Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-12 / 10. szám

6 FLtfíTtZtíK I 9.1Ä / M n o ir ti. hogy Szigeti József, akinek hegedű játékát néhány hónappal ezelőtt hallotta az erdélyi közönség, azóta nagy utat járt be. Három hónapig turnézott Amerikában, ahonnan a napokban érkezett Párisba. A francia fővá­rosból Londonba utazik, innen fíicsbe, majd Budapestre és talán a tavasz folyamán ismét ellátogat Romániába ,is; hogy H. G. Wellssel együtt Budupestre ér­kezik Somerset Maugham, a hires angol iró is. A két világhircsség néhány órára tervezi budapesti szézsurját. de a többi külföldi ven­déghez hasonlóan bizonyára ők is néhány hétre nyújtják ki a pár órát; hogy orosz hangversenyt vezényelt Becs­ben Albert Coates, hires angol karmester. Coates Szentpéterváron szedetett, angol szü­lőktől, de néhány hónapos korában szülei hazavitték Angliába. Oroszországot azonban hazájának érezte Coates és néhány évvel ez­előtt olyan erőssé vált benne a honvágy, hogy Leningradba költözött. Azóta az év fe­lét Leningradban, másik felét Londonban tölti. Egyik legnagyobb ismerője az orosz klasszikus zenének és bécsi orosz hangver­senye nagy sikert aratott; hogy Frank Wedekindet egyszer felkereste .gy idős kisasszony. Nagy köteg levelet vett elő táskájából és elmondta Wedckindnek, hogy azok részben Ibsennek hozzá irt leve­lei, részben pedig az ő válaszai a nagy nor­vég Írónak. A levelet ki akarja adni és We- lekindet kérte fel, hogy az érdekes kötethez tőszót 'írjon. „Ezek a levelek teljesen bará- íak — mondta a kisasszony —, de vájjon I rosszindulatú emberek nem fognak majd gyébbel gyanúsítani“? Mire Wedekind igy válaszolt: ,Jia a gganusitásoknak elejét dearja venni, tegye fényképét a címlapra, khassronyom1*; hogy Oscar Strauss hires operettjét, u Va- rázskeringőt felújította egyik londoni szín­ház. A rcpriznek olyan sikere van, hogy he­tekkel előre eladták már a színház összes je­gyeit. A főpróbán valóságos kétségbeesést keltett, hogy az angol karmester képtelen volt zenekarának betanítani a béesi vnlcer- melódiákat. Jelen volt a főpróbán Peter Stadien béesi zongorista. Effyidelg figyelte, hogy kínlódik karmester, zenekar és színé­szek, azután beugrott a zenekarba, félretfilta a karmestert, kezébe vette a karmesteri pál­cát és hamisítatlan bécsi temperamentum­mal elvezényelte a Strnnss-opcrettct. A pre­mieren Is Peter Stadien vezényelt, további működése elé azonban az idegeneket ellen­őrző hatóság akadályokat gördített. Leg­szenzációsabb a beugrásban az, hogy n bé­csi zongoristának londoni szereplése előtt méa soha sem volt karmesteri pálca a ke­zében; hogy n budapesti Nemzeti Színház a közel jövőben munkás-előadásokat rendez. Minden vasárnap délelőtt klasszikus és modern da­rabokat mutatnak be a budapesti munkás­ságnak; hogy Ábrahám Pál, a legnagyobb sikerű modern operettek komponistája, állítólag operát irt, amelyet benyújtott a budapesti Opera igazgatóságának, Radnay Miklósnak. Ábrahám Pál a budapesti Zeneművészeti Fő­iskolát végezte annak idején, Kodály Zoltán­tól tanult zeneszerzést és igen komoly te­hetségnek tartották a klasszikus muzsika te­rén. Később elpártolt első szerelmétől a könnyebb siker és könnyebb pénzszerzés kedvéért, most azonban ugylátszik. ismét visszatér a komoly muzsikához; hogy Kolozsvár után a temesvári magyar színtársulat is bemutatja Budapest nagy operettsikerét a Nápolyi kalandot. Temes­váron a két női főszerepet Karácsonyi Ily és Erényi Böske játszók. IM1TH—I Hétfőn ette fél 9 órakor: A lánc. Kedden este fél 9 órakor: Sara Otnafh Halewy, u világhírű jemeni előudó- müvésznő és táncosnő bucsuestje, teljesen uj műsorral, arab. fellah, hindu, pulesztinai héber ét jiddis dalokkal és táncokkal, leszállított helyárakkal. H Román Opera műsora: JYnlck, 1935 január 11: Srímfónlkus hang­verseny n világhírű Vasa Prihodo szóló ás zenekari számaival. Zongoránál Otto Grant', Bobescu .lean. Szombat, 1935 január 12: (iskolai matiné): GYÖNGYHALÄSZ. Vasárnap, 1935 január 13: <estel SVANÜA, A DUDÁS. Filmbemutatók Á KO •’ Bemutatta a Royal-mozgó. Talán az első film, amely tanulmányt is megérdemelne. .lelenelröl-jclenetre, inozdu- latról-mozdnlalm lehetne végigvezetni a fil­met, külön foglalni a rendezés bravúrjait, finomságait és a színészek kolosszális telje- sitményét. Stefan Zweig Amok cimü elbeszé­lése megjelenése után nagy feltűnést keltett. Fülledt levegője, a -trópusi láztól őrjöngő bennszülöttek megszállottsága az európaiak lázáloinhoz hasonló nyugati mivoltukból ki­vetkőzött élettempója magával ragadta az ol­vasót. Stefan Zweig novellájának hangját, a trópusi vidék művészi képét, az események száguldását hűségesen visszaadja a film és ezenfelül még annyi gyönyörűséggel szolgál, hogy a tökéletes művészi élvezet élményével telik el a néző. Nem tudjuk mit csodáljunk jobban: a fotogrnfálás újszerűségét, a színé­szek tökéletes emberábrázoló képességét, vagy mindennek nagy harmóniáját. Talán háromnegyed évvel ezelőtt egyik ko­lozsvári moziban bemutatták az Ordonánc ci­mü filmet. Rendezője Tourjanszki nevű orosz volt, női főszereplője Mareelle Chantal, francia tztnáacnA. Az oroa* randerA munkája é* a színésznő alukitása olyan forradalmam nagyszabású volt, ami u film történetében talán egyedülálló. A filmet néhány napig Üres nézőtér előtt pergették, azután levették műsorról, tekintettel a közönség teljes kö­zönyére. A7. Arnok rendezője is orosz — F«- dor Ozepnek hívják — női főszereplője ugynnesuk Mareelle Chantal. Eisenstein és Pondovkin és az. orosz iskolában nevelke­dőt! Mnchety után Tourjanszki és Ozep két- kétségtelenül a legmagasabb mnvéazi nivót képviselik a filmgyártásban. Ezek az oro­szok mintha titok birtokában lennének, amelyről nem tud egyetlen európai ét ame­rikai kollégájuk sem: egészen emberivé és élővé tudják lenni azt, ami más rendező ke­zében csak beállítás, kulissza, felvevőgép, reflektor és vászon. Fedor Ozep a film nagy szépségei mellett szolgál néhány giccses be állítással — n filmet befejező éjszakai gyász- menet, a revügürl-szerü mulatt lány szerepe, a lebuj figuráinak egyes amerikai Ízű beál­lítása —, de ez. sem az európai értelemben vett giccs. Van benne valami komor és sú­lyos ázsiai jelleg, amivel felkölti az érdek­lődést. Az a hatás, amit Mareelle Chantal kelt, egészen rendkívüli. Nem győri produktum, nem remeke a komikúnak — kis ráncok hu- zódnnk meg a szeme alján, apró szarkalúbak a szája körül, de igy is a legszebb a Hím minden álló és hulló csillaga között. A sze­mének egy rebbenésével többet fejez ki, mint egész Hollywood női kollekciója együttvéve. Partnere román származású színész, Joan Jonelnek hivják. Egészen elsőrangú, komoly, intelligens színész, alakítása meglepő és ér­dekes. Inkisinoff, a világhírű mongol szí­nész bennszülött szolgát játszik. Némaságá­val és az idegekre menő lassú mozdulatai­val páratlan hatást kelt. Az Ámok bizonyosan nem végérvényesen távozik el Kolozsvárról. Ez lesz az a film, amely még számtalan reprizt fog megélni, mint ahogy Budapesten belek óta tart a nép- vándorlás abbR a mozilta. ahol miisorra tűz­ték. rrr-_l— na este HATVÁNY ÜLI: A LÁNC Ma este van a bemutatója Hatvány Lili uj darabjának, A lánc-nak, amely ainden bizonnyal nálunk is a szezon lgyik legsikerültebb színházi eseménye esz. Egész Kolozsvár hölgyközönsége megjelenik a bemutatón, úgy hogy nem­csak a szinpad. de a nézőtér is a nagy divatrevük képét fogja mutatni. Har­mat Jolán, Gordon Julia. Vass Piri, He­gyi Lili toalettjei külön fűszerét fog­ják adni az előadásnak, amely az utolsó jelmezes főpróbák hangulatából ítélve, valóban élvezetes élmény lesz. Szombaton ű€Híá;? 4 őrahor: Ma éjjel szabad vagyok Vasőrnap délután 3 órahor: Cigányszerelem 0!€$6 helqárakkai, SOLYMOSÂM MAGDÁVAL fi IRaggar Szinbáz mSsora: Pénteken este fél 9 órakor: A lánc. (Hatvány Lili óriási sikerű vigjáté- ka, a szezon legmulatságosabb új­donsága. Premier-bérlet II. ciklus 4. szám.) Szombaton délután 4 órakor: Ma éjjel szád vagyok. (Eisemann nagysike­rű operettjének első olcsó helyáras előadása.) Szombaton este 9 órakor: A lánc. Vasárnap délután 3 órakor: Cigánysze­relem. (Lehár nagyoperettjének első olcsó hely áras előadása.) Vasárnap délután 6 órakor: A lánc. Vasárnap este 9 órakor: Három a kis­lány. Egy szó ára z lej, vastagabb betűvel szedve 4 lej. Legkisebb hirdetés ára 20 lej. AUástkeresőknei egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 2j szá­zalék felárat számi tunk fel. Díj előre fizetendő. Apróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalban, helyi s vidéki bizományosainknál, bármely híreié tési irodában. G«ak véloszbélyegcs kérdezósködésk-. válaszolunk, Címet tartalmazó hirdetésekre c vrí laret közvetlenül a megadott chare kell irányítani * gak, modora könyvtár ós más ér- t-. kis bútordarab el­adók. Cím a könyv s- bollbaa és a kiadóban. G 728 j -------------------——— T ársaságbeli urileánv megis­merkedne komoly in­telligens fiatalember­rel szórakozás célja- ! bői. — Jo ige ,Közös sziupátia3. Ko 1638 P ianínó „Ränisch“ jókarban eladó. — Cim a könyvoszt ly- ban. Ko 1639 P IANINÓT bérbe ke­resek. — Cim a könvvosztályban. Ko 1637 ALKALMAZÁS Fliestest 3i [ rft magas jutalékkal rikkancsot ker&siia «] e le ntezn il e he t i g i- vnlváanvaldéiil ii: pESTfKGYÁR“ festekszinezén- ben abszolúte járta? egyént ker-s. Cim a könyvoeztályban. Gy 1111 Felváltunk papírpénzt fém­pénzre. L G. Daca 8. szám. eúieacék főpénztára. ELEGÁNSAN berendezett különbejáratu bu torozott szoba szolid embernek jan. ij-re ki­adó. Str. Cctavian Goga ajtó 2. G. 717 ELUTAZÁS miatt átadnám elegánsan bútora zott kettőszobás, komfortos lakásomat vidéki vág)' külföldi családnak. Reg. Ferdinand 34-, í. to. K. íj9 GYULAI PÁL JUt 1ÖRÍÉNEÍI REGÉNY m IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZSIGMONÖ 43-IK KÖZLEMÉNY A komoma, kinek öltöztetni kellett, csodálkozott, hogy e különben sem rövid kötelesség, a szokott idő­nél későbbre halad. Benyitott tehát a szobába, és az ajtónál parancs­ra várón tekintett úrnőjére. Ez rezzenve forditá hátra arczáí s balkezével mohón vonta össze mellkendőjét, arczai égtek, mint­ha a pongyola gondolatok is, ínint a köntösök lát­hatók volnának. — Ah! te vagy, Júlia? Azt gondoltam idegen jön. — A kisasszony megparancsolta volt, mikor Genga ur elment, hogy senkit be ne bocsássák. —• S keresett valaki? — Csak Manassé ötvös azon karpereczczel, me­lyet Geszti tanácsosné tett zálogba és férje kiváltani nem akar. Mondám: jöjjön tizenkettőkor. — Helyesen. S. van még más jelenteni valód? A komorna rossz kedvvel távozott; mert templom és utca má” ma délelőtt számára hiába léteznek. Sofronia viszont a mélázat álomvilágába merült. De vére halkabban csergett erecskéiben. s most azon eszmék tűntek föl kedélyének láthatárán, me­lyek az előbbeni lázképeknek titkos anyjai vagy leg­alább dajkái voltak. Különös — gondola —- hogy én vállalatom veszélyétől Vttlék áthatva; ő pedig annak erkölcsi ered ■ ményeitől félti Miért nem monda Genga: Sofronia! ön szenvedhet nemeslelküségeért. szenvedhet, sok. igen sok kint és megaláztatást. Kitaszíthatja a feje­delem hűtlenségnek látszó könyőre miatt. Mért nem beszélt rémitő dolgokat? Nincsenek rá példák? Vagy ö nem tud, ki annyit utazott és tapasztalt? Hisz én is haliám, mi sors fenyegeti a podesták, fejedelmek, herczegek, királyok, császárok és szultánok gyanús kedveseit! — Egyiket a Mármora hullámai közé vetik zsákba kötve; másikat a felséges ur legpuhább vánkosokon saját kezével megfojtja lassan, moso­lyogva. szemrehányások nélkül; a harmadik esteli álomra viztiszta agita tofánát iszik aranytáczáról, kristály üvegecskéből; negyedikkel a lovagias kedé­lyű herczeg reggelire megeteti az udvarló szivét vidor társalgás közt; az ötödiket négyelve hordozzák szét a bakó lovai néptömeg mulatságára; inig a hatodi­kai a cynicus fejedelem sánta, púpos, ripacsos ud­vari bolondjának adja nőül, vagy — mint megtör­tént, s kivált, ha kisded termetű — pástétomba fog­laltatja. — Nincs-e itt elég veszély? — Ah! Genga! ön engem csak többszöri figyelmeztetés után kez­dett félteni! S mily lanyhán, mily röviden! — S pe dig nem akarom-e én érette . . . azaz Sennoért. . koczkáztaini jövendőmet? Ah! ennek a hideg olasz­nak éles, tíizszemei vannak, mint a Salamandrának mely különben a lángok közt sem ég meg! De mit ér dekel e festett 1Ű2, mely soha nem melegített sen kit 9 csak azt ámitá el, ki távolról látta? Udvarolt*«, ö nekem valaha, s elfogadtam volna-e udvarlásait? Nem, nem. Különös -— szövé tovább gondolatait t lány — miként ö annyira tartott erkölcsi sülyedé semtŐl, hogy ez Sennó kiszabadítása miatti rémé nyelt is háttérbe nyomta... néhány perczigl Kénye sebb-e ő e részben, mint én? ,. . Ö, az eltompult, ki ábránd ült, s talán élvek miatt életcsömörben sinlö holott nálam a bűn még azon köntösben járhat, me Ivet az ártatlanság vetett le magáról: mint mi a szin pádon eljátszódhatnók Clelia szűz öltözetében Virgi máéban Lucretiát, Lucretiában Francisco di Kimig nil, Franciscáéban Magdalénát,. . . s igy mindig io vább és lejebb egy darabig, igen, fokozat van a bűt közt. S Genga nem pirulhat azért, mitől Sofroni; iszonynyal nem sáppadoz. Honnan tehát e kénye Ízlése? Mi joga van neki közelebb állni az éghez, mint Sofronia nak? Miéri féltette ö inkább erkölcsű met, mint életemet? Ne keressem-e itt cgv... gyön géd érzés nyilatkozatát, mely a szenvedély által (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom