkel. S miután választani kell a szenvedély és megelégülés közt, ha dicsérem a kikö­tőt. azért van. mert ismerem a tenger szélvészeit. Melyik bányász ássa a sötét hegy üregekben azon erezet, melyből az én mátkagyürüm fog készülni! — Aadd lépjen ki sápadt arczával, kérges kezével, s nedves szőrrongyaival. Én keblemhez szorítom őt. Boldog akarnék lenni! .. .“ — „Eszembe jut István király temetése. Minden könnyezett a nagy l>áthoriért. Én a búállvány mellett egy némbert láttam. Nem az oltár madonnája lépett le, nem a mű­vész személyesítő márványból a hit. remény és sze­retet eszményét. . Hisz, az ég-arának még nincs Apellese! S hol a keresztyén Phidias?.. . ,..... Merre tűnt ő, — e némber? A cserkesz hölgy a lerészegült érzékek kéjadóját igényeli; a fővárosi körök királynői, európai bálvá nyaink. a szilaj, égető szenvedély, a magát hamvasztó szív lángjaira szórt töményfüstöt kedvelik: de léged ismeretlen lény, a szende, sugár alakkal, a mélyen- kék tiszta szemekkel, a szelíd halvány arczczal, csak azon hü vonzalom nem bántana meg, mely mint a má jusi ég, meleg és enyhe, rekkenőség és felhő nélkül. Mért födi nevedet kifürkészhetetlen titok? A lengyel úrnők, kiktől azt tudakolám. nem is­merték . S most e napokban viszont láttam egy lényt hoz­zád bámulásig hasonlót: de oly szenvedő vonalokkal, melyek vagy egy csalódott reményé vagy meghiúsult vágyé. Nővéred-e? A természet nehezen ludott-e megválni ez alak­tól, mint legszebb eszméjétől a költő, és ismételte más árnyalattal? Oh! ily magát utánzása becsesebb, mint lett voi na minden eredetisége!:—“ — „Megint ábrándok! Mért kössem magam csendélet oly sóvárgáshoz, melynek elérhetése vélet­lentől függ, sőt lehetetlenségbe ütkűzhetik? Mért akarjam a szerelmet a megelégedésről való rajzban uralkodó színnek? Nem árulja-e e szerelem magát azon higgadt, üle­pítik kitisztáit vonzalmul, mely a zavartalan házi örömök alapja és ápolója, mig más felől ábrándok tartományába téved s egy lényért cseng, mely inkább tündérkép, inkább egy bűvös óra jelenségei közül a visszaemlékezés ködfátyolain hagyott angyalhüvely, mint oly némber, kinek sorsát rokonszenvünkkel ösz- szekötni, szivét szivünkbe/, szorítani, életét életünkbe forrasztani tudnók? Mi az ő neve? Bársony volt-e pólaköteléke vagy rongy ? A hő égalj czedrusából késztüí-e bölcsője vagy az észak közönséges fényűiből? Hol hazája? A liosz- s/.ú családfa rajza alatt hallotta-e fényes teremben az első dajkádat t, vagy a szintén ragyogó természet sát­rában. egy lerepély juhar .zöld lugönyei közt? Nép lánya-e, ö vagy palotáké? A hatalmas király kopor­sójánál volt-e. rokonai társaságában, vagy talán mi­dőn Guzman melleti lovagolt? Egy-e a két jelenség? Hogyan történik, hogy ily rendkívüli báj Fehérváron semmi fi?veimet bem gerjesztélt?' Ah, ki fejti meg e titkokat? Fővárosunk igen kicsiny még elrejteni a szép- „séget udvaronczai elől. Jósika beszélte, hogy Márkházi nejének örököse, egy gyönyörű havasalföldi leány a Mojszin-családból, néhány napig nálunk mulatott; de semmi körben meg nem jelent és véletlenül távozott. Ha ő volna a kedves ismeretlen! Sok körülmény ad helyet e dicső, e felséges gyr nitásnak. Havasalföld, ugyszólva. mindig a nagy Báthori védszárnya alatt élt. Egy hölgy a dús és büszke bojárok közül a len­gyel udvar nőkoszorujába fonathatott, mint a keleti gyöngy gyémánt és rubin kövek mellé. Mily könnyűi a szomszédországban meglelni őt, s mily természetes vala tágult poMiikai viszonyaink és csaknem szétszakadt összeköttetésök miatt, a szép ismeretlennek István király halála óta nyomába sem akadni! . . . Ah! de nem botlik-e kételyekbe a további talál gatás? Mért kisérte volna őt Guzmán, a csekély sorsú színész? S midőn e hóbortos súgó titkát pénzzel akar­tam megvásárolni: mért lázadott föl, keritési díjnak nevezvén ajándékomat? Úrnő iránti íudakoláshoz férhet-e ily gyanú? Mily titok! Mekkora téveg vezetőfonal nélkül! Viszont Guzmanhoz kell folyamodnom; noha erős szándékom volt, a makacs idegenek közül senkit magamhoz nem bocsátani. Ő. az összeférczelt szentmüvek színpadi súgója, elő fogja-e segíteni az én életdrámám legszebb jele­netének eljátszását, s megsugja-e az ég nagy mysteriu- mát. a boldogság titkát ? Reméljünk! ... I >e még is... még is a csendélet tervét kár vöt- 1 a ,,-i/ony talan kimenetelű ábrándhoz kötni, ha más­ként is létesíthető. Nem adtak-e nekem _a jótékony csillagok érzé­keny kedélyt, mely tárva áll a természet ás müvilág behatásaira? Nem vagyok-e középszerű birtokaim mellett is eléggé gazdag az élet igénytelen gyönyöreinek meg­szerzésére? (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom