Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-14 / 37. szám

6 ................................................. MÁRCIUS 31 -ijţ Ki l l KIFIZETNI A HÁT­RALÉKOS BETEGSEGÉLY2ÖI DIJAKAT. A hclvi bctcjjscgclyző pénztár az alábbiakat közli: \/ok a munkaadók, akik teljes csészében kiegyen­lítik ez év március 31-ij; úgy a régi, mint az ni adótörvény alapján fennálló hátralckjailcat, nemesek lesznek a már kirótt büntetés megfize­tés kötelezettség alól és csak a büntetés f%-At lesznek kötelesek megfizetni. Ez az utolsó határ- dó és amennyiben ennek nem tesznek eleget, agy a pénztár a legszigorúbban fogja behajtani a hátralékokat o .» kirótt pénzbüntetést is. NYERSBŐR-. FAGGYÚ- FS BEI ÁRAK A HELYI PIACON. A helyi piacon a nyers bőr­árak a következők: fehér szopóbőr 37 lej, fehér növíjidekbór zö lej, marhabőr zz lej kilónként. \ bikabőrök a marhabórükné! ,:o száza kkai ala­csonyabbak. bivaly szopóbór is lej, biv.nly növen­dék- és bivalybőr i> lej kilónként. A fenti árak a vágóhídi nycrssuly árai , a feldolgozó bőrgyárak > ásárlásuiknái kilónként 2—3 lej többletet tizei­nek. — Faggyú árak: I. oszt. nyersfaggy u 12—13 lej; II. oszt. faggyú 7—8 lej kilónként. Olvasz­tott faggyú kilónként 19—21 lej. — Bol.írak: nyersen, vágóhídi átvételnél, marhabéi 60 lej, nö­vendékből 35 lej, szopóbél 10 lej. Száraz, belek feldolgozva a helyi piac lugyobb tételében tör­ténő vásárlásainál: szál ám bél 5 lej métert, nö- vendékbél 2 lej, borjupectling darabja 12 lej, marhapettling darabja 15 lei, virsliből 1.70 lej méterenként, sertésbél 2.70 lej méterenként. — Az exportcélokra szolgáló belek ára: a kereslet cs kínálat, valamint a kivitel lehetőségei szernt állandóan váltakoznak és vaiutáris átszámítást szenvednek. A nyersbőr piacon víz érdeklődés je- enleg inkább az apróbb bőrök felé irányul, ame­lyek cipofelsőkellékek előáll tilsára igen keresettek. AZ ORADEAI PÉKEK AZ ÉLESZTŐ MAXI­MÁLÁSÁT KÉRTÉK. Az. oradea! sütőmesterek az. utóbbi időbtai kénytelenek voltak a kenyér árát fe'emeini. Ez a helyzet azonban nem tar­tort sokáig, mert a pretekfus utasításira a ke­nyér árit maximálták. A pékek erre felkeresték a prefektust és kérték, hogy az élesztő árát is al­apítsa meg, mert az élesztő árának állandó emel­kedése drágítja meg a kenyeret- A prefektus a kereskedelmi és iparügyi minisztériumtól kért felhatalmazást, hogy az ármegállapítást keresztül vihesse. UJ SZÁLLODATÍPUS ANGLIÁBAN. Lon­donból jelentik: Anglia fővárosában 350.000 font alaptőkével részvénytársaság alakult, amely egy­séges szállodatípust akar egész Angliában beve­zetni. A szállodák mindegyike 7000 fontba fog kerülni, egyenként 64 szobával. A szobák a hajókabinok módjára lesznek berendezve, tehát minden hely legtakarékosabb felhasználásával, de azért a legmodernebb komfortnak megfclelőcn- Egy szoba ára reggelivel öt „shilling, egy kétszo­bás apartman ára fürdőszobával együtt tiz shil­ling. Az első ilyen szállodát már építik is Liver­poolban. F Lt.PN Z*K m 19 3 5 február / 4. JPAR ES KERESKEDELEM IPAR/ SZAKMUNKÁS A PINCÉR IS A pincérekre is kötelező a 8 órai munkaidő (.1; l'llenzék tudósítójától.) A munka­ügyi felügyelőség rendeleté szeriül a munkaügyi miniszter végérvényesen dön­tőit a pincérek, borfiuk, éttermi és ká­véházi munkások szolgálati idejének kérdésében. E szerint a pincer foglalko­zás (íz i/mri szakmunka körébe váj és ennek következtében a lanoncs/.egödte- lést a munkakamarai szekciónál kell végeztetni. A burliukat haladéktalanul be kell íratni az ipariskolába, mert azok, akik nem végezték el az iparostanonciskolát, nem szabadni hatnak fel és munka­adóik ellen a munkaügyi felügyelőség megindítja az eljárási. Minden pincérnek munkakönyvvel kell rendelkeznie, amely pontosan vezetendő. Ezt a munkakönyvét az ipartestületnek