Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-06 / 5. szám

Äa®SEÍ TAXA POŞTALA PLATTTA IN NUMERAR No. 5 LEI Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre zro, teievre 4x0, aveata 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éveata ţa pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözertel -dabí LVÍ. ÉVFOLYAM, 5. SZ ÁM. VASÁRNAP Az amerikai Egyesült-Államokban újabban a hadiipar körülményeit kezd­ték vizsgálni. Meglepő adatok kerültek igy napfényre; adatok, melyek azt bizo- nyitottáik, hogy nincsen vállalkozás *a világon, mely olyan óriási haszonnal járna, mint a hadiipar. Abban a laj­stromban, amelyet legújabban hozott nyilvánosságra a bizottság, nincsen olyan vállalkozó, mely kevesebb haszon­nal dolgozna, mint 20—30 százalék. De ez úgyszólván csak „árva gyermek“ a legtöbbjéhez képest, mert van sok kö­zöttük olyan, ki 200, 400 százalék nye­reséget mutat föl, sőt egy, aki az ere­deti tőkéjének 4000 százalékát érte el. Hát ez nagyon csinos haszon. Ezért bi­zony érdemes dolgozni. Az amerikai ha­diipari cégek nem is kímélik magukat. Ágenseik mindenfelé járnak, kínálják jószivvel a portékájukat: a legcsinosabb tankokat, önműködő golyószorókat és mindenfajta mérges gázt: — „Nem pa­rancsol ebből a szelíd könnyfakasztó­ból? — vagy talán ezt a hatásos vakí­tót, vagy talán ezt, ettől mindenki azon­nal meghal, aki beszivja?“—Mindenből csak a legjobbat, legmegbizliatóbbat. És ők pártatlanok, oh egészen pártatla­nok. Úgy szállítanak az egyik félnek, mint a másiknak. Például, most is Bo­líviának és Paraguayinak is, kik a Gran Chacco miatt háborúskodnak a szállí­tók nagy örömére. Ez igy nagyszerűen megy. Csak egy esetben lenne baj, ha megszűnne a há­borúskodás, megszűnne a fegyverkezés, hogyha világszerte béke volna. Oh, az nagy baj volna! És ők nem sajnálnak egy pár garast, hogy elmérgesitsék a ké­nyes kérdéseket. így hát csak gyerünk csak azzal a jó gázbombákkal! A gyáros bizonyára munkás, békés polgár. Bizonyára legtöbbje családos ember. Van villája szép kertben valahol Massachusets vagy Maine államban, hova hazautazik szombat este a heti munkája után. hol a felesége és piros­pozsgás gyermekei fogadják és ott a családi körben a puritán szabhat esté­ién egy percig sem jut eszébe, hogy az ö bombáival valahol éppen ilyen vig, piros-pozsgás gyermekeket pusztítanak el szörnyű halállal, ilyen asszonyt, aki az urát várja haza. hozzá hasonló mun­kás békés embert, testvérét a Krisztus­ban, ki széjjel tépett tagokkal fekszik valahol a Gran-Chacco valamelyik rét­jén, sokszáz társainak hulláival együtt, vagy megvakulva támolyog az Andes-ek szakadékot között. Mert fo az üzlet. Nagyszerű üzlet, ez a hadiipari szak­ma. Az emberi gyűlölködésre van ala­pítva. Abból él. Arra a fokozódó gyűlöl­ködésre, mely a világháború óta nem­hogy lecsöndesült volna, hanem mind jobban szaporodik. Nagyon megkapó olvasmány az ame­rikai bizottság jelentése. Az ember el­gondolkozik rajta. Elborzad. Szörnyű az amerikai gyárosok haszonleső cinizmusa. Van azonban e mellett a magános hadiipar vállalkozók mellett egy másik, mondhatnák, szellemi hadiipar. Ez is magánosoké. Ez van majdnem minden országban minden határokon innen és túl. Ez a napisajtóknak at a része, mely mindig és minden v ron a gyülölséget ápolja. A hasonlat tökéletes. Ahogy Ameri­kában a számtalan gépgyár és vegyi­gyár mellett, kik a gazdasági kultúrát szolgálják, él és virágzik az a nehány hadiszerüzem, — úgy, főleg Európában, él a népi és nemzeti kultúrát szolgáló sajtó mellett egy vagy több napilap, mely fönnállását a gyülölségre alapítot­ta. Nem kevésbbé romboló, mint az a másik. Amelynek érdeke mentői ádá- zabban izgatni a lelkeket. Forralni a haragot. Útját állani mindennek, ami megértés és békesség felé vezet- Amely­nek annál jobban virul a vállalkozása, mentői jobban telíti a közönségét gyü- lölséggel. Valóban nem kevésbbé romboló, mint amaz amerikaiaké. A mérges gázbom­báik tán 200—300 méter körzetben el­pusztítanak néhányszáz emberi életet. A gyülölség gyártó lapok az egész közön­ségük százezreit mérgezik meg. Napon­ta apró és tetszetős pakolásban adagol­ják azt a mérget, mely embert ember ellen uszít, osztályt osztály ellen, népet nép ellen. — „Üsd, nem apóid!“ — ez a jelszavuk. Veszélyes hadiipar ez is, hiszen a mai demokratikus világban az országok éle­tének főtényezője a néphangulat, amely- lyel mindig és mindenütt számolni kell bármily kormányzatnak. Amely ellen a legnagyobb államférfi is hiába küzde- ne. Ami, ha elfogult, megköti a kezét a béke munkájában. Csak a legnagyobbak győzedelmes­kednek fölötte, mint ahogy Briand tette legelőször. De talán ma, a Népszövetség legutóbbi sikere után, ma, midőn Laval Rómába utazik, talán ma nem hiábavaló az a remény, hogy lezárul az a korszalc, melyben a gyűlöletgyártók irányították a népek lelkét. Adja Isten. ILa-visl fényes fogadtatása. — Mözveá’ve 8l©ioá?aiát és Lengyelországot is bevoiajjálc az egyezmény aláírói líSzé. — §>!,? lolcn Simon is olasz f©E«fre lépett KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) Laval francia külügyminiszter tegnap meg­érkezett Rómába és ma közte és Mussolini között megkezdődik a tárgyalás, amelyről olasz földre lépésekor kijelentette, hogy nem­csak francia—olasz, de európai, sőt világvi­szonylatban is nagyjelentőségű lesz. A Páris és Róma között létrejött előzetes megegyezés lényegéről még mindig nem lehet pontosat tudni. Egyes hírforrások szerint ez a meg­egyezés még nincsen készen és megvalósulá­sát a római tárgyalásoktól várják. Más hír­források viszont, melyek olasz és francia kormánykörökhöz állanak közel, lényegében már teljesen késznek tekinthe­tő az egyezség Franciaország és Olaszor­szág között nemcsak a gyarmati kérdések­ben, hanem Közép- és Délkeleteurópa kér­désében is. Legújabb jelentések szerint megtalálták a módját annak, hogy az Ausztria függetlensé­gét biztosító szerződésbe necsak Ausztria szomszédai, hanem közvetve Lengyelországot és Romániát is bevonják. Úgy Franciaország, mint Olaszország fél- : hivatalos sajtójuk révén biztosítják a hoz- I zajuk közelálló államokat, hogy érdekeik föl­I adásáról a római tárgyaláson nem lesz szó. Az olasz félhivatalos sajtó tegnapi cikkei­ben még különösen is hangsúlyozta, hogy Olaszország kitart barátai mellett. Bukarest- í ben és Prágában rokonszenvvel kisérik La- 1 val utazását, Budapesten egy félhivatalos Î helyről származó magyar sajtóközlemény I hangoztatja, hogy Magyarországnak semmi i oka sincsen arra, hogy a Rómában kialakuló • megállapodásokhoz ne kívánjon hozzájárul - •' ni. Csak Jugoszláviában nyilatkozik meg bizonyos nyugtalanság. A lapok egy része annak a félelmének ad kifejezést, hogy Jugoszlávia érdekei sérelmet szenvedtek a római tárgyalásokon. A Slove- nec cimü lap például a következő cimen ir vezércikket: „Ki fogja megfizetni a hirtelen fordulat költségeit, a kisantant-e vagy Abesz- sziniac‘? A nap eseményeihez tartozik, hogy Sir John Simon külügyminiszter, aki újévi szünetéi a Riviérán tölti, tegnap szintén olasz földre lépett. Nem lehet még tudni, hogy Sir John talál­kozni fog-e a Rómában tárgyaló államfér­fiakkal. Olaszországba érkezése mindeneset­re ilyen irányú magyarázatokra ad okot. Laval ntja olasz földön RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Laval kül­ügyminisztert tegnap fényes fogadtatás várta Rómában. Már olasz földre lépése vitán fe­jedelmeket megillető tisztelettel fogadták. Mussolini nevében az első nagy olasz állo­máson Caffarelli herceg szállott a vonatra, hogy Rómáig kisérje. Génuában és a többi nagy állomásokon ünnepélyes fogadtatás várta Laval vonatát, óriási közönség éljen- zett a francia külügyminiszternek és a váro­sok polgármesterei beszédekkel üdvözölték őt. Laval rendkívül meleg hangon válaszolt, kijelentette, hogy útja már régen esedékes és már három évvel ezelőtt, miniszterelnök­sége idején tervbevette, hogy Olaszországba ellátogat. A római pályaudvaron Mussolini, Suvich és Aloisi báró külügyi államtitkárokkal vár­ta Láváit, akit megérkezése után nagy köz­vetlenséggel üdvözölt. A kocsiból először La­val lánya szállott ki, akinek Buoncompagni herceg, Róma kormányzója orchidea csokrot »fttjíoU át. Majd Laval jelent naeg a kocái JANUÁR 6. bejárójánál dörgő eoiva kiáltások közben. Mussolini barátságosan megrázta kezét, majd a megjelent előkelőségekkel szorított kezet a francia külügyminiszter. Ezután Mussolini- vel autóba ült és a Via Vittorio-Veneto-n lé­vő Excelsior-szálloda fejedelmi lakosztályába vonult. Útközben óriási tömeg üdvözölte őket az utcán. Laval lánya De Chambrun gróf, római francia nagykövet vendége és igy a francia nagykövetségen lakik. Este La­val a francia nagykövetségen vacsorázott, ma délelőtt látogatást tesz Mussolininál és rövid­del a látogatás után megindul köztük az esz­mecsere. Este Mussolini ünnepélyes vacsorát ad a francia yendégek tiszteletére. Valószínű­leg még a mai nap folyamán fogadja Láváit Victor Emanuel király is. Az olasz lapok lelkes Sdvözlőcikkekef ír­nak Laval látogatásával kapcsolatban. Mind­annyian nagy reményeket fűznek a most kö­vetkező tárgyalásokhoz és hangoztatják, hogy ezektől a tárgyalásoktól Olaszország barátai­nak nincs mit félniök. A római tárgyalásolt — mondja a Lavoro Fascista — fontos állo­mását képezik annak a reálpolitikai alapokon nyugvó európai együttműködésnek, mely, Mussolini politikáját mindig irányította. A Messaggero szerint Laval utazása világtörté­nelmi szempontból is mérföld jelzőnek tekint­hető. Magyar félhivatalos a római tárgyalásokról (BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) A ■Magyar Távirati Iroda munkatársának ille­tékes helyen következő felvilágositást adták arról az álláspontról, melyet a magyar kor­mány foglal el a római tárgyalásokkal szem­ben: — A francia—olasz tárgyalásokon erede­tileg két álláspont állott egymással szem­ben: egyik a fennálló helyzethez ragaszkodó francia álláspont, másik az evolúciót kereső olasz álláspont. Most a két álláspont között olyan közeledési történt, mely mindkét fél részére elfogad­ható, Bizonyosnak látszik, hogy a fennálló hely­zet olyan garantálásáról, amilyent néhai Barthou külügyminiszter akart keresztül­vinni, a római tárgyalásokon nincsen szó.- Az elfogadásra kerülő megoldás valószínű­leg abból fog állani, hogy az Ausztria füg­getlenségével kapcsolatos megegyezésben a megegyezést aláíró államok vállalják, hogy egymás belügveibe nem avatkoznak be és tartózkodnak minden olyan propagandától, mely a másik állam belső rendjének fölza­varására, vagy megváltoztatására törekszik. Helytelen a római tárgyalásokkal kapcso­latban hangoztatott az a kifejezés is, hogy Ausztria függetlenségét garantálják. Ausztria nem kérte és nem is kívánja ezt a biztosí­tékot. Magyarországnak semmi oka nincs arra, hogy a Rómában kialakuló megállapo­dáshoz ne kívánjon hozzájárulni és semmi oka nincsen, hogy nyugtalansággal nézze ezeket a tárgyalásokat. Meglehet, hogy a világsajtó egy része a római tárgyalások eredményét a szokott módon Magyarország ellen akarja kimagyarúzni, de ez nem vál­toztat azon, hogy a magyar kormány az ese­mények helyes ismeretében mégis a legna­gyobb optimizmussal várja a történendőket. Magyarország megelégedéssel nézi a római tárgyalásokat, mert tudja, hogy semmi olyan nem történhetik, ami a magyar politika ed­digi irány vezetését befolyásolhatná. Két magyar fellétei iPÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó továbbra is nagy reménykedéssel ir Laval római tárgyalásairól. A Matifi tegnapi száma szerint Magyarország két feltételt sza­bott ahhoz, hogy a tervbevett kölcsönös egyezményt aláírja. Egyik feltétel, hogy új­ra erősítsék meg a népszövetségi alapok­mány 19. szakaszát, mely a népszövetségi keretek között lehetővé teszi A má­sodik kikötés az, hogy a kisebbségi jogok védelméről szóló szerződést a gyakorlatba a is való&itsák meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom