Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-16 / 39. szám

* ELLENZ. BK J it J 5 i o h r u u i J 0. A 4. osztály húzása FEBRUÁR 15-én 34.451 nyer emény 203.746.000 lei ér­tékben. ÁLLAMI SORSJÁTÉK Colecturüe principate din Ardea;, Banat şi Oucovm« Arad rümca Goldschmidt Cluj Oradea Braşov Cernăuţi Cluj flanca Goldschmidt Gas* ae Fă i rare Generala am Arad S a. <Fortuna > Aiex. Enkelnarct Banca Comercalâ Naţională B-ca Gehn esscr & Horovitz Alfred Noe Banc- Iliescu Econom.a institutul Comercial ocCred> Barna Daca Union Tg\ Mures Erne-i -éves? Timişoara Banca Centrala Banca de ScOn! Banca T m.şoare A Reményik-család Szigorú pénzbírsággal siiiílák a „iiikoi poşta­li vatfalokaá * Egy szállítási vállalat csele a postával. Sok hti-hó egy kis csomof.érf (Az Ellenzék tudósítójától.) Néhány hó­nappal ezelőtt történt, hogy a posta vezér- igazgatósága 15 ezer lejes pénzbírsággal súj­totta a helybeli Unió szállítási vállalatot. Egv alkalommal ugyanis a postahivatal ki­küldött közegei ellenőrzést tartottak a szál­lítási vállalatnál és annak során megállapí­tották, hogy a szállítandó nagyobb árukhoz a vállalat egyik alkalmazottja, Vince Mihály egy őt kilónál kisebb súlyú csomagot is mel- .lékelt. A postának tudvalevőleg a kisebb, öt kilón aluli csomagszállitásokra a szállító cé­gekkel szemben is monopóliuma van s ezért, amint az esetről a helyi postahivatal jelen­tést tett a vezérigazgatóságnak. Bueurestiben azonnal ki is rótták a bün­tetést és 15 ezer lejjel bírságolták meg a vállalatot. Az Unió a súlyos pénzbírság ellen dr. Engel­bert ügyvéd utján a törvényszékhez felebbe- zett, ahol a Miculescu-tanács tegnap foglal­kozott az üggyel. A megbírságolt cég kép­viselője azzal az indokolással, hogy a posta vezérigazgatóságának nincs joga büntető ki­hágásokban ítélkezni, a kirótt birság meg .semmisítését kérte a bíróságtól. A posta kép­viseletében megjelent dr. Lazar Ponipilian ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az olyan természetű kihágásokban, amelyek a posta érdekeit és monopóliumát érintik, a vonatkozó törvényrendelkezés értelmében a postának joga van azonnali pénzbüntetést alkalmazni. A továbbiakban arra is . kitért, •hogy az utóbbi időben igen sűrűn elbnrjánoztak a „titkos postahivatalok4-, amelyek „dug­va“ továbbítanak olyan csomagokat, ame­lyekre kizárólag a postának van monopó­liuma. A postahivatal feladata és joga ezeket ellen­őrizni és büntetni. A bíróság rövid tanácskozás után úgy ha­tározott, hogy mivel az ügy nem polgári, hanem büntető per tárgyát képezi, döntés végett átteszi a büntető bírósághoz. Az „alvezér“ bünpore. A sibiui törvény­szék I. szekciójának Ghiurghiu-tanácsa elé tegnap délelőtt került főtárgyalásra Rieger Vilmos Ferenc, a feloszlatott nemzeti szo­cialista szervezetek apoldul-marei „alvezéré- nek“ bünpöre. Az ügynek előzményei abba az időbe nyúlnak vissza, amidőn a kormány az összes szász hitlerista szervezetek felosz­latását rendelte el. Annak idején, mint isme­retes, a hitlerista szervezetek volt tagjainak az összes hitlerista fölszereléseket, valamint hitlerista Írásaikat is, be kellett szolgáltat- niok. A határidő eltelte után Rieger Ferenc­nél rajtaütésszerű házkutatást tartottak, amelynek során számos eltiltott és a hitle­rista felszereléshez tartozó tárgy került nap­világra. Többek között egy kard, horogke­resztes derékszíj, kék ing, két Hitler foto­gráfia és nemzeti szocialista röpiratok. Az I ügyészség a házkutatás eredményekép az ál­lami rendtörvény 4-ik paragrafusának alap­ján emelt vádat a hitlerista vezér ellen. A tegnapi főtárgyaláson a vádlott ellen fel­hozott terhelő adatok nem nyertek kellő bizonyítást, amiért csak tiltott fegyvervise­lésben mondották ki bűnösnek és 500 lej pénzbüntetés lefizetésére kötelezték. Az Íté­let ellen úgy a vád, mint a védelem felebbe- zést jelentett be. Alkalmi kiárusítás ! Történelem, politika, természettudomány legismertebb kötelei: Giu°verné Gvó'ry Hona: A’-’golo'-, 2S7 oldal 144 helvctt 28. Gr i! b: A quakere c vallása, 167 oldal 116 heiyett 12 straţi, Panai : A szov­jet 193) baD — Hdytel n utakon. Két k"t»t, eeybefüzve, 357 old il 2"2 h lyett 24 Supka Géza: Na^y Napoleon 6; helyett 12. Lu.wig Em'l: Tizennégy júliusa, 380 oldal 242 helyett 30. (A háb ru kitör sít megel ző napok d-ku- meitált izgalmas története.) P iléo og ' : Eugé- aie császárné vallomásai, 224 o’dal 72 helyatt 22. Szazmáv: Végzetes évek, 456 oldal 144 helyett 28. Zov nyi Jenő: A refo máció Ma- gy ror3zág, n, 486 oldal 144 helyett 22 Zová- nyi Jenő: A felvilágosodás ti'rt nete, 1 0 oldal 80 helye t 12. Se rrid1: A relativitás ánának világszemlélete, 124 oldal 54 hel ett 16. Stei­ner Lăţos: A Fúld mign-ses j<d nségei, 207 oldal 22 helyett 12. Leidenfrost G/uli : Eev - zetés az élettndimánvba, 125 oldal 70 helyett í4. Lambr eht Kálmán: E nbér ’k, népek, nem­zetik (sok képpel) 60 helyett 12. Most vegyen mert cs k februárban tar­tanak fenti tics j árak. — Kaphatók az Ellenzék korty voszlályáhan Cluj. Piatt Uniri» — Vidékre utánvéttel K ildjü . — K.rje az alkalmi vásár tel­les jegyzékét. Becsületben megőszült régi cluji ke­reskedő emlékezik ebben a kedvesen megírt cikkben a Reményik-csalid éle­tére, Reményik Károly elköltözése kapcsán. Reményik Károly építészmérnök meghalt. Ha visszatekintek az elmúlt időkre — hiszen együtt nevelkedtünk — sok minden ujul fel emlékeimben. Édes atyja, Reményik Lajos vaskereskedö volt, az üzlete a tőtér északi oldalán a Hintz-féle gyógyszertár melleit, a gróf Zichv-ház alatt, a kaputól jobbra volt, már az 1860-as években ismerlem a családot és a fiukkal együtt jártunk a luteránusok elemi iskolájába Gunesch és Schuszter bácsi oktatásai alatt. A vasüzletet a két test­vér vezette, Reményik Lajos és öccse. Gás­pár. A Szepességről kerültek Clujra, német nyelvvel és luteránus vallással, de jó magyar érzelmükkel, korrekt és talpig becsületes lel­kűkkel bírták a város polgárságának szere- tetét. Kitűnő, szakképzett kereskedők voltak mind a ketten. ,,Ludvig bácsi“ családos volt, teljesen üzletének és a családjának élt, Gás­pár bácsi legényéletet élt és nem is alapított családot soha. Gáspár az üzleten kivül künt a társadalmi életben is mozgott. Miót jó va­dászember a természet szépségeit is imádta s mint sportkedvelő, kirándult a szép vidé­kekre is. A szép üzleti forgalom mellett nőt­tek a gyerekek is s mikor már elérték a szakképzettségben az érettséget, az 1880-as évek elején vették át a Nick Ferenc vasüzle­tét, mely a Tivoli-féle Schütz János által a római katolikus egyháznak adományozott házban volt a főtér keleti oldalán. Az öreg üzlet ide költözött által, amelyben már a két öreg cégalapító mellé belépett az ifjak közül Lajos és Viktor s később Mihály is. Így lett a cég Reményik Lajos és Fiai. A megnagyobbodott üzlet itt már a detailfor- galmon kívül nagybani eladásra is berendez­kedett. Tiz év se mult el és a cég ismét köl­tözködött a református egyház nagy bérhá­zába, ahova már beolvadt a Darnai és Kiss- féle üzlet is. Ekkor már nem csak a város- i bau, de az egész országban számot tevő nagy I forgalmú céggé alakult át. Itt lépett Mihály is egész komoly munkával a cégbe, mert Viktor elvesztette a jobb karját és csodála­tosan néhány hónap alatt bal kézzel ragadta meg a tollat és a nagy könyveléseket és levelezéseket végezte buzgalommal. Büszke­sége volt e cég a városnak és az országnak, a fiuknak tanulása, tudása, szakképzettsége egyesült a puritán szerénységgel és becsüle­tességgel, a nagy „vasudvar“ nőtt, fejlődött, gyarapodott. Az idők teltek, a küzdőtérről kidőlt Gás­pár bácsi, azután Lajos bácsi, utána Viktort hivta el az Ur, Mihály is vágyott a magyar Alföldre, Lajos is kifáradt, igy került aztán a régi, hírneves cég eladásra. Ezután pedig a világháború szele teljesen elsodorta. ,,Ludvig bácsinak“ családi háza az Óvár­ban volt, itt lakott velük Gáspár bácsi is. Az Ur a családnak bő áldásával négy fiút és egy leánygyermeket ajándékozott. Károly az építész, Lajos és Viktor kereskedő, Mihály gazdasági pályán és nővérük Cziriák Albert tanár felesége lett. Nagyatyám: Dietrich Gottlieb esztergályosmester, aki Bromberg- ből jött Clujra, szintén az Óvárban lakott a házánál. Ez a német család is a „Czipsze- rekkel“ nyelvben és vallásban egyek voltak. Reményikékkel itt kerültünk mi össze már a gyermekkorban, Lajos szemében már ak­kor nőttem nagyot, amikor megtudta, hogy én is kereskedő pályára léptem Csapó Sán­dor üzletében. Amikor aztán mint segéd a Dietrich-cég vasüzlet raktárnoki állását fog­laltam el, ekkor már ellátott jó tanácsaival, magyarázott, tanított. Lelkünkre kötötte a becsületes kötelesség teljesítését, a szorgal­mas munkát, áldja meg a jó Isten minden jóságáért övéit. Ebben a korban mi. fiuk is már jobban összemelegedtünk. A szakma, az egyleti élet, de vasárnaponként künt a bójái szöllőjébe Ludvig bácsinak a Donáth szobra alatt éppen volt egy háza. Itt szép napokat élveztünk. Különösen az őszi szüreti mulat­ságok tartottak napokig, zajosak voltak a sok vendégektől, jó rokonok és barátoktól, I a hója! termés járta fakulacsokbaa az asz­talokat körül. Minden kulacsnak neve volt a fiataloknak „Guszti“ feliratú kulacsa volt, nagyon pompásan Ízlett a tartalma, gyakran ürült és szaporán töltögettük a kulacsokat Az asztalokon a hideg sültek és ételek, la bödönökben a jó Szepességből küldött sze pességi vaj és túró, a szabad tűznél főtt a gulyás és sütöttük nyárson a szalonnát. Hol vannak ma ezek a könnyű szép na pok, az u gondtalan élet, bájos, szép világ? Az igaz, hogy ina e régi szöllőskertben való­ságos várkastélyt emelt a meleg szivü Ká- rolynak alkotása. Milyen szépen elférne ben , ne itt az egész, család, ami rnár nincsen. Mikor én 1883-bari önálló lettem és meg­nyitottam csemegekereskedésem, az öreg Ludvig bácsi felkeresett, minden iránt ér deklődött, kikérdezett, utasításokat, tanácso­kat adott és körülnézve azt kérdezte, hogy a bevételezel* pénzt és az üzleti könyveket hol tartom? v lom: itt ebben a kis fa iró- , asztalban. nem jó. Ide neked kell egy Cassa“. Mondom: „nem lehet, erre nin­csen pénzem“. Azt mondja Ludvig bácsi, ez nem baj, holnap átküldőin neked az én régi Vicse-féle Cassám, ez a fiuknak már nem kell, de neked jó lesz. Már másnap nálam ! volt a Cassa és még ma is őrzöm, itt