láttamoznia kell. A borfiuk és pincérek napi H óránál többet nem dolgozhatnak, illetve heti munkaidejűk a tS órát nem ha ladhatja meg. A kávéházak, vendéglők és bármilyen természetű fogyasztó helyiségek tulajdo Kosainak látható helyen kell kifüggesz­teni a munkaidő kezdetét, befejezését és a munkaszünetre vonatkozó rendelke­zéseket. A munkaügyi felügyelőség figyelmez­teti a munkaadókat, hogy ezeket a ren­delkezéseket, továbbá a fiatalkorúak és nők munkavédelméről a munkaidő sza­bályozásáról és a tanonc-alkalmazásról szóló törvényes intézkedéseket pontosan tartsák he, mert azok ellen, akik ezeket a rendelkezéseket megszegik, szigorúan fognak eljárni. Ne felejtse el, ho y az Osztálysorsjáték sorsdöntő húzása 1935 FE TUÁR 15 én van. Több. mint 203 millió lesz kisorsolva egy napon ! !1 Vegyen sorsjegyet! Újítsa meg sorsjegyét! B JVC* ILIESCU S. a. riuj. Párisi Divat nagy tavaszi száma 20 loji Tartalma; Tavaszi prémes modellek. Egy­szerű és elegáns ruhák. Uj fehérneműk. Menyasszonyi ruhák. 12 oldal kézimunka. Ingyen kézimunkaivek. Finom hideg konyha. Beküldött receptek. Modern szépségápolás. Asszony! intimitások. Vidékiek 25 lejt küld­jenek be pénzben, vagy postabélyegben. Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piala Unirii. Előfizetési árak: negyed évre 00. fél évre 120, egész évre 240 lej. RÁTH—VÉGH ISTVÁN: Mzgyar feuriozumvh Ebben a könyvben együtt van minden, ami megdöbbentően érdekes, furcsa, megmagya­rázhatatlan, szórakoztató. Csodák és furcsa­ságok, még étlapok is váltakoznak az asz- j szonybosszantó irodalom hírhedt termékei- j vei, égi jelek és szóesintani példatár egyfor- j mán elképesztik az olvasót. Ennek köszön- 1 heti a könyv óriási sikerét. Sok illusztráció- | val, hófehér papíron 178 lej az Ellenzék j könyvosztályban, Cluj Piaţa Unirii. Kérjen j ingyenes könyvjegyzéket. LEMONDOTT AZ ORADEAI IPARTES'I C LET TISZTIKARA. Izgalmakban bóvelk se volt a múl: hét vegén az oracJe-/ vezetőségének. Az utóbbi időben alăpta la-! b>; .r/.a indult meg különböző hatóságok előtt <; zetőség ellen s mutin rz megbénította ti zti lair vezetőségét, gyűlést hívnak egybe. A határú zoi kimondásai után Simioncacu elnök bejelentet: a vezetőségnek, hogy az elöljáróság és az c!n< k 'ég összes tagjainak aláírásával beadvány érkéz- amelyben a beadvány a'áirói tudomására h"Z/ k az iparoescület vezetőségének, hogy a legutóbbi események miatt vaWnenny t-n lemondanak az eddig viselt tisztségükről. Az elöljáróság haul, rozata általános feltűnést keltett. MEGVONTAK A MULT ÉV MÁJUS ţ-ikr UTÁN KIADOTT ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYE;. ALAPJÁN KÉSZÜLT HÁZAK ADÓ-KEDVEZ­MÉNYEIT. A pénzügy miniszteri um az uj adó kivetés tudósiti ok Ital kapcsolatban rendelt', ez adott ki, mely szerint az 19^34 május 5-ik . utái, kiadott engedélyek alapján épült uj ház:b nem részesülnek adókedvezményben. Ez a minisztc: ■ rendelet országszerte é’énk megütközést váltott ki és úgy az ország épitő iparosai, mint az érde­kelt háztulajdonosok mozgalmat indítottak a rendelet visszavonása érdekében. AZ ODORHEII IPARTESTÜLET KÖZGYŰ­LÉSE. Az odorheii Ipartestület a napokban tar tóttá meg közgyűlését. Kovács Lázár, ipartestü leti elnök megnyitó beszéde után Szabó Gyük tikár olvasta fel a jc'cntést, cmdyet egyhangú­lag tudomásul vettek. Azután újból a régi tiszti- karc választották meg. majd elhatározták, hogy támogatni fogják a tárgu-mures: magyar iparé, egylet által elfogadott és 10 pontból aló cml'k- iratot, mely a társadalmi biztositó törvény egyes szakaszainak módosítását követeli. UJ RENDELKEZÉSEK A KISIPAROSOK ADÓJÁNAK MLECÁLLAPíTÁSÁRA. A pénz­ügyminiszter rendeletét adott ki a kisiparosok megadóztatására vonatkozólag. A rendelet sze­rint azok az iparosok, akiket 3 patenta lixa alap­ján három évre adóztattak meg, ezt az adólukat továbbra is fizetik, ha a három év nem jár le ez évben Azoknak az iparosoknak adóját azenb:.: akiknek patenta fixája március 31-én lejár, a pénzügy igazgatóság közegei felülvizsgálják. Az erről szóló jegyzőkönyv a megyei adókivető bizottság elé kerül, mely egyedül hivatott az adó­fizetőket az egyes osztályokba besorozni. Az adú megállapításánál az 3dózó vallomását is figyelem­be vészük. SZAK MÁNKÉNT VETIK KI EBBEN AZ ÉVBEN AZ ADÓKAT. A pénzügyminiszter uta­sítása értelmében ebben az évben az adókat nem kerületenként, hanem szakmánként áilapit'ák meg és minden szakma kü!ön adókivető b’zott- ságot kap. Külön bizottság fogja a kisiparosok és nagyiparosok adóját is m-gáilapitani. Az uj rend. szer bevezetését azzal .indoko’ja a min szter, hegy igy arányosabban és méltányosabban vethetik ki az adókat, mint a mult évben történt. GYULAI PÁL Mi ÍÜLTÉNETI REGÉNY Mi IRTA: BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMOND 70-IK KÖZLEMÉNY Vonjatok kinpadra, nyújtsátok a procrustes-ágy- ban testemet, mig térdkötelékeim szétszakadnak, aztán emeljetek föl a hevített éreztrónra, hol a bakók Dó­zsát megsütötték, czimboráinak éleimül, s midőn az orvos mondani fogja, hogy még egy kínpillanattai több a nemlét édes, s enyhe karjai közé vezetne, fek­tessetek rögtön puha vánkosokra, ápoljátok sebei­met, mig a virasztó gond reményt adhat három nupi életre, s ekkor öntsétek torkomba azon szörnyű méreg- cseppeket, melyeket csak Olaszországban tudnak ké­szíteni s melyek nem ölik meg- áldozataikat, de el­orozzák tőlök az élet jelenségeit, és ha ez megtörtént, fektessétek a tetszhalottat búállványra, vonjatok rá szemfedelet, tartsatok ünnepélyes szertartásokat, sze­gezzétek jól le a koporsót, vigyétek a kriptába, zár­játok be nagy lakatokkal a vasajtói, nogy midőn harmadik napon föl fogok ébredni a mákonypor ál­mából, forduljak meg síromban, kapkodjon tüdőin lég után, kék ajkakkal rágjam kezemet, s mig fogaim közt csorog a vér, őrjöngő ordításom gunydal legyen a passió utáni föltámadásra! Hah! mint borzad hajam c gondolattól! ,,De tegyétek ezt velem, csak a szent Istenért! ne mondjátok, hogy nekem köszönitek, nekem háláljátok meg azon határozatot, melynek folyama, melynek részlete... ah! ... titok.“ — „A kelő nap sűrű ablak függönyeimen átlopta sugárait; de arany szinök vérvörössé változott. Eszembe jut a mult idő s emlékei álszűrödnek ke­délyemen. Légy hiv Zsigmond fejedelemhez tettel, tanáccsal, szenvedések közt — szóla a hős és széni férfiú, Len­gyelország királya. Mily ünnepélyes, s érző hangon mondotta ezt! Soha nem felejthetném cl a legnagyobb Bátliori- nak szivemre kötött óhajtását. Ö beteg volt. En nála követségben jártam. Érte­keztünk családi s meg erdélyi dolgokról. Miután né­mely intézkedéseket tőn, tudakolódott az akkor még gyermek Zsigmondról s előhozatta Torino által raj­zolt mellképét Mért uuokáöccsét. személyesen nem ismerte. Elégületlen lön az arczvonalokkal s veszélyt ol­vasott azokból Erdélyre. En szivemnek minden érélyével oltalmaztam ural kodómat. Hisz örökké szereltem Zsigmondot, s aztán ö Báthori Kristóf fia! De nyilatkozataim egészen más hatást gyakoroltak, mint a minőt remélhettem volna. Az öreg Báthori István nem tudta elfeledni a rajz okozta kedvetlen benyomást s noha már lépéseket tett Zsigmondnak lengyel trónörökössé választására, félbehagyatta a további izgatást oly rokon ügye mel­lett, kinek arcza, mint mondái, baljóslatú. Azonban védelmem óta apai szeretettel kezdeti hozzám rágás? kodni. S midőn áthatva mondá: légy hiv Zsigmond fejdelemhez tettel, tanáccsal, szenvedések közt! ékkor Pleskow hőse meg vala győződve, hogy engemet a törvények és ■ fejdelmi szék iránti hűség regényes, ma­gasztos, önfeláldozó vértanújává avatott föl. Hiú álmok! A vértanúból démon lön, szintoly makacs kötelez­tetéssel. Mert a hűség nem az erény egyedáruja, sőt közös jog, melyben, midőn a mindenség meghasonlott s kü­lön vált. az ég és pokol igazságosan osztoztak. Átok, átok! Sejditetted-e nagy hős, bölcs férfiú és szent ag­gastyán! sejdítetted-e sírodhoz mennyre függesztett szemekkel tántorgó Báthori István! hogy tanácsod, mely átjárta szivemet, megmérgesedvén, átokká fa­jult, s talán holnap, talán ma legkedvesebb rokonod­nak, Boldizsárnak életét fogja üldözni? De sejditettem-e én is: mivé fog válni számom­ra Fogaras? S mikor Kristóf visszaszerezte álnokul elorzott becsületemet és én hálát fogadtam, nem csengő Ígéretekkel, de néma szilárd eltökélésben: kép- zclhettem-e, mekkora belterje van e szónak ..hála1 s hogy ez egyedül megtöltheti a szív két kamaráját, uraikodhatik a vér és nedvalkat felett, szétronthatja az erény keskeny sorompóit, a bűn mértföldköveire tűzheti ki hóditó zászlóját, gyermekjátékként szór­hatja el azon kincseket, melyekért támadott, és a ro- konszenv s kötelességérzet talapjairól zsarnokkénnyel, mint a többi szenvedélyek, tűzi ki az élet irányát, az akarat végczéljait. Ah. az átok és áldás, mint cserélik föl neveiket és hatásaikat! Ah, a bűn és erény két világhajós! Egyik min dig keletre röpíti vitorláját, másik örökké nyugotra. S ki hinné, hogy a két vándor még valaha összetalál­kozik: mert híven követi pályáját?“ — „Félrevonom ablakom függönyeit, hadd süs­sön szabadon be a nap sötét termembe! Mily mosolygó, mint a teremtés eLső reggelén! Eszembe jut a múlt idői Tizennyolc éves koromban érkeztem vissza a paduai egyetembőr. Békessi pártzászlóihoz állék. hogy a háborgó Er­délynek nyugalmát megszerezni segítvén, a közügy mezejéről szégyenpir nélkül elvonulhassak s tudó mányoknak áldozhassam egész életemet. És mit tettem azóta! Két rövid munkám látott sajtót. Egyiket hasznosnak tartják, a másik a hű ba­rátnak és nagy mesternek, az én kedves Brutusomnak dicséretére volt érdemes. De többek-e, mint első kezdet, mint zsengéi azon áldásnak, melyet ha elpazarlánk, nem csak a jótékony ég legszebb ajándékaira méltatlanok voltunk: de ok vétlen éltünket üresnek, pályánkat elhibázottriak s ié- nyűnket, — hogy úgy szóljak — csonkának fogjuk tartani? Mert az Istentől küldetés hite a látnokon ki vül senkiben nem ver oly mély gyökeret, mint egy Íróban. Tedd őt a politikai láthatár legmagasabb pontjára, honnan ezer család boldogsága fölött őr­ködhetik; add kezébe az állami gép kerekeinek moz­gatását; engedd éltébe szőhetni a becsvágy legragyo­góbb álmait: de még akkor se véld, hogy boldog és a betöltött kötelesség léleknvugalmával bir. Ö magát mindig madárnak fogja képzelni, mely a tavasz zöld lombjai közt sem énekelt, hárfának, melynek nincse­nek húrjai, vagy egy szívben zsibongó érzésnek, mely még nem találta meg szavait, rímét, dallamát. Ho­gyan is hihetne az iró elvetett tolláért — e szellem- kulcsért — kárpótlásnak a társaság örömeit kincseit, tapsát, — ő ki mint az öreg Philemon, istenekkel beszélhetett volna? Aztán eddigi csekély dolgozataim szorosan az is­meret és tudomány körébe vágtak. De hol maradott a szivviiág? Már a férfi-kor délpontjához érkeztem a nélkül, hogy képzelődésem halványult és kedélyem veszítette volna smaragdzöld jét. Elmémben olykor fényképek jelennek meg. kérik tőlem az alakot, a hüvelyt, s gyilkosuknak monda­nak a miatt, mert teremtöjök nem levék. S mégis megkisértettein-e a mezőn erőmet? Szereztem-e bár egy költeményt? Mi a bölcs élet, ha nem minden tulajdonaink­nak öszhangzó n mkássága, ha nem a lélek egész virágöszvegének szépén rendezett füzére? Hol az én koszorúmban a rózsa és emlény, a dal és epedés? (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom