Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-13 / 11. szám

193 5 január 13. ELIENZÉK n M* IRODAIOHES MÜVéi, Vida Á Húsz év elöií hali meg az erdéfy '■ magyar hsiészeí egyik legnagyobb nevezetessége MAROSVÁSÁRHELY (január). — Húsz esztendeje, a világégés dandárjában, nem Is igen ügyelte a közvélemény n nem hősi ha­lottakat. Mindössze Lázár Béla páron,téka el hivatalból Vida Árpádot a „Művészetben“ (Budapest, 1915.) azzal, hogy: „erdélyi em­ber volt, ennek a régi magyar patinát viselő föj'ddanabnak egészen a keleti csücskéből* szár­mazott hozzánk”. Aztán ott is maradt, a Budapest székesfővárostól kapott díszsírhe­lyen, a Kcrepesá-uiti temetőben. A Kossuth- mauzoleum közelében áll obeliszkje, palettá­val, ecsetekkel ékesen, ahogy dukál. Neve, talentuma tehát 330 és kellő móltá- nyolás részese, csak élettartama volt dicsősé­géhez nagyon rövidre szabott Vida Árpád­nak, ‘mint aki alig egy emberöltő után már beletársulfc a Barabás Miklósok, Sikó Józse­fek, Székely Bertalanok, Gyárfás Jenők, Dó­sa Gézák díszes gárdájába, mint amely szé­kely piktorok nélkül meg; se eredt volna a ! na gyár festőművészet, vagy legalább is nem akkora bő áradással, amekkorára ezek a je­lesek dagasztották indulásában. Ahogy Lázár B. folytatja: „Marosvásár­helyről kerül el Vida Árpád, ennek a miliője nevelte, meg:tartva benne frissen és érzéke­nyen fajának törzsökös vonásait. Mint az er­délyi talentumok csupa 'lelkesség, tűz, ko­moly célokat kereső nagyratörés vök.” Ezeket a találó vonásokat érdemes megfe­lelő kiegészítésekkel ellátni, hogy egyszer már idevaló szemszögből is értékeljük Maros- vásárhely festői büszkeségét, aki a budapesti, bécsi, brüssieE, drezdai, párisi, római, vdfen,- cei kiállításokon is nagy sikereket aratott, az­tán végig kálváriázta Davost, Abbáziát, a gyulai, budai 'tüdőbeteg szanatóriumokat, nagylelkű Moccanása, Byes Sándor bőkezű­ségéből (akkor még ilyesmi is előfordult), de a Murger-szerü ifjú bohémek sorsától igy sem menekülhétért meg. Hogy e felsorolt sikeres, majd tragikus ál- o mások között aztán miket csín ált Vid a Árpád, mit tett a számára kiszabott 5—6 esztendő rizikói idejéből, «re nézve fájó büszkeséggel mondhatjuk, hogy igazi, bősé­ge sen termő őserő vök. Nem tűrt semmiféle parancsoló irányt, művészeti politikához item csatlakozott soha, lerázott, visszataszí­tó te magától mindent, ami nem az ő művé­szi természetéhez való. Tudásával nem vir- tuskodó, egyéni kezeléssel igyekszik rögzíteni .1 fény- és ámyékacka jelenségeket. Eszközei­ben nem válogatós, a szín erőteljes embere aquarelben, okjhain, pasztellben. Kőrajzai, rézkarcai egyaránt'finomak, érdekesek, sőt érdesek, ha keli, A marosvásárhelyi ref. kollégiumnak ez a vár fiatal korában feltűnő tehetségű volt nö­vendéke 1911-ben vitte cl az Eszterházy-di- jat Budapesten, önarcképével. Álmodozó szemű ábrázot ez az aquarelje, előterében pohárba állított sárgarózsákká1'. Ebben, aszim- belisztiku9 megjelenésben van benne jórészt Vida művészetének iránya. Párásban a szá­zadelő naszy festői fogták meg őt, a nagy franciák, Degas, Picasso és társai hívéül sze­gődött. Méltán megbámulták, magasztalták mindenfelé merész meglátásait ennek a fiatal magyarnak, amiket izzó színben tartott nap­sütések, vi'iágitásbel'i érdekességek tettek örök­re nevezetesekké. A marcKvásárhelvi Kultúrpalota képcsar­nokának egyik árága gyöngye Vida kisebb méretű aquarelje, egészen a nagy angol 'Vhjítíerre emlékeztető. A kép egy imimus jsaládi jelenet, ahogy öreg szüliei gyönyör* :vödnek fiuk sikerében. Bronzra fakuk, haj­dani sárga selyem jegyruhájában ír’- öreg: édes­anyja, háta mögött, fekete magyarban áll rekşatyja. A szobai világítás még jobban fd- i okozza a szindjentéteket. Csudálatos erővel hatnak ezen a képen Vida mélytüzű színei. Dv. Bcunady György birtokában van, több da-festmény közt megint egy több négy - zctméteres, modern felfogású, teli .’’cyogőjü erdei kép, a tisztáson életanagyságu aktkok- • al. Nagyjában Szmyei Merse Pál hatás, csak zen a képen szinte égnek a napfokok, any­jára kihanigsuiiyozottak; fű, fa, lomb, rriint­frissen harmatos lenne, alakjai közt min­den rajongásával: körülölelt édesanyja. Ez a \ kép olajnyelven adja páratlan művészettel Vida mondanivalóit. A kényes és finom íz­lésű budapesti műértés meg kritika teljes joggal látott nagy tehetséget Vidában. 1913 őszén azonban ágynak esett a külön­ben daliás termetű fiatal!, mester. Talán a munka mámora is hozzájárult betegsége sú­lyosbodásához, gyorsan fölfelé ívelő pályája kora végéhez. Hihetetlen mennyiségű rajz, tanulmány, vázlat, elgondolás, kompozíció maradt utána, különösen Paris járása után. Emlegessük „Zitáját”, hatalmas méretű női arcmás, fekete tfljlli) ruhában^ ahonnan csak a fej, a nézőre meredő égő szemek világíta­nak, a karomszerüen előregörbülő ujjak pe­dig megdöbbentően tükrözik modellje fog­lalkozását. „Sörözője” az idült alkoholista csendes bonhomiájavai néz ki a képből; éllet- nagyságu aquarel fej, lehetetlen elfelejteni en­nek a szuggesztiv nézését. A drezdai nemzet­közi aquarel kiáilkáison pályadíjnyertes nagy képén életnagyságu női alakokat adott, ahogy az idősebb gyöngyöt akaszt a boldog, bálba siető fiatalabb nyakába. Ideje, hogy halálának huszadik évforduló­ján méltán dÜsirassuk ezt a kiváló erdélyi fes­tőt, ha már két évtizeddel ezelőtt nem ér­tünk rá megállítani tragédiája mellett. Húsz esztendő óta idősebb művészek let­tek akkori fiataljainkból, megvan az után­pótlás, akár túltermelés is, de hol van az akkori érdeklődés és míipártallís? Vida ké­pei a budapesti Szépművészeti Muzeum meg vidéki Múzeumok birtokában vannak, 'leg­nagyobb részük pedig magánosok, meg test- véröccse birtokában. A modern magyar festőművészet egyik legjelentősebb alakját veszítettük ei benne, alkotóerejének csúcsán. GULYÁS KÁROLY CSüRÖhi ; . ön a konyha körül üeszéifgeíés a diétás óévével BUDAP.EST. (Az Ellenzék tudósítójától1.) A „Séták a konyha körül” sorozatban be­szélt már a főszakács, aki a külföldi vendé­geknek főz; — a kocsonyakiállitás kéziköny­vecskéje, mely a finom, téli hideg ételekre tanitotlt: most beszéljen a diétás nőne, aki a betegeket élelmezi s kinek főzése már a tudomány határán mozog. Tág és sok más tudománnyal rokon a táp­lálkozás történelme s a diéta tana. A diétás néne, akit interjúvolok, elsősorban azt sze­retné tisztázni, hogy engem a táplálkozás, vagy a diéta fejlődéstörténete érdekel?! — Mind a kettő! — felelem azzal a gyer­mekes mohósággal, melyet sehogyan sem tu­dok leszokni. Mosolyog kíváncsiságomon s szivesen vá­zolja először a táplálkozástan történetét: — Kezdetben vala a főzés ... A főzésből fejlődött ki a gyógyszertudomány, melynek gyökereit az ősasszony