Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-14 / 37. szám
{ LI. LI N S. a K 1 9 J 5 i c b r u u r l 4. A Sokféle az ember Hivatalos helyiség előszobájában várakoznak valamennyien. Jó volt megfigyelni, ahogy jöttek, ahogy heléptek és körülnéztek. Egyenesen szórakoztató, sőt mulattató volt, mint valami olyan ötletes vígjáték, ahol minden megy magától a jellemekből kifolyólag, anélkül, hogy az embereknek szükségük volna megszólalni. Csak mozdulatokat tesznek a kezükkel, az arcukkal, mosolyognak, vagy komolyak maradnak és mindez halálosan nevettető, mert többet árulnak el magukról, mint amit félórás monológokkal elmondhatnának. Szemüveges fiatalember bejön, táskával, fekete kalappal és kissé kirojtosodott nagykabáttal. Hosszú vékony orra felett a sötét csontkeretes szemüveg úgy ül, mintha állandóan egyensúlyozná magát. Az orr a sietős emberek félszegségével közeledik a hivatal • jtójához, de a kéz nem nyomhatja le a kilincset és igy kénytelen kívül maradni. A rövidlátó szemek az ajtó fájára tapadnak, ahol kibetüzik a hevenyében kiszegezett Írást: Hivatalos ügyben nem vagyok itthon I Főlőtte pedig ott az állandó felirat, hogy hivatalos óra 10—12-ig. Most féltizenegy. A fiatalember egyszerre elkapja fejét az ajtótól és a menyezetre néz, majd körül a falakra, száját alig tudja ősszeszoritani, hogy a jelenlévők előtt eltitkolja kitörő kacagását. Nem tudja megállni, hogy újra meg újra vissza ne tekintsen a papirosra és mindig újabb kaca- gási rohamokkal kell megbirkóznia. A várakozók már mind őt figyelik és izgulnak, hogy mikor ugrik ki száján a nevetés. Komoly ur jön, nekimegy a bezárt ajtónak és szeme a cédulába botlik. Dühösen nézi, majd szigorú és bosszús tekintettel méri végig az egész ajtót. Szemernyi kacagási ín. •geri sem kapott, komoran sétál a várószobában egyik faltól a másikig és közben vasvilla szemeket vet az ajtóra és papirosdarabra. Harmadik ur jön, fejcsóválva olvassa el a felírást, majd sétál, meg-megáll, visszalép az ajtóhoz, hosszan nézi, mintha tanakodna magában. Mindezt a legkomolyabb arccal és legteljesebb méltósággal teszi. A szemüveges fiatalember ép egy ilyen pillanatban néz rá, ahogy elhalad mellette és most már minden további nélkül menthetetlenül kitör belőle Q visszafojtott kacagás. — Maga mit nevet? — fordult meg ingerülten a harmadik ur. — Hát nem látja, kérem? Vicclapba is szenzációs volna ez a felirat, az ember nem is hinné el, hogy a valóságban találkozik vele. Hahahal Hivatali ajtóra kiirni, hogy éppen hivatalos ügyekben nincsenek itthon, ide humor kell! Mert ugyebár érthető ez a fogás magánéletben a hitelezőkkel, vagy kellemetlen látogatókkal szemben ... De itt... haha! -— és már a hasát fogja és kettégőr- tiged . — ön nagyon könnyelműen nézi a világot — szól a harmadik ur. — ön mulat, ön viccnek veszi ezt, mint ahogy az életben is mindent elhumorizál. De itt sokkal komolyabb dologról van szó. Nem látja kérem, hogy a nyelvet teszik tönkre. A szerencsétlen hivatalnok bizonyára nem azt akarta írni, amit ön olvasott. Éppen fordítva, azt irta, hogy hivatalos ügyben ment el hivatalából, azaz hivatalos ügyből kifolyólag nincs itthon. Ismerem ezeket a botlásokat kérem, tanár vagyok, akinek az a hivatása, hogy a helyes beszédet, a helyes kifejezés felelt őrködjön. — De, ha én ragaszkodom állításomhoz, ki dönti el az igazat? — kérdezi a fiatalember. — Majd én! — vág bele ingerülten és fe- ngegetőleg a komoly ur! Nem arról van szó itt, ami felett Önök vitáznak, hanem arról, hogy ez a tisztviselő hanyag, megbízhatatlan ember, hivatalát nem végzi pontosan, állandóan lóg és tekergéseit azzal akarja indokolni, hogy hivatalos ügyekben jár el. így látogatja sorba többi hivatalban levő kollegáit. Ismerem kérem, két év óta vagyok hivatalbeli felettese és nekem kell ellenőriznem! — Ez kolosszális! — kacag a humorista. — Itt mindenki megkapja a nekivaló igazságot. Böződi Gvörrnj. Az építész fia „Az épitéazet megfagyott zene.“ Apámban u muzsika megfagyott. Nem lirizált. Arányok érdekelték, S nyugodt vonalak, egyszerűk, nagyok Az én fejembe, bárhogy erőltették, Nem ment a számtan s geometria. Álom-part felé hullámzott a vérem És költő lett az építész fia. Sokáig azt hittem, a dal egészen Anyám lelkén át sugárzott belém, Tűzhely-oltáron feláldozott vére Lappangó cseppje minden költemény. A nem sejtett apai örökségre Eszméltet most mások ajkán a szó: „Bár lelke lágy, a verse vas-szilárd, Nem áradozó, nem is olvadó. Ő az épitők fajából való.“ Én építészi... a versek építésze!... Apám nézd titkos törvényét a vérnek: Oly távoleső mesterségeink .Valahol, látod, mégis összeérnek. Való igaz: én is csak építettem Egy-egy sor vas-traverzét róttam át A vers-épületen, — és megvetettem A fölösleges ornamentikát. Való igaz: mindig volt alapom, A mélybe ástam szigorú falat, Úgy hágtam emeletröl-emeletre, S szerettem a nagy, nemes vonalat. Való igaz: mindig volt teteje Költeményemnek — s néha tornya is, S nem játékból, de azért építettem. Hogy lelkek lakhassanak abban is. Való igaz: bennem sem olvadott egészen fel a megfagyott zene. De vámon vesztve, réven nyertem én, S versem gátja lett versem ereje. Én építész... a versek építésze... Örvénylő, mély törvénye van a vérnek: Uj formát ölt és más dimenziót... Apám köszönöm ezt az örökséget. REMÉNYIK SÁNDOR. Amerika rokonszenve a Lindhercgk-pör vádlottja leié fordult A védő kilőtte az utolsó nagy égyut: megnevezte a gyermek elrablóit Az Ellenzék tudósítójától. Az amerikai közvélemény egységesen állott sorompóba Hauptmann ellen, akit, mint köztudomású, a Lindbergh-bébi elrablásával vádolnak s akinek perében ma kerül sor Ítélethozatalra. Amerikából érkezett levél érdekesen Írja le a Hauptmannal kapcsolatban lezajlott eseményeket. A vallatás rendkívül erélyesen folyt. Az úgynevezett third degree-t (a harmadik fokú — legsúlyosabb — vallatási mód) alkalmazták Hauptmann ellen, ügy látszott, senki sem áll mellette. Az is ellene hangolta az amerikaiakat, hogy Hauptmann német állampolgár, aki az U. S. A. vízuma nélkül lopódzott az Egyesült-Államok területére. A rendkívül heves indulat, ami az állítólagos gyermekrablóval szemben már-már nem ismert korlátokat, most mintegy önönmaga ellen fordult. A hangulatváltozás kezdete igen jellemzően a Hauptmann gyermeke bevonásával kezdődött. Köztudomású, hogy Hauptmannt azzal akarták vallomásra bírni, hogy szeme láttára verték édes gyermekét. Később a gyermek sírását gramofonlemezre vették és állandóan azt játszották a szerencsétlen apa fülébe. Az agyafúrt vallatási mód az eredményt nem érte el, mert a vádlott kitartott ártatlanságának hangsúlyozása mellett. Ezzel szemben a esaládi élet szentségét mélyen értékelő amerikaiak szánalmát Hauptmann mellé állította. Ilyen körülmények között az Egyesült-Államok leghíresebb kriminálistája, Mr. Riley, díjtalanul vállalta a gyermekrablással vádolt apa védelmét. Por fun, ahogy az amerikaiak mondják, a vicc kedvéért, helyesebben, hogy megmutassa, mit tud. Amikor ő a vádlott védelmét elvállalta, még mindenki meg volt győződve annak bűnösségéről. Mr. Riley azonban munkához látott. Először is a Undbergh-bébi elrablását megelőző és követő időkre, három hétre kiterjedőleg, hézagnélküli alibit bizonyított Hauptmann számára. Tanuk sorával óráról-óráru, percről-perere igazolta, hogy védence hol és kiknek a társaságában töltötte idejét a kérdéses három hét alatt. Emellett támadásba vette a vád koronatanújának, Condonnak a szavahihetőségét. Condon volt az, aki a követelt váltságdíjat a Lindbergh-bébi rablói által megjelölt helyen azok megbízottjának átadta. A tárgyaláson Gondon határozottan kijelentette, hogy Hauptmannban felismeri azt a személyt, aki a váltságdíjat tőle átvette. Mr. Riley körmönfont kérdések zuhatagával árasztotta el a tanul és sikerült rábizonyítania, hogy az emlékezőtehetsége megbízhatatlan. Ezzel az egyetlen szilárd bizonyíték, amely kétségbevonhatatlanul igazolta volna Hauptmann bünrészességét, megdőlt Most újabb fejlemények, úgy látszik, még teljesebb mértékben Hauptmann javára billentették a mérleget. A bünper szombaton kihallgatott tanúja, Sommer, aki a newyorki népjóléti hivatal igazgatója, elmondotta, hogy a gyermek elrablása után közvetlenül feltűnően izgatottan viselkedő nőt látott két férfi kíséretében, akinek a karján kisgyermek volt. A védő által bemutatott fényképen aztán a tanú felismerte az asszonyt és egyik kísérőjét. Erre Mr. Riley kijelentette az esküdtszék felé fordulva: — A férfi Fish Izidor, Ez a férfi vette át a váltságdíjul kitűzött pénzösszeget Condontól. A nő Violet Sharff, az elrabolt gyermek nevelőnője. A bejelentés rendkívüli benyomást tett a jelenlévő nagyszámú közönségre. Most már bizonyosra veszik, hogy Hauptmann valóban ártatlan és általában meg vannak győződve arról, hogy az esküdtszék felmenti a vád alól a meghurcolt Hauptmannt, Angliában Közeli hormánuválfoiás eshetőségeivel szâmolnah LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Angliában az utolsó részleges választási eredményekkel kapcsolatban újra meg ujru fölbuk kannak a kormány átalakításáról szóló hírek. Mindezekben u hírekben elsősorban arról van szó, hogy MacDonald visszalép a kormány vezetésétől, mely vagy tisztán kori zervutiv kormánnyá alakul át, vagy pedig a politikai újjászületését élő Lloyd George foglalja el MacDonald helyét. MacDonald ugyanis riapról-napra vészit népszerűségéből. Tár nap előtt népgyülésen Stanley munkásmintezterrel együtt kifütyülték. Mikor Stanley a kormány munkanélküliséget támogató politikáját akarta igazolni, a tömeg olyan lármát csapott, hogy a miniszter nem is juthatott többé szóhoz. Hir szerint a konzervativek vezére, Baldwin az utolsó választási sikertelenséggel kapcsolatban, amikor Winston Churchill fia okozta a konzervatív párt bukását, elhatározta, hogy a párt keretén belül lévő ellenzékkel leszámol, még azon az áron is, hogy az ellenzéki csoport kilép a pártból. A kormány átalakításának terve már annyira megérett, hogy a Times is beszámol róla, szintén hangoztatva, hogy MacDonald minden valószínűség szerint visszalép és más valakinek adja át a miniszterelnöki széket. J»öi szeműnek?! nem lehel büntet9 pénzbírsággal sulis ni Fontos elvi jelentőségű döntés a törvényszék előtt Az Ellenzék tudósítójától. Érdekes elvi jelentőségű döntést hozott tegnap a helyi törvényszék egy büntető bírságolás ügyében, amelynek középpontjában a Mercur szik- vizgyár részvénytársaság állott. Az egészség- ügyi hatóságok ugyanis annakidején elzárásra is átváltoztatható húszezer leje* pénzbírságot róttak ki a részvénytársaságra azon az alapon, hogy a gyár nem olyan dugókkal látta el az üvegeit, mint amilyent az. egészségügyi rendelkezések előírnak. A büntető pénzbírság ellen a Mercur részvénytársaság dr. Farkas Imre ügyvéd utján a törvényszékhez felebbezett, amely tegnap foglalkozott az üggyel. A tárgyaláson a részvénytársaság jogi képviselője az elzárásra átváltoztatható pénzbírság megsemmisítését kérte a bíróságtól azon az alapon, hogy ilyennemü bírságokat a vonatkozó törvény- szakasz értelmében csak fizikai személyek, ellen lehet kiróni, a részvénytársaság azonban jogi személy és mint ilyent, nem lehet büntető bírsággal sújtani. A kincstár megbízottja ezzel szemben a kirótt birság helybenhagyását kérte a törvényszéktől. Rövid tanácskozás után a biróság kihirdette döntését, mely szerint megsemmisíti az egészségügyi hatóságok ítéletét azzal az indokolással, hogy jogi személyiségek ellen nem lehet büntető bírságokat alkalmazni. A kincstár jogi képviselője a törvényszék döntése ellen a táblához felebbezett. A bíróság határozata igen fontos elvi jelentőséggel bir, különösen a többi számos hasonló természetű büntető megbírságolásokkal kapcsolatban. Ez már igazán olcsó! Rövid ideijl Benedek M^rc 11: A francia re ény most a XX, sz zadban, 136 oldal 90 14"— Szemera Samu: A jeienkoií fii z fia főbb ir ryaL — 18 old 1 n 90 14"~* Torna stvá í: Élet és ír dalom, 552 oldal, ga dag illusztrációkkal 144 22*— Meier-Gra fe: J)o ztojes kij, 414 r. 28 . 35' — Dosztcj sznljn ‘b, a költőnek irodalmi p.tréja Fülöp M Her: Az ismeretlen Tolsztoj, 321 o d il 324 44— Tolsztá’a, Alexandra: Tohzt j futása ts halála. — 251 oldal 252 44'— ToLzíi clete végének eddig ismeretlen részlete1. Sebestyén ,Ká olo: Shak spaare és az arg 1 renal sanee, 192 old. 40 7*— Arbrus , oltán : A kritikáról, 104 o. 33 7 — Csak februári hóna ba í kaphatók ezen olcsó ár.n az „Ellenzék** kőnyvostífyáhvn Clu', Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel a ónnal sz il- lit - k. Kér e a «L aim - ás r tdjAi je^cz ké