van nálam, ez volt Ludvig bácsi első Cassája és ez kisért engemet is végig az életen át. Le- törlesztettem úgy. ahogy tudtam, a jó Isten segített. Ezt a feltételt Reményik Lajos álla­pította meg igy, jóságosán. Most már, önállóságunk idejére, összeke­rültünk mind. Károly is hazakerült külföldi mérnöki tanulmányairól, az én Lajos test- vérbátyám is, ki építőmester volt. Károllyal nagyon támogatták egymást Én Lajossal és Viktorral voltain nagyon melegen. Lajossal sokat dolgoztunk együtt egyleti, társadalmi és szaküléseken. Együtt voltunk benn a kereskedelmi kamara tanácsában és az Osz­trák-Magyar Bánk censorságában, Lajos a Kereskedelmi Bank, én pedig az Erdélyi Bank igazgatóságában és minden egyéb tár­sadalmi és jótékonysági intézményeknél, mint közkatonai munkaerők. Csak a munká­ból kértünk részt. Reményik Károly, ahogy megkezdte működését itthon, terveivel, raj­zaival, építéseivel az elsők közé tört előre. Legnagyobb alk-otásai itthon az egyetemi, u kórházi és könyvtári épületek voltak, az élettani intézet és nagyon sok magánépület, azután jötték a debreceni egyetem nagy építkezései. Minden sikerének érdeme az a puritán egyszerűség, -jóság és becsületesség, amit a feledhetetlen öreg jó szülők alapoztak. .Ma­gas szál ember volt Károly, éppen mint édes­apja, határozott, érősakaratu, de melegszivii. jóságos lelkű ember. Galamblelkületü szelíd felesége, drága jó édesanyja, gyermekeinek őrző angyala. Csoda-e, ha utódjuk Remé­nyik Sándor tett és költő. Most a költőlelkü építész eltávozott ... de itt maradt fia, az Épitő Költő és nemeslelkü leánya: Sárika, Imre Kálmán neje. Reményik Viktor és Lajos, ők az apai alkotásoknak örökösei és fejlesztői, a kicsi, öreg, vasajtos boltból nagy. hatalmas, nagy- forgalmu vállalattá növelték alkotásukat. Viktor családot alapított. Lajos nem nősült meg soha, tipikus legényember és mindig gavallér maradt. Passzióia volt: a jó dohány­nyal tömött török csibukja. Valóságos kereskedelmi ér volt véraikatá- ban. Részére az -üzleti forgalom és lebonyo­lítás is szűk keret volt, nagy látókörrel dol­gozott, nagyobb vállalatokba és tervezésekbe is beleszólt és résztvett. Ha a most elhunyt Károly nagy vállalatainál megbeszélésekre került a sor, 4nindig ott volt mellette Lajos is. Bámulatosan szépen éltek és dolgoztak egymás mellett és egymás támogatásával. Ez a négy Reményik-fiu valóságos mintaképei voltak a testvéri összetartásnak, a megértés­nek és jóságnak. Egyik jobban igyekezett, mint a másik, hogy miben lehessen segtisé- gére testvérének. Akaratukban erősek és füg­getlenek, érzéseikben csodálatosan önérze­tes magyarok voltak ezek a szepességiek. Mindenik olyan, mint egy gránitszikla. Meg­győződéséből kimozdithatatlan magyar pol­gár. Mily szép is volt ez a régi város, ven­dégszerető jóságos lakosságával boldogságá­ban és örömében. Hirschfeld Sándor. ILLIK TUDNI Modem ma&ycsr kislexikon Ebben a kötetben minden benne van, ami a nagy lexikonokban még nincsen benne, vagy az iskolakönyvekből kima­radt. Minden létező lexikon Ideális ki­egészítő kötete, mert több ezer modern jogaimat tartalmaz 32 oldalra terjedő képmetlékleiteL Kitünően Összeállított sport-lexikon melléklet külön értéke a kötetnek. Egészvászonkötésben, hófe­hér papíron 211 lej az Ellenzék könyv­osztályban, Cluj, Plata Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérjen ingyenes könyvjegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom