Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-06 / 5. szám
Äa®SEÍ TAXA POŞTALA PLATTTA IN NUMERAR No. 5 LEI Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre zro, teievre 4x0, aveata 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éveata ţa pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözertel -dabí LVÍ. ÉVFOLYAM, 5. SZ ÁM. VASÁRNAP Az amerikai Egyesült-Államokban újabban a hadiipar körülményeit kezdték vizsgálni. Meglepő adatok kerültek igy napfényre; adatok, melyek azt bizo- nyitottáik, hogy nincsen vállalkozás *a világon, mely olyan óriási haszonnal járna, mint a hadiipar. Abban a lajstromban, amelyet legújabban hozott nyilvánosságra a bizottság, nincsen olyan vállalkozó, mely kevesebb haszonnal dolgozna, mint 20—30 százalék. De ez úgyszólván csak „árva gyermek“ a legtöbbjéhez képest, mert van sok közöttük olyan, ki 200, 400 százalék nyereséget mutat föl, sőt egy, aki az eredeti tőkéjének 4000 százalékát érte el. Hát ez nagyon csinos haszon. Ezért bizony érdemes dolgozni. Az amerikai hadiipari cégek nem is kímélik magukat. Ágenseik mindenfelé járnak, kínálják jószivvel a portékájukat: a legcsinosabb tankokat, önműködő golyószorókat és mindenfajta mérges gázt: — „Nem parancsol ebből a szelíd könnyfakasztóból? — vagy talán ezt a hatásos vakítót, vagy talán ezt, ettől mindenki azonnal meghal, aki beszivja?“—Mindenből csak a legjobbat, legmegbizliatóbbat. És ők pártatlanok, oh egészen pártatlanok. Úgy szállítanak az egyik félnek, mint a másiknak. Például, most is Bolíviának és Paraguayinak is, kik a Gran Chacco miatt háborúskodnak a szállítók nagy örömére. Ez igy nagyszerűen megy. Csak egy esetben lenne baj, ha megszűnne a háborúskodás, megszűnne a fegyverkezés, hogyha világszerte béke volna. Oh, az nagy baj volna! És ők nem sajnálnak egy pár garast, hogy elmérgesitsék a kényes kérdéseket. így hát csak gyerünk csak azzal a jó gázbombákkal! A gyáros bizonyára munkás, békés polgár. Bizonyára legtöbbje családos ember. Van villája szép kertben valahol Massachusets vagy Maine államban, hova hazautazik szombat este a heti munkája után. hol a felesége és pirospozsgás gyermekei fogadják és ott a családi körben a puritán szabhat estéién egy percig sem jut eszébe, hogy az ö bombáival valahol éppen ilyen vig, piros-pozsgás gyermekeket pusztítanak el szörnyű halállal, ilyen asszonyt, aki az urát várja haza. hozzá hasonló munkás békés embert, testvérét a Krisztusban, ki széjjel tépett tagokkal fekszik valahol a Gran-Chacco valamelyik rétjén, sokszáz társainak hulláival együtt, vagy megvakulva támolyog az Andes-ek szakadékot között. Mert fo az üzlet. Nagyszerű üzlet, ez a hadiipari szakma. Az emberi gyűlölködésre van alapítva. Abból él. Arra a fokozódó gyűlölködésre, mely a világháború óta nemhogy lecsöndesült volna, hanem mind jobban szaporodik. Nagyon megkapó olvasmány az amerikai bizottság jelentése. Az ember elgondolkozik rajta. Elborzad. Szörnyű az amerikai gyárosok haszonleső cinizmusa. Van azonban e mellett a magános hadiipar vállalkozók mellett egy másik, mondhatnák, szellemi hadiipar. Ez is magánosoké. Ez van majdnem minden országban minden határokon innen és túl. Ez a napisajtóknak at a része, mely mindig és minden v ron a gyülölséget ápolja. A hasonlat tökéletes. Ahogy Amerikában a számtalan gépgyár és vegyigyár mellett, kik a gazdasági kultúrát szolgálják, él és virágzik az a nehány hadiszerüzem, — úgy, főleg Európában, él a népi és nemzeti kultúrát szolgáló sajtó mellett egy vagy több napilap, mely fönnállását a gyülölségre alapította. Nem kevésbbé romboló, mint az a másik. Amelynek érdeke mentői ádá- zabban izgatni a lelkeket. Forralni a haragot. Útját állani mindennek, ami megértés és békesség felé vezet- Amelynek annál jobban virul a vállalkozása, mentői jobban telíti a közönségét gyü- lölséggel. Valóban nem kevésbbé romboló, mint amaz amerikaiaké. A mérges gázbombáik tán 200—300 méter körzetben elpusztítanak néhányszáz emberi életet. A gyülölség gyártó lapok az egész közönségük százezreit mérgezik meg. Naponta apró és tetszetős pakolásban adagolják azt a mérget, mely embert ember ellen uszít, osztályt osztály ellen, népet nép ellen. — „Üsd, nem apóid!“ — ez a jelszavuk. Veszélyes hadiipar ez is, hiszen a mai demokratikus világban az országok életének főtényezője a néphangulat, amely- lyel mindig és mindenütt számolni kell bármily kormányzatnak. Amely ellen a legnagyobb államférfi is hiába küzde- ne. Ami, ha elfogult, megköti a kezét a béke munkájában. Csak a legnagyobbak győzedelmeskednek fölötte, mint ahogy Briand tette legelőször. De talán ma, a Népszövetség legutóbbi sikere után, ma, midőn Laval Rómába utazik, talán ma nem hiábavaló az a remény, hogy lezárul az a korszalc, melyben a gyűlöletgyártók irányították a népek lelkét. Adja Isten. ILa-visl fényes fogadtatása. — Mözveá’ve 8l©ioá?aiát és Lengyelországot is bevoiajjálc az egyezmény aláírói líSzé. — §>!,? lolcn Simon is olasz f©E«fre lépett KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Laval francia külügyminiszter tegnap megérkezett Rómába és ma közte és Mussolini között megkezdődik a tárgyalás, amelyről olasz földre lépésekor kijelentette, hogy nemcsak francia—olasz, de európai, sőt világviszonylatban is nagyjelentőségű lesz. A Páris és Róma között létrejött előzetes megegyezés lényegéről még mindig nem lehet pontosat tudni. Egyes hírforrások szerint ez a megegyezés még nincsen készen és megvalósulását a római tárgyalásoktól várják. Más hírforrások viszont, melyek olasz és francia kormánykörökhöz állanak közel, lényegében már teljesen késznek tekinthető az egyezség Franciaország és Olaszország között nemcsak a gyarmati kérdésekben, hanem Közép- és Délkeleteurópa kérdésében is. Legújabb jelentések szerint megtalálták a módját annak, hogy az Ausztria függetlenségét biztosító szerződésbe necsak Ausztria szomszédai, hanem közvetve Lengyelországot és Romániát is bevonják. Úgy Franciaország, mint Olaszország fél- : hivatalos sajtójuk révén biztosítják a hoz- I zajuk közelálló államokat, hogy érdekeik fölI adásáról a római tárgyaláson nem lesz szó. Az olasz félhivatalos sajtó tegnapi cikkeiben még különösen is hangsúlyozta, hogy Olaszország kitart barátai mellett. Bukarest- í ben és Prágában rokonszenvvel kisérik La- 1 val utazását, Budapesten egy félhivatalos Î helyről származó magyar sajtóközlemény I hangoztatja, hogy Magyarországnak semmi i oka sincsen arra, hogy a Rómában kialakuló • megállapodásokhoz ne kívánjon hozzájárul - •' ni. Csak Jugoszláviában nyilatkozik meg bizonyos nyugtalanság. A lapok egy része annak a félelmének ad kifejezést, hogy Jugoszlávia érdekei sérelmet szenvedtek a római tárgyalásokon. A Slove- nec cimü lap például a következő cimen ir vezércikket: „Ki fogja megfizetni a hirtelen fordulat költségeit, a kisantant-e vagy Abesz- sziniac‘? A nap eseményeihez tartozik, hogy Sir John Simon külügyminiszter, aki újévi szünetéi a Riviérán tölti, tegnap szintén olasz földre lépett. Nem lehet még tudni, hogy Sir John találkozni fog-e a Rómában tárgyaló államférfiakkal. Olaszországba érkezése mindenesetre ilyen irányú magyarázatokra ad okot. Laval ntja olasz földön RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Laval külügyminisztert tegnap fényes fogadtatás várta Rómában. Már olasz földre lépése vitán fejedelmeket megillető tisztelettel fogadták. Mussolini nevében az első nagy olasz állomáson Caffarelli herceg szállott a vonatra, hogy Rómáig kisérje. Génuában és a többi nagy állomásokon ünnepélyes fogadtatás várta Laval vonatát, óriási közönség éljen- zett a francia külügyminiszternek és a városok polgármesterei beszédekkel üdvözölték őt. Laval rendkívül meleg hangon válaszolt, kijelentette, hogy útja már régen esedékes és már három évvel ezelőtt, miniszterelnöksége idején tervbevette, hogy Olaszországba ellátogat. A római pályaudvaron Mussolini, Suvich és Aloisi báró külügyi államtitkárokkal várta Láváit, akit megérkezése után nagy közvetlenséggel üdvözölt. A kocsiból először Laval lánya szállott ki, akinek Buoncompagni herceg, Róma kormányzója orchidea csokrot »fttjíoU át. Majd Laval jelent naeg a kocái JANUÁR 6. bejárójánál dörgő eoiva kiáltások közben. Mussolini barátságosan megrázta kezét, majd a megjelent előkelőségekkel szorított kezet a francia külügyminiszter. Ezután Mussolini- vel autóba ült és a Via Vittorio-Veneto-n lévő Excelsior-szálloda fejedelmi lakosztályába vonult. Útközben óriási tömeg üdvözölte őket az utcán. Laval lánya De Chambrun gróf, római francia nagykövet vendége és igy a francia nagykövetségen lakik. Este Laval a francia nagykövetségen vacsorázott, ma délelőtt látogatást tesz Mussolininál és röviddel a látogatás után megindul köztük az eszmecsere. Este Mussolini ünnepélyes vacsorát ad a francia yendégek tiszteletére. Valószínűleg még a mai nap folyamán fogadja Láváit Victor Emanuel király is. Az olasz lapok lelkes Sdvözlőcikkekef írnak Laval látogatásával kapcsolatban. Mindannyian nagy reményeket fűznek a most következő tárgyalásokhoz és hangoztatják, hogy ezektől a tárgyalásoktól Olaszország barátainak nincs mit félniök. A római tárgyalásolt — mondja a Lavoro Fascista — fontos állomását képezik annak a reálpolitikai alapokon nyugvó európai együttműködésnek, mely, Mussolini politikáját mindig irányította. A Messaggero szerint Laval utazása világtörténelmi szempontból is mérföld jelzőnek tekinthető. Magyar félhivatalos a római tárgyalásokról (BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A ■Magyar Távirati Iroda munkatársának illetékes helyen következő felvilágositást adták arról az álláspontról, melyet a magyar kormány foglal el a római tárgyalásokkal szemben: — A francia—olasz tárgyalásokon eredetileg két álláspont állott egymással szemben: egyik a fennálló helyzethez ragaszkodó francia álláspont, másik az evolúciót kereső olasz álláspont. Most a két álláspont között olyan közeledési történt, mely mindkét fél részére elfogadható, Bizonyosnak látszik, hogy a fennálló helyzet olyan garantálásáról, amilyent néhai Barthou külügyminiszter akart keresztülvinni, a római tárgyalásokon nincsen szó.- Az elfogadásra kerülő megoldás valószínűleg abból fog állani, hogy az Ausztria függetlenségével kapcsolatos megegyezésben a megegyezést aláíró államok vállalják, hogy egymás belügveibe nem avatkoznak be és tartózkodnak minden olyan propagandától, mely a másik állam belső rendjének fölzavarására, vagy megváltoztatására törekszik. Helytelen a római tárgyalásokkal kapcsolatban hangoztatott az a kifejezés is, hogy Ausztria függetlenségét garantálják. Ausztria nem kérte és nem is kívánja ezt a biztosítékot. Magyarországnak semmi oka nincs arra, hogy a Rómában kialakuló megállapodáshoz ne kívánjon hozzájárulni és semmi oka nincsen, hogy nyugtalansággal nézze ezeket a tárgyalásokat. Meglehet, hogy a világsajtó egy része a római tárgyalások eredményét a szokott módon Magyarország ellen akarja kimagyarúzni, de ez nem változtat azon, hogy a magyar kormány az események helyes ismeretében mégis a legnagyobb optimizmussal várja a történendőket. Magyarország megelégedéssel nézi a római tárgyalásokat, mert tudja, hogy semmi olyan nem történhetik, ami a magyar politika eddigi irány vezetését befolyásolhatná. Két magyar fellétei iPÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó továbbra is nagy reménykedéssel ir Laval római tárgyalásairól. A Matifi tegnapi száma szerint Magyarország két feltételt szabott ahhoz, hogy a tervbevett kölcsönös egyezményt aláírja. Egyik feltétel, hogy újra erősítsék meg a népszövetségi alapokmány 19. szakaszát, mely a népszövetségi keretek között lehetővé teszi A második kikötés az, hogy a kisebbségi jogok védelméről szóló szerződést a gyakorlatba a is való&itsák meg.