gyógyfüvekből főzött leveiben kell keresnünk. A gyógyászat s a diéta első úttörői közül Hippokrates a leg­nevezetesebb, aki már diétával gyógyított, többek között egy olyasforma levessel, mint a mai zabngákleves. A táplálkozástan hosz- szu és lassú fejlődése a tizenkilencedik szá­zadban vált komoly tudománnyá: a biolo­gia fejlődése, a kémia és az élelmezéstan szoros kapcsolatban állanak. A dolgoknak azonban mindig egynél több oka van! Az élelmezéstan fejlődésének társadalmi hátte- re, hogy a jobbágyság megszűnésével a vá­rosokba tódult a nép. A városi lakosság élel­mezésével kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy mennyit kell és mennyit lehet enni... Az első jelszó szerint: minél több állati fe­hérjére van szükségünk. Ennek az elmélet­nek a követői naponta körülbelül hetvenöt­nyolcvan deka húst ettek meg személyen­ként, vagy tiz deka hust, egy liter tejet, tiz deka sajtot és legalább tiz tojást!!! Egész­ségtelenül sokat ettek! — Közvetlenül a há­ború előtt jött a kalória-elmélet és ugyan­csak ebben az időben ismerték fel a vitami­nok szükségességét. — A táplálkozástan mai fejlettségét (minden rosszban van valami jó...) a világháború segítette elő. Alkalom nyílt egyforma munkaképességű, egyforma korú, egyforma éghajlat alatt és — ami a legfontosabb — egyforma koszton élő embe­rek megfigyelésére. A háború másik, közis­mertebb hatása, hogy- rávezette az embere­ket az egyszerűbb, de egészségesebb táplál­kozásra. Körülbelül hat-hét évvel ezelőtt jöttek rá arra a tényre, hogy hiába van meg az ételnek a kalória-értéke, hiába használjuk fel a legértékesebb nyersanyagokat, ha hi­ányzik élvezeti értéke. Vagyis: ha nem ízlik az étel, a szervezet nem tudja feldolgozni Minél értelmesebb és kifinomultabb valaki, annál inkább kell számot vetni az élvezeti értékkel. Az ételek Ínycsiklandozó szaga, az Ízléses tálalás, a csinos terítés, nem fény­űzés, hanem elősegíti az étvágyat és az emésztést. — A lúplálkozástan mai álláspontja sze­rint milyen a helyes táplálkozás? — Vegyes koszt, de nagyon kevés hús, az állati fehérje inkább tejtermékek és tojás alakjában. Nagyon sok növényi táplálék, le­hetőleg nyersen, a legegészségesebbek: a zöldpaprika, a retek és a paradicsom. Men­nél több gyümölcs, főleg sok dió és mo­gyoró. — Ez tehát a táplálkozástan története. Most meséljen, kérem, valamit a diéta tör­ténetéről. — A diéta az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan haladt. Mai álláspontunk az, hogy diétás főzés nincs! Hanem van: 1. konyhatechnikai tudás, azaz fözni-tudás; 2. MMIBICJ^illPBKHManwHBHBHnBSHaHEnza 3 AZ EUROPA—ELLEN 7. EK téli aktió atján megismerheti ROMANIA Iéli fürd© és sporthelyeit, Egy íéU kúra hissiíó hatása Je‘*> nvrri üdüíésse 5. Az EUR JPA — ELLENZÉK olcsó téli kúra naptárai: Berculesfürdő — — — — — Lei 210 Tuşnad — — _ Lei 200 Sinaia — — — — — — — Lei 200 Vatra Doruei — — — — — Lei 200 G ilcoş — — — — — — Lei 160—200 Felix — — — — — — — Lei 160 Püspökfíirdö — — — — — Lei 140 Kérjen ingveu felvilágosítást és útiterveket az .Európa irodától vagy a • Ellenzék k'3nyvosztályától. I EL/Ö ROMClNIQI GYŐR BUCURE/TI - CERiMŰUTl i TQRTO/« ELEGÓN/* OLC /Öl L GYŐRI GQRQNCIO MINDEN PÓBNOK 1 orvosi előírás, mely meghatározza, hogy mit és mennyit szabad a betegnek enni és kell egy hozzáértő személy, aki megérti az orvos előirásait és konyhatechnikai