Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-06 / 5. szám

ÍS /' L I. I' N 7 É K MiMimnwn ||P.O®AlOii ßS iiUvfiSEsgi1 A »harmtidîli humanizmus« ü«if|y.iior4/á<|o»s Gát István sa^'kesztéséböii f 934 óccen ‘■>CI ltavábun egy uj folyóinat indult Buda}x"su‘ü, \r Apotkv. Irodalmi cs tudományos folyó­irat, moly mérést, fordulatéul Janus Panno­ni usig fordul vasBooa a magyar szeliemtőr te­net síkján, sót jól megfontoltan még mesz- szébhig, ahonnan Janus Pannonius is mon­iert: az. európai szekfcmiseg ősforrásához, a görög—latin remekkorhoz- Ennek a fordulat­nak mozgatója a magyar máivelt9ég uj, habár nem vadonatúj saemiéietc. Eszerint a ma­gyarság nem a XI. században ktt igaxafl európaivá, amikor bekapcsolódott: az flüö ke- rcszrény Európa vérkeringésébe, hanem a XV. században, mikor visszaható erővel a ho’i n- un és görög remekkorr bírd báimrotos szemfényvesztéssel ősévé varázsaim. (Jellem­ző tünet, hogy ama kor magyar királyának* Mátyásnak életirója, Bomtkiius, urát remek­kori hőstől, Aeneas tó; származtatta!) A nu- gyarság a 15-ik században lett igazán euró­paivá, mert azzal! az igénnyel lett azzá, amivé? az elveszett grófi gyermek követeli magának, a recognitio után, a grófi omet cs rangot és tartozékokat. Ezzel a szemmel nézve a magyar irodalom „kezdetei“ nem a magyar nyelvemlékek szeriem télén szavai­ban gyökereznek, lianem azokban a legeb- bi szavakban, amik mintakép*« voltak az ó- magyar siralmak tatán ncmusu igéinek, a ki­tin verbumokban. Ez a felfogás a magyar rod alom szebb virágzását nem a reformáció nyomán gombamód elszaporodó magyar nyel- vij hittana müvekben szemléli, mélyek nek evangéHzáiló, tömegekre kívánkozó módsze­rét ’artézi, hanem a magyar renaissance kön­nye’vii, királyi udvarban virágzó, kiválasz­tott 1 elkelthez forduló irod* imában. Ez a ‘elfogás nem egészen eredeti, de kétségte- 'enfii ui. Babits, alti nemzeti irodaAmar edv- szerüen nem ismer, kétségtelenül rokonszen­vezne vele. Szerb Antal tavaly megjelent Magyar irodalomtörténetében ,,megkockáz­tatja“ „azt; a tételt, hogy a magyar irodalom t - ó donképpen a latin irodalom leánya, akár a 'V.incia, olasz, vagy spanyol irodalom“. (A német nem az!) Ámde, kerdezhetnők, ha ez agy van, ak- or miért nincs igy? Ha magyar műveltség és rém ekkori hagyomány egymással leszárma­zási viszonyban vonnak, miért vallja az ,.:\noi?io“ egyik cikkírója, hogy ,,igenis, ide- • gyű cs rejtelmes Lesz sokak előtt a mi s/-i- vurtk“? A magyarázat magának .1 dolognak a termés-zenében rejlik. Ha ködös, honié yos, sót hazug is volt a nemzeti iran> kepvise­lőitől kiépített ősmagiyar világkép (Székely Sándor — Vörösmarti „Hadúr“-*, Ipolyi tna- gyor .mkhologiája, sőt a józan Aranynak is nem egy fogalma), ómnak oka nem abban rejlik, mintha a „semmi“ helyere rajzoltaik völtna „vakunk“, hanem abban, hogy az „is- iueretilen,‘ ábrázol ásóra nem-odekvat „is­mert“ dtameket hafcznâkak. Viszont a huma­nizmus nagy alakjáról, janus Pannoniusróf maga Szierb jegyzi meg, hogy „magyar föl­dön idegeuűKik érezte magát.