Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-05 / 4. szám
I I LLRN Z6K 1 9 3 li Január 5. Mi újság K A krasznamenti ref. egyház tevékenysége.— Kádár Imre lelkész 30 éve vezeti a hrasznai ref. egyhazat. — Az állásából felmentett főszotgnbiró és a csoportos házkutatások KKASZNA. [Av Ellenzik tudósitójátcM.) !l:i gyal( g érkeztem volna az ötezer lakos« Krasznára, azt Írnám, liogy térdig erő siti van a községben, igy azonban, hogy autó buszról szálltain le a piacon, csak no káig érő sárba léptem. Az utcán, ahol az autóbusz elhaladt, a házak, fel egészen a csatornáig, kivétel nélkül mind sárosak, Egyik krasznai uriasszony panaszolta, hogy nem győzi takarítani az ablakokat, a házat az utca felöl pedig már nem is meszelted, másnapra úgyis sáros lesz ismét. Elevickéltem valahogy a református pn- rochiáig, ahonnan az egyházközség lelkes, nagvtudásu és széleslatókörii lelkésze, Kadai Imre, nagy buzgalommal irányítja az egyház ügyeit s aki a napokban ünnepli meg krasznai lelkészi működésének harmincadik évfordulóját. \ lelkész és felesége személyében több krasznai egyesület vezetőjét interjúvolhattam meg. Többek között a 80 tagú református nöszövetség egyik elnöknője is Kádár lmréné, a másik elnöknö pedig özv, br. Györffy iPálné. Vezetője Kádár lmréné a református leányklubnak is. A lelkész pedig két református dalárdának a karnagya. A „Református Vegyeskar“-ral az elmúlt évben ö nyerte meg Zilahon a dalarda- verseny harmadik diját, iparosokból, kereskedőkből és földművesekből álló énekkarával. A másik református dalárda az ..Hiúsági Énekkar'. Feltett kérdéseimre elégedett arccal válaszol Kádár tiszteletes ur. Nagyon szorgalmas, jómunkás, becsületes és tisztességes emberekből áll a 3600 lelket számláló egyházközségünk. A hívek áldozatkészségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy karácsony előtt az egyház presbiterei felkeresték a módosabb gazdákat és adományokat gyűjtöttek a szegények karácsonyi felsegélyezésére. Az eredmény meglepő volt — mondja ragyogó arccal a pap s kicsendül minden szavából a hívei iránti őszinte szeretet. Az összegyűlt gabona és ruhaneműt szeretet- estély keretében osztottuk ki a szegények között. Megtudom a lelkésztől, hogy a krasznamenti ref. egyházak milyen szép, követésre méltó tevékenységet fejtenek ki. Minden vasárnap más és más községben gyűlnek ösz- sze az egyházak lelkészei s vallásos estélyeket tartanak. A templom és a népviselet — Templomunk 1380-ban épült s az ösz- szes krasznamenti ref. egyházak annak a mintájára építették meg templomaikat. Ezért hasonlítanak még ma is a megszólalásig egymáshoz. A krasznai ref. egyháznak mindig nagy szerepe volt a meszesvidéki magyarság életében. Makkai Sándor meg is említi a Táltoskirályban: A megerősített és újjászervezett krasznai ref. egyháznak az a szerepe, hogy mint egy védőbástya, visszatartsa a hegyek közötti lakosságot a bálványimádástól. Az embereket éppen templomból kijövet láttam. Szálas, derék s mind jól megtermett emberek. Öltözetüket pedig jóleső érzés volt nézni. Igazi, ősrégi magyar viselet. Bizonyítják Kraszna árpádkori telepítését. A férfiak fekete, zsinóros ünneplőben, rozmaringos magyar kalappal s a fiatalabbak is pedert bajusszal. Az asszonyoknak pruszlikos az ünneplőjük s mind leeresztett hajjal járnak a templomba, hajukban selyem szalaggal. (»Itt még nem ismerik a bubifrizurát!) Érdekes az a szokás a nők öltözetében, hogy egy jól és ünnepélyesen felöltözött asszony legalább tizenhat kikeményitett szoknyát visel. A járdán csak két fehérnép fér el egymás mellett a nagy szoknyaerdőtől. A krasznai leányok annyira tiszták, rendesek, megbízhatók és munkaszeretők, hogy ha valahol cselédnek ajánlkoznak, elég ha annyit mondanak, hogy krasznaiak, ez a legjobb reklám — már meg is vannak fogadva. Nevetve meséli Kádár tiszteletes, hogy nem egyszer történt meg, hogy elkésték a községen áthaladó kolozsvár—szilágysomlyói autóbusz utasai az öt percig a piactéren időző gépkocsit, mert, különösen vasárnap, a párperces pihenőt arra szokták az utasok felhasználni, hogy megbámulják a sokszoknyás asszonyokat. A ref. parochián megtekintettük az anyakönyvet, amely szerint az utolsó tiz év alatt, a halálozásokat leszámítva, hatszáz a szaporodás a krasznai reformátusok között. Nem ritka ma sem az a család, ahol 10—12 gyermeket nevelnek. Többi egyházak A római katolikusok lélekszámú meghaladja a kétszázötvenet, vezetőjük Berényi Mátyás plébános. Templomuk 1857-ben épült. Van nő- és leányegyletük. A nőszövetség elnöknője dr. Rimily Károlyné. Az izraelita egyház négyszáz tagot számlái s szép zsinagógájuk van. A görög katolikusok pedig kétszázötvenen vannak s kicsi, régi főtemplomuk van. A kaszinó A magyar kaszinó ma egyetlen helyiségből áll s ezt is a legnagyobb áldozatok árán tudja csak lenntartani az egyesület nyolc lelkes tagja. A könyvtár mintegy öt-halszáz kötet könyvből áll. Az 1842-ben alakult kaszinónak n legjobb időkben 50—60 lagjn volt. A magnak megmaradt nyolc tag állandóan attól fél, hogy a majdnem száz. éves kaszinót magával sodorja a Krasznán is nagyon érezhető gazdasági vihar. Nem sokkal több tagot számlál az Ipartestület sem, melynek Nagy Sándor az elnöke. Az iparosegyletnek azonban számos tagja van és kiváló dalárdája. Kereskedelmi élet Krasznán még ma is elég élénk vásárok vannak. Ezeken a napokon megélénkül és rövid időre lellélegzik a régi kereskedelmi és ipari centrum. Ilyenkor megtelnek a kávéházak, kocsmák s a kereskedők sem panaszkodnak. Ez. a forgalom azonban csak tiszavirág életű s másnap ismét halott minden. Újból működik az adóprés, sírnak iparosok, kereskedők. Az. országos nagyvásárokon még ma is nem egyszer megtörténik, hogy csak a községből több mint száz pár fehér ökröt hajtanak fel. Vevő azonban ritkán akad ezekre a szép, magyar ökrökre. Egyik földbirtokos sz.erinl több mint 50 vagon — különösen — sóvári alma vár eladásra Krasznán. A vevőt azonban hiába várják s a szép gyümölcs már kezd romlani Amiről Krasznán beszélnek... Nincs-e valami megirni való érdekes dolog? kérdésemre mindenütt vállvonoga fással válaszolnak. Legfeljebb az uj tőszói gabiró Pusztai, na meg n házkutatások mondják ismerőseim. Ez a két dolog az, ami már hetek óta foglalkoztatja a kras/naíakal Mindenki tudja, hogy dr. tibetié voll lö- szolgabirót kisebb-nagyobb szabálytalanságok miatt bocsátották el állásából s nevez lék ki helyére a fiatal Pusztait, akiről az az általános vélemény, hogy rendszerein és a törvényt szigorúan betartó ember. Ghetie- nek szombaton este szóltunk, hogy másnap előadást vagy bált akarunk rendezni — mondja valaki s megkaptuk az engedélyt, most azonban nyolc nappal azelőtt kell bejelentenünk a főszolgabírónak, hogy ha valami mulatságot akarunk rendezni s csak ngv kapjuk meg a szükséges engedélyt. Ha ugyan megkapjuk teszi hozzá informátorom mert njévre például nem engedélyezlek az iparosegyletnek a kérvényezett színdarab műkedvelői előadását. Ha még mindig Ghetie volna itt, ö biztosan úgy intézkedett volna, hogy az előadást megtarthassa az iparosegylct tehetséges műkedvelő gárdája fejezi be ismerősöm s látom rajta, hogy csak ezért sajnálják, hogy felmentették állásából Glichet. \ másik „szenzáció“' a házkutatások. Ezt a buzgó csendörség végzi már hetek óta a községben. Eddig mintegy 20 -25 háznál tartottak kutatást, nem tudni, hogy miért és kinek a feljelentésére vagy kinek az utnsi- tására? \/ eredmény azonban nagyon-na- gyon sovány. Mindössze egy helyen. Habar- szky Ernőnél találtak régi háborús folyóiratokat és képeslapokat és az ismert Boiln- féle röpirat magyar fordifűsát. amit Haliar- szkv kíváncsiságból lefordított magának annakidején. Ezeknek az alapján letartóztatták az öregurat és Zilahrn „az ügyészségre szállították, ahonnan azonban kihallgatása után rövidesen szabadonhocsátotlák". A csendőr- ségnek azonban nem vette el a kedvét a kutatások eredménytelensége, vasszorgalommal és reménykedve zaklatják tovább a lakosságot, ‘y.V . ' * ’ — -Óv-* • V.* ' 5 V r* .* "rBabuczay György. A világ leghatalmasabb napilapja százötven éves Négyoldalas napilapból vilagtfebintfély. „Lemaradni a Tímes-nél, de az „elírás ‘ tilos sza bad LONDON, január hó. 1935 január 1-én mult 150 éve. hogy egy üzleti kudarc a világ legelőkelőbb, legtekintélyesebb lapjának születéséhez vezetett. John Walter, egykor tekintélyes szénkereskedő, a londoni széntőzsde megalapítóinak egyike, a francia és amerikai háborúk következtében elvesztette vagyonát, csődbe jutott és más megélhetés után nézve, megvett egy nyomdát a londoni Blackfriars-hid közelében. A nyomda az akkor teljesen ujrendszerii „logotype‘-gépekkel dolgozott, melyek nem egyes betűket, hanem egész betűcsoportokat, vagy szavakat nyomtattak egyszerre. Walter eleinte csak könyvek nyomtatásával foglalkozott, de 1785 január elsején egy kis négyoldalas napilapot indított meg „Daily Universal Register“ (Napi Általános Híradó) cim alatt, ígérve olvasóinak, hogy nem fogja senkinek érzelmeit sérteni, vagy elméjét rontani, tartózkodni fog az igazságtalan pártoskodástól és botrányhajhászástól és hiv szellemben fogja a tisztességes híreket közölni. A la* pocska cimét 940. számának megjelenése után, 1788 január 1-én „The Times“-re változtatta. A nyomdaüzlet virágzott, de a lap nehézségekkel küzdött. Waltert 1789-ben a yorki herceg ellen elkövetett rágalmazás miatt 50 font pénzbírságra, egyévi fogházra és egyórai kipellengérezésre Ítélték © MEGJELENT AZ IEYESMESTER 10 OO uj RECEPŢIE AZ £LSO INYESMESTEJl S2 KÖNYVBŐL ESEK SOOOO ? FOGYOTT EL. ATHENAEUM K1ADAS kötve 90 lei az Ellenzék könyvosztályában, Főtér. JL I! © és a büntetést újabb rágalmak miatt 100 font pénzbírságra és kétévi fogházra emelték fel, de 1791 március 9-én Walter kegyelmet kapott. 1799-ben rágalmazás miatt ismét elitélték, mire átadta üzletét fiának, Williamnak. kiről 1803-bau az ifjabb fiúra, .Johnra szállt. Világlap lesz a Times*ból Második John Waller negyvenhárom évi vezetése alatt az apró, ismeretlen lapocskát óriási befolyású világlappá fejlesztette, melyet minden európai fővárosban féltek és tiszteltek. Walter nevéhez fűződik a lap szerkesztőségének fokozatos nagyszerű kiépítése, az újabb rendszerű nyomdagépek bevezetése, a külföldi hírszolgálat megszervezése és a lap függetlenitése a kormány befolyásától. Mig az első Walter csempészeket akart a külföldi hirek szerzésére és közvetítésére használni, addig fia nagytekintélyű és köztiszteletnek örvendő levelezőket bízott meg a világ fontosabb fővárosaiban. Az általa bevezetett gőznyomda óránként 1100 ivet nyomtatott (a Times által jelenleg használt körforgó nyomdagépek óránként 26.000 harminckét oldalas lappéldányt nyomtatnak) és a lap példányszáma 1815heu, .< Waterlooi csata évében, napi ,000 i< emelkedett. Ez a h/liui busz év alatt megkét szere/ődött, 1815 ben 40.000 -re (•% 1864 ben 50 000 re emelkedett Ekkor honosodott meg t hosszú politikai vezércikkek műfaja, melyek után Carlyle > Times-t „A Mennydörgőnek'* íThe Thunderer) nevezte el IM7-ben, második John Walter halálával, a lap fiára, harmadik John Walterre /állt át, ki minden tekintetben atyja nyomdokaiba lépett. A lap anyagilag is felvirágzott, terjedelmét 1861-ben huszonnégy oldalra bővítette és az 1863 március Ili szám, mely az akkori velszi herceg esküvőjének h Írását közölte, 112.000 példányban fogyott el. ami abban az időben szédilö rekordot jelentett. 1866-ban • vezették he az úgynevezett VVnJ- ler-nvorndát ", nuly 1895-ig volt használatban és óránként 12.000 lappéldányt készített A XX. században A század elején a Times mindjobban érezni kezdte az ujahh népszerű ujságirodalom versenyének hatását példánvszáma és jövedelme hauvatlaui kezdett. Végre 1908-ban Northcliffe, a modern angol sajtó megteremtője szerezte meg a 'l imes tulajdonát és részvénytársaságot alakilott az előző tulajdonos, Arthur Walter elnöksége alatt Northcliffe gyökeresen átszervezte és modernizálta a Times-t, melyet Újból az angol újságírás legmagasabb színvonalára emelt. Northcliffe halála után a Times részvényeinek többségét G. G. Astor ŐrnAgy szerezte meg. ki biztosítani kívánta, hogy a lap egyszer és mindenkorra független angol nemzeti intézmény maradjon, bizottságot alakított, amelynek tagjai bizonyos magas méltóságok mindenkori viselni és e bizottság beleegyezése szükséges n Times részvényeinek átruházásához. A Times példátlan befolyását nem lehet az angol jellem ismerése nélkül megérteni. Soha nem kereste a tömeg kegyeit, nem volt és nem is akart úgynevezett „népszerű" lap lenni, hanem hajhászta n magas példányszámokat, tartózkodik a szenzációvadászattól, a rikító színektől, botrányoktól és az i2gató iránytól. Csendes, tudatosan tompított hangja, szürke színei, szigorú személytelensége az angol képviselöház légkörére emlékeztet, amelynek vitái oly kimértek, hogy a szónokoknak nem szabad egymást még csak néven sem nevezni. Épülete és berendezése inkább múzeumra, mint modern iapra hasonlít. a teret, athely köré épült, most is kapu- szerű bejárata zárja el a szeditö forgalmú modern környezettől és bent a hepehupás kövezetü régi udvarra emlékeztető Printing House Square-en meglepően csendes, szinte álmatag légkör uralkodik. A nagy ebédlőtermet, amelynek berendezése több, mint egy évszázad óta alig változott, a Walter-dhiasztia képei diszitik és a zegzugos folyosókon az avatatlan látogató idegenvezető nélkül könnyen eltévedhet. A feltétlen megbízhatóság lapja A mindennapi szerkesztőségi konferencia ma is oly ünnepélyes, mint egy minisztertanács. A lap vezetője, lelke és egyik főtulajdonosa (Astor őrnagy mellett) ötödik John Walter, az alapitó ükunokája és a régi ha gyoményok hivatott őre. Minden szökés betű. amely a lapba kerül, a legszigorúbb szűrőkön megy út és néhány világlapot meg lehetne tölteni azokkal az izgató és feltűnő értesülésekkel, amelyeket ti Times szerkesztőségi konferenciája ehret csak azért, fiiért „ellenkezik a hagyományokkal“. Néha az is megesik, hogy a fürgébb, kevésbé skrupulózus lapok korábban közölnek egy-egy hirt a Timesnél, de az angol olvasó számára nem is az a fontos, hogy mikor jelent meg a hir, hanem a: döntő, hogy a Times is hozta, tehát az értesülés feltétlenül hiteles és megbízható Éppen igv valami hallgatag gyakorlat elismerte azt. hogy ami a Timesbén megjelenik, az körülbelül az angol közvélemény jól meggondolt, szabatos és hiteles kifejezése. Ez a magyarázata a Times példátlan hatalmának és befolyásának, amelyet Lincoln Ábrahám úgy jellemzett, hogy „a Times a leghatalmasabb dolog a világon, kivéve talán a Mississipit“. A POKOL TORNÁCÁBAN. — Ha tudom, hogy a házasság iluen pokol, sohasem megyek férjhez. — Mióta vagy férjnél? — Tegnap ötn. — És már szidod a házaséletet? Mit szóljak akkor én? — Te mikor esküdtél? — Tegnapelőtt. a
