Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-01 / 1. szám

ma

Erdélyi irodalmi szalon Budapesten,

melynek legkedvesebb adomázója Jósika Samu báró volt

KOLOZSVÁR, december 31. A magyar iro- dulomtürtenet kezdi mindjobban felismerni azoknak az „iinponderabiliAk“-nak a jelentőségét az irodalmi életben, amelyek nem kész alkotásokban nyilatkoztak meg, de mégis hozzájárultak a mindenkori irodalmi alkotások színéhez, jelentéséhez. Ma szinte érthetetlen egy-egv könyv hatalmas sikere, amelyet megjelenésekor aratott, ha nem vesszük tekintetbe azokat a gondolatokat, eszméiket, amik foglalkoztatták az egykorú olvasó és iró társadalmat. Írók és olvasók mindig együtt alkották az irodalmi közvéleményt és a/ irók sohasem voltak kizárólag írók, hanem egyúttal olvasók is.

Mihelyt Pest irodalmi központtá lett. francia mintára ott is nemsokára irodalmi gyü- lőhclyek, szalónok alakultak. Ezeknek őséül tekinthető Schedins Lajos professzor tágas dolgozószobája. Tanárok jöttek itt össze főleg. Erdélyi szempontból nevezetes, hogy Schedius volt az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság magyarországi titkára.

Az erdélyiek később sem hiányoztak a pesti szalónok életéből. Sőt a múlt század 90-es éveiben olyan szalon nyilt meg Budapesten, amelynek vendéglátó gazdája éppenséggel erdélyi mágnás volt. E nevezetes szálén életéről olvasunk kedves leírást a Magyar Hírlap karácsonyi számában. A leírás legfőbb érdekessége, hogy a Szikra grófnő szalónjában szereplő br. Jósika Samu azonos a régi magyar főrendiház utolsó és az erdélyi Magyar Szövetség első — és utolsó

— elnökével, aki aggkorában csodálatos frisseséggel állott kisebbségi politikai megmozdulásaink élére.

Itt született az Európai EgyesültÁllamok gondolata

A kilencvenes években költözött Pestre Teleki Sándor gróf a feleségével, akit Szikra néven ismer az irodalom. Ekkor nyitották meg szalónjukat a Muzeum-körut 31. számú házban, a Muzeum-kerttel szemközt. „Telekiféle világitó-torong“-nak nevezte a társaság ennek a háznak első emeletét, mert az ablakai késő éjszaka is mindig világítottak.

Huszonegy évig állt fenn a Teleki-szalón, ahol minden hétfőn negyven-ötven ember fordult meg. A bájos, szeretetreméltó, szellemes Szikra igy mesél egykori szalónjáról:

:— Ebben a szalónban született meg a» Európai Egyesült-Államok gondolata, amelyet azóta Coudenhoven-Callergi propagál Páneurópa cimen. Erről az eszméről és a nőmozgalmakról sok szó esett a mi szaló- nunkban. Ezenkívül itt folytak a titkos tanácskozások Pulszky Károly meghurcoltatása idején, arról, hogy miképen lehetne megmenteni és rehabilitálni ezt az igazságtalanul bántalmazott, kiváló embert.

— Pulszkyékon, Hampelékon kivül állandó vendégeink sorában ott volt Vág Péter pápai prelátus, az én gyermekkori játszótársam, aztán úgyszólván az egész magyar arisztokráeia: az irók közül Herczeg Ferenc, Mikszáth, a művészek közül Fesztg Árpád

— aki egyik vőfélyünk volt —, állandó vendégeim voltak. Odajárt Szalag Imre, Fraknói Vilmos, az én szalónomban tűnt fel Tormán Cecil, akinek én egyengettem az útját. Külföldi barátaim közül legtöbbször Suüner Berta és Ellen Reg fordult meg a szalónomban, de eljött oda minden Pestre érkezett külföldi nagyság, akiknek pesti programjához magától értetődően hozzátartozott az, hogy a mi szalonunkba ellátogassanak Szmre- csángi Miklósék, Berzeviczyék tartoztak még az állandó társasághoz és Korányi Sándor meg Frigyes, akik az én legjobb barátaim. Korányi Sándor nagyapja az én nagyapámnak, az apja az apámnak volt házi orvosa, ő maga meg az én orvosom és barátom.

Erdélyiek a Teleki-szalonban

— Az erdélyiek persze sohasem mulasztották el, hogyha Pestre jöttek, hogy a mi sza- lónunkat felkeressék. Közülük Jósika Samu- ék jártak hozzánk leggyakrabban. Istenem, hisz olyan sokan voltak mindig nálunkí Nehéz most már mindenkire visszaemlékezni

M S ÁNDOR:

BOLHAPIAC

Egy uj remekmű, 300 lap, fűzve 87, vá*

szonkötés- f *7 D éH £7-nál ben Î 20 lej MZs í Hí HZt Cluj. Kérjen uj Pantheon je^yzí'ket.

igy hirlelenébcn. Egy bizonyos azonban, hogy muzsikusok nem jártak hozzánk, mert a férjem gyűlölte a zenét. Valóságos iizikai irtózása volt a muzsikától.

Sok okos beszéd és aranyos anekdotá- zás folyt ebben a mi szalonunkban. A leg- kedvesebb anekdotázó Jósika Samu volt, aki művésziesen tudta előadni a történeteit és valóságos kulturhistóriai adattár volt a fejében. Főleg a régi Erdélyről meséli sokat. Emlékszem egy nagyon jellemző históriájára, amely úgy szólt, hogy az egyik nagynevű erdélyi mágnás 1872-ben a birtokához kö- zelesö városkába küldte be javítani a kocsiját és amikor a kocsis visszajött a kocsival, azzal Aliitólt be a gazdájához: ,,Nagv újság van, kegyelmes gróf itr! Azt mondják, hogy a németek háborúskodnak a franciákkal“ —

PÄRIS (december). Párisi lapok szenzá- j ciós cikkekben számolnak be Habsburg Vilmos főherceg volt jegyesének, Couyba kisasszonynak bünperéröl. Couyba kisasszonyt több százezer frankos csalás miatt nemrég letartóztatták. A vizsgálóbíró előtt tett vallomásában azzal védekezik, hogy

a pénzt és a vásárolt tárgyakat abban a biztos hlszemben vette át a hitelezőktől, hogy Habsburg Vilmos főherceg rövidesen Ukrajna uralkodója és Ausztria kormányzója lesz.

Couyba kisasszony gyakran magával is vitte Habsburg Vilmos főherceget vásárlásaira és egyik előkelő nőiszabó cégnél a tulajdonos vallomása szerint, a főherceg a Couyba kisasszony számára készült szép ruhára tekintve. ki is jelentette, hogy ,,ez nagyon jó lesz Becsben“. Egész sor kereskedő nyújtott hitelt a kisasszonynak abban a bitben, hogy a főhercegből rövidesen uralkodó lesz. Az Oeuvre szerint ugyanis a főherceg környezetében legnagyobb határozottsággal állították,

„Nem lehet az igaz“! válaszolta u gról „fogjál In- hamar, bemegyek és utánajárok, hogy hóimét szedted ezt a hazugságot . . Ilyen i: utáltán, a világtól távol éltek abban a: időben Erdély nnyynrui.

A háborús szalon

Hát igy tréfálkoztunk, de bizony sok kultúra elfér a tréfák mellett. Ln mindig azt mondtam, hogy n szalón olyan, mint az újság: egyik vendég a vezércikk, a másik a tárca, harmadik a hírrovat, negyedik a kroki és igy tovább, de nem hiányzik az — apró- hirdetés sem . . .

1912-ben szüntettem he a szalónt, amikor lebontatták azt a házat, amelyben laktunk. Aztán már nyugtalan idők következtek, nem lehetett rendszeres szalón-életet élni. Időnként persze voltak vendégeim, de bizony egészen más körülmények között, mint valaha. Emlékszem: 1917-ben, amikor a Gresham-palotában laktunk több vendég volt nálunk, köztük József főhercegét is, de én bizony a tea mellé nem tudtam mást szervírozni, mint — sült krumplit és ennek is nagyon megörült minden egyes vendégem.

Teleki gróf ék az arisztokráciához tartoztak, de demokraták voltak és szalónjuknak nem volt exkluzív arisztokrata jellege. A többi arisztokraták szalonjaiba azonban alig jutott be polgári elem, néhány politikustól eltekintve.

hogy Vilmos főherceg nemcsak az ukrán trón biztos várományosa, hanem még a trón megszerzése előtt minden valószinüség szerint, Ausztria kormányzója lesz. Erre a reménységre egy francia tőkéscsoport Couyba kisasszonynak 140.000 frankot adott kölcsön. A hitelezők

a reménybeli nagy üzlet ürömére egyik előkelő párisi vendéglőben vacsorát is adtak Couyba kisasszony tiszteletére és egyik lelkes hitelező felköszöntötte őt, mint Ausztria kormányzójának jövőbeli hitvesét.

A szellemeskedö szónok még több szerencsét is kívánt Ausztriában Couyba kisasszonynak, mint amennyi szerencséje az osztrák Mária Antoinelte-nek Franciaországban volt. Ez a pénzcsoport a nevetségességtől való félelmében eddig nem is tett bűnvádi feljelentést Couyba kisasszony ellen. A beérkezett följelentések azonban szintén óriási összegre rúgnak.

Bankettet adtak a hitelezők Habsburg Vilmos exmenyasszonyának tiszteletére

A kisasszony azóta ül többszázezer frankos csalás miatt

Az Uiságiróklub nagy

fényes műsora;

•

JNDIG OTTÓ kabarétrécája: a Vicetoti. (Játszák : Vass Piri és Tompa Béla.) NEMES FERENC énekes-zenés biuettje: N^m félünk az újévtől. (Játszák : Gábor Mara, Miklóssy Margit, Tompa Béla.) Román kabarétréfa — Claude Romano, a kitűnő román zeneszerző saját táncszerzeményeivel, románul és magyarul énekel Székely Viktor — Réthely Ödön énekszámai. Guncser Nándor rajzos revüje. Gábor Mara és Sándor Bandi táneduetíje, konferál : Indig Ottó

A Szilveszterestélyre a N

kávéház összes termelt Is a klub- helyiségekhez csatoltuk. Két színpad, két zenekar. Belépőd!! nincs

Klubtagok asztalaikat hétfő délig foglalhatják le, a rendelt asztalokat este fél 11-ig tartjuk fenn.

I U 3 5 J ti ti ti á r I.

Hölelezö-e

a házi cse’éűeh Dfíeő- scgéitjzői öelflenlí'sc?

KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Monitorul Oficial 1933. évi április 8-iki számában jelent meg a betegsegélyzüi bejelentésekről intézkedő törvény. E törvény megjelenése óta állandó vitára ad okot az a kérdés, hogy a törvényben a bejelentésre kötelezett szolga elnevezés alatt érthetők-e a női házicselédek is, vagy sem? A törvény végrehajtási utasítása a női cselédekre is kimondja a bejelentési kötelezettséget, de éppen Kolozsvárt, a tábla mellett működő közigazgatási bíróságnál a végrehajtási utasításnak ezt a pontját törvényellenesség címén megtámadták és döntés a mai napig sincs ebben az ügyben. Egyik bukaresti jogi szaklapban, a Gazeta Tribunalelor december 20-iki számában, Radu Rozetti, a hires jogtudós. az ilfovi ügyvédi kamara volt dékánja igen érdekes cikkben foglalkozik ezzel a vitás kérdéssel.

Radu Rozetti kimutatja, hogy az 1933. évi április 8-iki törvény 1. paragrafusa szerint kötelezően biztosítani kell a fizetéses alkalmazottakat, inasokat, praktikánsokat, kik ipari, kereskedelmi és egyéb vállalatoknál vannak alkalmazva. Tehát a törvényhozók kifejezetten csak azokat a cselédeket akarták kötelező biztosításban részesíteni, akik ipari vállalatoknál teljesítenek szolgálatot Ennek ( következtében a törvény végrehajtási utasítása, mely a házicselédek kötelező biztosításáról intézkedik, nem vehető tekintetbe és nem tekinthető kötelezőnek. Radu Rozetti szerint kimondotta ezt a koostancai beteg- segélyző mellett ítélkező bizottság, mely egy felebbezés felett hozott döntésében a végrehajtási utasítást törvénytelennek nyilvánította és 1934 szeptember 28. napján 349. szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy a gazda a biztosítási dijak fizetését joggal tagadta meg. A bizottság döntéséhez azt is hozzátette, hogy nemcsak a törvény indoko- lásábóL de a miniszter kijelentéséből és a parlamenti tárgyalásokból is kitűnik, hogy a házicselédekrc a betegsegélyző törvény Dem vonatkozik.

Ezek után mi erdélyiek kíváncsian várjuk, hogy a kolozsvári tábla közigazgatási tanácsa milyen Ítéletet fog hozni a már említett perben?

Az srek Bieíia an^o! alaHva^ó^ rföbbé

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Dublinből jelentik, hogy az ir képviselőház 51 szavazattal 30 ellen elfogadta a kormány javaslatát, mely szerint az ir szabadállam alattvalói ezután csak ir nemzetiségűek lesznek és nem viselhetik többé az angol alattvaló nevet. De Valera miniszterelnök, aki a törvényt a képviselőház elé terjesztette, kijelentette, hogy erre az intézkedésre szükség van az ir szabadállam tekintélyének a külfölddel szembeni éreztetésére. De Valera beismerte. hogy az angol diplomáciai képviselet gyakran áll külföldön ir állampolgárok védelmében rendelkezésre, erre azonban az ir szabadállam polgárainak jogos igényük is lehet. Amennyiben az angol diplomácia a most benyújtott törvény következtében ezután más álláspontot foglalna el, akkor az ir kormány is megtenné Angliával szemben a megfelelő lépéseket. Az angol sajtó idegenkedéssel ad számot a dublini parlamenti vitáról, de nem tartja szükségesnek, hogy angol részről lépéseket tegyenek vele szemben.

KATONA-ECKERDT: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve az Ellenzék könyvosztáíyában, Kolozsvár, Főtér. Vidékre azonnal szállítjuk. ff.— lejért kapható.

Gazdalexikon

Z kötetmaS 1500 oldal Sötábe"'1 O L

a korábbi 1900 lej helyett. Utánvéttel portó 40 lej. — Beküldve portómentes

LEP&GE-nâl CLUJ.

Kérjen ingyen nagy könyvjegyzék t.

M2R