“ Mert nezetuok szerint az európaiság és magyarság szövet­kezése sohasem szemlélhető befejezett tör- ténoá tényként, hanem műiden múlt es el­jövendő putbnaalxwi csőik megvalósiraiidó fel­adatként. A „harmadik humanizjmis“-nak Magyar- országon talaja van, mert emelkedett szem­pontúi szolgálhat a közös forrásból táplál­kozó Középeurópa problémái nőik vizsgázására. Maga uefetni fog JJJJ22J Kac .gó revii 2o kepoen 2S*S firkák* Nóti Károly, Boross Elemér, Zsolt Béla, Harmatit Irar>, Békeffy László, Kőváry Gyu­la, Görög László, Kt-llér Dezső, Nagy Károly, Buday Dénes, Losonczy Dvzső, stl). Konferál : BÉKEFFY LÁSZLÓ. Iá*«-■ Salamon Béla, Rajna Alice, Kökény Ilona, Sasa Olly, Lengyel Gi­zi, Gárdonyi, Kőváry, Kom’ós Vilmos, Fenyő, Kompóthv, Ormos, stb. Ci anio­nokat és sláger számokat énekelnek: Nagykovácsi .lona és Herendi Manci. — Budapesten a CERÉZ KÖRÚTI SZÍNPADON!! Vasár- és ünnepnap délutáni előadások. Telefon 25-Ö-51. Kezdete este 9, d. u. 4 órakor KOZMETIKA Oíc szerű. ba j ápolás Otthoni szépségápolás. — A mai hajviselet a hajnak fokozottabb gondozását követeli. Megfigyelésünk, hogy hölgyeink a hajú Icát pontosabban gondozzák, mint az arcukat. De egyúttal azt is meg­ái lapíthatjuk, hogy a hajmosást a legtöbben helytelenül végzik. Ne lepődjék meg senki, ha a hajmásos látszólagosan egyszerű műve­letét orv0$: feltételek közé vagyunk kényte­lenek helyezni. Tessék megnézni, högyeink között alig akad, akinek ne volna korpája, ez pedig a fejbőr kóros voltára utal. A hiba ott van, hogy úgy a hajmosás, mint egyéb fodrászati ténykedések csak a haj esztétiká­ját tártját szem előtt, mig a fejbőr épségét figyelmen kívül hagyják. Pedig tudnunk kell, hogy a beteg fejbőr a hajzat romlását okoz­hatja. Amikor tehát a helyes hajgondozás élettani fekéiteleit határozzuk meg, úgy a hajzat, mint külön a fejbőr igényeit tekin­tetbe kell vennünk. A jó hajápoló szertől megköveteljük, hogy a hajzatot tisztítsa,1 a hajgyökereket, fejbőrt erősítse és táplálja. Ha e feltételeinkhez szigorúan ragaszkod­110 aI ctej az arcbőrt bár­sony puhává, ü d e v é, mattá varázsolja, olyan lesz az arc, mint egy egészen fiatal leányé. A púder alá hasz­nálva 10 órán keresztül tartja a pudert és mm engedi a puderszemcsék káros behatolását a pórusokba. Kapható min­denütt 60 lejért. — Fölarakat Szentlélek győgvsz rtír Targu-Mur=s. ni óhajtunk, megdöbbenéssel keli megállapít­suk, hogy tökéletes hajmosószerünk nincsen. A szappan és a szappanporból és szódabikar­bónából készült folyékony vagy por-sámpo- nok csak az első feltételnek felelnek meg, tisz­títanak, de ugyanannyit ártanak. A meleg viz vagy a különböző teák a hajgyökereket erősítik, a fejbőrre semmi káros hatásuk nincsen, de egymagukban nem tisztítanak. Az alkohol, vagy a különböző hajszeszek (Bayrum) a hajhullást szüntető erősitő sze­rek, de tisztító hatásuk csekély. Amíg a koz­metikai vegyészek és a biológusok okosabb hajmosási eljárást ki nem találnak, részletes ismertetést adni kívánunk arról a hajápolási és tisztítási módszerről, mely a fent felál Ütött követelményeinknek leginkább megfelel1. A tojást tartjuk az eddig legtökéletesebb hajápoló szernek. A tojásos hajmosás rég is­mert, de eddig eléggé nem mé! tény olt haj­ápoló eljárás. Igen sok előnye vám Első és nem megvetendő előnye, hogy úgy otthon, mint fodrásznál elvégezhető. Úgy a tojássár­gának, mint a fehérjének az a tulajdonsága, hogy zsírt, vizet, port, mindenféle tisztáta- lanságot képes magába szedni. Tisztításra te­hát alkalmas. A tojássárga magas cholesterin j tartahnáná fogva a hajgyökerek táplálását, I fejlődését elősegíti. Ha tetszetősebben akar- ; juk magunkat kifejezni, nyugodtan mond- I hatjuk: a tojás a haj vitaminja. Minthogy a I tojásnak lu-^tartalma nincs, a fejbőr epider­miszét nem izgatja, nem korpásitja, sőt azt szünteti. Végül a fejbőr savi rétegét is érin­t*»Unfil hagyj«. A rojiu*. hajmosi'. ravábbt nagy előnye, hogy minél gyakrabban csinál­juk, a haj unnál szebb, a fejbőr unnál egész­ségesebb. Mig a fejbőr a gyakori szappanos, szód ás fejmosás elen ekcéma képződésével tiltakozik. A tojásos hajmosás ennyi előnye mellett elenyészik, hogy alkalmazása némileg körülményes. A régebbi módszer csak tojás- sárgát ir elő, melyet a fejbőrbe kcl’.ett dör­zsölni és bőven kimosna. Célszerűbb a fran­cia előirás, mely rgésztojást ajánl fehérjével együtt. A tojásos hajmosást a következőképen vé­gezzük el. Egy hajmosáshoz 2—3 tojás és kb. j—6' Hter 28—30 C fokos langyos viz szük­séges. Esővíz a legjobb, de természetesen a csapból fodyó langyos viz is alkalmas. Hang­súlyozzuk, hogy a viz ennél melegebb ne le­gyen, mert a tojásfehérje 33 foknál már al­vadni kezd s a hajzatba beragadva, a mosást / 0 3 5 január 0. nkert«l»n«é tmrá. H* vizünk kéaz van, a tojásokat tá ba törjük á villával felverjük. Most rnognedvcütjük a hajat és a tál tartal­mát ráöntjük. Ekkor tíz ujjunkkal gyors mozgásokat végzünk, amikor > a tojá’ fel habzódik minden szappan hozzáadása né:ka . A tojáshabot a fejbőr és haj minden részéhez hozzájuttatjuk és tíz percnyi dör/.ölé c. el­érjük azt, hogy a tojás a zsírt A minden tisztátaknságot magába szed. Ezután végez­zük az. öblítést. Ez csorgó vízben a legké­nyelmesebb, de ha ez nem áll rendelkezé­sünkre, legalább 4—5 léből végezzünk öb/i- tcst, hogy a tojás minden nyomát gondosan kimoshassuk. Száradás után a haj épp oly tiszta, puha és omlós, mint a szódás-szappa- nos mosás után. Ha a gyakrabban végzett tojásos mosás ntán a hajat száraznak ítéljük, kevés olajat használjunk. Dr. BERÉNYI DEZSŐ. Divat beszámoló Parisból PARIS. (December.) — Bár Parisban szin­te x»ha»em hub le a máshol, ilyenkor any- nyina várt hó, a párisi divattervezők igen intenziven foglalkoznak a ski-divattal. Ter­mészetesen, nem ok nélkül teszik ezt, mert bár a francia főváros éghajlata enyhe, né­hány órányira már hóval borított magas hegyket találhatunk. Az idén mintha a ski-öltözet veszitet: vol­na valamit eddigi komoly, klasszikus for­májából. Ennek főoka talán az eddigi sö­tét kosztümökkel szemben a divatossá vált fehér szín. Természetesen, ritkán látni tiszta fehér kosztümöket, gyakrabban vagy-a ka­bát. vagy a nadrág készül fehérből, mig a, másik ruhadarab sötétkék, vagy fekete. A fehér színnek 2 ski-ötözetekhez való felhasz­nálása ige«' szerencsés gondolat, bár kezdet­ben félitek tőle, miután a föd fehér takarója nagy versenyt jelentett. Anyag tekintetében továbbra is megmaradt az angol loden, a mely könnyű, vízhatlan és meleg. Sokan hordanak azonban szélkabátot, esetleg prém­mel, vagy tricot-val be elve. A prém mint újdonság, lépett be a ski-ruházatba. Erre a célra rendesen igen könnyű prémeket hasz­nálnak. De nem csak a színek, hanem a vonalak is ujjak, habár ezek az újítások nem lépik át tulságba vitt fantáziával a komoly spor­toló jóizlését. A többnyire fehér — néha kockás — kabát két küönböző felfogásban készül. Egyik: meglehetősen hosszú, öves, nagy reá varrott zsebek, bőrgombok, kis, felálló kemény gallér, amely alá kis selyem sál van hanyagul becsusztatva; az egész ruha­darab é 'énken emlékeztet a katonazubbonyra. Más kabátok már slusszban végződnek, vagy kötött résszel, vagy egyéb szellemes zárral, amely esetleg a kabát ujján megismétlődik. Ami a nadrágot illeti, ott is gyakran látni újításokat és habár sok öltöny még most is a szokott zsinórkötésseí végződik, a nadrág már gyakran az alsó lábszár közepén ér vé­get és fehér, vagy más világos kamásnit hor­danak hozzá kiegészítésül. Különben a ka- másnic hosszú nadrághoz is hordják, mert jól néz ki és igen jól elzárja a nadrág és a cipő között levő részt. Az alapjában véve még mindig komoly ski-öltönyöket élénk színű pullover, sál, sapka, keztyü teszik egyénivé. A kiegészítő darabok többnyire kézzel vannak kötve, úgynevezett „laine bauclée“-ból. A disznóbőr, mint újdonság szerepel az idén a ski-öltözethez s bár igen elegáns, nem praktikus. A ruhák soha nem voltak oéyan egysze­rűek szabásban, mint az idén. A divatterve­zők minden fantáziájukat az ujjakra össz­pontosítják és ezeknek vonala adja a ruhák jellegét. Laurán az apácaujjakra emlékeztető ujjakat favorizálja. Ezeket a bő, hosszú új- jakot nem csak a délutáni és sport-öközete- ken, hanem az estélyi ruhákon is viszont látjuk. Egyáltalában az idén sok, hosszuujju és magasnyaku estélyi ruhát látni. Ezeken a ruhákon erős kontrasztot képez az újra megnövekedett hátkivágás. Az estélyi ruhák tekintetében egyébként is nagy forradalom vám, mert a megdönthetetlennek látszó hosszú ruhák kezdenek fokról-fokra rövidebbek tenni. Sok ruha elől egész rövid, vagy mé­lyen fel van vágva (sliccelve). Ilyenkor azon­ban elmaradhatatkn hátul a slepp. Egyik ne­ves divatbemutatón feltűnően magasra var­rott ruhaujjakat láttunk; azonban ezeknek már nem az a céljuk, hogy szélesítsék a vál­lai:, sőt gészen ferdén esnek le. A többnyire sötét délutáni és estélyi ru­hák feltűnő nagy fehér plaszxronnal vonnak I díszítve, melyek néha egészen az óv alá érnek. * Igen erősen hódit a prémefrvat ». Sok a nyírott bárány, perzsa, hermein, nerz dél­előttre leopárd. Mintha a róka-divat kissé ktnyhok volna. Ezekből a prémekből főleg kis pelerinek készülnek, amelyek közül 90k — elölről nézve — kabát benyomását teszá Ezek a kis p>ellerinek követik a hátban mé­lyen eső vonalat, amelyet már a tavalyi ró­ka-call éroknál is láttuk. Sok peilerie azon­ban szövetbői is készül és nerz-esi kok von­nak ez amid tett vonal szerint reávorrva. Eze­ket lehet nappal és este is hordaná Igen sok kalap készül csikóból, vagy asztrakánbóL Sport- kabátok gyakran vannak prémmei bé­lelve, de ilyenkor a Laurán ákoi hasznák bő ujjak is bélelve vannak. Gyakran csak nagy, bő ujjakat készítenek prémből és ezeket egész vékony kabátokhoz hordják. Egy egész egyszerű kabátnak egyet­len dísze egy ászt rak in öv vök, oldak két nyúlvánnyal, amely egyúttal tunikát és zse­bet kép>ezett. Blum Anikó. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÄT­SZIK, kottaszíiksőgletét az Ellenzék ze- nemüosztálya utján szerezze bel Olcstf árak! Nagy raktárkészlet! Mindea kül- íőldi kiadóval közvetlen összeköttetésű Egységes, erős olvasótábor segíti diadalra az Ellenzék célkitűzéseit» megjelent J A á © iboö in AZ ELSŐ IfíVESMESTER ÍZAKA(^; KÖNYVBŐL ED33C-' 50.000 FELjaVrt RECEPTJE ATHENAEUM KiADAS kötve 90 lei az Ellenzék koir/vosztíiyáb .ri, ?;.tér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom