Ellenzék, 1935. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1935-01-31 / 25. szám
2 ELrBNZßK 1 9 3 9 /«Boar 3). A Marosvásárhelyi Református Egyház malompere és Marosvásárhely város (Befejező közlemény.) Ismételjük, 1928 óta évről-cvre tclujultnk az egyességi kísérletek, inig 1933-bau abban látszottuk véget érni, hogy az akkor nem/eti- párti kormány alatt működő és az időközben'elhalt dr. Pan tea János primárságával működő interimar bizottság vásár-szerződéses megállapodást kötött az egyházzal, melynek tárgya kizárólag csak a villanyhajtóerő visszavásárlása volt és a vásár összeg 13 millió -100.000 lej. Sem a malmok, sem az a/.ok berendezése eladásáról akkor még nem volt szó. E vásárüzletet azonban megfelebbezték. Hosszas huzavona után megállapítást nyerhet az, liogy ezen említett vásárüzletet fö- képen iDandea Emil jelenlegi primar közbenjárására a belügyminisztérium nem hagyta jóvá. A városra azonban nem volt érdektelen ezen kérdésnek rendezése, hiszen a városi villanytermelés az egyházközség részére kiszolgáltatni köteles villanyba jtóerü elvonásával oly tetemes energiát nélkülözne, hogy nemcsak müvei üzemének továbbvitelénél, hanem a város világításánál is elháríthatatlan zavar támadna. Másfelől pedig ott lebegett és lebeg most is a város felett a Zsig- mond-féle kártérítési igény 6—8 milliója, amelynek biztosítására Zsigmond időközben a város ellen több ízben biztosítási végrehajtást is vezetett. Egyfelől tehát a maga villanyenergia szükségletének hiányossága, másfelől pedig a Zsigmond-féle milliós követeléseknek a városról elhárítása és az egyház, esetleges vásárügyletével való össze- bogozása volt, illetőleg lehetett Dandea Emil primárnak amaz uj szempontja, mellyel az egyházzal a villanyenergia visszaváltás, illetőleg visszavásárlás céljából uj tárgyalásokat kezdett. Ezek a tárgyalások az előkészítés stádiumában vannak és még mindig csak tervelések. Mi is úgy tudjuk, hogy a szerződési szöveg elkészült, hogy az előkészítésben eljáró felek ezt kézjegyeitek, sőt lehet az is, hogy a város interimár bizottsága is elfogadta: ellenben a református egyházközség presbitériuma és közgyűlése csak ezután fogja letárgyalni. Újból ismételjük tehát, hogy nem egy kártérítési perben való megegyezésről van most szó, hanem vásárügyletről, helyesen visszavásárlási ügyletről. Uj dolog ebben, hogy: A város az 1933- bau elhatározott visszavásárlási ügylettől eltekintve, ma már nem elégszik meg a villanyhajtóerővel. Követelte az egyházközség mindkét malmának, azok berendezésének, a malom területének, raktárainak és épületeinek fekvőhelyén kivül, még mintegy öt hold hely eladását. Ellenben a visszavásárlási, illetve a vételárat leszállította úgy, hogy mindössze 10,670.000 lej árat ajánl fel. Tehát a villany hajtóerőn kivül követel mintegy a mai lemérsékelt viszonylatban is 3—-4 millió értéket. És fizetni óhajt közel három millióval kevesebbet. Ez a mérsékelt kiszámítása a különbözetnek 6—7,000.000 lej, az 1933 évben kötött szerződéssel szemben, egyébként a szerződési tervezet értékes bizonyítéka a kétségtelen jogi tudásnak, tapasztalatnak és gyakorlatnak, amely három főrészre oszlik: 1. az ingatlanok adásvétele, 2. ingó adásvétel, 3. a hajtóerőre vonatkozó jog visszaváltása. Amint a városnál található ideiglenes példány tanuskodik efelől, az egész szerződési tervezet az előbb ismertetett három fejezetben foglalt ügyletekre együttesen vonatkozó határozmányokkal záródik. E határoznianyok közül az első megállapítja, hogy az ingatlan adásvételi, az ingó adásvételi és jogvisszavásárlási ügyletek között elválaszthatatlan junktim van, u i. e három ügylet külön-külön nem, hanem csak a három együtt ad jogot a szerződő feleknek és ezek csak együttesen léphetnek hatályba. Fizetési határidő, ha az egyház 1935 február 1-ig megnyeri a főhatósági jóváhagyást — 1935 május 31. Az esetre, ha ez február 1-ig nem következik be, a fizetés ideje meghosszabbittatik annyival, hogy az egyházi jóváhagyás napjától négy hónapra fog esni a fizetés napja. Ez a pont az egyházi jóváhagyásra látszik kényszerítő ténynek, holott eddig valahányszor az egyház és a város között megegyezés létesült: az egyház mindig produkálta a főhatóság jóváhagyását, de viszont a város mindig nélkülözte, vagy halasztotta a belügyminisztérium jóváhagyásának a megszerzését és igy jutott az egyházközség abba a helyzetbe, hogy minden továbbmenő uj tárgyalás megkezdésekor vagy a vételárban, vagy az egyház tulajdonjogának érvényesítésében lefelé licitálás esett meg. Igen nagy jelentőségű a záró határozatok azon pontja, mely Zsigmond Sámuel által a város ellen folytatott kártérítési perre, továbbá a volt Zsigmond előtti bérlők Schwarcz Testvérek által az egyház ellen indított kártérítési perre és ugyancsak e tárgyban az egyház által szavalosként perbe hivott város elleni nerre és még egy közbeeső bérlőnek Schottel bajosnak a város ellen intézett kártérítési perére vonatkozik. Ez a kérdés nem látszik elintézettnek lenni. Készben homályos, részben zavaros az erre vonatkozó megállapodás. Ugyanis a város határozottan kijelenti, hogy nem vállal magára seunni más kártérítési kötelezettséget, ami őt ezen szerződés megkötése előtt nem kötelezte, vagy olyant, amelyet az egyházzal kötött mostani szerződésben kifejezetten nem vállalt magára. Ezen a eimen pedig súlyos tételek állanak fenn. Eltekintve attól, hogy: Zsigmond Sámuel egyházi bérlő az egyházközségnek részben haszonbér háitrálék, részben tüzbiz- iositási dij hátralék címén több, mint másfélmillióval tartozik és ezen hátrálékos tartozásnak a város javára leendő átengedésével újabb és az eddigieket ekkora összeggel emelő kedvezményt ad a városnak, nem sikerült elérni azt, hogy a város magára vállalja sem a Schottel volt bérlő, sem a Schwartz Testvérek volt bérlök kártérítési igény követelésének kielégítését. Ezek közül a Schot- tel-féle követelés jelentéktelennek látszik lenni, mert mindössze 700.000 lej körül van. De jelentősebb a Schwartz Testvérek féle követelés, amely 3 tételből tevődik össze. Kártérítési igény a 1918. illetőleg 1920 év előtti és a város által nem elegendőképen kiszolgáltatott villanyhajtó erőért; kártérítés a Dandea Emil által 1923 november 15-én elvont villanyhajtó erőért és kártérítés a Schwarcz Testvérekkel az 1925 év folyamán békés utón felbontott mümalom haszonbéri szerződés hatálytalanítása előtt keletkezett egyéb károkért. Ezeknek a kártérítési pereknek igényelt összege 8—10,000.000 lej körül jár és ezeknek térítését a város elhárítja magától. Anélkül, hogy túl sötétnek lenne látható kétségtelenül kombinációba kell venni azt az eshetőséget és lehetőséget, hogy egészben vagy részben vesztes lesz az egyház. Az Ma utoljára: SELECT MOZGÓBAN BROADWAY TITKAI! Izgalmas film, rendkívüli rendezéssel. — Főszerepekben: CONSTANCE CUMMINGS, Paul Kelly, Gregory Raioff. igy fizetendő kártérítés, illetőleg esetleges kártérítés a Schwarcz Testvérek javára az egyház által a vásár fejében nyerendő vétel- összeg hátrányára esnék, illetőleg ez csökkenne, nem szólva az egyidejűleg u kiróvan- dó illetékek érték összegéről. Ennek az ügynek részletes feltárása annál szükségesebb, hogy a közvélemény lássa, miszerint a marosvásárhelyi magyar református egyház semmiképen nem egy kártérítési per kedvező elintézéséljen kapott meg nem remélt milliókat. Szükség volt ennek az eseménynek feltárása azért is, mert mind sűrűbben hangzik még kisebbségi körökben is, annál inkább román vezetőkörökben, hogy: A marosvásárhelyi egyházközség az. uralkodó faj generozus eljárásából a Dandea prímár jóvoltából kegyelmi tényként kapott milliókra menü készpénz segítséget. Holott a valóság az, hogy az egyházközség olyan javait árusítja el, melynek joga egykori kegyes alapítók és adományozók önfeláldozó munkássága, készpénz áldozata erejéből még 1704—1708 évek alatt épült fel, vásároltatott, tartatott fenn és gyarnpiltatolt évszázadokon keresztül, mig most részben a gazdasági nehéz viszonyok, részben az álalános helyzet következtében az egész kérdésnek ily irányú rendezése lépett előtérbe. A közvélemény egyébb iránt mégnyughatik abban, hogy a legfőbb döntés az egyházi Főhatóságot illeti. Az pedig szent komolysággal és bölcs megfontolással fog végleges elhatározására eljutni. Presbyteri János. Életfogytiglani súlyos börtönre ítélték a Discom sofför gyilkosait DÉVA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap hozott Ítéletet a dévai törvényszék annak a kegyetlen módon végrehajtott rablógyilkosságnak bünperében, amely a mult év augusztus 14-én történt a Déva—Brád közötti országúton, Formadia község közelében. A bűntényről annak idején részletesen beszámoltunk. Néhány ormindea-i és pestera-i földinives az országúton meggyilkolta és kirabolta a Discom társaság dévai sofförjét, majd megszöktek. A letteseket a csendőri nyomozás során 24 óra alatt elfogták Popa Tódor, Oprean Petru, Stefan Avram, Bocan Ion és Valea Petru személyében. Hónapokig tartó ügyészségi vizsgálat után a szenzációs bűnügyben tegnap tartották meg a főtárgyalást a dévai törvényszéken Chirica tanácselnök elnökletével. A vádat Onisor ügyész képviselte, mig u védelmet dr. Almasan Augustin, dr. lgna Alexandru és dr. Bergfeld dévai ügyvédek látták el. Ki ölte meg a soffőrt? Elsőnek a fővádlott Popa Tódort hallgatták ki, aki részletesen beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy ő volt a rablógyilkosság értelmi szerzője, ő készítette elő a tervet és a többi bűntársakat is ő hozta össze. Tudta, hogy' a brádi útjáról hazatérő Dis- com-autó minden kedden mintegy 140—160 ezer lejt szállít Dévára. Elhatározta, hogy néhány társa segítségével kirabolja az autót, j gyilkosságra azonban nem gondolt. Felkereste Opreanu Petrut, akit csakhamar sikerült is rábeszélnie, hogy' a rablásban részt- vegyen. Augusztus 6-án egy' kocsmában beszélték meg a részleteket, majd másnap beavatták tervükbe Stefan Avramot és két nappal utóbb Bocan Ioant is. A gyilkosság előestéjén tíz liter bort és három liter pálinkát ittak meg, azután éjszaka kimentek az országút közelében húzódó erdőbe és ott másnap déli egy' óráig aludtak. Később Popa Tódor kiadta az utasítást, hogy' döntsék ki az együk fát és fektessék keresztbe az országúton. A Discom-autónak hat óra tájban kellett az erdőszélen húzódó országúton áthaladnia. A kidöntött fát csak akkor fektették le az útra, amikor a másfél kilométernyire kiküldött Valea Petru egy kisebb dinamitpatron felrobbantásával jelezte, hogy a Discom-autó közeledik. Ugyanakkor a bekormozott álarcos banditák közül ketten az erdő szélén rejtőzködtek cl, mig a másik kettő a túlsó oldalon lévő kukoricásban húzódott meg. Amikor az autó az utón keresztbe fektetett fától tiz méternyire megállóit, egyszerre rohanták meg és ..megállj!“ kiáltással leszállásra kényszeritették Padurean Roman soffőrt, Boldura Traian pénzbesze- döt és az autón lévő özv. Krausz Henriknét. Ugyanakkor Popa Tódor riaszló lövést adott le a levegőbe, de vallomása szerint a soffőrt nem ő, hanem Bocan loan ütötte I halántékon a fejszével úgy, hogy az a helyszínen meghalt. A véresen elterülő ember láttára a banditák megrémültek és a leleplezéstől való félelmükben mindössze néhányezer lejt tudtak kezükbe keríteni, majd hanyatthomlok elmenekültek. A második vádlott Oprean Petru. Vallomása nagyrészben megegyezik a Popa Tódoréval. Elmondja, hogy Popa azzal kereste őt fel, hogy minden elő van készítve s már a soffőrrel is megbeszélte, hogy „színlelt“ támadást csinálnak az autó ellen és a Î 60 ezer lej zsákmányon megosztoznak. Stefan Avram, a harmadik vádlott azt vallja, hogy nem tudta hová viszik. A .fejszét ugyan ő vitte magával hazulról, de az erdőben elvették tőle és helyette egy karabélyt adtak. Hogy ki ölte meg Padureant, nem tudja, de hallotta, amikor Oprean megkérdezte Pópától, hogy miért ölte meg a soffőrt? Popa azt felelte, hogy a sofför le akarta szakítani álarcát és azért sujtott rá a fejszével, mert félt, hogy az f elismeri. A következő vádlott Bocan Joan, 30 év körüli legény. Azzal kezdi, hogy visszavonja a vizsgálóéi ró előtt telt vallomását. Elmondja, hogy' a vizsgálat során azért vallott önmaga ellen, mert Popa azt mondta neki, hogy' ő a legfiatalabb, büntetve még nem volt s igyT könnyen fogja megúszni a dolgot. Tagadja, hogy a soffőrt ő ölte volna meg. Egyébként mindnyájan be voltak rúgva és nem emlékszik pontosan a történtekre. Ezután Valea Petru, 17 éves legény, Popa Tódor mostoha fia következik, akinek vallomásából kiderül, hogy megfigyelő és összekötő szerepet játszott, de a gyilkosságban nem vett részt. Végül Popa Tódor feleségét és Valea édesanyját, Avram Máriát, majd Vana Annát, Oprea vadházastársát hallgatják ki, akiket azzal vádoltak, hogy tudtak a bűntényről és annak elökészitéséről is, de vallomásukkal félre akarták vezetni a nyomozó hatóságokat. Mindketten tagadják, hogy tudomásuk lett volna a dologról. Kihirdetik az Ítéletet A vádlottak vallomása után 12 tanút hallgat ki a bíróság, majd Onisor ügyész mondja el vádbeszédét, aki előre elkészített terv alapján végrehajtott rablógyilkosság miatt a legsúlyosabb büntetést kéri a vádlottakra. , Csütörtöki kezdettel t A MOSZKVAI LÁNY (MANDALAY) Gyönyörű film, ritka szép és érdekes állat- leívételekkel, megrendítő tartalommal. — Főszerepekben: RICCARDO CORTEZ, KAY FRANCIS, WARNER OLAND. Popa Tódor védője, dr. Almasan ügyvéd annak az enyhítő körülménynek a figyelem- bevételét kéri, hogy védence súlyos tuberkolózisban és vérbajban szenved. Továbbá őszinte, beismerő vallomást tett. A többi vádlottak védői is több enyhítő körülmény beszámítását kérik. Az elhangzott perbeszédek után a törvényszék Ítéletet hozott: Bűnösnek mondja ki rablógyilkosság bűntettében és ezért életfogytiglani súlyos börtönnel sújtja Popa Tódort, Oprean petrut, Stefan Avramot és Boron Jrmnt, mig Valea Petrut ] évi fogházbüntetésre ítéli. Avram Máriát és Vana Ann1’ 'izonyitélzok hiányában felmentette. Az elítéltek védői enyhítésért a táblához felebbeztek. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ CURENTUL: „A Saar-vidéktől Szebenig“ című cikkében foglalkozik az. erdélyi szászok kisebbségi magatartásával. A szászok gazdasági tekintetben fölötte állnak a románoknak s ez gondolkodóba kell, hogy ejtse az embert. A szászok nem vesznek részt a román állami politikában, csak éppen a formaság kedvéért, de semmilyen módon nem dolgoznak együtt a románokkal Nem mennek d a kulturális ünnepekre, nem beszélnek románul, nem tartanak fenn kapcsolatot a román családokkal és üzletet is csak akkor kötnek velük, ha biztos hasznot látnak. A liberalizmus azonban meghalt úgy gazdasági, mint politikai téren, a demokrata és parlamentellenes na. cionálizmus pedig nagy' akadály lesz a kisebbségi irredentizmus útjában. A szászoknak revízió alá kellene venni politikájukat és a román állam nemzeti politikáját kell magukévá tenniök. A romániai szászok hitlerizmusában bízni vagy árulás, vagy őrültség. UNIVERSUL: Napról-napra megismétlődik az eset, hogy 14—18 éves lányok tűnnek el különösen a nagyobb városokból. Az esetek túlnyomó részében leánykereskedők munkájával állunk szemben, akik jól megszervezkedve, kapcsolatot tartanak fenn egymás között és a külfölddel. Ez szégyen az államra, emellett pedig állandó veszély a társadalomra. Ezek az emberek az elhelyezkedési irodákban és leányiskolák előtt leselkednek, néha tánctanároknak adják ki magukat, ami a közrend őrzésével megbízott hatóság: személyek kö- teiességtudásának elmulasztását bizonyítja. A veszedelmet csak drákói szigoruságu intézkedésekkel lehetne kiirtani, mert a jelenlegi védekezési eszközök úgyszólván zabolátlanul szabadteret engednek ezeknek a lelkiismeretlen embereknek. ARGUS: Az egyetemeken háromszor annyi tanszék van, mint amennyire szükség volna. Némely fakultáson annyi órát adnak, hogy a diákok akkor sem hallgathatnák végig, ha a nap mind a huszonnégy óráját az egyetemen töltenék el. És ez a helyzet nem hogy javulna, hanem még napról-napra tűrhetetlenebbé válik. Újabb kinevezések történnek és mindezeket a felesleges kiadásokat az állam pénztárából fedezik. Vannak tanszékek, amelyeknek egyáltalában nincs hallgatójuk, mert az előadott anyag senkit sem érdekel, nem is felel meg o szükségleteknek. Az egyetem igy luxus-kiadásokkal terheli a kincstárt, itt az ideje tehát, hogy véget vessünk ennek a helyzetnek. Minden uj tanszék felállítását mpg kel! akadályozni, azután pedig az üresedésben levő tanszékeket nem szabad betölteni. DIMINEAŢA: Tisztviselői elbocsátásokról és fizetésleszállitásról beszélnek állandóan. Ilyenkor mindig fölmerül a kérdés is, hogy a fizetéseket nem igazságos, nem is észszerű alapon szabják meg. Az ugyanazon felkészültséggel és ugyanannyi szolgálati idővel rendelkező embereket nem fizetik egyformán. Állapítsuk meg már végre azt is, igen sok tisztviselőnk van-e valóban. A köztisztviselők szövetsége által összeállított kimutatás szerint ma a tisztviselők számát az ország lakosságának számával hasonlítjuk össze, Romániának aránylag kevés közalkalmazottja van. Azonban a tisztviselők számát nem eszerint a kulcs szerint kell kezelni, hanem az állam fizetésképessége alapján. Ha ezen az alapon tesszük meg az összehasonlítást, kiderül, hogy az országban jóval több tisztviselő van, mint amennyi kellene. A mult év októberében a kincstárhoz befolyt 1 milliárd aco millió lej, viszont a tisztviselők havi fizetése magában 1 milliárd lejt vesz igénybe. Fenn lehet-e tartani igy eg}' államot? Mozgószinházak műsora: SZERDA: CAPITOL: A SZIGET. A titkos diplomácia kulisszatitkai. Fősz. Brigitte Helm. Willy Fritsch. Otto Tressler. A fény, pompa és elegáncia filmje! EDISON: 1. HÉT NAP AZ ÓCEÁN FELETT. Fősz. George Brent, Zita Johann, Alice White, Vivian Osborne. 11. AVE MARIA. Fősz. Dorothy Wieck. III. BETTY, AZ OROSZLÁNSZELIDITÖ. MUNKÁS-MOZGÓ: 1. AZ EMDEN, a hősök hajója. Főszerepben: Werner Prütterer. II. A DÜBÖRGŐ VÉGZET. Főszerepben: Georg O’Brien és Claire Trevor. Előadások 5 és fél és 9.