tudásá­nál fogva elkészíti az előirt ételeket. Ez a képezett személy a diétás néne. Kiképzése a klinika diétikai intézetében történik, ahol félévig elméleti és félévig gyakorlati okta­tásban részesül. Persze, fontos, hogy már előzőleg is jól tudjon főzni. Ugyancsak jól főzni tudó háziasszonyok részére tart éven­te két-három diétás kurzust a női szociális szabadiskola, ahol azonban már nem diétás nénéket képeznek ki, hanem diétás nénék oktatják azokat, akik beteg hozzátartozójuk­nak akarnak diétás kosztot főzni. Külföldön éppen ez a felvilágosító munka a diétás né­nék főfeladata: a kórházi kezelésre bejáró betegeket kioktatják az orvosi előírás sze­rinti helyes diétára. Magyarországon a dié­tás nénék feladata inkább a szanatóriumok és kórházak élelmezésének irányításéra kor­látozódik. Pedig nagy és hasznos feladatok megoldása várna még a diétás nénékre. A tudatosan irányított és közgazdaságilag kép­zett diétás néne fontos szerepet játszhatna az államháztartásban, ha megoldaná az ol­csó, tápláló, észszerű népélelmezés kérdését. Itt egy kis szünetet tart a diétás néne, mint aki fontos és kedves tervével hozako­dik elő. — Nagyon szeretném, ha a cikken keresz­tül egv kérést intézhetnék az Ellenzék asz- szonyolvasóihoz. Arról van szó ugyanis, hogy a Kopenhágában élő dán Hindhed« doktor mintájára (aki rendkívül olcsó és tápláló egytál-ételek gyűjteményét adta ki a dán diákok számára s ezzel elérte, hogy a legszegényebbek is jól tudták élelmezni ön­magukat) össze szeretnénk gyűjteni magyar viszonylatban azoknak az ételeknek a re­ceptjét. melyek egy edényben s akár egy kis dobkályhán is könnyen és hamar elké­szíthetők. Olaszországból. Bajorországból s még több helyről már kaptam recepteket, de tudom, hogy ilyenekben főleg az erdélyi konyha gazdag. Például a turóspuliszka sok szénhidrátot és fehérjét tartalmaz, a tokány is olcsó és igen tápláló. Azonfelül a sava- nyitási módokban szintén nagyon leleményes az erdélyi főzés. Ezért arra kérem az erdé­lyi háziasszonyokat, hogy legyenek szívesek egy lapon megírni kevésbé ismert egytál­ételek receptjét. (Olyan egytál-ételét. mely megfelel egy ebédnek.) Tolmácsolom tehát a diétás néne kérését és szívesen továbbítom neki az egytál-étel recepteket. Címem a köv.: Pestszentlörinc, Batthyánvi-utca, 19/a. És a diétás néne elő­re is köszönetét mond mindenkinek, aki se­gít neki megoldani a tápláló népélelmezés nehéz feladatának egyik fontos részletkér­dését. Sr. Weress Jolán. Párisi Divat Miém ss^ma 20 lej Tartalma: Kosztümök és köpenyek az át­meneti időszakra, ötletes, olcsón előállított farsangi jelmezek. Különleges fehérneraüek. 12 oldal kézimunka melléklet, ingyen nagyí­tott kézimunkaivvel. Divatlevél. Jó meleg há- zicipők. Szabbjunk-varrjunk. Mi mindent le­het a zellerből csinálni? A finom könnyű pehelv-paplan. Finom hideg konyha. Min­denféle hasznos dolog. Beküldött receptek. Modern szépségápolás. Asszonyi csevegés a háztartásról. Egyes szám ára 20 lej, vidékre 25 lej előzetes beküldése mellett azonnal szállítja az Ellenzék könyvosztálya, Kolozs­vár—Főtér, Előfizetési árak: negyed évre 60. félévre 120, egész évre 240 lej. 1900-as év bői régi számokat a kézimunkaivvel együtt dnraljonkint :> lejért adunk. Vidékiek minden 5 példán> mdelésére 10 lei portót küldje uek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom